Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

1984. május 18., péntek NÉPÚJSÁG Két szék között a pad alá? Szabályok és szabálytalanságok az árképzésben A piacon időnként jól ér­zem magam. Ha kedvem tartja, alkudhatok. A zöld­séget, gyümölcsöt ugyanis más-más áron kapom meg az őstermelőtől, a viszontel­adótól, különböző árcédula vár a ZÖLDÉRT és a terme­lőszövetkezet standjain. De alkuszik-e a kereskedő a ter­melővel? A Belkereskedelmi Minisz­térium és az árhivatal irány­elvei már 1981-ben szorgal­mazták, hogy a kereskede­lem ne idegenkedjen az áru- alkutól. Nem helyes az a gyakorlat, miszerint az ipar árait minden különösebb mérlegelés nélkül elfogadják és mechanikusan alkalmaz­zák. Jó lenne, ha árcsök­kentéssel is gyakrabban ta­lálkozna a vásárló. Fontos feladat, hogy a fogyasztói árak alkalmazkodjanak a ke­reslet-kínálathoz. Ugyanak­kor egy-két százalékos ár­változásokkal felesleges ter­helni a kereskedelmet és idegesíteni a vevőt. Termé­szetesen itt nem a hatósági rögzített áras, hanem a sza­badáras cikkekről van szó. Nem sétagalopp A kereskedelmi vállalat szakembere gondterhelten néz maga elé: — Elvileg teljesen igaza van, hiszen ma már termé­szetesnek kellene lennie az áralkunak. Csakhogy ennek számos akadálya van. Nem elég azt mondani: ez a cikk túlságosan drága, meg is kell indokolni, hogy miért. Eh­hez viszont olyan ismere­tekre lenne szükség, ame­lyek megszerzése aligha sé­tagalopp, és megfelelő szak­mai színvonalat feltételez. Csak néhány példa. Tisztá­ban kell lenni az ipar ár­képzési rendszerével, a ke­reslet-kínálat napi alakulá­sával, a termelő vállalatok exportjövedelmezőségével, az eszköz- és bérarányos nye­reségével. Ebben még ren­geteg a tennivaló. A másik fontos feltétel, hogy zavar­talan legyen az áruellátás. Mi is jártunk már úgy, hogy két szék között a pad alá estünk. Addig alkudoztunk a két vállalattal a kedvező ár eléréséért, míg egyiktől sem kaptunk árut. Az úgy­nevezett monopolcikkek ese­tében pedig egyszerűen nincs kivel vitatkozni. Valóban, árrendszerünk a kereslet-kínálat egyensúlyá­ra épült. Ha ez a feltétel nem teljesül, a szabályozók vajmi keveset érnek. Ezt a megállapítást igazolja a fo­gyasztási szövetkezetek me­gyei szövetkezetének és az árhatóságnak a vizsgálata. Ezek szerint az ÁFÉSZ-bol- tok a legtöbb árut a terüle­ti nagykereskedelmi vállala­toktól szerzik be, de vásá­rolnak az országos és a me­gyei szövetkezeti közös vál­lalatoktól is. Közvetlenül a termelőtől megvett áruk szí­nesítik a választékot, csök­kentik a hiánycikkek szá­mát. Általában felsőruháza­ti cikkeket, építőanyagokat, alkatrészeket szereznek be ily módon, de ez meglehe­tősen kevés. A szállítási szer­ződésekben kikötik ugyan a fizetés módját, az árakban azonban nem állapodnak meg. Szerencsére a 2 szá­zalékon belüli árváltozáso­kat nem érvényesítik a fo­gyasztói árban. Bizonytalan boltvezetők Ám a kereskedőnek nem csupán a hagyományos ér­telemben vett közvetítőnek kell lennie, hanem az ár­képzés ismerőjének is. Olyan partnernek, aki szoros kap­csolatban állva a termelővel, működését egyre inkább be­folyásolja és nem ártechni­kát, inkább árpolitikát foly­tat. A szövetkezetek többsé­ge a jogszabályoknak meg­felelően irányhaszonkulcsot alkalmaz, és a több helyről beszerzett ugyanolyan cik­kek árainak megállapításá­nál a fő szállítók áraihoz igazodik. Csak az a kérdés: kit tekintenek fő szállítónak, mert ez néhány szövetke­zetnél nem volt egyértelmű­en meghatározva. Az új árrendszer kétségte­lenül nagyobb szabadságot ad a termelőknek és a ke­reskedőknek. Néhol ez a munka bizony akadozik. Ügy látszik: tanulni való mesterség, hiszen most ba­rátkoznak vele a gyártók és a forgalmazók. A boltveze­tők egy része még idegenke­dik a kereslet-kínálathoz jobban igazodó fogyasztói árak alkalmazásától, a kez­deményezést mástól várják. Saját hatáskörű áreltérítés­re néhány boltnál, ruházati terméknél, világítási és vas­műszaki cikkeknél került sor. Ugyancsak ellentmon­dásos az árkockázati alap felhasználása is, amely az elmúlt évben több mint 13 százalékkal csökkent. Ennek egyik oka, hogy a 82 szerző­déses és a 24 jövedelemér­dekeltségű üzlet sajátmaga dönt a kiárusítást illetően. Másrészt 1982. év végén meglehetősen sok karácso­nyi édesáru maradt a keres­kedelem nyakán. Az ipar akkor emelte a termelői ára­kat, amikor a kereskedelem elküldte a megrendelést. Az áru egy része későn érkezett a boltokba, a magasabb fo­gyasztói ár miatt lanyhult a kereslet is. Így nem volt más hátra, mint a leértéke­lés, amely a kockázati alap jelentős részét elvitte. Ez nagyban befolyásolta a ki­árusítások, vásárok, leérté­kelések megszervezését. Az árképzés bizonytalan­ságát példázza a vendéglá­tóiparban bevezetett új ár­formák alkalmazása is. Ez a módszer az eddiginél rugal­masabb munkát igényel. Eltérített haszonkulcsok A vállalati haszonkulcs bevezetése azt jelenti: az indokolt számításokkal kellően bizonyított költ­ségeket differenciáltan ér­vényesíthetik a fogyasz­tói árakban. Néhány eset­ben még szabálytalansá­gokat is elkövettek az árak kialakításánál. Hiányosak voltak a szövetkezeti köz­pontok által kiadott árutasí­tások. Igaz, a szállítók sem tettek eleget a jogszabályok­ban meghatározott kötele­zettségüknek. Nagy gondot fordítottak a szövetkezetek az új üzemelési formában működő üzletek ármunkájá­ra. Tájékoztatták az üzlet­vezetőket a jogszabályokról, a szerződés mellékletében közölték az alkalmazható ha­szonkulcsokat, de nem min­denütt határozták meg a ha­szonkulcs legmagasabb érté­két. Mindezekből az követke­zik: az ellenőrzésnek egy pillanatig sem szabad lany­hulnia. Az elmúlt évben a megyei árhatóság 8 ÁFÉSZ központi ármunkáját vizs­gálta. Azt tapasztalták, hogy gyakran nem indokolják megfelelően az árak eltéríté­sét és a nyilvántartással, az árarányosítással sincs min­den rendben. Némelyek a megnövekedett költségekre hivatkozva megemelték a vendéglátóipari haszonkul­csokat, de számításokkal ezt kevésbé tudták igazolni. Szarvason és Szeghalmon a szerződéses üzletek áralkal­mazását egyáltalán nem el­lenőrizték. Sajnos, a boltok­ban is számos szabálytalan­ságra derült fény. A gyulai ÁFÉSZ több szerződéses üz­letvezetője az üdítő italok árát rosszul számolta ki. Gá­doroson a Nyírfa csárdában, Gyulán a 28. sz. üzletben az ételek helytelen kalkuláció­ja miatt szintén jogtalan bevételre tettek szert. A bé- késszentandrási Körös ven­déglőben a kalkulációban szereplő és a ténylegesen fel­használt nyersanyagok érté­ke közötti különbség 36 ezer 600 forintot tett ki. * * * A „baki” eredetét most ne firtassuk. A tanulóidő azon­ban lassan lejár, az újhoz való tudatos alkalmazkodás nem tűr halasztást. A köve­telmények naponta nőnek. Ezért nagy szükség van a be­szerzési és a fogyasztói árak összehangolására, a kereslet­kínálathoz jobban igazodó árpolitika kialakítására, a belső ellenőrzés megszigorí­tására. Mert az ár érzékeny műszer, rtiindannyiunk zse­bét érinti. Seres Sándor Hajdúszoboszlón a SZOT Béke gyógyüdülő a közelmúltban befejezett rekonstrukciója után ismét fogad vendégeket. Az év végéig mintegy 10 ezer SZOT-beutalt keresi fel a felújított, saját stranddal rendelkező pihenőhelyet. A képen: a felújított üdülő egyik fürdőmedencéje (MTX-íató: Oláh Tibor felvétele — KS) Gyermekgyógyászok tudományos tanácskozása Békéscsabán — A nemzetközi és az or­szágos jelentőségű rendezvé­nyek mellett az ilyen kisebb közösségek találkozója lehet igazán baráti, ösztönző ha­tású egymás munkájának megismerésére. — mondta dr. Boda Domokos profesz- szor, a SZOTE Gyermekklini­kájának igazgatója, a Ma­gyar Gyermekorvosok Tár­sasága dél-magyarországi de- centrumának elnöke. Tegnap, május 17-én nyilatkozott így a decentrum tudományos ülésének megnyitóján Bé­késcsabán az MSZMP ok­tatási igazgatóságán. — A békéscsabai új kórház fel­épülése, korszerű felszerelt­sége a gyulai megyei kórház lehetőségeivel együtt nagy egészségügyi potenciát, szak­mai fejlődési bázist jelent a vidék orvosai számára. Egy­re inkább felismeri annak jelentőségét is, hogy feladat­körük ellátása mellett be­kapcsolódjanak a gyógyítás, a kutatások, a szakmai to­vábblépés tágabb világába. Ez a mostani találkozó is mó­dot nyújt majd a jó érte­lemben vett nemes szakmai vetélkedésre. Továbbképző, tapasztalatszerző jelentősége nagyobb lehet a több napos, vagy hetes tanfolyamoknál is. A szakmai találkozók so­rán közelebbről megismer­jük egymás munkásságát, szorosabbá tehetjük a klini­ka és a megyei, a városi kór­házak gyermekosztályainak együttműködését. Minden előadásra készülő elhozta magával a munkássága so­rán kidolgozott, alkalmazott újdonságait. A fiatal orvosok bemutatkozására, eredmé­nyeik elismertetésére is le­hetőség nyílik ilyenkor. Itt a megjelent helybeli vezetők személye biztosítéka annak, hogy a gyermekegészségügy fejlődését támogatják. A négy szomszédos megye gyermekorvosai, szakemberei jöttek el a tanácskozásra, amelyet Sasala János, Bé­késcsaba város Tanácsának elnöke nyitott meg. Köszön­tötte a vendégeket, köztük dr. öry Imrét, az Egészség- ügyi Minisztérium főosztály- vezetőjét, dr. Bereczky Ele­mért, az MSZMP megyei bi­zottsága osztályvezető-he­lyettesét, Tóth Jolánt, az MSZMP városi bizottságá­nak titkárát, dr. Juhász Ist­vánt, békéscsabai városi fő­orvost és dr. Juhász László kórházigazgató főorvost. Ezt követően bemutatta a tudo­mányos ülésnek otthont adó várost, Békéscsaba egészség- ügyi ellátásának fejlődését, a továbblépés lehetőségeit. Délelőtt és délután mint­egy 25 előadás, kisreferátum hangzott el, tudományos poszterbemutatók során vá­laszoltak a szerzők a felve­tődő kérdésekre. Megyénk­ből nyolc alkotó kollektíva szerepelt; köztük a dr. Godó Béla főorvos által irányított békéscsabai kórház gyermek- osztálya munkatársai hat té­mát képviseltek. Eredmé­nyeikről számoltak be a gyu­lai megyei gyermekosztály orvosa, dr. Svékus András és a békési rendelőintézet or­vosai. Ma, május 18-án dél­előtt folytatódik a tudomá­nyos program. B. Zfi. A gyulai NEB megvizsgálta Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatai Az ifjúsági törvény végre­hajtásának tapasztalatait a gyulai népi ellenőrzési bi­zottság 1981 derekán hét ter­melő egységben, illetve in­tézményben vizsgálta meg. Az akkori alapvizsgálat egy­értelműen negatív tapaszta­latokat hozott a felszínre. A különböző hiányosságok meg­szüntetése érdekében a bi­zottság 20 határozati javas­latot fogadott el. A leggyak­rabban előforduló hibák kö­zött szerepel az ifjúsági par­lamentek nem kellő előké­szítése, lebonyolítása és a parlamentekkel kapcsolatos dokumentációk hiányossága. De hiányosságokat tapasztal­tak az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásá­ban is. A közelmúltban a népi el­lenőrök elvégezték az 1981- es alapvizsgálat utóellenőr­zését. Céljuk az volt, hogy feltárják az alapvizsgálat óta eltelt idő fejlődési tenden­ciáit, a még meglevő hiá­nyosságokat. Az utóellenőrzés öt egységre terjedt ki. Az alapvizsgálatot követő javas­latok realitását bizonyította, hogy a ’81 őszén megtartott ifjúsági parlamentek a ko­rábbiakhoz viszonyítva lé­nyegesen eredményesebb munkát végeztek. Sokolda­lúan kidolgozott, részletes beszámolókat terjesztettek a fiatalok elé. A beszámoló­kat kellő időben a KISZ- alapszervezetek, pártszerve­zetek és szakszervezeti alap­szervezetek rendelkezésére bocsátották, hogy azok vé­leményezhessék. Ezen mun­ka során figyelmet fordítot­tak a NEB véleményére is. Az alapvizsgálat során megismert intézkedési ter­vekhez viszonyítva az elmúlt három évben jelentős és po­zitív változásokat tapasztalt a bizottság. Az ifjúságpoliti­kai feladatok meghatározá­sa konkrétabb, a helyi fela­datokhoz jobban igazodó lett. A végrehajtás során számon kérhető munkát adott a meg­oldásért felelős személyek­nek és testületeknek. A ME­ZŐGÉP kétegyházi gyáregy­ségénél gyáregységi szintű, a vállalati intézkedési ter­vet lebontó terv nem készült, a Ganz Villamossági Művek gyulai relégyárában, a Víz- gépészeti Vállalat gyulai 2. számú gyáregységében, az eleki Lenin Termelőszövet­kezetben és a gyulai csecse­mőotthonban ezen a terüle­ten nem találtak hiányossá­got. Az intézkedési tervek rendre érintették a pálya­kezdő fiatalok támogatását, az ifjúsági munkaversenyt, a KISZ jogosítványainak tel­jes jogú érvényesítését, az ifjúság élet- és munkakörül­ményeit, valamint a fiatalok anyagi támogatásának esz­közrendszerét. Az alapvizsgálat javasla­tait az utóellenőrzés során elemezték. A bizottság meg­állapította, hogy szinte va­lamennyi javaslatot az érin­tett egységek vezetői megol­dották. A továbbtanuló dol­gozókkal kötött tanulmányi szerződések a jogszabályok­nak megfelelnek. Az ifjú­sági törvény, s a hozzá kap­csolódó dokumentumokat ki- sebb-nagyobb fórumokon is­mertették a fiatalsággal. Az ifjúságpolitikai pénzeszközök képzésében és felhasználásá­ban a jogszabályoknak meg­felelően jártak el, kivéve az eleki Lenin Tsz-t. Pozitív irányban fejlődött a fiatalok szakmai végzettsé­ge. Az eleki Lenin Tsz-nél például 40 százalékkal nőtt az egyetemet, főiskolát, illet­ve középiskolát végzettek, ezzel egyidejűleg pedig felé­re csökkent a 8 általános is­kolát el nem végzők száma. Az utóellenőrzés megállapí­totta, hogy az eltelt időszak­ban a munkabérek megálla­pítása a pályakezdő fiatalok­nál pozitívan változott. Ál­talános ma már az a gyakor­lat, hogy a pályakezdők alapbérét a szakmai kép­zettség, az elért tanulmányi eredmény és a beosztás sze­rinti elvárható teljesítmény alapján, de megfelelő diffe­renciálással igyekeznek meg­állapítani. Az ifjúságpoliti­kai munka megvalósításának során fontos feladat hárul a fiatalokra. A fiatalok akti­vitását a vállalati, intézmé­nyi fórumokon kifejtett köz­életi tevékenységükön ke­resztül ítélhetik meg. A meg­teremtett és szabályozott le­hetőségek ellenére a vizsgált egységekben a fiatalok köz­életi aktivitása, tevékenysé­ge nem megfelelő! A relé­gyárban és a csecsemőotthon­ban sok a bejáró, a családos fiatal, akik emiatt nem vál­lalnak közéleti munkát. A vízgépészet és a MEZŐGÉP gyáregységében a gazdasági életben bekövetkezett válto­zásoknak tulajdonítanak je­lentős szerepet. A fiatalok nagy számban vesznek részt az új vállalkozási formák­ban. Pluszmunkát vállalnak, igyekeznek többletjövede­lem-szerzéssel a családala­pítás gondjait mérsékelni. Szabadidejük jelentős ré­szét termelő tevékenységre fordítják. Az alapvizsgálatot követő­en a törvény egységesen sza­bályozta a pénzeszközök if­júságpolitikai célokra törté­nő képzését és felhasználá­sát. A relégyárban nem ké­szítettek ennek megfelelő helyi tervezetet, bár a GVM az előírásoknak megfelelő, jól tagolt és célszerű terve­zetet készített. Ezen a téren az eleki termelőszövetkezet­nél is hiányosságokat tapasz­taltak. Dr. Kliszek Antalt, a vizs­gálat vezetőjét arra kértük, hogy foglalja össze az utó- ellenőrzés legfontosabb ta­pasztalatait és mondja el a vizsgálathoz kapcsolódó sze­mélyes véleményét. — Az alapvizsgálat óta el­telt ic^ben a vizsgált egysé­gek ifjúságpolitikai munká­ja folyamatosabbá, szerve­zettebbé vált. A bér- és munkaerő-gazdálkodás sze­repe növekedett, ami jól szol­gálta a fiatalok képzésének, továbbképzésének és anyagi elismerésének fejlesztését. A jövőben javítani kell a fia­talok közéleti tevékenységét, hogy az ifjúságpolitikai mun­ka ne egyoldalú vállalati, In­tézményi vezetői feladat le­gyen. Személy szerint leg­jobban annak örültem, hogy a csecsemőotthonban olyan kollektívát találtunk, akik egységesek cselekvésben, azo­nosan gondolkodnak. Szer­vezetten, jól alakítják az ifjúságpolitikai céljainkat. Lovász Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom