Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-05 / 104. szám

1984. május 5., szombat Fejlődik a selyemgyártás Licitáló epitok _______i A divattextíliák piacán is­iiét a természetes, nemes nyagok iránt nőtt meg a lereslet. Ennek megfelelően lakit ja termékeinek körét a áagyar Selyemipari Vállalat s. Kelméit természetesen to- 'ábbra sem hernyóselyem- től szövi, de új kikészítési nódszereivel például a poli­észterből szőtt anyagnak is ilyan tulajdonságokat, fo- ;ást, fényt, nedvszívóképes- éget ad, amely megtévesztő­ig hasonlít a selyem ulajdonságaihoz. Az évi 52 nillió négyzetméter kelmét dőállító vállalat Japánból ilyan gépet vásárolt, amely- yel akár 20 százaléknyival sugoríthatják az anyagot, tz így kezelt kelme sűrű zövésű, telt felületű, s ugyan­Az egy külön kérdés, hogy ni mennyire szereti a mar­iahúst, én levesbe főzve is lágyon szívesen megeszem, ie ha meggyszósz mellé ad- ák, úgy is nagyon kedve- em. Ez magánügy, jól tu- lom. Az viszont már na- Syon is közügy, hogy a mar­iahúst — ami kül- és bel- öldön egyaránt eladható — nennyiért állítjuk elő. Azt mindenki tudja, hogy i hús nem olcsó dolog, az- ítán azt is, hogy a marha- lizlalás költségeinek jelen­ős része adott, azt az állat- artók aligha befolyásolhat­ók. Néhány kiadásokat ala­nté tényező azonban kivétel íz alól, ezért érdemes vé­giggondolni azokat. Ehelyütt :sak egyetleneggyel — a leg- elentősebbel — próbálkoz­unk meg! A hús takarmányból lesz. \ takarmányt meg kell ter- neszteni, ami megoldható ízántóföldön vagy valahol náshol. Az előbbi drágább, •áadásul, ha a szántót ál- lozzuk a tömegtakarmányok ermesztésének, az árunö- /ény-termesztés területét ízűkítjük. Tehát kétszeres a .veszteség”, szemben azzal, iá gyepeinket kíséreljük neg a jelzett célra haszno­sítani. Tévedés ne essék: a szán­óföldi tömegtakarmány-ter- nesztést helyettesítő legelő- gazdálkodás sincs ingyen! [gazán nagy hozamú fűfaj- :ákkal azonban nagyon szép jredményeket lehet elérni. Ehhez — ne tűnjék reklám- aak! — a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet tizenöt gyep- alkotó fű- és lucernafajtát tínál, de a vetőmag mellé gyephasznosítási programot, gazdasági számításokat és szaktanácsot is ad, s ez még lem minden! A Békéscsaba és Környé­ke Agráripari Egyesüléssel közösen kidolgoztak egy szá­mítógépes programot, ez se­gít — esetleg éppen gyepek, egelők hiányára tekintettel — olyan vetésszerkezetet ki­alakítani a termelő üzemek­ben, amely mellett a lehető legkisebb területen a lehető legtöbb takarmányt állítják elő. Sokat beszélünk napjaink­ban a tudomány és a ter­akkor lágy fogású lesz. Szin­tén a selymesítést segíti az az olasz berendezés, amely az elemi szálakat tovább vé­konyítja, s ezekből készül a legdivatosabb, a hazai pia­con és külföldön egyaránt kelendő lágy esésű selyemszö­vet. A vállalat termékeinek mintegy 30—35 százaléka di­vatcikk, éppen ezért elenged­hetetlen a gyoi's váltás, a fo­gyasztók változó igényeinek kielégítése. A legutóbbi szer­ződéseket már e rugalmasság jegyében kötötték. Megnőtt például a kereslet a nyo­mott mintás finom, selyemka­rakterű szövet iránt, ami ed­dig hiányzott választékából. Megállapodtak az egyik NSZK-beli céggel, amely e melés kapcsolatáról, arról, hogy létérdekünk a kutatás eredményeinek minél gyor­sabb és minél „tömegesebb” gyakorlati hasznosítása. Eb­ből a szempontból is öröm hírt adni arról, hogy az ÖKI meg a BAGE idézett számítógépes programjának előnyeivel már mintegy 30 gazdaság él, s ezen üzemek között még Vas megyei is akad. Öröm az is, hogy ez a kapcsolat kutatók és terme­lők között nem merül ki ennyiben, tudniillik az ÖKI húsz, államilag elismert fű­féle, két ]ucernafajta és több rizsfajta legmagasabb sza­porulati fokú vetőmagvaival — részben saját közvetlen előállítással, részben termel­tetéssel — el is látja a ter­melőket. Emellett sok olyan együttműködésről adhat szá­mot, amely már a gyümöl­cseit is meghozta. Ilyen a már említett s BAGE-val karöltve kialakí­tott számítógépes programo­zás mellett a Füzesgyarmati Lucerna-, Szálastakarmány- termelési és Juhtenyésztési Rendszerrel közös vetőmag­termesztés, az idézett, álla­milag elismert és már köz­kedveltté vált lucemafajta elterjesztésére. A Tiszai öntözőgazdasá- gok Gazdasági Egyesülésé­nek az öntözéses agrotech­nika, termesztéstechnológia fejlesztésének eredményeit adja át az intézet, de elő­mozdítja a gazdaságos, ener­giatakarékos öntözőgép-üze- meltetést is szaktanácsaival. Az intézet által nemesített fűfajok az Alföldi Gyepvető- mag-termelési Rendszer köz­reműködésével terjednek, a gyephasznosítás legkorsze­rűbb módozatait, a gyepre alapozott hústermelés mo­delljét a Dunántúli Fű- és Aprómag-termelési Rend­szerrel kialakított kapcsolat segítette életre. Vagy említhetnénk a Ga­bonatröszttel meg a KITE- vel kiépített együttműkö­dést, amely a szarvasi rizs­fajták vetőmagtermesztésé­nek, az agrotechnikai fej­lesztésének adott nagyobb lendületet, s a sornak még akkor sem érnénk a végére! keresett termékek előállítá­sához gépet szállít, elhozza mintakollekcióját, és betanít­ja a gépen dolgozókat is. Az évi csaknem kétmillió méter kelme egyrészt a hazai vá­lasztékot bővíti, másrészt ex­portra készül, mert a gépet szállító cég a késztermék egy részét visszavásárolja. A ha­zai fogyasztásra szánt nyo­mott mintás selyem már az idén kapható lesz az üzle­tekben, akárcsak a magasfé­nyű kelme, amelyet egy má­sik gépen alakítanak szuper­divatossá. Igen rövid idő alatt állították üzembe azt a kalanderező gépet, amelyet két évre béreltek külföldről. A berendezésen évi 3 millió méter kelme most divatos, magas fényezését végzik. Ezek után annál furcsább viszont — és erről sem hall­gathatunk —, hogy egy olyan nagyon fontos és je­lentős programba, mint ami­lyen a megyében folyó víz­rendezés, az ÖKI-t tulaj­donképpen hivatalosan nem is vonták be. Ennek a tény- I nek van egy érthető, ám an- I nál kevésbé elfogadható ma­gyarázata. A rövid távú gondolkodás ugyanis belvizes évjáratok idején a vízelvezetés megol­dását, az aszályos időszak­ban pedig az öntözést része­síti mindenek felett és előtt előnyben. Holott — és az könnyen belátható — ne­künk e tekintetben is hosz- szú távra keli berendezked­nünk, s földjeinken a fölös vizek elvezetésének, illetve a hiányzó nedvesség pótlásá­nak komplex rendszerét kell megteremtenünk egyszerre, még akkor is, ha ez adott pillanatban költségesebbnek látszik is, mint a vagy egyi­ket vágy a másikat lehetővé tevő megoldás. Az ÖKI kutatói „megvizs­gálták” az elmúlt ötven esz­tendőt, s azt állapították meg, hogy vízhiányos, tehát száraz, aszályos évekből ez a fél évszázad éppen há­romszor annyit foglalt ma­gába tájegységünkön, mint víztöbbletest, vagyis belvi­zest, árvizest! Ebből pedig az következik, hogy például a talajcsövezésre’ úgy érde­mes milliókat kiadnunk, ha azokon a csöveken visszafe­lé is lehet vezetni a vizet, szükség esetén, nemcsak el­felé. Ehhez egyébként ugyancsak szívesen nyújt se­gítséget az ÖKI. A marhahúsnál kezdtük, s a víznél fejeztük be. Ennek a két dolognak nemcsak a húslevesben van köze egy­máshoz, naint láttuk! Ügy hisszük, még nincs túl ké­sőn a szarvasi Öntözési Ku­tató Intézet tudományos ka­pacitásait és eredményeit a megye üzemeiben a komplex vízgazdálkodás feltételeinek kialakításához felhasználni! Ez nemcsak az ÖKI érdeke! Valamennyiünké, hogy mi­nél több hús jusson a leve­sünkbe! Knváry E. Péter A Békés megyei beruházá­sok megvalósításában évek óta jelentős szerepet játsza­nak a nem megyei székhe­lyű építőipari vállalatok. Az elmúlt tervidőszakban a fel­gyorsult fejlesztések és be­ruházások egyértelművé tet­ték, hogy az építési igények csak úgy elégíthetők ki, ha a munkákba fokozatosan bevonják a más megyei ki­vitelezőket is: 1975-től fo­lyamatosan nőtt ezen szerve­zetek építési-szerelési tevé­kenysége. Az elmúlt tervciklus első évében az összes Békés me­gyei építés 37 százalékát, ta­valy már több mint 55 szá­zalékát, mintegy 2,5 milliárd forint értékű munkát teljesí­tettek a nem megyei székhe­lyű építőipari vállalatok. A speciális területeken nem volt alkalmas megyei vállalkozó a beruházások megvalósítására, mert a he­lyi mélyépítő kapacitás csak a magasépítő-ipart szolgálja, illetve a kommunális víz-, csatornaépítési feladatok részbeni megépítője volt és van jelen. Ilyen, főként spe­ciális feladatokat vállal a KEVIÉP, vagyis a Kelet-ma­gyarországi Vízügyi Építő Vállalat 3-as számú békési főépítésvezetősége. Megpályázott tervek A debreceni székhelyű KE- VIÉP évi 560 millió forintos termelési értéket előállító ki­vitelező vállalat, működési területe a Tiszántúl. Három főépítésvezetősége működik — Debrecenben, Szolnokon és Békésen. Ez utóbbi pro­dukálja a vállalati termelés­nek csaknem a felét. A bé­kési főépítésvezetőség műkö­dési körzete Békés és Csong- rád megye, van építésveze­tőségük Békéscsabán évi 84 millió forintos, Szarvason 35 millió forintos és Szegeden 92 millió forintos termelés­sel. A főépítésvezetőséghez 430 építőmunkás tartozik. — Főként mélyépítési fel­adatokat vállalunk, de min­den munkát megragadunk. Az élet rákényszerített — kezdi Barabás András főépí­tésvezető. Közben megtu­dom : a főépítésvezetőség csaknem önálló, önálló mű­szaki és gazdálkodási terv­vel rendelkezik, a munkákra önállóan vállalkoznak, hogy rugalmasan alkalmazkodhas­sanak így a körülményekhez. Megfelelően kialakított in­formációs rendszeren ke­resztül tájékozódnak, tájé­koztatnak. A főépítésvezető­ség éves tervét pályázat út­ján nyeri el, ami azt jelen­ti: a vállalat vezetői megha­tározzák a hatékonysági mutatót, s ennek megfelelő­en, gazdasági számítások alapján állítják össze pályá­zati tervüket, amit a válla­lat vezetése elbírál, jóvá­hagy, vagy korrigál, így épít­ve azt be a KEVIÉP elkép­zeléseibe. Mint ismeretes, az elmúlt években a beruházási lehe­tőségek mérséklődtek, a be­ruházási piac is szűkült. — Amióta a főépítés­vezetőség létezik, ennek már 17 éve, azóta munkát nem utasítottunk vissza. A meg­rendelőkért vagyunk, a meg­rendelők érdekét maximáli­san igyekszünk figyelembe venni. Nagyon ügyelünk a minőségre, a határidőre, a szakaszos, de ütemes szám­lázást is lehetővé tesszük. A tervtárgyalásokon így nyer­tünk el munkákat — foly­tatja a főépítésvezető. Olcsóbban és gyorsabban Versenytárgyalás — új fo­galom. Az utóbbi időben kezd divatba jönni. A lényege: az a kivitelező kapja az adott munkát, amelyik a koráb­ban rendelkezésére bocsátott tervek alapján a beruházók szempontjából a legkedve­zőbb árajánlatot és határidőt teszi. Nos, a tervtárgyalás a megrendelők oldaláról min­denképpen előnyös. A kivi­telezők részéről pedig ... Aki olcsóbban, jobban, gyorsab­ban dolgozik, az nyeri a tár­gyalást, pontosabban a mun­kát. Az utóbbi évben, mint mindenütt a megyében és a megyén kívüli cégek között, a munkáért nagy a konkur- rencia, sok a vetélytárs. S bizonyos mértékben a vetél­kedés során egy-egy munkát „alávállalnak”, s máris hal­lom a példát: — Szegeden egy komplex feladat megszerzésére kitű­zött versenytárgyaláson négy kivitelező vállalat képviselői jelentek meg. Szabályos lici­tálás folyt. A munka végül is 13 millió forintért „el­kelt”, két-három millió fo­rinttal olcsóbban, mint amennyiért mi vállalni tud­tuk volna. Véleményem sze­rint, ezt áron alul vállalták el, olyan feltételek mellett nem hiszem, hogy nyeresége­sen meg lehet csinálni. Más. A gyomaendrődi lakótelepi közmű munkálataiért is négy pályázó vetélkedett. Az in­duló összeg 13,5 millió forint volt, mi 10 millió forintért vállaltuk. Hogy ezt a tár­gyalást hogyan nyertük meg? A kivitelezési összeg csök­kentésével és a határidővel. Június 15-re megcsináljuk, és átadjuk a munkát. — Mennyi lesz a nyeresé­gük? — Az előzetes számítások szerint: nem fizetünk rá, el­fogadható nyereséggel fejez­zük be. A hírnevünkre ak­kor is ügyeltünk, amikor ud­varoltak a kivitelezőknek. Szóval nemcsak a műszaki­ak, hanem üzletemberek is vagyunk — hallom. Verseny a beruházóért Persze most azt hinné az ember, hogy a munkákért a beruházási piacon élet-halál harc van a kivitelezők kö­zött, egy-egy megrendelésért, a beruházók „szívéért”, pon­tosabban pénzéért. Van ver­sengés. Egészséges versengés. Ám, bármennyire is ellent­mondásosnak tűnik, az utób­bi időben az együttműködés is erősödött. A munkák egész sora készült kooperá­cióban. A KEVIÉP különö­sen jó kapcsolatot tart a Bé­kés megyei Állami Építőipa­ri Vállalattal és a KÖVIZ- I@-gel, s nem utolsó sorban a Békés megyei Építőipari Koordinációs Irodával. A speciális feladatokat, technológiákat egymásnak átadják, az átmenetileg fe­lesleges szakembereket a hi­ányszakmákban átcsoporto­sítják. A felvállalt munkák részfeladatait olyanoknak adják ki, akik alvállalkozás­ban megcsinálják, s egymás­ban meg is bíznak. Ugyan­akkor jól előkészítetten, szer­vezetten, koncentráltan in­dítják a munkákat a KEVI- ÉP-nél. így menet közben el­marad a létszám és a tech­nológia átcsoportosítása. Ez gyorsítja a tempót, növeli a hatékonyságot. — Programszintű feladatra is vállalkozunk, természete­sen folyamatos tervszállítás­sal. Gyorsan, rugalmasan csak így, ha kell, kockázat vállalásával tudunk alkal­mazkodni az igényekhez — hallom búcsúzáskor. Mind­ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a főépítésvezetőség kol­lektívája az elmúlt évi mun­kájával elnyerte a megtisz­telő Kiváló címet. Szekeres András Mi van a húslevesben? A megyeszékhelyen a belvárosi lakótelep közművesítésén a KEVIÉP dolgozik Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom