Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

NÉPÚJSÁG 1984. május 11., péntek Salvador Dali 80 éves Nőfelelősi A világtól elzárkózva éli napjait a Costa Braván Sal­vador Dali, aki május 11-én tölti be 80. életévét. Csak kevés és nagyon hézagos hír lát napvilágot a mesterről. Annyit lehet tudni róla, hogy beteg, s így aligha vesz majd részt a 80. születésnap­ja alkalmából rendezendő ünnepségeken, — már tavaly sem volt ott a nagy tömege­ket vonzó madridi kiállítá­sának megnyitóján. Állandó orvqsi ellenőrzés alatt áll. Az ápolószemélyzeten kívül csak két orvos, egy pszichiáter és egy belgyógyász tartozik köz­vetlen környezetéhez. Egyéb­ként csak a festőhöz legkö­zelebb álló két-három barát és tanácsadó előtt nyílik meg a Pubol-kastély kapuja. Csaknem két éve annak, hogy meghalt Dali felesége, Gala, az örök múzsa. Azóta a szürrealizmus nagy alakja, a különc festő, az extrava­gáns, polgárpukkasztó mű- „vész teljesen visszavonultan él, ecsetet vagy ceruzát csak nagyritkán vesz kézbe. Pályája elején különösen nagy hatással volt rá Sig­mund Freud, akinek tanul­mányait élete egyik megha­tározó élményeként értékel­te, 1922-ben. A harmincas évek elején tagja volt annak a baráti körnek, amelyet Spanyolország „aranynemze­dékének” neveztek. Garcia Lorca, Picasso, Rafaelo Al­berti és mások tartoztak ide. Ifjúkorában barátság fűzte Luis Bunuelhez, a világhírű filmrendezőhöz is — közös filmalkotásaik is voltak —, ám a barátság Dalinak a Franco-rendszer iránti elkö­telezettsége, féktelen exhibi­cionizmusa, és személyes jel­legű nézeteltérések miatt megszakadt. Rafael Santos, Dali élet­rajzírója szerint a festő kö­rül nemzetközi bűnszövetke­zet legyeskedik, amelynek egyetlen célja a Dali-hami­sítványok értékesítése. „Pél­da erre Dali egyik grafiká­ja, amelyet hihetetlen pél­dányszámban sokszorosíta­nak és dobnak piacra. Óriá­si méretű, dollármilliókat ho­zó üzlet ez, amelyből Dali csak morzsákat kap" — mondta Santos. Ugyancsak Santos szerint Dali néha ar­ra kényszerül, hogy órán­ként 800 grafikát lásson el kézjegyével. Ritka új alkotásait Gálá­nak szenteli. Óriási méretű, misztikus, vallásossággal te­lített képeket fest, amelyek talán soha sem kerülnek a nyilvánosság elé. Egészségügyi szakdolgozók pályázati eredményei Tegnap Békéscsabán ke­rült sor a megyei egészség- ügyi szakdolgozók III. tudo­mányos ülésére, amelyen összesen húsz előadás hang­zott el. Dr. Horváth Éva me­gyei főorvos köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd rövid beszédben mél­tatta a rendezvény szakmai jelentőségét. Egyebek kö­zött emlékeztetett arra, hogy a három évvel ezelőtt Deb­recenben tartott országos konferencián a tizennégy dí­jazott pályázat közül négy Békés megyei volt. A tegnap ismertetett húsz pályaművet bíráló bizottság értékelte, s ezt követően dr. Pintér Miklós címzetes egye­temi tanár, a megyei kórház főigazgató-helyettese ismer­tette az eredményeket. A testület döntése alapján gyu­lai pályázók kaptak első dí­jat: Vozár Imréné bölcsőde- vezető, valamint Rokszin Péterné, a 14,27-es gyógy­szertár szakasszisztense. Podhroczky Erzsébet, a me­gyéi kórház asszisztense kü- löndíjban részesült, amelyet Csamangó Vilmos, az egész­ségügyi szakszervezet Békés megyei bizottságának titkára nyújtott át. Hasonló elisme­rést vehetett át Marton Já­nosáé, az okányi szakosított szociális otthon főnővére is. Egyébként valamennyi pá­lyázót megjutalmaztak, s vé­gül a bizottság köszönetét fejezte ki munkájukért, a jö­vőben jól hasznosítható ja­vaslataikért. —y—n Esik eső... Esernyő Az egyik boltban láttam a feliratot: esernyő 20 száza­lék árengedménnyel. Még az aszályos időben rakták ki, amikor senki sem gondolt arra, hogy eső lesz. Kilátás sem volt rá. Akkor hiába kínálta magát az esernyő. Az emberek szótlanul elmentek mellette és puszta létéről így véle­kedtek: „No, lám, az ipar már ismét olyat termel, ami senkinek sem kell és csak a raktári készletet gyara­pítja." Most végre megérkezett a Kárpát-medencébe az a csa­padékzóna, amelyre oly régen várnak az esernyőgyárak. Délnyugatról „gyűrűzött” be. Az eső megáztatta a föl­deket, akinek pedig nem volt esernyője, a ruháját, ka­lapját, sapkáját is. Futhattak az emberek esernyőért. És egyszeriben fogyni kezdett a raktári készlet. Ha így folytatódik, talán még „árrendezés"-re is sor kerül. Tócsa Olyan régen volt eső, hogy a gépkocsivezetők közül egyesek már arra sem emlékeznek, hogy ilyenkor itt-ott tócsa képződik az utakon. A városokban, falvakban pe­dig többnyire járdák vannak az utak mentén, amelyen a gyalogosok közlekednek. Ha a gépkocsivezető belehajt a tócsába, a sáros víz lefröcsköli a járdát. Aki éppen arra jár, azt is. Hogy mennyire, az főként a gépkocsi sebes­ségétől, a sebesség pedig a vezető figyelmességétől, arányérzékétől, jólneveltségétől, hangulatától, esetleg szándékától függ. . Aki elfelejtette, hogy mi a tócsa és azt is, hogy olykor­olykor ő is gyalogos, az általában eléggé kíméletlen. Olyan, mint annak a 72-00 forgalmi rendszámú gépko­csinak a vezetője is volt, aki május 10-én reggel negyed kilenc óra tájban Békéscsabán, a Bánszki utcában bele­hajtott egy jókora pocsolyába. Ettől a latyak két méter­nél is magasabbra csapódott fel, miközben telitalálat ért egy éppen arra haladó gyalogost. —or és szervezőtitkári értekezlet Május 10-én, csütörtökön délután az MSZMP városi bizottsága tájékoztató érte­kezletet rendezett a város és a városkörnyék pártalapszer- vezetei nőfelelőseinek és szervező titkárainak. Dr. Sze- menyei Sándor, az MSZMP városi bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Várai Mihály, a párt- bizottság osztályvezetője az alapszervezeti munka idő­szerű kérdéseiről tartott elő­adást. A pártmunka legfontosabb területeire, aktuális felada­taira hívta fel a jelenlevők figyelmét. Beszélt a város és a városkörnyék iparának helyzetéről, az iparfejlesztés feladatairól, a bővülő de­mokratizmus és a fejlődő fe­lelősségérzet összefüggései­ről. Hangsúlyozta, hogy az intézményhálózatnak, a ve­zetés és irányítás módszerei­nek meg kell újulniuk, a pártalapszervezeteknek meg kell tartaniuk tömegbefolyá­sukat. A szakszervezeti mun­ka továbbfejlesztéséről, a párt közvetett irányításáról szólva elemezte a párttag szakszervezeti vezetők fele­lősségét. Előadása során be­szélt a párt szociális össze­tételéről, a tagfelvétel kér­déseiről, a következő párt­oktatási év előkészítéséről, az alapszervezetek kongresz- szust megelőző tennivalóiról. Az értekezleten az 1983-as évi fegyelmi munka helyze­tét is értékelték. B. Zs. Napirenden a közúti hálózat fejlesztése Az országos közúthálózat fejlesztési koncepcióját vi­tatta meg csütörtöki ülésén a Hazafias Népfront Országos Elnökségének településpoli­tikai munkabizottsága. A ta­nácskozáson — amelyen ter­vezők, kivitelezők, közigaz­gatási és tanácsi vezetők vet­tek részt — Bánóczy István, a Közlekedési Minisztérium főtanácsosa ismertette e tervezet főbb megállapításait. A jelenlegi* közúti helyzet­ről szólva kifejtette: a háló­zat, bár az elmúlt időszak­ban számottevően fejlődött, nem képes kielégíteni a meg­növekedett forgalmi igénye­ket, a mostani, korántsem kedvező helyzet annál is in­kább gondot okoz, mert szá­mítások szerint az ezredfor­dulóra legalább megkétsze­reződik a forgalmi sűrűség. Becslések szerint is több milliárd forintra lenne szük­ség ahhoz, hogy az útháló­zat színvonala elérje a kívá­natos mértéket. Csak hatha­tós intézkedésekkel érhető el, hogy megszűnjék az utak „Budapest-centrikussága”, s közvetlenebbé váljék a Du­na és a Tisza közötti kap­csolat. A tervdokumentáció elő­irányzatait felvázolva az elő­adó rámutatott: az UVATERV és a Közlekedéstudományi Intézet kapta a megbízást, hogy dolgozza ki az orszá­gos közúthálózati fejlesztés előzetes koncepcióját. Alap­elvként azt rögzítették, hogy az igények meghatározása­kor ne a népgazdaság pilla­natnyi teherbíróképességéből induljanak ki, hanem a hosz- szú távú társadalmi, politi­kai és kereskedelmi érde­kekből. A fejlesztés azonban nemcsak új erőforrások fel­tárását feltételezi, de tá­maszkodik a meglévők mind jobb kihasználására. Magya­rán: nem szükséges minde­nütt új utakat, hidakat épí­teni, ellenben meg kell ta­lálni az -ésszerű átalakítás, rekonstrukció módját. Az előrelépés legfontosabb fel­tétele az, hogy bővüljön a törzsúthálózat. Ez annál is fontosabb, mert ezeken zaj­lik a forgalom csaknem 80 százaléka. DÉTE-tanácskozás Kaszaperen tartotta a Dél- Békés megyei Termelőszö­vetkezetek Gazdálkodási Társulása legutóbbi igazga­tótanácsi ülését, melyen Csa­tári Béla, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára is részt vett. Az ülésen részt vevők elő­ször az igazgatótanácsi hatá­rozatok végrehajtásáról hall­gattak meg jelentést, majd a tagszövetkezetek és -válla­latok 1983. évi gazdálkodá­sát értékelték. Megbeszélték a gazdaságok ez évi terveit is és elemezték az ipari nö­vények és a zöldségtermesz­tés helyzetét. — szi — Orvosi ügyeletek Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gymlai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap '8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-0-12. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén a Semmelweis u. 1. szám alatt. Elek, Kétegyháza betegeit má­jus 12—13-án dr. Rédei József, Elek, Hősök u. 14,A, tel.: 83 látja el. Lökösháza, Kevermes és Domb­iratos betegeit változó telephe­lyű ügyeletben látják el. Az ügyelet helye a körzeti rende­lőnél olvasható. Gyomaendrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet -Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hí- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva, AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra is, 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed 'Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Cí­me: Szeghalom, Béke u. 3. Te­lefon: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Szé­chenyi út 1. sz. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén összevont központi orvosi ügyelet Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kasza­per. Nagybánhegyes, Magyar- bánhegyes, Végegyháza betegei­nek. Az ügyelet helye: Mező­kovácsháza. rendelőintézet. Tel.: 85. Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. Megkezdődött az Akadémia 144. közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) fizetési mérleg jelentős ja­vulásával párhuzamosan — feltételezve, hogy az elért pozíciók megszilárdítása tö­retlenül folytatódik — el­kezdtük a kötöttségek foko­zatos feloldását. Ez azonbaii nem jelenthet visszatérést ahhoz az állapothoz, amikor jó és hasznos célok mellett devizát adtunk ki elkerülhe­tő importra, vagy tudomá­nyos útnak beállított turiz­musra is. lEzután arról beszélt a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, hogy ma és a következő években különösen fontos, hogy olyan tudományos eredmények szülessenek, amelyek túllépnek a labora­tóriumi kereteken, s a ku- tatás-fejlesztés‘termelés és értékesítés egész folyamatá­ban megvalósíthatók. Olyan emberek kellenek ehhez, akik harcolnak ezért, és ké­pesek is keresztülvinni az értékes megoldásokat. — Soha ennyire nem volt szüksége a nemzetnek arra — hangsúlyozta Marjai Jó­zsef —, hogy a magyar ku­tatók hozzájáruljanak gazda­sági és társadalmi fejlődé­sünk meggyorsításához. A világgazdasági feltételrend­szer radikális változásai erő­sen hatottak a műszaki fej­lődés irányára és ütemére is, új, több lépcsős technikai forradalmat eredményeztek. Ennek súlypontjait az ener­gia- és anyagtakarékos, kör­nyezetvédő technológiák, az informatika és a biotechno­lógia jelentik. Mindezek nö­vekvő és gyorsan változó mértékben határozzák meg az országok helytállóképessé­gét s továbbfejlődésük lehe­tőségeit is. Ezért objektív szükségszerűség szellemi po­tenciálunk és tudományos teljesítményünk fejlesztése, a tudomány mind szélesebb kö­rű bekapcsolása a társadal­mi-gazdasági fejlődésünkkel összefüggő kérdések feltárá­sába, megválaszolásába és megoldásába. Mindinkább el kell érnünk, hogy a kutatás és a műszaki fejlesztés a ter­mékszerkezet megújításának, a piacképes termékek gaz­daságos előállításának igazi motorjává, hajtóerejévé vál­jék. — A kutatásoktól nem csak rövid távú és csak a napi szükségletek fedezését célzó eredményeket várunk. A közvetlen gazdasági követel­mények erőteljes megfogal­mazása nem jelentheti az alapkutatások elhanyagolását vagy visszaszorítását. Az alapkutatásokkal növelnünk kell jövőbeni tudományos és gazdasági pozíciónyerési esé­lyeinket. Ezért döntött a kor­mány a közelmúltban úgy, hogy — pályázatok útján — terven felül további 200 mil­lió forintot biztosít alapku­tatási célokra. Arról is szólt Marjai Jó­zsef, hogy a kutatások terü­letén is elengedhetetlenek a széles körű nemzetközi kap­csolatok, különösen az, hogy fokozottabban éljünk a Szov­jetunióval, a testvéri KGST- országokkal kialakult műsza­ki-tudományos együttműkö­désünk jól bevált rendszeré­nek előnyeivel, a nemzetközi munkamegosztás széles körű lehetőségeivel, a nemzetközi kooperációval. Különösen fontos, hogy mielőbb felzár­kózzunk a nemzetközi élvo­nalhoz a modern biológia és az ezen alapuló biotechnoló­gia területén. — A modern biológia mű­velése, fejlesztése Magyaror­szág jövője szempontjából kiemelkedően fontos. A ha­zai mezőgazdaság megfelelő alapanyagokkal, megújítható nyersanyagforrásokkal tudja ellátni ezt az ágazatot. A magyar tudósok helyesen ér­zékelik e tudományág fon­tosságát, és egyes kulcsterü­leteken — mint a génsebé­szet, a molekuláris genetika, a fermentációs technológia — nemzetközileg is elismert eredményekre jutottak. Tu­dományos és műszaki-kultu­rális alapjaink e téren ked­vezőek. Versenyhelyzetünk tehát — ha a továbbiakban nem késlekedünk, és a tudo­mányos munka menetében s a gyakorlatban is mindent időveszteség nélkül megvaló­sítunk — nem rossz. A gaz­dasági és politikai vezetés erejéhez mérten minden se­gítséget kész megadni ahhoz, hogy a1 biotechnika fejlődése széles körű alapokon bonta­kozzon ki — hangsúlyozta a kormány elnökhelyettese, s kérte* a kapcsolódó tudo­mányágak képviselőit, hogy saját kutatómunkájuk során vegyék ezt figyelembe. Végül hangsúlyozta: — A mi kicsi, de tehetségekben bővelkedő szocialista hazánk a változó világban folyama­tosan keresi kedvezőbb he­lyét, az alkalmazkodás köl­csönösen előnyös formáit. E törekvésünk sikeréhez nin­csenek örökérvényű recept­jeink: fennmaradásunkért és fejlődési lehetőségeinkért nap mint nap, újból és újból meg kell küzdenünk. Ebben kell együttműködnünk: elméleti szakembereknek és gyakorla­ti végrehajtóknak, politikai és gazdasági vezetőknek; ez ma országunk és népünk ér­deke — mondta Marjai Jó­zsef, s beszédét zárva továb­bi sikereket kívánt az Aka­démiának, a magyar tudósok egész közösségének. Marjai József beszédét kö­vetően a közgyűlés tudomá­nyos programjának része­ként Biológia és társadalom címmel Straub F. Bruno aka­démikus tartott előadást, majd vita következett. A vitát összefoglalva Straub F. Bruno válaszolt a felszó­lalásokra. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ma zárt ülésen folytatja munkáját. Költözik a békéscsabai szakrendelő egy része A békéscsabai Városi Ta­nács műszaki osztályának határozata alapján a békés­csabai járóbeteg-szakrendelő intézet (Luther u. 3.) régeb­bi épületszakaszát (1938-ban épült) életveszélyessé nyilvá­nították. Ezért a következő szakrendelések május 14-től, hétfőtől a város más pont­jain találhatók. A röntgen és az urológia a Gyulai úti városi kórház­ban rendel. A reumatológiai és az üzemorvosi szakrendelés a Bartók Béla út 19. szám alá költözött. A nőgyógyászat az Árpád sor 12. szám alatt található, az ideggyógyászat pedig a Ta­nácsköztársaság út 51. szá­mú házban rendel. A fogászat rendelési helye: Bartók Béla út 19. Az orvosszakértő bizottság elsőfokú bizottsága a rende­lőintézet újabb épületében, az I. emelet 13-ban keres­hető fel, a főorvosi 4 hetes, illetve döntőbizottság ugyan­ott a földszint 12-es szobá­ban működik. A sebészeti szakrendelés helye az újabb épület föld­szint 9—10-es szobája. Dr. Hudák György körzeti orvos továbbra is az eredeti időpontokban fogadja bete­geit az Áchim-lakótelepi kör­zeti rendelőben. Az imént felsorolt szak- rendelések pénteken, május 11-én még az eredeti helyü­kön működnek. A hétvégi ügyeletek helyét lapunkban megtalálhatják. Május 14-től az előbb felsorolt szakrende­lések helye változott, a ren­delési idő változatlan. A korábban megszokott helyén rendel a labor, a bel­gyógyászat, a szemészet és a fül-orr-gége szakrendelés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom