Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
1984. május 23., szerda o Új kemencében sütik a komlós kenyeret A Békés megyei Tanács 1. számú (békéscsabai) Sütőipari Vállalatának békési üzemében a három falazott magyar kemence az 1978. évi földrengéskor megrongálódott. Azóta is egyre romlott és veszélyessé vált. Vágréti László, az SZMT munkavédelmi felügyelője 1983. február 3-án a három kemence használatát felfüggesztette. — Igaza volt? — Kérdezem Hégely Imrétől, az üzem vezetőjétől. — Igen. — Miért? — Megelőzött egy esetleges súlyos balesetet. Ha ugyanis a lapátos vetésű kemencék beomlottak volna, a fuszlungban (lábgödörben) dolgozó péket a forró téglatömeg agyonnyomjaA három régi helyett egy új kemence épült, amely korszerűbb az előzőknél. Nincs lábgödör, a kenyér nem lapátos vetéssel kerül a kemencébe, hanem szalagon Annyi kenyeret ugyan nem tudnak ebben az egyben termelni, mint előzőleg a háromban. ezért két műszak helyett hármat tartanak. Egy műszakban azonban (hat helyett) hárman dolgoznak. Cipó nem készül, csak komlós kenyér. Felmerül a kérdés: hogyan látják el a várost kenyérrel nagyobb ünnepeken? Hégely Imre válasza: — Valamennyit előre termelünk, esetleg Békéscsabáról vagy Mezőberényből hozatunk. Kozma Imre a régi kemencéknél vető volt, lapáttal dolgozott. Egy-egy műszak végéig alaposan kifáradt és nem mindig tudta kellően kialudni magát. Ennél a kemencénél kevésbé fársztó a munkája. A keresete azonban maradt a régi, néha még több is. A teljesítménytől függ. — De — mondja — havi 6 ezer 200 forintnál soha nem kevesebb. Huszonöt éves vagyok. nem panaszkodhatom. — S ez a kereset emelkedik? — érdeklődöm. — A korral ... A hűséget megbecsülik. Kozma Imre — Persze, ha eredményesen dolgozik ... Hégely Imre közbeszól: , — Ügy is mondhatom, ha minél több hasznot hajt a vállalatnak. Aki selejtet gyárt, annak semmi sem jár. Az olyan péknek — figyelmeztetés után — búcsút mondunk. Erre példa is volt nemrég. Darvast Mihály csoportvezető 30 éve dolgozik a vállalatnál. Most a dagasztógépnél szorgoskodik. — Ettől függ minden — mutat a szépen megkelt tésztára. — S ez mitől függ? — Főként a liszt minőségétől. Ha olyat kapunk, ami csírázott búzából készült, vagy a tárolásnál megdoho- sodott, akkor vége . . . — Előfordul? — Nagyon ritkán. De állítom, a jó lisztből jó kenyér is' készül. Van szakember, lisztszita, dagasztógép, kemence és van nálunk törekvés is. A Dózsa György Szocialista Brigád tagjai vagyunk és már tízszer kiérdemeltük az aranykoszorús jelvényt. Kiss Gábor — mint Kozma Imre — ugyancsak fiatalember. Beosztása: feladó, ö szakítja ki, formázza és helyezi a kelesztő kosárba a tésztát. Betanított munkás. Amikor az utóbbi szóba kerül, Kiss Gábor megjegyzi: — Egyelőre. — Hogy-hogy? — nézek rá kíváncsian. — Másodéves szakmunkás- tanuló vagyok. Szeptemberben vizsgázom, aztán pék leszek én is. — Ügy látom, most is szakmunkát végez. — .öt éve vagyok itt, elég nagy a gyakorlatom. — Szeptembertől a keresete is több lesz? — Természetesen. Egy forint órabéremelés biztos. Nagyon kell a pénz. Két gyermekem közül az egyik kétes fél éves, a másik nyolchónapos, a feleségem pedig gyesen van. Képzelheti. Dehát így van rendjén. Pásztor Béla Darvasi Mihály (elöl) 06 Kiss Gábor Fotó: Veress Erzsi Számítógép — profiknak és tanulóknak A megyei tanács nagytermében a kora délelőtti napsütés ellenére behúzták a függönyöket. Az elnökségi asztalon színes tévé, előtte nyitott diplomatatáska, benne kisméretű számítógép. Tóth László székesfehérvári tanár szemléletesen, érthetően magyaráz a kisszámú nézőseregnek. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés keretében készítette el egy tsz munkaügyi nyilvántartását. Egyszerű, kommersz kazettás magnóról bejátssza a Sinclair ZX személyi számítógépbe a programot, majd megjegyzi: — Ahhoz, hogy egy ilyen munkaügyi nyilvántartást elkészítsek, meg kellett ismerkedni a személyzeti munkával, hiszen az is külön szakma. A tsz munkaügyi vezetőjével tárgyaltam meg, milyen adatokat fontos gépre vinni. A számítógép billentyűivel betűket üt le, közben elmondja, hogyan működik a program. Megjelenik a képernyőn a dolgozók neve, személyi száma, munkaviszonyának kezdete és más fontos jellemzők. A fiatalember szavaiból könnyen meggyőződhet a hallgatóság, hogy boszorkányságról szó sincs. A programot úgy tervezték, hogy mindenki könnyen megtanulhasson bánni vele. Van benne természetesen az adatvédelmet szolgáló rész, csak az képes hozzáférni az adatokhoz, aki tudja, hogyan kell beindítani a programot. Czeller Béla villamosmérnök, számítástechnikai szakmérnök, az ÉLGÉP munkatársa. De dolgozik az Alkotó Ifjúság Egyesülésnek és gmk-ja is van a fővárosban. Fölösleges tőle kérdezni, hogy tud ennyi helyen helytállni, hiszen az első pillanatban látni, él-hal a számítás- technikáért. — Az Alkotó Ifjúság Egyesülés koordinálja a különböző tevékenységű kisebb csoportokat. Egy-egy feladatra alkalmanként hív minket össze a számítástechnikai iroda. Az ember bedolgozza magát egy témába és ahhoz jobban ért, hát valahogy így vagyok ezzel én is. Ennek a mostani kétnapos találkozónak az a célja, hogy a mind jobban terjedő' személyi számítógépekhez jó programokat adjunk, ezeket szeretnénk bemutatni. Az a helyzet, hogy sok mezőgazdasági üzemben, de az ipariakban sem nagyon tudják, milyen feladatokat lehet számítógéppel megoldani, ebben próbálunk segíteni. Czeller Béla az utóbbi időszakban sok mezőgazdasági ismeretre tett szert. Az állattartó telepek működését, takarmányozását, etetését, itatását említi, mint jól nyomon követhető, gépre vihető folyamatokat. Különös lelkesedéssel beszél a takarmánykeverő telepek irányításáról. Hihetetlenül izgalmas feladat — mondja — számítástechnikával kizárni az emberi hibákat az irányításból. Nyomon követni például egy számítógéphez kapcsolt képernyőn egy ilyen folyamatot, beavatkozni, ha kell, nagy dolog — vallja. — Ide Csabára is egy ilyen programot hozott. Dr. Köteles Lajost, a megyei tanács tudománypolitikai titkárát a rendezvény céljáról kérdezem. — A kórházban készített egy számítógépes rendszert az Alkotó Ifjúság Egyesülés, így kerültem a munkatársaival kapcsolatba. A megyei tanács célja a VI. ötéves tervben a megyében a számítástechnika széles körű elterjesztése. Sok vállalat megjelent már a megyében, ezért gondoltuk, jöjjön az Alkotó Ifjúság is. így több lehetőségük lesz a vállalatoknak a választásra, amelyik szimpatikus, azzal dolgoztatnak. Nem baj - teszi hozzá —. hogy viszonylag kevés érdeklődő jött el. Ha valami tetszik, az úgyis hamar elterjed a szakmai berkekben és ez a legfontosabb. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés számítástechnikai irodájának vezetője, Lázár János meglepő dologgal kezdi. Az osztályon csak tizenketten vannak, a dolgozók egy része a saját számítógéptermük kiszolgálásával, mások kereskedelmi tevékenységgel, menedzseléssel foglalkoznak. Van egy kis adatbázisuk a nekik dolgozó külsősökről, de inkább a témafelelősök tudják, ki mihez ért. Ha szert tesznek egy nagyobb megrendelésre, összehívják a csapatot és dolgoznak. A BNV-n tavasszal is bemutatkoznak, remélik, sikerrel. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés szakemberei a múlt héten kétnapos bemutatkozót tartottak a megyeszékhelyen. A hallgatóság megismerkedhetett a számítás- technika mezőgazdasági, ipari és művelődési, oktatási alkalmazási lehetőségeivel. M. Sz. Zs. Tóth László egy tsz számítógépes munkaügyi nyilvántartását ismerteti Fotó: Fazekas László Kamillaszüret Öntözési részjegy a szövetkezeti tagsknak Növényvédelmi adatbank Pécsett A homokterületen gazdálkodó szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz öntözési részjegyeket bocsátott ki. Kizárólag a szövetkezet tagjai jegyezhetik. A legalacsonyabb névértékű részjegy 40 000 forintos. A gazdaság saját erőből, állami támogatással és a tsz-tagok kölcsönéből összesen mintegy 7 millió forintos beruházással. gyors ütemben akarja kiépíteni öntözőhálózatát. A részjegyekre az első évben tíz, a másodikban 11 és a harmadikban 12 százalékos kamatot fizet. Az egymillió forint értékben kibocsátott részjegyek iránt olyan érdeklődés nyilvánult meg, hogy két nap alatt szinte elkapkodták. A pénz tehát rendelkezésre áll, s így már a közeli hetekben megkezdik az öntözést. Elsőként a legjobban jövedelmező zöldségnövényre — a pritaminpaprikára — juttatnak mesterséges csapadékot. A szövetkezetben eddig, az öntözési lehetőség hiányában, bizonytalan volt a zöldségtermesztés. Ha tartós volt az aszály, a forró homokon kiégtek, elpusztultak a növények. Most már nem kell tartaniuk ettől, ezért a nagy mennyiségű termés előfel- dolgozására is berendezkednek. Két paprikaszeletelő berendezést állítanak majd üzembe, és a termést félkészen szállítják a konzerviparnak. Növényvédelmi adatbankot hoztak létre Pécsett. Kétmillió adatot őriz a memóriaegységében a baranyai szántóföldekről. Az adatok alapján — számítógép segítségével — rövid idő alatt meg tudják tervezni bármelyik gazdaság számára a főbb növények vegyszeres gyomirtásának programját. A nemzetközi viszonylatban is korszerű eljárást a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson dolgozták ki. Az új eljárás lényege az, hogy a vetésre kijelölt táblákon meghatározott számú gyomfelvételt végeznek, számítógépbe táplálják az adatokat, amelyeket azután bármikor felhasználhatnak, ha szükségessé válik a védekezés. A gyomirtás a pécsi szakemberek által megalkotott rendszerben történik. Eddig három növény — a búza, a kukorica és a szója — gyomtalanítására dolgoztak ki programokat, az idén készül el a napraforgóé. A következő években összeállítják a cukorrépa, a burgonya és a lucerna védekezési rendszerét is. A szántóföldeken felhasznált összes növényvédő szer értékének több mint kétharmadát ma már a gyomirtó szerek alkotják; tetemes ösz- szegekről van tehát szó, nem is beszélve az esetleges eredménytelen védekezés okozta károkról. A Pécsett kidolgozott számítógépes növény- védelemnek éppen az az előnye, hogy a leghatásosabb és a legolcsóbb eljárást javasolja a gazdaságoknak. A komputer ugyanis — a betáplált adatok alapján — kimutatja, hogy kell-e egyáltalán védekezni az adott táblán, s ha igen, milyen gyomirtó szerekre van szükség, mekkora a legkedvezőbb dózis. A számítógépes növényvédelem a környezetvédelmet is szolgálja. Elkerülhető ugyanis a túladagolás, nem szennyezi tehát a vegyszer a talajt és a vizet. Az adatbankban őrzött információk alkalmasak továbbá gyombiológiai vizsgálatok elvégzésére. Máris két hazai vegyi gyár hasznosítja oly módon, hogy igénybe veszi az adatgyűjteményt a gyomirtó szerek kísérleteihez, előállításához. Heves megye határában mintegy 80-féle • vadon termő gyógynövényt gyűjtenek az év különböző időszakaiban. Az idény mindig a kamilla szedésével kezdődik. Az idén még az átlagosnál is korábban virágzott ki ezen a vidéken az összes gyógynövények közül legismertebb és legáltalánosabban használt kamilla. A Tiszától a Mátráig nagy fehér foltokban fellelhető híres drog szedése legalább három hétig tart. A tavalyinál többre, összesen mintegy ötven vagonnyira számítanak a felvásárlók. A Heves megyében begyűjtött kamillát a Herbá- ria füzesabonyi Gyógynövényszárító és Feldolgozó üzemében szárítják és csomagolják. r
