Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
1984, május 23., szerda iéMyarorszár Önkiszolgáló autósbolt. Szegeden, a Takaréktár utcában újjáalakítva megnyílt az Autóker és a 11-es autójavító vállalat közös, önki- szolgáló autósboltja. A 180 négyzetméteres üzletben a vevő pillanatok alatt átlátja a bolt termékkínálatát. A kétmillió forintos nyitókészletből már az első napon sok fogyott, az eladók felmérhették, hogy melyek a legkeresettebb alkatrészek, fel- szerelési és ápolási cikkek. Azokat ugyanis hamar elkapkodták. Az üzemeltetők országos hiánycikkeket a továbbiakban sem ígérnek, de igyekszenek felkutatni az újabb beszerzési forrásokat. A lakásépítés dilemmái. A Magyar Építőművészek Szövetsége jó kezdeményezésként kiállítássorozatot indított, melynek első bemutatója elkerült Szegedre is. A címe: Bécs — a lakásépítés útján. „A bécsiek sem dicsekedhetnek lakáshelyzetükkel. Mint minden nagyvárosban, ott is küszködnek a szűkülő zöldterülettel, a zajártalommal, a levegőszennyeződéssel. De Ausztria fővárosában igen jelentős hagyományai vannak — a két háború közötti időszakra visszanyúlva — a tömeges lakásépítésnek.” Az említett kiállításon négy olyan pályázatot mutatnak be, amely már a megvalósítás stádiumába került. Az említett tervdokumentumok a funkcionalizmus vívmányait felhasználva építészetileg érzelmesebb választ adnak a kor kihívására „A gyár fejlődés elölt áll.” Munkásközérzet a Peslvidé- ki Gépgyár biharkeresztesi gyárában. A korábbi Biharkeresztesi Emelőgép-gyár épületeit, berendezéseit, gépeit és anyagait, a megrendeléseket és természetesen: az adósságfizetési kötelezettségeket átvette a Pestvidéki Gépgyár. Az új gazda átszervezte a veszteséges üzem termelési szerkezetét. A gyár dolgozói szerint mindez a termelés javára vált, az üzem immár a stabi] gyárak közé tartozik. Az új munkák kicsit szokatlanok, de a munkások bíznak benne, hogy belejönnek. Márton Elemér lakatos így fogalmaz: ..Érdekes, jó munkának tűnik. Szerintem megéri most itt maradni, a gyár fejlődés előtt áll.” Kemping-világtalálkozó a Vekeri-tónál. A Nemzetközi Kemping- és Karavánszövetség közgyűlésének 1983- as döntése alapján hazánkban kerül sor a 47. kemping-világtalálkozóra. Az eseményt 1986. augusztusában bonyolítják le, és a központ Debrecen, illetve Hajdú-Bihar megye lesz. A kemping-világtalálkozó alkalmával kerül sor a nemzetközi szövetség közgyűlésére. A találkozó fővédnökének Marjai József miniszterelnök-helyettest kérték fel. Dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke szerint a rendezvény egyben üzleti vállalkozás is, és a hajdú-bihariaknak hamarosan meg kell kezdeni a felkészülést a nagy eseményre. Heten végeztek először. Üj szak a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Két hete hét vegyész, illetve matematikushallagató államvizsgát tett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen angol szakfordításból. Vagyis vegyész-, illetve matematikusdiplomájukon kívül második diplomát is fognak kapni rövidesen. Az első végzős évfolyam alaposan kitett magáért: négyen jelesre, hárman jóra államvizsgáztak. tehát mindenki felsőfokú képzést kapott. A MEGYB PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE TAHáCS UMMA Legtöbben pedagógusnak készülnek. A kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban a negyvennyolc végzős diák közül harminckettő küldte el felvételi kérelmét valamelyik felsőfokú intézménybe. Az iskola igazgatója szerint az elsős gimnazisták elképzelései a négy év alatt sokat változnak, de a harmadik osztályban, amikor a fakultációs képzés megkezdődik, töbnyire már „behatárolódnak”. Az utóbbi öt évben 35—40 százalék között mozgott a felsőfokú intézményekbe felvettek aránya. Üj termékcsalád a FÉ- KON-ban. A FÉKON Ruházati Vállalat budapesti gyárának kisújszállási üzeme az idén jobb kilátásokkal kezdte az évet, mint tavaly. Javult az alapanyag-ellátás, így a légkör nyugodtabb az üzemben. A FÉKON az idén új termékcsaládot dob a piarcra. A Studiform fantázianevet viselő família iskoláslányok ballagási ruháiból, pontosabban szoknyából és blúzból áll, amelyet óvodások, általános és középiskolások egyaránt viselhetnek majd. A húszmilliomodik Tisza- cipő az NDK-ba. A martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói a közelmúltban útnak indították az NDK-ba a húszmilliomodik magyar cipőt, ennek háromnegyed részét a Tisza Cipőgyárban gyártották. A német kereskedők szerint a Tisza márkával ellátott cipők, de a magyar cipőipar más gyárainak a termékei is keresett cikkek az NDK piacain, jó minőségben, pontos határidőre szállítanak vállalataink. A Tisza Cipőgyár az 1984-re lekötött 400 ezer pár lábbeli több mint felét már május végéig kiszállítja, tekintve, hogy a nyári szandáloknak, sportcipőknek most van a kereslete. míc neurzaui. «rnwurai ^ Mffird ktméé* csongbío ft « n V A V> » wísm ItIKLAr A csongrádi levéltár helyzetéről. A csongrádi levéltár gyűjtőterülete a város, és pillanatnyilag körülbelül 350 folyóméternyi iratot őriznek itt. Az intézmény 1974-ben a Csongrád megyei Levéltár szentesi fióklevéltárának része lett. 1980-ban a Justh Gyula utcába, egy öreg épületbe költözött, mely elfogadható helyet ad ugyan az iratoknak, de a városi tanács vb megállapítása szerint a munka- és kutatási körülményeket javítani szükséges. A levéltár segíti szakdolgozatok, doktori értekezletek elkészítését, a Mozaikok Csongrád város történetéből című kiadványban megjelent helytörténeti jellegű tanulmányok megírását, valamint bázisa a készülő várostörténeti monográfiának. Lakásfelújítások Vásárhelyen. A vásárhelyi városgazdálkodási vállalat dolgozói tavaly 68 lakást hoztak rendbe (homlokzati festés, tetőszerkezet-felújítás, állag- megóvás és gépészeti munkák). Saját erőből, a tervezéstől a kivitelezésig 4 új átmeneti lakást építettek, hogy ezzel is gyorsítsák, elviselhetőbbé tegyék a lakás- felújítással járó várakozási időt, illetve a vele járó kényelmetlenséget. Ebben az évben 18 millió forintot fordíthatnak erre a célra. összeállította: M. Sz. Zs. Polgári védelem Sajtótájékoztató és bemutató gyakorlat Hajdúszoboszlón A közelmúltban bemutató gyakorlattal egybekötött sajtótájékoztatót szervezett a polgári védelem országos parancsnoksága. A kétnapos program lehetőséget nyújtott arra, hogy a résztvevők megismerkedjenek Európa egyik legkorszerűbb oktatóbázisával, a szakmai felkészítés céljával és színvonalával, s nem utolsósorban a már megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásával. Az első napon dr. Hegedűs Gábor Hajdú-Bihar megyei pv-törzsparancsnok beszélt az országos, megyei és üzemi támogatással épült létesítményrendszer történetéről, valamint kettős rendeltetéséről. Az utóbbival kapcsolatos az az információ is, hogy a korszerűen berendezett bázis részben polgári védelmi, részben pedig tanácsi szakigazgatási képzés, illetve továbbképzés céljaira szolgál. Ezután a különböző funkciójú helyiségek és felszerelések megtekintése következett. A modern szemléltetőeszközökkel ellátott oktatókabinetek nemcsak a szükséges ismeretanyag átadását teszik lehetővé, hanem azok számonkérését, vagyis a hallgatók vizsgáztatását is, fokozva ezzel a tanulás folyamatosságát és hatékonyságát. A következő napon Molnár Miklós ezredes, a polgári védelem országos törzsparancsnokának helyettese a parancsnoki, valapúnt a beosztott állomány gyakorlati felkészítésének tapasztalatait, s a VI. tervidőszak feladatait ismertette. Majd utalt arra, milyen fontos szerepet töltenek be egy esetleges ellenséges csapás esetén, illetve a különféle természeti katasztrófák idején a polgári védelmi alakulatok a lakosság mentésében; az elsősegélynyújtásban és így tovább. Következésképpen emlékeztetett arra is, hogy ezek az egységek az elmúlt időszakban igen eredményesen vették ki részüket Békés megyében, például az állatbetegségek lokalizálásából, vagy az ez évi hóvihar során (Békés és Csongrád meA vasúti-közúti balesetnél a Berettyóújfalui Ruhagyár 1. egészségügyi szakasza vesz részt az elsősegélynyújtásban gye) a mentéssel és a károk helyreállításával kapcsolatos munkálatokból. Ezért is nagyon jelentős a polgári védelem céljának, tennivalóinak minél szélesebb körű megismertetése lakosságunk körében. Az előadó elismeréssel szólt azokról a megyei, városi és üzemi gyakorlatokról, amelyeken az egyes szakszolgálatok magas színvonalon vizsgáztak az eltelt években. Mindemelett szükségessé vált az új rendszerű képzés bevezetése, ami azt jelenti, hogy az oktatás — tavaly óta — szeptembertől júliusig terjedő időszakra korlátozódik. Ily módon hatékonyabb lesz a dolgozók polgári védelmi felkészítése, különösen azokban az ipari és mezőgazdasági ágazatokban, ahol télen nincs mód intenzívebb munkahelyi foglalkoztatásukra. A pv-isme- retek alapos elsajátítását, a jártasságok és készségek be- gyakoroltatását egyébként jól felszerelt oktatóbázisok segítik hazánkban. A tájékoztató elhangzása után ismertették az 1984. évi országos polgári védelmi gyakorlatok programját. Eszerint az év második felében Berettyóújfaluban tartanak városi gyakorlatot, s év végén pedig Borsod megye ad otthont az ilyen jellegű rendezvényeknek. $ A Polgári Védelem című lap megjelenésének 25. évfordulójáról való megemlékezést, valamint az elismerések átadását követően nagyszabású bemutató gyakorlatra került sor a romvárosban. Noha imitáció volt az egész, mégis olykor dermesztőén hatott a több helyütt magasba csapó láng, a sűrűn gomolygó füst, a felborult személyszállító eszközök stb. látványa, valamint a romok között „vérző sebesültek” jajgatása. A nézők saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy egy esetleges elemi csapás, illetve vasúti-közúti katasztrófa idején miként zajlana le a kárterület felderítése, a mentés végrehajtása, illetve minden oldalú biztosítása; továbbá a sérültek elsősegélyben való részesítése és gyűjtőhelyre szállítása; valamint a tüzek lokalizálása, a közművek ideiglenes helyreállítása, s nem utolsósorban a különböző alegységek közötti Az egyik épület emeletén beszorult sérülteket kosaras darus gépkocsi segítségével mentik ki együttműködés megszervezése, s folyamatos fenntartása. A gyakorlaton a helyi és a környező települések pv- egységei mellett részt vett a megyei tűzoltó-parancsnokság és a néphadsereg egyik alakulatának állománya is. A „földrengés” következtében keletkezett tűzgócok felderítésével, s azok lokalizálásával szinte egyidejűleg érkeztek a helyszínre a szak- felderítők, s azonnal hozzákezdtek műszaki és egészségügyi feladataik gyors, pontos ellátásához. Eközben igen sok dolga akadt az úgynevezett kárhelyparancsnok- nak is, aki a kapott jelentések tanulmányozása után a kialakult helyzetről és a mentőmunka sorrendjéről informálta a munkahelyparancsnokokat. A felettesek és a beosztottak mindent, a már korábban tanult és begyakorolt mozdulatok alapján hajtottak végre. így került sor a bevonult mentőerők fogadására és eligazítására, továbbá a különböző mentő és mentesítési feladatok végrehajtására. A pincékbe és padlásokra beszorult személyek, valamint „sérültek” elszállítása közben a debreceni TITÁSZ- üzemigazgatóság alegységei hozzáfogtak a mentést akadályozó nagyfeszültségű villamosvezetékek kiiktatásához, míg az egészségügyi szakaszok további sebesültek felderítésében, elsősegély- nyújtásában és elszállításában vettek részt. A „katasztrófát szenvedett” város romjai alatt két „halottat” is találtak a mentéssel foglalkozó egységek. A polgári védelmi alakulatok között voltak olyanok, amelyeknek feladatai, közé az élelmezés és az ivóvíz pótlása tartozott. A vasúti-közúti baleset, színhelyén tevékenykedő egészségügyi szakasz szintén példamutató felelősséggel látta el teendőjét a bemutatott gyakorlat során . . . Bukovinszky István Lomtalanítás Geszten Ez is, az is... Az elmúlt napokban szokatlanul nagy volt a sürgésforgás Geszt utcáin. A községi tanács, a Hazafias Népfront és a termelőszövetkezet kezdeményezésére lomtalanítási napot tartottak. A kijelölt napon már reggel 8 órakor megélénkült az általános iskola udvara. Vidám, kipirult arcú gyerekek izzadva tolták, húzták a vassal, papírkötegekkel megrakott kézikocsikat. A nevelők csoportjában Szerb József igazgató tartott rövid eligazítást. Aztán ki-ki sietett az osztályához, hogy mérlegelje az időközben lerakott vashulladékot. papírhalmot. Időközebn megérkeztek a lovas szekerek is. Egymás után kerültek le a valamikor féltve őrzött ekék, vetőgépek. Nincs már szükség rájuk. A háztáji gazdaságokban is a tsz gépei végzik a szántást, vetést, betakarítást. Az egyik szekérről Kiss Lajos párttitkár izzadva emeli le némi segítséggel a kiszuperált elektromos s'ütőt. — Elromlott — jegyzi meg —, nem érdemes megcsináltatni. Szinte el sem hinné az ember, mi minden került elő az udvarok, padlások rejtett zugaiból. — Ennyi vasat régen gyűjtöttek Geszten — nyugtázta idős Sújtó István. Majd odaballagott az egyik ekéhez. Kérges tenyere megmarkolta az eke szarvát. Fékét kalapja alól a távolba mereng, hogy mire gondolt, ki tudja. Közben az egyik mérlegnél öreg vetőgép roncsait próbálják feltenni. Irházi István igazgatóhelyettes is nekigyürkőzik, csakúgy, mint Urbáncsek Károlyné, Gonda Jánosné, Szász Andrásné és Rokszin Györgyné pedagógusok. Nincs kivétel, mindenki segít a gyerekeknek. A nagy hórukkolásra toppan be Síró László százados, határőrparancsnok. Arról érdeklődik Szerb József igazgatónál, nem kell-e segítség. Lassan beesteledik, a poros, fáradt gyerekek azt számolgatják, hogy a vas- és papírgyűjtés mennyit hozott a konyhára. A végeredmény: futja kirándulásra, táborozásra, hiszen a két nap alatt 350 mázsa vasat, 35 mázsa papírt gyűjtöttek. jantyik Tibor Egyik, 2 évvel ezelőtti választókerületi tanácskozáson hangzott el többek között az a panasz, hogy a megyeszékhely legnagyobb és legimpozánsabb parkja, a Kulich-szobrot körülölelő tér sétányai olyanok, mint a sivatagi utak. Sétálni lehet ugyan rajtuk órákon át — s ezt teszik a gyerekkocsit toló kismamák is —, de megpihenni nem lehet, mert a padokat elhurcolták onnan illetéktelenül a házak elé. Javaslat volt, hogy intézkedjenek a parkot fenntartó szervek: legyenek újra padok a sétányok mellett... A másik panasz az volt, hogy ezek a mamák, miután a Kulich térről (és máshonnan is) haza igyekeznek, alig tudják fellökdösni gyerekkocsijukat a magas járdaszegélyeken, mert a városban nem gondoskodnak arról, hogy, mint más településeken, itt is keskeny feljárók legyenek az úttestek és a járdák sarkainál, legalább a legforgalmasabb helyeken. Nos, az újságban is megírt panaszok nem maradtak pusztába kiáltott szavak. Igaz ugyan, hogy a Kulich tér még mindig „padtalan”, és sajnos, átmenetileg sem visz senki sétányaira hordozható padot. Azokat, úgy mondják, úgyis újra elvinnék (!?). A panasz azonban rövidesen mégis megszűnik: földbe épített padokat terveznek a sétányokra, melyek moz- díthatatlanok, és nem lesznek kitéve az „elhordás” veszélyének. (Csak azt nem értjük: a város tulajdonát képező padok eltulajdonítóit miért nem vonják felelősségre, hiszen a padok megtalálhatók a környék házai előtt.) A második panasz pedig szemmel láthatóan (és jólesik ezt látni) folyamatosan oldódik meg. Részben ahogyan az új utak, járdák épülnek, részben pedig ezek felújításaikor. A város forgalmasabb pontjain már nem kell félni attól a gyerekkocsit toló kismamáknak, hogy a magas szegélyre való lökdöséstől egyszer kiesik a kocsiból a gyerek, mert legtöbb helyen van már feljáró... A javaslatok tehát, mindannyiunk megelégedésére, jól segítik a tanácsi munkát. V. D.
