Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-30 / 125. szám
1984. május 30., szerda o Vállalkozni, megújulnide hogyan? II Comporgan, az első magyar szervezővállalat A tévés reklámműsorok- ban manapság gyakran felbukkan egy új kisvállalat neve: Comporgan... A név valóban új, de a cég nem. A Comporgan 1971 óta létezik, ám csak külföldön jegyezték e néven; itthon így ismerték: a Magyar Híradástechnikai Egyesülés Számítástechnikai és Szervezési Központja. A kettősség előbb-utóbb fölösleges, zavaró tényezővé vált, célszerűnek látszott itthon is a rö- videbb cégjelzés használata. Hogy pusztán névcserének tekintsük-e ezt, vagy többnek, arról Pogány Károly, a cég igazgatója így szól részletesebben : Bizonyítás: exportban Ez utóbbiak egyébként — hangsúlyozzák — nem feltétlenül szükségesek: jól szervezni ugyanis számítógép nélkül is lehet, ámbár az is igaz, hogy ha okosan használják a komputert, az majdnem biztosan jobb szervezést is eredményez. A szervezés minőségére az NSZK-beli Diebold céggel és a Metrimpex-szel közösen alapított közös vállalat a garancia, e révén a Comporgan külföldről forintért is megszerezheti azt, ami neki és partnereinek kell. Nem érdektelen azonban az sem, vajon az első hazai szervező vegyes vállalatnak milyen a belső szervezése. fl határidő: törvény A Comporgan Rendszerház KV épülete Budán, a Bég utcában — Eredeti célunk, feladatunk: a közös vállalatban részt vevő híradástechnikai cégek számítástechnikával kapcsolatos igényeit kielégíteni — mondja. — Amint ebből mind többet, mind jobban sikerült megvalósítani, egyre inkább előretekintettünk, egyre jobb anyagi és szellemi erőt hoztunk ösz- sze. Végül már olyan, az eredeti célon messze túli kapacitást, ami jóval több volt, mint az alapítók igénye. Ezzel a kapacitással „elmentünk nyugatra dolgozni”, mert idehaza is ezzel tudtuk legjobban bizonyítani hozzáértésünket; árbevételünk egynegyede ma is ebből származik. Sikereink önbizalmat adtak, és megtanultuk a jó üzletpolitikát. A vállalatalapítók is profitáltak működésünkből, mert megtanultak saját erőből számítógép-telepítést csinálni, de ezek a cégek mai kapacitásunknak ma már csupán az egyötödét kötik le, — Mi tehát a profilja, feladata a Comporgannak, és mi dönti ezt el? — Feladataink részben a múlt „meghosszabbításából’', a korábbiak továbbfejlesztéséből, részben a friss gazdasági igényekből, szükségletekből adódnak. Az utóbbiakról legáltalánosabban azt mondhatnám: figyeljük a gazdaságpolitikai kormányzat intencióit, követelményeit, és igyekszünk belőlük levonni a magunk számára hasznos és szükséges következtetéseket. Itt van például a munka- és üzemszervezés ... Vállalataink többsége hibának, sértésnek, valami rossznak tekinti, ha valamit újra- vagy átszervezni kell; mi megpróbálunk ezen változtatni... A számítás- technika alkalmazása nem lehet csupán „agitálás” kérdése; csak ott eredményes, ahol a felhasználó is nyíltan, teljeskörűen óhajtja ezeket az eszközöket... „Amiről nem tudunk...” — Vagy például ebben az országban számos cég keres kapacitást, és még többen keresnek munkát meglevő, ki nem használt kapacitásukhoz. Mi kapacitásbörzét hoztunk létre, amelynek tagjai némi bérleti díj ellenében rendszeresen értesülnek arról, hol, milyen bejelentett, de kihasználatlan lehetőség található. Felmérjük és közöljük a tagok vagy az „egyszeri bekapcsolódók” kiváltására, helyettesítésére váró importtételeit is, foglalkozunk a mezőgazdaság, az élelmiszeripar idényjellegű, fölös készleteivel. Ebbéli törekvésünk sikere természetesen nemcsak szervezési, anyagi, hanem szellemi kérdés is. A korábbi évek gazdálkodása, sajnos, olyan szemlélethez szoktatta hozzá a vállalatokat, miszerint „amiről nem tudunk, az nincs...”. Ezen megint csak többféle úton-módon igyekszünk változtatni; a Tv képújsággal például épp a napokban tárgyaltunk egy olyan információs műsorról, amely délelőttönként rendszeresen közölné a vállalatok fölös kapacitását, készleteit, s azonnal lehetne, s kellene reagálni rá ... Nemcsak gépkérdés „Fejlesztők is vagyunk!” — hangsúlyozta a továbbiakban az igazgató, s ez azt jelenti: egy jónak ígérkező tevékenység, üzlet kibontakoztatásához — állításunk szerint — nem keli más a jól megalapozott elhatározásnál — a többit adja a Comporgan. Vagyis mit? A módosításra szoruló folyamat diagnózisát, szakembert, aki az új folyamatot megszervezi: ha a szervezéshez, folyamathoz számítógép szükséges, akkor programot, programozót, sőt — bérbe — számítógépet is. — A Comporgan állami pénzt nem használt; amit elért, azt saját munkájával érte el — mondja az igazgató. — Alaptőkénk az indulási vagyon egyharmada, a többi hitel. Egy év múlva körülbelül 180 milliós bevételre számítunk, ennek egyharma- dát szervezésből, kétharmadát számítástechnikai munkából szerezzük. A cégnél háromszázan dolgoznak; ezek kétharmada diplomás; zömükben mérnökök, köz-, gazdászok, de tanárok, fizikusok, vegyészek is találtak már nálunk munkát — egyik nyelvészünk például sa j tórendszer-gépesítésen dolgozik. Átlagjövedelmük 62 ezer forint, de a szóródás nagy. Nálunk a munka jellege és haszna önmagában differenciált; a béreknek majdnem a fele mozgóbér, és rövid idő alatt igen értékes munkával akár hatvanezer forintot is lehet keresni. Ám az is igaz, hogy követelünk és szigorúak vagyunk, mert a jó hírnévre adni kell. Nálunk nem fordulhat elő, hogy valamit egy bizonyos napra vállaltunk; és a partner csak másnap reggel jut hozzá!. . . Végül a vezetői hitvallásról, mintegy mellékesen: — Ez engem nem anyagilag érdekel ... Azt vezetem, amit „kitaláltam" — mondja. Varga János Gazdaságos háztáji állattartás Hazánkban már mintegy egymillió család foglalkozik háztáji termeléssel. Jelentős mennyiségű az a termék, amelyet a kisgazdaságok állítanak elő évente. Békés megyében nagy hagyománya van a kistermelésnek. A legújabb megyei felmérések szerint a szarvasmarhák több mint 20 százaléka, a sertések mintegy 55 százaléka, a tyúkfélék csaknem fele a kisgazdaságokban található. Míg korábban zömmel a mezőgazdasági dolgozók tartottak kisállatokat, ma már nem lepődünk meg azon, hogy broylert nevel a pedagógus, nyalat tart a mérnök és libát töm az ipari munkás. Természetesen még sorolhatnék a példákat. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem. hogy ennek a termelésnek — mint ahogy ez a népgazdaság más területein is követelmény — gazdaságosnak kell lennie. Igen ám, de honnan szerezze be a szakismereteket a kistenyésztő? Rendelkezésre állnak mindehhez a könyvek, különböző kiadványok. Mindemellett szükség van az élő találkozásokra is, ahol a legilletékesebbek mondják el véleményüket egy-egy témakörben. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ évek óta támogatja a kistermelést. Jelenleg 16 szakcsoport működik a szövetkezetben, s mintegy háromezer termelővel állnak szerződéses kapcsolatban. A közelmúltban az orosháziak a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel közösen vitadélutánt rendeztek Orosházán, amelyen negyven-ötven érdeklődő vett részt. Elsőként dr. Gulyás Mihály állatorvos az Orosháza környékén nagy hagyományokkal rendelkező, export célú libamájtermelésről beszélt. Az ÁFÉSZ libatömő szakcsoportjában igen sokan foglalkoznak ezzel a nem könnyű s nem kis kockázattal járó tevékenységgel. Az előadó azt emelte ki, hogy szinte mindenki a saját maga által „kidolgozott” módszerre esküszik. így aztán van, aki csak kukoricával, mások kukoricával és darával tömik a májlibát. Az érdekes tájékoztatást követően dr. Vucskits András, a mezőgazdasági kombinát igazgatóhelyettese a bábolnai baromfihibridekről és fontosabb tartástechnológiai előírásokról tartott rövid ismertetőt. Hangsúlyozta: ma már a háztájiban is árutermelés folyik, mindezt tehát úgy kell kezelni, mint a nagyüzemit. Éppen ezért nem lehet közömbös, hogy mennyiért állítják elő az egyes termékféleségeket a kisállattartók. Beszélt a broylernevelés- ről és a tojástermelésről is, s felhívta a figyelmet a legfontosabb technológiai előírások maradéktalan betartására. Enélkül ugyanis — véleménye szerint — nem érhető el megfelelő jövedelem. Befejezésül a kettős hasznosítású, kimondottan háztájiba javasolt hibridről szólt. Pásztor István, a kombinát szaktanácsadója a költségekben több mint 50 százalékkal szereplő takarmányozás megválasztásának fontosságáról tájékoztatta a hallgatóságot. Elmondotta: a bábolnaiak hatvan tápféleséget, és koncentrátumot gyártanak. Ma már a piacra termelő, nagyobb állatlétszámot tartó kisgazdaságoknak magasabb beltartalmi értékű takarmányokat kell használni, mivel az is lényeges, hogy egységnyi idő alatt mennyi állati terméket tudnak előállítani. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a saját otthoni keveréssel előállított takarmány olcsóbb, mivel nem terheli szállítási és keverési költség. Fontos a takarmány-kiegészítők és gyógyszeres, valamint vitaminkészítmények etetése is a kisüzemekben. Végül néhány, a háztájiban használható bábolnai újdonságról szólt, így a közeljövőben megvásárolható 8—10—15 köbméteres kivitelben készülő tárolósilókról, és a különböző baromfietető és -itató berendezésekről. A nagy számban tartott állatok környezetében, így az istállókban, ólakban és a takarmánytárolók környékén — előbb vagy utóbb — megjelennek a rágcsálók: az egerek és a patkányok. Az ellenük való szakszerű védekezésről, a készítményekről dr. Bajomi Dániel főmérnök tájékoztatta a résztvevőket. Az előadásokat követően számos kérdést tettek fel a megjelent kistermelők. Köztudomású, hogy a hazánkban évente értékesített sertések mintegy 50, a broy- ler mintegy 30, a tojás mintegy 60 százaléka a kisgazdaságokból származik. A szükséges támogatást államunk biztosítja a háztáji termelőknek. Nagyüzemi mező- gazdaságunk nagy utat tett meg az elmúlt évtizedekben. A gazdaságosság követelményének azonban jó néhány területen ma még nem felel meg. Jelentős fejlődést értek el a kistermelők is, csakúgy, mint a nagyüzemben, a jövőben itt is lehet még javítani a jövedelmezőségen. Mindehhez elsősorban a szaktudást kell növelni, amely napjainkban az egyik legolcsóbb termelőerő. Verasztó Lajos Képek a BNV-ről A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron több gyártó ma-' tatott be professzionális személyi számítógépeket. A Központi Fizikai Kutató Intézet TTA—Quadro számítógépe többféle felhasználói programmal kerül bemutatásra A Videoton kiállította a vásáron a nagyközönségnek szánt tévé-számítógépet. Ez a berendezés 16 ezer forintos nagykereskedelmi áron kerül forgalomba még karácsony előtt, Memóriája 64—K-s lesz, és 16 szint tud megjelentetni A HAFE 'békéscsabai gyára elektrosztatikus festékszóró berendezést és különféle vezérlőegységeket mutatott be A kislakásépítők gondjain kíván segíteni az orosházi Üj Elet Tsz a vásáron bemutatott gázkazánnal, melynek sorozatgyártása már megkezdődött Fotó: Lónyai László
