Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-27 / 123. szám
IlHiWKfiW 1984. május 27., vasárnap o Tegnap, szombaton délelőtt a Sarkadkeresztúri Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc nevét viselő úttörőcsapata ünnepélyes keretek között avatott fel 31 kisdobost és 21 úttörőt. A most avatott pajtásokat köszöntötte Nagy József, a községi pártszervezet titkára és Nagy Mihály tanácselnök. A keresztúri gyermekeknek egész napos szórakoztató programról gondoskodtak a rendezők Fotó: Béla Ottó Tartós tanyák Csabacsüd, Kondoros és örménykút lakosságának jelentős része külterületen, tanyán él. Csabacsüd lakosságának 14,5 százaléka, Kardos lakosságának 58,6 százaléka, örménykút lakosságának pedig 66,7 százaléka éli ezt a környéken hagyományosnak számító életformát, annak ellenére, hogy mindhárom község belterületén könnyen juthat bárki építési telekhez. Hogy miért ragaszkodnak ilyen sokan a tanyasi élethez? Olyan gazdálkodási lehetőségük van itt, amelyet falun nem tudnak megteremteni. Bár a nagyüzemi földművelés terjeszkedése az utóbbi években változást hozott a háztáji gazdaságokban, s némi elvándorlást is eredményezett. A tanyai lakosságnál bizonyos mértékű fiatalodás tapasztalható. Ebből a jelből is arra lehet következtetni, hogy még hosszú ideig élő települési formáról van szó. A tanácsnak tehát fokozott figyelmet kell fordítania arra, hogy megfelelő körülményeket teremtsen az itt élőknek. A tanyasorok mindegyikén van villany, amely döntő változást jelentett nem csak a háztartásokban, hanem a munkában is. Megjelent a televízió, a mosó-, a hűtőgép, a háztáji gazdálkodást segítő kisgép a tanyákon. A járdák megépítése a munkába járást, a szállítást könnyítette meg. Az életmódban bekövetkezett változások sürgetővé tették az ellátás javítását. A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ — amely e terület gazdája — az igényeknek nem megfelelően garantálja a kereskedelmi és vendéglátóipari alapellátást. A külterületen mindössze 3 élelmiszer-vegyi bolt működik; ezek sem rendelkeznek túl nagy áruválasztékkal. A tanyai lakosság nagy része a legközelebb eső községben vásárol, amelyek kereskedelmi ellátása szintén nem kielégítő. Örménykúton nemrég kezdték meg egy új ABC- áruház építését. Kardoson pedig újjáépítik a meglevőt. Mindez jelentős változást hozhat a két község áruellátásában; Csabacsüdön viszont továbbra is gondot okoz az elavult üzlethálózat. A kialakult tanyasorok egy része várhatóan még hosz- szú ideig fennmarad. Kardoson a 44-es út mellett kiépült a villanyhálózat, s a vezetékes víz is megtalálható. Sok tanyát építenek, felújítanak. Csabacsüdön a községgel párhuzamosan futó tanyák előreláthatólag szintén tartósan nyújtanak lakást, illetve gazdálkodási lehetőséget az itt élőknek. Annál is inkább, mert ez évben — a már meglevő villanyhálózat mellett — felerészben megoldódik a terület vezetékes vízzel való ellátása. A tanyák mintegy 1600 lakója jórészt a helyi mező- gazdasági termelőszövetkezetekben, illetve a szarvasi üzemekben talál munkára. Kulturális és egészségügyi ellátásuk alapfokon jónak mondható. A nagyközségi közös tanács — anyagi lehetőségeihez mérten — igyekszik fejleszteni a területet, amelynek kisebb falut kitevő lakossága a háztáji gazdaságokban megtermelt értékekkel jelentős hasznot hoz a népgazdaságnak. G. K. Finn filmhét Budapesten Finn filmhetet tartanak a magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából a budapesti Filmmúzeumban május 28—június 2. között. A rendezvényen a finn filmművészet legfrissebb alkotásait láthatja a magyar közönség. A filmhetet megnyitó díszelőadáson hétfőn este Lauri Törhönen „Égő angyal” című filmjét láthatja a közönség. A lírai hangvételű alkotás azt a folyamatot mutatja be, ahogyan egy vidéki elmegyógyintézetben dolgozó ápolónő lelkileg összetörik. A finn filmművészetet bemutató programban szerepel a Dosztojevszkij-regényt mai helsinki környezetbe helyező „Bűn és bűnhődés” című film, amely Aki Kau- rismaki rendezésében izgalmas szellemi kalandot ígér a regényt ismerőknek. Gyermekeknek szól elsősorban „A király, akinek nem volt szíve” című mesefilm, amelyet Mika Waltari, neves finn író meséje alapján Pälvii Hartzell és Liiza Helminen rendezett. A szombati nap a gyermekeké volt Gyulán is. A gyermeknapon igazán szórakoztató és vidám műsorokat biztosítottak a legkisebbeknek. Volt ingyen lövészet az MHSZ jóvoltából, ál-tűzvész (a tűzoltók bemutatója), különböző ügyességi versenyek, s eljött hozzájuk a Csillagszemű juhász is, budapesti színészek közreműködésével. Hallhatták a Tick együttes hangversenyét, a szép nap zárásaként pedig tábortüzet rendeztek Fotó: Béla Ottó Levelek, táviratok Mohácsról, Gyuláról Az erdőgazdaságok felkészültek a turizmusra Felkészültek az erdőgazdaságok a turistaszezonra. Az idegenforgalmi centrumokban, elsősorban a Balaton mellett, a Duna-kanyar- ban és a Bükkben felújították az- erdei utakat; új esőbeállókkal, padokkal, autóparkolókkal növelték az erdei „komfortot”. Az idén összesen 28 helyen telepítenek új erdőt, illetve fejlesztik tovább a meglevőket, erre összesen 20 millió forintot áldoznak. Az erdei kirándulóhelyek megválasztásánál több szempontot is mérlegelnek a szakemberek. Elsőséget kapnak a forgalmasabb helyeken elterülő és a városok közelében húzódó erdők. Ezek jelentősége ugyanis mindinkább növekszik; a tapasztalat szerint ugyanis a közlekedés drágulása miatt a lakosság a nagyobb túrák helyett gyakrabban választja programként a közeli erdőkbe a kirándulást. Ennek megfelelően a többi között a soproni Lőverekben került sor nagyarányú munkálatokra az elmúlt hónapokban. A sétautak felújítva várják a kirándulókat, új tűzrakó-, szalonnasütő helyeket is' kialakítottak. A Körmend közelében levő Himfán valóságos kirándulóparadicsomot varázsolt a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát. Az Őrség kapujában levő nyolcszáz hektáros parkerdőben több éves munkával az idén készültek el a fák övezte tóhoz vezető sétautak. E helyet máris felfedezték nemcsak a körmendiek, hanem az osztrák turisták is, a hétvégeken megtelnek az autóparkolók. Hasonlóan vonzó pihenőhellyé vált Kaposvár közelében a Deseda-tó. Az innen néhány kilométerre levő bükk-, gyertyán- és tölgyfák borította dombvidék is sétaerdővé „lépett elő” a szakemberek gondos munkája nyomán. A korábbi években a parkok rongálói, a felelőtlen kirándulók milliós károkat okoztak az erdőgazdaságoknak. Éppen ezért az idén mindenütt megerősítették a társadalmi erdei szolgálatot, s a természetben kárt tevőket szigorúan felelősségre vonják. A hazánkban immár hagyományosan megrendezett „békehótnap” alkalmából számos üzemi, intézményi, vállalati kollektíva juttatta kifejezésre békeakaratát, s aggodalmát a nemzetközi helyzet feszültebbé válása miatt. Társadalmunk különböző rétegeinek képviselői tiltakoznak az imperialista körök fegyverkezési törekvései, az emberiséget fenyegető veszélyek ellen, hitet téve a béke ügye mellett. Közvéleményünk békeakaratáról tanúskodnak azok a levelek, táviratok is, amelyek e napokban az Országos Béketanácshoz érkeztek. A TEMAFORG Vállalat mohácsi gyáregységének, s a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárának dolgozói táviratukban tiltakoznak a fegyverkezési hajsza ellen. A Magyar Posztógyár dunaújvárosi gyárának dolgozói táviratukban leszögezték: emlékezni kell arra, milyen nagy ára volt a győzelemnek, és mennyire fontos, hogy megőrizzük a győzelem eredményeit az emberiség jövője érdekében. „Támogatjuk a szocialista országok következetes béketörekvéseit, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kölcsönösen mondjanak le az erőszak alkalmazásáról egymással szemben, és állapodjanak meg a kapcsolatok békés fejlesztésében” —■ írják levelükben a Közúti Gépellátó Vállalat 2-es számú ceglédi gyáregységének dolgozói. A fegyverkezés befagyasztását követelik Borsod- bota és Uppony községek vöröskeresztes alapszervezetei is. „Tiltakozunk a fegyverkezés és a háború ellen. Az ember az életre, a boldog jövő építésére hivatott, nem arra, hogy háború áldozatává váljék" — hangoztatják levelükben a MÁV Nyugati Körzeti Üzemfőnökség Március 15-e Szocialista Brigádjának tagjai. „Követeljük és támogatjuk a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezését, szolidárisak vagyunk a haladásért harcoló erőkkel” —hangoztatja az a távirat, amelyet az Építő- és Szerelő Szolgáltatóipari Szövetkezet tagjai és dolgozói küldtek Pásztóról. A Hazafias Népfront III/7-es és a Vöröskereszt III/13-as körzetének aktívái levelükben arra kérik az Országos Béketanács vezetőit, hogy nemzetközi kapcsolatai birtokában fórumok sokaságán hallassák szavukat, képviseljék álláspontunkat a békéről, a haladásról. A Mechanikai Művek marcali gyárában tartott békegyűlésen a résztvevők elítélték mindazokat, akik a fegyverkezést szítják, akik az emberiséget újabb világháborúkba kívánják kergetni. A jászberényi békenagygyűlésen kifejezték: „Meggyőződéssel valljuk, hogy a nemzetközi feszültség csökkentése, a kölcsönös bizalom helyreállítása az emberiség közös érdeke”. A Pécsi Nevelési Központ, az Anikó és a Berek utcai, valamint a Testvérvárosok téri általános iskola úttörői és dolgozói a fiatalabb nemzedék nevében mondottak nemet a háborúra, kijelentve: békében szeretnénk továbbra is élni. „Nemet mondunk a fegyverekre, a terrorra és a háborúra” — írja levelében az Ifjúsági díjjal kitüntetett pécsi Március 21. téri KISZ- lakótelep lakóközössége. A kispesti Nagy Balogh János úttörőcsapat diákjai levelükben a gyermekek jogait hangoztatják: „Békében akarunk élni, tanulni, játszani”. Őrizzük meg magunknak földiünket, a kék bolygót!” A szeghalmi bölcsőde dolgozói tiltakoztak az amerikai közép-hatósugarú nukleáris rakéták európai telepítése ellen, s hangsúlyozták: „Mi az atom békés célokra történő felhasználása mellett vagyunk”. Igen sok nézőt vonzott az a hasznos tűzvédelmi bemutató, amelyet a békéscsabai tűzoltó-parancsnokság a napokban rendezett a Lencsési úti lakótelepen a 22. számú 10 emeletes lakóházban Fotó: Veress Erzsi Csigagyűjtök öröme Az esős, nedves időjárás hatására meggyorsult a külföldön kedvelt csemege, az éticsiga fejlődése. Az ország felvásárlóihoz tömegesen érkeznek a szedők, akik 13 forintot kapnak egy kiló csigáért. Mivel a csiga elsősorban a savanyú talajok növényeit kedveli, főként Debrecen, Kaposvár és Szeged környékén, valamint a' Budai-hegyekben jó az idei „csigatermés”. Naponta két-há- rom csigaszállítmányt indítanak külföldre, elsősorban Svájcba és Franciaországba. Eddig csaknem ezer tonna kelt el külföldön. Megyénkben az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ foglalkozik csigafelvásárlással, tavaly négy tonnát adtak át az exportáló MAVAD-nak. Az idén már a csigagyűjtők is érezhették az aszály hatását. Az ÁFÉSZ május 10-íg kevesebb mint tíz mázsa csigát vett át a gyűjtőktől. Ez a mennyiség csak első osztályú, három centiméternél nagyobb csigákból állt. Az utóbbi napokban lehullott csapadék hatására várhatóan meggyorsul a növényzet és ezzel együtt a csigák fejlődése. A gyűjtők a mezőgazdasági nagyüzemekkel együtt örömmel vették tudomásul az esőt, most már meleg, napfényes időben reménykednek. Ha jóra fordul az idő, várhatóan többen gyűjtik a megye erdeiben, tisztásain a dollárt hozó csemegének valót. m. sz. zs. Esők után A májusi esők máris jelentősen javították a terméskilátásokat a Duna—Tisza közén. A talajvízszint azonban még mindig alacsony, így azokat a fásszá- rúakat, amelyeknek mélyre hatolnak a gyökerei, még éppen csak frissítette a csapadék. A szántóföldeken, a kertészetekben, s minden olyan növény esetében, amely a talaj felső rétegéből táplálkozik, viszont máris szemmel látható a jó hatása; megeredtek a kiültetett zöldségpalánták, virágba bódultak a zöldborsótáblák. Az eső elegendő volt ahhoz, hogy lebomoljon az ősszel és a tavasszal kiszórt műtrágya, s így ez még a későn kalászoló gabonák fejlődését is serkenti. A rozsok, az őszi árpák mindenütt teljes kalászban vannak. A határt járó szakemberek szerint a gyomok is gyorsan fejlődnek, általában a vegyszerrel már kezelt táblák is gazosak. A talajok szikkadása után éppen ezért a növényápolásra kell összpontosítani a gépi és a kézi erőt egyaránt. Meg kell kezdeni a cukorrépa sorközi művelését és a fűszernövények ápolását is.
