Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-27 / 123. szám
1984. május 27., vasárnap «IWJKTiTd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Sarkadkeresztúron „A helyzet alapvetően nem változott” — kezdte a beszélgetést Sarkadkeresztúr fiatal tanácselnöke, Nagy Mihály, aki egy éve került a község élére. Majd sorolja az újságokat. Kiderül, ha az alapadatok nem is sokat változtak, azért jó pár újdonságról beszámolhatunk, ami 1982 őszétől történt a községben. A 2200 főnyi lakosság munkaképes hányadának kétharmada még mindig Sarkadkeresztúron kívül dolgozik, napközben a falu kiürül. Jó a közlekedés, ezt használja ki, aki máshová megy munkát keresni. Kevésbé kedvező, hogy társadalmi munkát is ott végeznek, ahol dolgoznak. Az utóbbi időben ebben is van némi javulás: tavaly 1,6 millió forint értékben dolgoztak önként községükért a sarkadkeresztúriak. Várhatóan az idén is ennyi lesz a társadalmi munka. Megoldódott végre az egyik legnagyobb gond, a fogorvosi rendelő felszerelése. A megyei tanács egészségügyi osztálya és a gyulai központi rendelőintézet segítségével korszerű fogorvosi rendelőt rendezhettek be. A rendelőbe orvos is került — a múlt év októberétől nem kpll eljárni a fájós fa- gúaknak a faluból. Az orvos Gyuláról, helyettesítés formájában látja el a körzet és Mezőgyán lakóit. Örvendetes, hogy a stagnáló népesség ellenére nagy az építési kedv a községben. 1982 óta 45 ház épült fel, az idén is belekezdtek tízbe. Elkészült a Béke étterem, amely a község népélelmezésében betölti a tőle várt szerepet. Több utcában útalapot terítettek el •— a lakosok bebizonyították, hogy szívesen adnak ki pénzt községük fejlesztésére. Sajnos, az áruellátással még mindig vannak gondok. Ritkát lehet marhahúst kapni. Hiányzanak az üzletekből bizonyos műszaki áruk, többek között a cipő, vasáru. Ez utóbbiak különösen fontosak volnának, hiszen sokan áttértek a központi fűtésre, s nem lehet, hogy minden apró szög, csővezeték miatt Sarkadra vagy Gyulára utazzanak a lelkes, takarékos fűtést választó községlakók. Kedvező változást hozott az új üzemeltetési formák bevezetése. Jelenleg 1 élelmiszerbolt és négy vendéglátó üzemegység működik így. Rugalmasak, javítják az ellátást és nem utolsósorban: adójukkal növelik a községi tanács szűkös pénzügyi keretét. Megvalósítható terv Nemrég foglalkoztunk lapunk hasábjain Keresztár közművelődési helyzetével. Azóta községi vb-ülésen is megtárgyalták ezt a kérdést. Köztudott: a településnek nincsen művelődési háza, s belátható időn belül nem is tudnak újat építeni. A közműve’ődés ügyét az erők összefogásával, a kulturális intézmények összevonásával, integrációjával kívánják előbbre vinni. Krisztován Sándor, az általános iskola igazgatója elmondta. hogy már öt évvel ezelőtt készen vo't egy terv. mely alapján az iskola padlásterét beépítve 300 négyzetméteres területen klubszobát, előadótermet, játéktermeket hozhattak volna létre. Nagyon sok vállalat, intézmény társadalmi munkát, pénzt ajánlott fel, a helyi lakosok is segítettek volna. A terv megvalósításához végeredményben minden feltétel megvolt, építési engedéllyel is rendelkeztek, azonban az iskola életében bekövetkezett sajnálatos események miatt elmaradt az építkezés akkor, 1979-ben. A terv — melyet a megyei tanács tervező vállalata társadalmi munkában készített el — most is megvan. Az integráció után ennek megvalósítása kerülhet előtérbe, hiszen ez hordozza magában a legreálisabb lehetőséget arra, hogy a község közművelődési gondjai megoldódjanak. Mi újság a postán? Elég sok a panasz a telefonra. Mint sok más helyen, itt is elavult a hálózat. Var- nyu János, a postahivatal vezetője gzonban jó hírrel szolgál: — Sarkadtól idáig megfelelő vonalat építettek ki, a légvezetéket pedig javítják. Várható tehát, hogy folyamatosan javul majd a helyzet. Térjünk egy másik témára. A posta három tiszti beosztásban levő dolgozóból és négy kézbesítőből áll. Var- nyu János az utóbbiak közül Bacsa János nevét említi, aki több mint húsz éve igen lelkiismeretesen látja el a feladatát. — Milyen a Népszabadság és a Békés megyei Népújság olvasottsága? — kérdezem Varnyu Jánosnétól, a hírlapfelelőstől. — A Népújság előfizetőinek a száma növekszik, és a Népszabadságé sem csökken. — Véleménye szerint minek tulajdonítható a Népújság iránti érdeklődés növekedése? — Annak, hogy az emberek a tévé és a rádió útján tájékozódnak a világon és az országban végbemenő eseményekről. De a szűkebb hazájukban, megyéjükben, községükben történő események is érdeklik őket, amiről pedig a Népújságban olvashatnak. * * * Nagy József, a községi pártvezetőség titkára megállapítja: — Viszonylag jó a két pártlap olvasottsága, arra törekszünk azonban, hogy a Népszabadság előfizetőinek a számát is tovább növeljük. Ügy gondolom, ez sikerülni is fog, mert minden jól szerkesztett és sok érdekességet tartalmazó lap önmagát kínálja. 1983 szeptemberében alakult meg az iskolaszövetkezet, melynek tagjai felsőtagozatos tanulók lehetnek — eddig 70 százalékuk lépett be. Kereskedelmi és mező- gazdasági tevékenységet folytatnak. Boltjuk havi 16—18 ezer forintos forgalmat bonyolít le, a mintegy egy- hektáros földterület kisebb részén paprikát és paradicsomot fólia alatt, a szabadföldön pedig hagymát, burgonyát és cukorrépát termesztenek. A jövedelmet a tanulók érdemei alapján kívánják elosztani, valamint játékok, sporteszközök vásárlására, országjárásra használják majd fel. Szeretnék kisállattenyésztéssel, ipari tevékenységgel bővíteni működési körüket a továbbiakban, hogy minden szövetkezeti tag kivehesse részét a munkából. Brigádok alakítását is tervezik. Képünkön Kovács Kálmán, az iskola- szövetkezet tanárelnöke a fólia alatti paprikát vizsgálja: milyen munkát kell elvégezni a jó termés érdekében a napokban. Bizakodnak a tsz-ben Az Egyetértés Tsz a múlt évet — az aszály miatt — veszteséggel zárta. A gyorsított veszteségrendezés megteremtette az évkezdet, a munka folytatásának feltételeit. A külső segítségen kívül saját maguft is megpróbálnak javítani a tsz helyzetén a tagok és vezetők. Két éve, 1982-ben ipari tevékenységbe fogtak. Tíz fiatalember — átlagéletkoruk 22 év! — gyárt lakatosipari termékeket a medgyesegyhá- zi Vas- és Faipari Szövetkezetnek. Tavaly már négymillió forintos termelési értéket értek el — tisztes haszonra tett szert a tsz az ipari munka révén. Ezer hektár ősgyepükön a Mezőhegyest Mezőgazdasági Kombinát háromszáz növendék üszője legel — a bértartás is szépen hoz az Egyetértés Tsz-nek. Szeretnének az idén ebben is lépni, a legelő mellé épületeket is bérbe adni — esetleg úgy, hogy a tsz gondozói is ott kapjanak munkát. A legfontosabb, hogy az utóbbi napokban 60 milliméter eső hullott. Ezért is reménykednek nyereséges évzárásban az idén. Naponta nyolcvanan ebédelnek a vendéglőben A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ 22-es számú presszójának és vendéglőjének a vezetője Kondorosi Mária. Munkatársai: Szabó Róza és Patkás Györgyné eladó, Boros Miklós szakács és Nagy Jánosné kézilány. A vendégek különbözőek. Van egy-két notórius kocs- mázó. Hogy miből telik nekik a sok italra, arról Kondorosi Mária így vélekedik: — Az illető eladja azt, amit lehet. Aztán kölcsönkér, és azt a pénzt adja vissza, amit mástól kért kölcsön. Ám akad olyan is, aki alkalmi munkát vállal, és pálinkát kap érte. — De hát a forgalom a lényeg! — Főként az ételforgalom, ami után nagyobb a haszonkulcs. A mi keresetünk is elsősorban attól függ. — Hányán ebédelnek a vendéglőben? — Jelenleg naponta nyolcvanan. Ide járnak a tanácsnál és a tsz-irodában dolgozók is. Kondorosi Mária csinos, fiatal lány. Filigrán alakja gondolkodóba ejti az embert: vajon hogyan tudja a feladatát végrehajtani? Mosolyogva mondja: — Hát. .. cipelni kell. .. mindennap. És ha valamilyen rendezvény van, szombat reggeltől vasárnap reggelig meg sem állunk. Van gond, főként, ha sokat isznak a vendégek. Mert kidobó ember nincs közöttünk. Még annyit érdemes tudni, hogy hétfő, csütörtök és vasárnap délután a presszó s az étterem mozivá alakul. 1982 telén adták át rendeltetésének a Béke éttermet, ami egyben moziként szolgál Korszerűbb óvoda A 2. számú óvoda udvarának egy része el van kerítve, építkezéshez szükséges anyagok, eszközök csúfítják el az egyébként szép, fás, füves, virágos parkot. Fi- csor Andrásné, az óvoda vezetője azonbati túlságosan nem bánja ezt, hiszen a felújítási munkálatok befejeztével korszerűbb és tágasabb lesz az óvoda. Az viszont aggasztja, hogy a határidő csúszik: 1983. december 31-ig kellett volna befejezni a munkát a sarkadi költségvetési üzemnek. Május második felére ígérték, hogy folytatják — várják őket. Ami eddig történt, az is jelentős változásokat hozott az óvoda életében. Korszerűsítették a világítást, a melegítő konyha berendezését, a fűtést. Ősztől számítanak az új foglalkoztatóterem használatára, melynek parkettázása, festése van hátra. Ez a terem lesz a legnagyobb segítség, hiszen az óvoda egy csoportos — az marad a közeljövőben is —, s nagyon nehezen tudták, tudják megoldani a korosztályonkénti foglalkoztatásokat. Ez a gond szűnik meg az újabb szoba elkészültével. Hamarosan a kazánt is nagyobbra cserélik, így az eddig öltözőnek használt helyiségből ebédlő lesz, a ruhákat tároló szekrények kikerülhetnek a folyosóra, hogy ott is megfelelő meleg várja majd az óvodásokat. Van konkurrencia is! A békéscsabai Generál Ipari Szövetkezet héttagú gebines részlegének a vezetője Bálint Béla. Most a Sarkadi Építőipari Szövetkezetbe ragasztott darabokból asztaltetőket (lapokat) készít. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ faipari szakcsoportja útján kapta a megrendelést. Végül is a szakcsoport fizeti ki neki a munkadíjat. — A részleg fő tevékenysége — mondja — a szolgáltatás. Épület- és bútorasztalos-mester vagyok. Mint látja, még zsalus ajtókat és ablakokat is készítek. Főként a sarkadkeresztúriak, ritkábban a környékbeliek a megrendelőim. Ezt a fajta munkámat a Senerál számolja el, s megfelelő arányban részesülök a bevételből. — Miért, nem kisiparos? — kérdezem. — Voltam én már az, de mindig baj volt az adóval. Ha én azt mondtam, hogy 100 ezer forint az éves bevételem, kijelentették, hogy akkor fizethetek 150 ezer forint után adót. — És most ? — Ilyen kérdésekkel nem kell foglalkoznom, mert a Generál, illetve a szakcsoport útján kapom a pénzt. Azok mindent elintéznek. Még anyagért sem kell szaladgálnom. * * * Mi a véleménye a tanácselnöknek? — A lakosság megrendelése nem sok. Amivel megbízzák, megcsinálja elég gyorsan. De van egy kon- kurrense Tresnyák János bognár és asztalos kisiparos személyében. Hozzá szívesebben megy a lakosság, mert ő olcsóbb és sokoldalúbb. Még fejfákat is csinál. Egyhetes kiállításon mutatkozott be a községi könyvtárban Benedek Gábor fafaragó. ,A községben lakó fiatalember a sarkadi ktsz-ben dolgozik, szabad idejében készít fából nép- művészeti tárgyakat Az oldalt írta: M. Szabó Zsuzsa, Pásztor Béla és Pénzes Ferenc. A fotókat készítette: Fazekas László.
