Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-17 / 114. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TflNACS LAPJA 1984. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK Ara; 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Lázár György Bulgáriába érkezett Ülést tartott az MSZBT elnöksége Lázár Györgyöt a repülőtéren vendéglátója, Grisa Filipov bolgár miniszterelnök (jobbról) fogadta (Teiefotó) A gádorosi November 7. Termelőszövetkezet gépműhelyében már az aratáshoz készülődnek. Képünkön az E—516-os kombájnt javítják a szerelők Fotó: Fazekas László Napirenden a kiemelt beruházások, a komplex melioráció Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Grisa Fili- povnak, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására tegnap hivatalos baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba érkezett. Kíséretében van Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Szabó Imre ipari miniszter- helyettes. Lázár Györgyöt a két ország nemzeti zászlóival feldíszített szófiai repülőtéren Grisa Filipov miniszterelnök üdvözölte. Lázár György szerdán délután koszorút helyezett el a szófiai Szeptember 9-i téren levő Georgi Dimitrov- mauzóleumnál. A magyar kormányfő lerótta kegyeletét a bolgár és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő alakjának szarkofágja előtt. A hivatalos magyar—bolgár kormányfői tárgyalás délután fél négykor kezdődött meg a bolgár miniszter- tanács épületében. A plenáris ülést megelőzően a két kormányfő szűk körű megbeszélést tartott, amelyen a nagykövetek voltak jelen. Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével tegnap a Parlament .vadásztermében ülést tartott a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. A tanácskozáson részt vett Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője is. A testület tagjai Nagy Mária alelnök előterjesztésében megvitatták a hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplésére, valamint a hitleri fasizmus felett aratott győzelem és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megalakulása 40. évfordulójáról való megemlékezésekre kidolgozott MSZBT-programot. — Az elmúlt korszakban egyik nemzedék számára sem elég sokoldalúan és mélyrehatóan dolgozták fel felszabadulásunk eseményeit — mondotta egyebek között. — A visszaemlékezések olykor sablonokba ágyazva szinte ismétlik önmagukat. Ugyanakkor adósak maradnak, különösen az ifjú nemzedék körében, a legújabb kor és különösen a most pergő évek történeti szemlélettel való megközelítésével. A kerek évfordulók közül ez a mostani különösen jó lehetőséget kínál e mulasztás pótlására. Az előterjesztésnek megfelelően az MSZBT — az állami és társadalmi szervekkel, többek között a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal, az Országos Béketanáccsal, a SZOT-tal, a szakminisztériumokkal, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal összefogva — a következő hónapokban rendezvényeken és különböző kiadványok segítségével mutatja be a magyar- szovjet barátság történetét. E célok valóra váltását szolgálja többek között a Baráti szövetségben című vetélkedő, amelyet az MSZBT- tagcsoportok szocialista brigádjai részére hirdetnek meg, valamint a 40 év — 40 kép című, ősszel megjelenő füzet, amely a Szovjetunióról, a magyar—szovjet kapcsolatokról ad képet. Az előterjesztést vita követte, amelyben felszólalt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. — A 40. évforduló történelmi látásunk tisztulását eredményezheti még akkor is, amikor az országnak nem csekély problémákkal, gondokkal kell szembenéznie — hangsúlyozta a főtitkár. Lapusnyik Lajos, a Mező- hegyesi Mezőgazdasági Kombinát nyugdíjas pb-titkára a történelmi tapasztalatok hasznosításának lehetőségére hívta fel a figyelmet. Békés megyében az évforduló alkalmából, a községek felszabadulásának sorrendjében felkutatják a régi emlékeket, felújítják a hősök sírjait, s kiállításokkal, előadásokkal emlékeznek a hősökre. Fajtaminösftés Az Országos Mezőgazda- sági Fajtaminősítő Tanács tegnap a MÉM-ben tartott ülésén 50 hazai és külföldi növényfajta, valamint két állatfajta állami minősítéséről döntött és 22 már kevésbé korszerű növényfajta minősítését visszavonta. Az új növényfajták tulajdonságai felülmúlják a jelenleg termesztett hasonló fajtákat. Általában nagyobb hozamokat adnak, a betegségekkel szemben ellenállóbbak, s jobban tűrik az időjárás szeszélyeit is. A tanács minősítését hosszú évekig tartó nemesítő munka, s hároméves kísérleti megfigyelés, emellett szakmai értékelés előzte meg. Az ülésen többi között hat hazai neme- sítésű, illetve külföldi eredetű hibrid kukorica állami minősítéséről döntöttek. Üj fajtával gazdagodott a cukorrépa-választék. Magyar és dán nemesítők együttes munkává] nagy cukortartalmú ipari növényt állítottak elő, amely javíthatja a termelés jövedelmezőségét. Az állattenyésztők 22 éves nemesítő munkájának eredménye a mezőhegyesi sportló. A nemes vonalú, jó ugróképességű, kitűnően idomítható új fajtát a mezőhegyesi ménesben tartják. Ugyancsak gazdagodik a halfajták választéka. A szarvasi 31 pikkelyes hibridponty gyorsan növekszik, húsának kevés a zsírtartalma. Tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán tartotta soron következő ülését a Békés megyei Tanács termelési és ellátási bizottsága, dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével. Először dr. Szabó Sándor — aki egyben a TEB elnöke is — a 14 tagú bizottság munkájáról adott számot. A jelenlevők áttekintést kaptak a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint az ipari, kereskedelmi, vízgazdálkodási feladatokról. Az elmúlt időszakban a TEB megvitatta többek között a tsz-ek egyesülésének tapasztalatait, foglalkozott árellenőrzésekkel és a hatósági ár- intézkedésekkel, az ellátásban részt vevő vállalatokat, szövetkezeteket számoltatott be. tájékoztatót hallgatott meg egyes ágazatok éves eredményeiről. Napirenden szerepelt a tanulóifjúság közhasznú munkája és a fogyasztói érdekvédelem is. Ezután Murányi Miklósnak, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének előterjesztésében megvitatta a bizottság a kiemelt beruházások, a komplex melioráció megvalósítását a megye mezőgazdaságában, a földvédelmi feladatok végrehajtását. Az írásos beszámolót követő szóbeli kiegészítés nyomán vált kerekké az előadás. Az állattenyésztő-telepek beruházásával kapcsolatban elhangzott : nagyobb ütemben folyik a sertés- és szarvasmarhatelepek rekonstrukciója, csökkent az új telepek építése. Mindezekkel összességében nőttek a férőhelyek. Az előterjesztés felölelte az energiaracionalizálási beruházásokat is. E programban az utóbbi három évtől 26 A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület megyei titkárainak és elnökeinek tegnap és ma kihelyezett értekezleten adtak, illetve adnak tájékoztatást megyénk élelmiszeriparának helyzetéről. A több mint félszáz résztvevő szerdán délelőtt a szarvasi arborétumot kereste fel, és ismerkedett meg az Európa-hírű botanikus kert ritkaságaival, majd délben Gyulán a húskombinát vendégei voltak, akiket Varga Ferenc gazdasági igazgató fogadott. Itt részletesen megismerkedtek a húskombinát tevékenységével, felépítésével és eredményeivel. A délutáni órákban a B üzemet keresték fel, ahol Kiss Sándor, az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője adott áttekintést Békés megye élelmiszer-gazdaságának helyzeüzemet vontak be a gázellátásba, öt üzemben megvalósulás alatt van a gázüzemre való átállás, további öt üzemben pedig ez évben kezdődött a gázellátással kapcsolatos beruházás. Nagykamarás és környékének gázellátására elkészült a tanulmányterv, és társulás alakult a megvalósítására. A tervben szerepel továbbá Dombegyház, Szarvas, Gyomaentí- rőd térségének gázellátása is. A nagyüzemek 1981 és 1983 közötti időszakban 2,4 milliárd forint értékű gépet vásároltak, az idei előirányzat 560 millió forint. A gazdaságok gépesítési beruházásai az utóbbi három évtől csökkennek, egyre kevesebbet fordítanak gépvásárlásra. Különösen szembetűnő ez a szeghalmi, a sarkadi és a gyulai körzetben, a fejlesztési eszközök hiánya miatt. Ezek a termelőszövetkezetek veszik igénybe a géphasznosító társaságoktól a gépeket. A gabonatároló-építések során — pályázat alapján — 1982 és 1984 közötti időszakban 144 ezer 300 tonna tárolókapacitást létesítenek az üzemek. A térségi meliorációs feladatok térbeli összhangját a szomszédos megyék programjának egyeztetésével valósítják meg az üzemek, ugyanis ezek a vízgyűjtők a közigazgatási határokon túl nyúlnak. A földvédelmi feladatokról szólva elhangzott: az elmúlt évben a szántóterület további csökkenése megszűnt. Az utolsó napirendi pont keretében dr. Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője — a megye iparáról, az iparban dolgozókról, a műszaki értelmiség helyzetéről szóló — előterjesztését hallgatta meg a bizottság. —sz— téről, feladatairól. Ezután Zám András, a húskombinát vezérigazgatója beszólta megye legnagyobb élelmiszerüzemének fejlesztési elképzeléseiről, a termelés irányításáról, az exportlehetőségekről, a gyártmányfejlesztésről. Az itteni tájékoztató után a kihelyezett értekezlet résztvevői megismerkedtek Gyula város nevezetességeivel. A mai, csütörtöki napot a megyeszékhelyen töltik. Délelőtt a Békéscsabai Konzervgyárba látogatnak, ahol Kardos Ernöné gyárigazgató ad áttekintést a gyár munkájáról, majd felkeresik a tésztaüzemet. Délután kötetlen program szerepel a műsorban. A kihelyezett értekezletet a Békés megyei műszaki fejlesztési hónap rendezvénysorozat keretében tartják meg. (Folytatás a 2. oldalon) Távközlési világnap „Amikor szükség van rá, a távközlési eszközök éppoly természetesen vannak jelen, mint ahogyan a Nap is mindennap felkel”, mondja a távközlési világnap alkalmából közzétett üzenetében R. E. Datier, az UIF-nek, a Nemzetközi Távközlési Egyesületnek főtitkára. „A távközlésnek az egész világra kiterjedő hálózata az évszázad csodája”. Valóban: mindnyájunk számára természetes, hogy reggelenként vagy munka után kinyitjuk a rádiókészüléket (amelyből annyi van a világon, hogy már statisztikailag lehetetlen számon tartani), hogy este leülünk a televízió elé, s hogy — elsősorban városban — intéznivalóink jó részéhez a telefont vesszük igénybe, megtakarítva rengeteg időt és fáradságot. Szóljunk ezúttal a telefonról. Arról a csodálatos találmányról, amely összeköti az egymástól távol élő embereket, pillanatok alatt teremt összeköttetést földrészek között, és amely annyira tud hiányozni. A főtitkár idézett üzenetében azt is közli, hogy a föld lakosságának mintegy 60 százaléka nem jut a távközlési szolgáltatásokhoz, tővábbi 15 százaléknál pedig a szolgáltatások minősége nem kielégítő. Tavaly volt a hírközlési világév, amely sok hasznos tapasztalattal zárult. Minde- 'nekelőtt azt a tanulságot hozta, hogy a távközlésnek világszerte a tömegek mindennapi használati eszközévé kell lennie. Ma még óriásiak a különbségek földrészek és országok között, a fejlődés pedig csak úgy mehet tovább, ha ezek a különbségek csökkennek, majd megszűnnek. „Semmiféle jelentős és hatékony fejlődés nem valósulhat meg a megfelelő távközlési eszközök jelenléte nélkül”, hangsúlyozza a főtitkár üzenete. Naponta érezzük, látjuk, hogy a fejlődés egyre gyorsul. A mai idősebb nemzedékek gyermekkorában még ritkaságszámba ment — talán egy-két nagyobb város kivételével — a telefon, amely századunk első évtizedeiben jelent csak meg irodák és lakások falárt, ma már szinte mulatságosan ható, primitív készülékként. Ma pedig néhány szám tárcsázásával, nyomogatásával más vidékeket, sőt országokat, távoli földrészeket is hívhatunk. Miközben éppen nem megy ritkaság- számba, hogy a szomszédos községbe, a közeli tanyára személyesen kell elmennünk, akár néhány szavas üzenet átadásáért is. Mert a fejlődés ezen a téren nagyon egyenlőtlen. S az egyenlőtlenség abban is fennáll, hogy lehet a lakásban már a lég- korszerűbb, videózásra is alkalmas, színes tévé, de nincs telefon, s alig várható rövid időn belül. Egyszerre vagyunk a távközlésben fejlett és hátul kullogó ország. Rádió- és televíziókészülékeink nevet szereztek a világpiacon, ám a telefonsűrűség tekintetében az utolsók közé szorultunk Európában. Szó van az üzenetben arról is, hogy „olyan mértékben válik korlátozhatóvá az embereknek a városok irányába történő elvándorlási vágya, amilyen mértékben a távközlés hozzá tud járulni a vidéki körzetek szociális körülményeiben bekövetkező javulásokhoz”. Ezen a téren sok a tennivaló nálunk is. A Szeged környéki „kötvényes” telefon és a többi, tervbe vett és várható fejlesztés mind segít majd abban, hogy a világgal kapcsolatot kereső emberek ne kényszerüljenek csupán azért a városokba. S a városok túlnépesedése, a faluról történő elvándorlás gondjain — amelyek csökkentek ugyan az utóbbi években, de korántsem tekinthetjük megszűntnek — ugyancsak enyhít, ha minden lakott helyen rendszeres és korszerű lesz a telefonszolgálat. Perspektívát, kilátásokat ad a távközlési világnap. Még akkor is, ha a mostani gazdasági helyzetben csak módjával, apránként haladhatunk a jobb és mindenkire kiterjedő távközlési lehetőségek felé. Hiszen a távközlési forradalomnak, amely évtizedek óta tart, s üteme egyre gyorsul — a főtitkár szavai szerint — még csak az elején tartunk. , Varkonyi Endre MÉTE-titkárok országos értekezlete b. o.
