Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

1984. május 19-, szombat NÉPÚJSÁG KOROSTAJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A kárpát-ukrajnai magyar irodalomról A kárpát-ukrajnai magyai irodalom a szomszéd orszá­gok területén kifejlődött ma­gyar nemzetiségi irodalmak közül a legfiatalabb. Az Er­dős-Kárpátok és a Tisza kö­zött elterülő vidéknek gaz­dag magyar történeti és mű­velődési hagyományai is vannak, talán elég, ha a Munkács várát védő Zrínyi Ilonára, az e tájon kibonta­kozó Rákóczi Ferenc-féle függetlenségi háborúra gon­dolunk. Ezek a hagyomá­nyok a népköltészet alkotá­saiban élnek tovább, nem­csak a magyarok, de az ukrán lakosság körében is, azon a területen, amely 1945-től a Szovjetunió tagállamának, az Ukrán SZSZK-nak a része Kárpátontúli Terület elneve­zéssel. A nemzetiségi művelődés ügyét a Munkás Újság, majd hamarosan a belőle szerve­zett Kárpáti Igaz Szó című napilap vállalta magára. A lap azonban egészen 19(i7-ig az ungvári ukrán nyelvű na­pilap (a Zakarpatszka Prav­da) magyarra fordított cik­keit közölte, s ezért a kár­pát-ukrajnai magyar iroda­lomra nem tudott hatást gya­korolni. Az irodalmi termést ritka időközökben megjelenő almanachok gyűjtötték egy­be (Üj Hang. 1954; Szovjet- Kárpátontúl. 1955; Tavaszi napsütés, 1955; Kárpátontúli elbeszélők. 1956). Az Ukraj­nai írószövetség Kárpátontú­li Tagozatának kiadásában 1958-ban jelent meg a Kárpátok című almanach Ezután különböző időszaki kiadványok (Kárpáti Kalen­dárium. Naptár), illetve orosz és ukrán lapok adtak teret a nemzetiségi iroda­lomnak 1966-ban átszervez­ték a Kárpáti Igaz Szó című lapot: ettől kezdve önálló szerkesztőséggel dolgozik, s ezen belül Neon címmel megjelenő irodalmi-művé- szeti rovata tölt be iroda­lomszervező szelepet is. Ha­sonló szerep jut a Kárpáton­túli Ifjúság és a beregszászi Vörös Zászló című lapok rendszeresen megjelenő iro­dalmi oldalainak, valamint 1970-től a Kárpáti Kalendá­rium irodalmi mellékletének. Megindult a magyar könyvkiadás is; 1951-ben megjelent az első magyar nyelvű könyv; Bállá László Zengj hangosabban című verseskötete. Később a Kár­páti Kiadó keretén belül ma­gyar szerkesztőség alakult. A magyar színházi kultúrát a Beregszászon működő Nép­színház ápolja, amely sajá­tos vállalkozás: állami kere­tek között műkedvelő társu­lattal lép fel rendszeresen A nemzetiségi irodalmi és tu­dományos tevékenység szín­helye az ungvári egyetem magyar tanszéke A tudomá­nyos kutatók közül különö­sen Váradi-Sternberg Já­nost kell említenünk, aki a magyar—orosz kulturális kapcsolatok kutatasa terén ért el eredményeket A magyar , nemzetiségi iro­dalomnak fő szervező egyé­nisége Bállá László, a Kár- pali Igaz Szó főszerkesztője, aki költő, drámaíró, regény­író, riporter pályát mondhat magáénak. Verseiben köz­életi elkötelezettségét fejezi ki, prózai munkáiban a ve­gyes nemzetiségű kárpátaljai vidék életét mutatja be. Hat novelláskötete, két regénye, gyermekverseinek kötetei je­lentek meg, és két színmü­vét adták elő. A legjelenté­kenyebb kárpátaljai magyar költő a néhány éve elhunyt Kovács Vilmos volt. Lázas a Föld. illetve Csillagfénynél című versesköteteiben őszin­te szavakkal számol be az Ungvár és Beregszász kör­nyéki magyarság életéről. A népi származású értelmiség­nek azokról a tapasztalatai­ról adott számot, amelyek idehaza főként Nagy László vagy Csoóri Sándor költésze­téből ismerősek. A népi ha­gyományokat követte, nagy műgonddal alakította ki tisz­ta szavú költészetét, a ha­gyományos dallamban mo­dern érzékenységet és nyug­talanságot is kifejezett. Ö ír­ta a kárpátaljai magyar iro­dalom egyik kiemelkedő re­gényét is; 1965-ben megje­lent (új kiadást érdemlő) Holnap is élünk című önélet­rajzi munkájában az egysze­rű dolgozó emberek tapasz­talatait szólaltatta meg. Mel­lette az idős parasztköltönek. Sütő Kálmánnak, továbbá Kecskés Bélának és Szemes Lászlónak van nagyobb sze­repe. A kárpát-ukrajnai magyar irodalom fiatalabb nemzedé­ke a hatvanas évek végén lépett színre. Antológiájuk A várakozás legszebb reggelén (1972) címmel látott napvi­lágot. Először a Kárpátontúli Ifjúság mellett működő For­rás Stúdió, majd miután en­nek munkáját súlyos bírálat érte, a Kárpáti Igaz Szó irá­nyításával dolgozó József At­tila Irodalmi Stúdió kereté­ben foglalkoznak a nemzeti­ségi irodalom műhelykérdé­seivel. („Lendület'' címmel havonta állandó oldalon nyújt megjelenési lehetőséget számukra a Kárpáti Igaz Szó.) E nemzedékekhez tar­tozik Balia D. Károly, Ba­logh Balázs. Vári Fábián László. Fodor ©éza. Füzesi Magda. Finta Éva. Horváth Syula, továbbá tagjai voltak a későbbiekben Budapestre települt Bállá ©yula és Be­nedek András. Az utóbbi években a fiatalabb nemze­dék is önálló verseskönyvek­kel jelentkezett. Az ö írása­ikból adott közre válogatást az 1977-ben megjelent Szi- várványszinben című antoló­gia, illetve az 1980-as Dol­gos kézfogás című próza- gyüjteménv. A viszonylag kis létszámú kárpát-ukrajnai magyarság köznapi életéről, hagyományairól es kultúrá­járól a fiatal költők es írók munkássága révén kapunk újabb beszámolót Pomogáts Béla A legnagyobb szociológiai gyűjtemény Magyar szerzők masainak első kiadásai, a Tanácsköz­társaság rendeletéi, korabeli vitairatok, politikai brosú­rák, az 1848—49-es forrada­lom egykorú iratai, régi tér­képek, rajzok, metszetek az egykori Pest-Budáról, több mint 100 külföldi szocioló­giai szakfolyóirat gyűjtemé­nye — különlegességek a Fő­városi Szabó Ervin Könyvtár állományából. A könyvtár, amely értékes tudományos bázis, és egyben az ország legnagyobb könyvtárhálóza­tának központja, nem első­sorban könyvészeti ritkasá­gairól, nem muzeális értékű anyagáról nevezetes. Noha, már az 1910-es években történt első vásár­lások olyan értéket tartal­maznak, mint a hatezer kö­tetes Szüry-hagyaték (a ma­gyar szépirodalom 1767— 1867 közötti első kiadásai), a Ballagi-gyűjtemény (a sá­rospataki jogtanár politikai röpiratkollekciója), Hentaller Lajos, a Kossuth-kultusz lel­kes ápolója által gyűjtött 1848—49-es forradalom és szabadságharc egykorú anyaga. S az alapítás első évtizedeiben olyan ajándéko­zók nevét jegyezhette fel a könyvtár, mint gróf Bat­thyány Ervin és Batthyány- né Trefort Edit (Trefort Ágost közoktatásügyi minisz­ter leánya), gróf Zichy Jenő Ázsia-kutató, Vámbéry Ár­min orientalista, akik politi­kai és történelmi munkákat, irodalmi, néprajzi, földrajzi írók régi kiadásait, XVII— XVIII. századi magyar nap­tárakat, XV. századi olasz kódexeket, a Balkánra és Oroszországra vonatkozó ré­gi és egykorú anyagot ado­mányoztak az intézménynek. Ma több mint 860 ezer do­kumentumot (könyvet, be­kötött periodikákat, 1270-fé- le kurrens folyóiratot, térké­pet, kisnyomtatványokat, kot­tákat, hanglemezeket) tartal­maz a könyvtár állománya. Ritkaságainál, unikumai­nál nagyobb társadalomtu­dományi és N helytörténeti anyagának jelentősége Jelzi ezt, hogy 1968-ban a Szabó Ervin Könyvtárat a szocioló­gia országos feladatkörű könyvtárává jelölték ki A Budapest-gyűjtemény — mint az ország leggazdagabb helytörténeti dokumentumta­ra — ugyancsak szakkönyv­tári szintű. A könyvtár gaz­dag állománya — könyvtár- közi kölcsönzéssel — bárki számára hozzáférhető. Nyolcvan éve, amikor a főváros tanácsa a különböző előzményekre építve létre­hozta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elődjét, a Városi Nyilvános Könyvtárat, állo­mánya " meglehetősen régen gyűjtött hivatali anyagból állt össze Remete László, aki vaskos kötetben foglalta össze a Szabó Ervin Könyvtár tör­ténetét, megírta, hogy Bu­dának és Pestnek már az egyesítés előtt is volt könyv­tára. Pest-Buda és Óbuda egyesítése után jött létre az első fővárosi hivatali szak- könyvtár, a Budapest Fővá­rosi Statisztikai Hivatali Könyvtár, amelyet többszöri költöztetés után 1899-ben az új városházán (a mai Fővá­rosi Tanács épületében) he­lyeztek el, ahol már a nagy- közönség is hozzáférhetett az iratokhoz. Az idők folyamán a főváros közgyűlése több­ször javasolta a közigazga­tási és Budapest-történeti anyagot gyűjtő könyvtár megalapítását. Amíg végül 1903-ban elhatározták, hogy a Fővárosi Levéltárban ki­épült régi fővárosi könyvtá­rat egybeolvasztják a Sta­tisztikai Hivatal gyűjtemé­nyével. Az 1904 őszén meg­nyíló 53 ezer kötetes könyv­tár a városháza Károly kör­úti oldalának első emeletén, öt helyiségben kapott helyet, s első igazgatójául Szabó Er­vint, a neves társadalomtu­dóst nyerték meg. Előterjesztések sorában fo­galmazta meg Szabó Ervin, hogy a könyvtárat az újabb típusú angol—amerikai könyvtártípusú intézmény mintájára célszerű átszervez­ni. „központi tudományos könyvtárral, általános jelle­gű fiókkal, és szabad okta­tás céljait szolgáló helyisé­gekkel és berendezésekkel' A gyűjtőkörre vonatkozó tervezetében megjegyzi: „A központban nem törekednek a szépirodalomból raktárt tartani, a tudományos iroda­lom egyéb ágát csak annyi­ban ápolná, amennyiben azt minden könyvtárnak ten­nie kell, de tökéletességre és teljességre a tudományos irodalomnak csupán egy te­rületén törekednénk ... ez a társadalmi és politikai tu­dományok területén le­gyen”. A könyvtár társadalomtu­dományi és urbanisztikai gyűjteménnyé fejlesztését még Szabó Ervin alapozta meg. Gyűjtötte a marxizmus, a forradalmi irodalom ter­mékeit is. Szabó Ervin és elvbarátai — Dienes László. Braun József, Kőhalmi Bé­la, Madzsar József, Braun Róbert, Pikier Blanka és mások — tevékenysége foly­tán a könyvtár az I. világ­háború kitörésétől a haladó kapitalista mozgalom egyik szellemi központja, később illegális forradalmi szervez­kedés helyszíne lehetett. Az ellenforradalom idején a baloldali könyvtárosokat leváltották és börtönbe jut­tatták, s a könyvtárat is megfosztották a társadalom- tudományi gyűjtőkörétől. Csak a felszabadulás hozott új lehetőséget a könyvtár­nak a hanyatlás évei után. Részlet a könyvtár szerve­zeti és működési szabályza­tából: „A központi könyvtár szociológiai gyűjtését törté­netileg kialakult állományá­ra, valamint a középtávú és távlati kutatási tervekre, a hazai szociológiai kutatás, oktatás és továbbképzés szükségleteire alapozza”. A gyűjtés széles körű, a ma­gyar publikációkból teljes­ségre törekszik, könyvek és folyóiratok mellett egyetemi tankönyveket. jegyzeteket, különlenyomatokat, doktori disszertációkat. kandidátusi értekezéseket, a magyar szó ciológia történetére vonatko­zó archív forrásokat és kéz iratokat is megtalálhat itt a kutató, az érdeklődő. A kül­földi irodalom is igen bő­séges: módszertani, elméleti, altalános és agazati-szocioló- giai müvek, információs fól­iások, szociológiai intézmé­nyek, szervezetek irodalma kongresszusok, konferenciák anyagai, kutatási tervek. Számos bibliográfiát jelen­tetett meg a könyvtár: a ma­gyar szociológiai irodalom öt­kötetes összefoglalását 1900- tól 1948-ig (amelyet az Aka­démia nívódijban részesí­tett), olyan kiadványokat, mint az 1972 óta évente négy számban megjelenő Szocio­lógiai információ (a magyar nyelvű és vonatkozású szak- irodalom regisztrálása), sok tematikus bibliográfiát (ci­gánykérdés, magyai szocio­lógusok életrajza, deviancia, stb.). A külföldi szakfolyó­iratok referátumait — szá­mítógépes információfeldol­gozással — ez év januárjá­tól rendelhetik meg a könyv­tártól, kutatóintézetek, a szakemberek, oktatók. Hetvenezer kötetből, bekö­tött folyóiratból, térképek­ből, plakátokból, fényképek­ből, kisnyomtatványokból, üzemi lapok sorozataiból, a főváros múltjáról, jelenéről szóló cikkek, lapkivágataiból, értékes kéziratokból áll a Budapest helytörténeti gyűj­temény, amely Európában az egyik leggazdagabb. Különö­sen bőséges a Budapesten működő nyomdák történeté­re, a Buda töröktől való visszafoglalásának esemé­nyeire vonatkozó dokumen­tumállomány. Kép- és met­szetgyűjteményét, a főváros egyes kerületeinek történe­tét kiállításokon mutatják be az érdeklődőknek. Buda­pest történetének bibliográ­fiája az állományt, a Buda­pest története képekben cí­mű képkatalógus pedig a fő­város képi ábrázolásának le­lőhelyeit tárja fel. Kádár Márta Balogh Zsigmondi Tányér Finta Éva: „...Ez a sok szépség...” Babits Mihályra emlekezve Miért igér, ha mit sem ád s fanyar lesz a kökvnyviráQ! Rózsáiból o semmiség bogyóit mért dobálja szét! Miért virít, ha mást se tud csak megmaradni, a titok!.' Lombját a fény miért veti ha magát árnnyal rejteti! És arcukon a nevetés mitől lesz éles, mint a kés, ha már szemünkben ott pihen a. könny mellett az értelem... Balogh Zsigmondi Tányér Mucsi József: Nem anyám süti már Nem anyám süti már, hanem o pék! Illata, íze is nekem árnyék. Szabvány szerint készül, gép dagasztja,' rá a címkét női kéz ragasztja. Anyám öröme és ezer gondja a pékek cipóját át nem fonja. Rőt kenyerek héján arc a ragyog, emlékét idézik a hajnalok. Zsadányi Lajos: Itt pihen Itt pihen a közelemben, gögicsél, sír, kacag. Ujja hegyére ülteti a napsugarat. Zöldszemű gyíkról álmodik, kékcsőrü madárról, arasznyi bakaraszról, mezítlábas királylányról. Hétfejű sárkány tüzet okád, ö könnyen átsuhan rajta .., Kezében ott csilingel csengő barack, szépen szóló alma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom