Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

1984. április 20., péntek ízHiiurara-© II gyulai vár krónikája Ruzicskay György kiállítása Szarvason A kiállítást Vámos László nyitotta meg Fotó: Veress Erzsi „Már régen terveztem ki­fejezni szűkebb hazám, Bé­kés megye életét, múltját és embereit... Ügy érzem, odaadással dolgoztam, és teljes .békésmegyei’ lélek­kel. A mi világunkat akar­tam kifejezni egy váron ke­resztül, amelynek Gyula vá­ra a neve, és amely évszá­zadokon keresztül védte a megye és a nép életét” — ol­vashatjuk Ruzicskay György vallomását annak a kiállí­tásnak a katalógusában, mely A gyulai vár króniká­ja cím alatt egyedülálló mó­don vállalkozott arra, hogy a ma emberéhez közel hoz­za e táj történelmét. Teg­nap, csütörtökön délután nyílt meg a szarvasi Tesse- dik Sámuel Múzeumban ez a kiállítás, mellyel nem csu­pán a történelmi eseménye­ket kívánta megjeleníteni a festő, hanem arra tett kísér­letet, hogy a múltba tekin­téssel a ma emberét gazda­gítsa. Rajzsorozatából — mely 1979-ben album for­májában megjelent — érez­ni a tájhoz, e vidék embe­reihez való kötődését. Mint megnyitó beszédé­ben Vámos László, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője utalt rá, a művész szellemi töl­tést kap a tájtól, s talán épp ettől lesznek igazán mai mondanivalójúak, igazán közéletiek alkotásai. A tör­ténelmi tudat formálásá — jó példa erre épp ez a kiál­lítás — célja kell, hogy le­gyen az igazi művészetnek, hiszen csak így tudja iga­zán betölteni' társadalmi szerepét. G. K. Eső, por, vihar ellen — fólia Cseréppel vagy palával fedett tetők szigetelésére alkalmas pvc- fólia gyártását kezdték meg a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalatnál. A tetőszerkezetre szögekkel rögzíthető fólia fel­fogja a cserepek közötti résen beszivárgó esőt, port és a sze­let, a meleget pedig nem enge­di a szabadba kiszökni. így kü­lönösen a tetőtérben kialakított lakások védelmére, szigetelésére hasznosítható. Az időjárás vi­szontagságai ellen védelmet nyújtó műanyagot nemcsak azok szerelhetik fel, akik új tetőt épí­tenek, hanem a régibe is bárki beépítheti. A pvc-fóliát nem kell félteni sem az építkezés közbeni sérü­lésektől, sem pedig a viharos széllökésektől. A pvc-t ugyanis poliészter műszálból font és szőtt hálóval erősítették meg, így az­után jöhet olyan erős vihar is, hogy lesodorja a cserepeket, a műanyag még mindig épen és sértetlenül állja a zord időt. A nálunk előforduló hőmérséklet­változásokat is károsodás nélkül viseli el, a mínusz 40 és plusz 80 Celsius-fok között bármilyen hőmérsékletet jól tűri. Orvosi iigyeletek Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben dú. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tói másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-0-12. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén a Semmelweis u. 1. szátn alatt. Elek, Kétegyháza, Lökösháza betegeit április 21—22-én dr. Ré- dei József (Elek, Hősök u. 14/A, tel.: 83) látja el. , Gyomaendrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Cime: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hí- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva, AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra is, 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ci­me: Szeghalom, Béke u. 3. Te­lefon : 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Szé­chenyi út 1. sz. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit- is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reg­gel 8-íg. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8- ig­Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén összevont központi orvosi ügyelet Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kasza­per, Nagybánhegyes, Magyar- bánhegyes. Végegyháza betegei­nek. Az ügyelet helye: Mező­kovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. Önállóan, felelősséggel A z utóbbi két és fél évtizedben két nagy reformszakasz nyitott utat a gazdaságban a további gyorsabb fejlődés számára. Az első nagyobb reform­lépésre az ’50-es évek végén került sor, amikor az irányítási mechanizmus vál­toztatása nyomán elsősorban a mezőgaz­daság, de az ipar számára is új gazdálko­dási feltételek alakultak ki. Az iparban — bár fennmaradt a tervutasításos rendszer — a változtatások a korábbi időszaknál szabadabb mozgásteret nyitottak: még ki­sebbet ugyan a termelés összetételének, vagy a termelés mennyiségének megvá­lasztásában, de már szélesebbet az erőfor­rásokkal való gazdálkodáshoz. Ekkor lé­pett életbe a nyereségrészesedési rendszer, az átlagbér-automatizmus, a műszaki fej­lesztési alapok képzésének a gyakorlata, vagyis váltak ismertté azok az első sza­bályozók, amelyek már érdekeltté tették a vállalatokat a költségek alakulásában. Ez­zel együtt mérséklődött a tervmutatók száma. A mezőgazdaságban pedig — mint ismeretes — a begyűjtési rendszert felvál­totta a felvásárlási rendszer, s megszűnt a központi kötelező vetésterv. A ’60-as évek végén bevezetett reform az első szakasz újításaihaz képest gyöke­resebb változásokat hozott: a tervezés alapvetően új rendszere alakult ki, a népgazdasági célokat a közgazdasági sza­bályzók — az árrendszer, az adó- és hi­telpolitika, a normatív keresetszabályozás — közvetítették a vállalatoknak. Számot­tevően megnőtt a vállalatok önállósága, tevékenységükben mind nagyobb szerep­hez jutottak a piaci impulzusok. Nagy, de nem indokolatlan óvatossággal helyeztük a gazdaságot a közgazdasági irányítás új feltételei közé. A fejlettebb és összetettebb feltételek között működő szocialista gazdaság jó hatásfokú irányí­tásának receptje nem állt rendelkezésre. Ráadásul a felelősség, az új úton haladva szemernyit sem csökkent. A fejlődés gyor­sult, jelezve, hogy a reform a termelési tényezőknek a fejlődéshez valóban kedve­zőbb összhangját teremtette meg, az elért újabb, magasabb szint viszont rendre újabb változtatások szükségességét terem­tette meg, újabb „ismeretlen” területek felé csábítva — kényszerítve — az irá­nyítást. A még megfelelő számú, általánosítható tapasztalat hiányában, a még kellően ki nem kristályosodott elméleti, közgazdasá­gi tanulságok nélkül, no és a túl gyors­nak tűnő változtatások miatt aggályosko- dók intelmei közepette nem volt egyszerű a reform kibontakoztatásának ésszerű és reális ütemét kialakítani. Sem a túlzott, a kalandorság felé közelítő kockázatválla­lás, sem a változtatásokkal együttjáró bi­zonytalansági tényezőktől való túlzott fé­lelem nem lehet jó tanácsadó, ha tízmil­lió ember sorsáról kell határozni. Csak a folyamatosság, a körültekintő haladás, és a reformok megfelelő összhangja, ritmusa alapozhatja meg szilárdan a társadalom anyagi biztonságát és gyarapodását. Sokan hangoztatták az utóbbi időben, hogy aki nem lép, nem vállalkozik, az kockáztat igazán. Pedig „nem lépni”, vagy a vállalkozáshoz a legalkalmasabb pillanatra várni, illetve az ésszerű vál­toztatásokhoz szükséges feltételeket meg­teremteni — nem ugyanaz a magatartás. Lépni akkor kell, amikor annak eljön az ideje, amikor az a valószínűsíthető leg­kisebb kockázattal jár. Egy ilyen döntés egy ország számára akkora vállalkozás, amelyet csak meggondoltan, körültekintő­en, tervezetten, s nem rögtönözve szabad elhatározni. Egy vállalat, üzlet vagy gmk viszonya a kockázathoz teljesen más dolog. Egy-egy kollektíva a saját zsebére annyit enged meg magának, amennyit akar. Ugyanak­kor akadt példa — nem is ritkán —, hogy egyesek az ország kockázatvállalását bát­ran sürgetik, a reform továbbfejlesztésé­nek ütemét keveslik, ám saját maguk a vállalkozásban, újításban alig jeleskednek. Mintha arra várnának, hogy a főhatóság írásba adja nekik: tessék vállalkozni. Mert ez esetben, ha kudarc éri őket, nem ők a felelősek. Az efféle magatartás át­alakítása miatt is eljött az ideje a reform továbbfejlesztésének — átgondoltan, ösz- szetetten és fokozatosan, ahogyan ezt a Központi Bizottság legutóbbi ülésének ál­lásfoglalása leszögezi. 1985-től fokozatosan újabb pályák nyíl­nak az önállóbb és felelősségtelibb gazdál­kodás számára. A továbblépés egyik fő iránya, hogy a vállalatok a vállalkozáshoz, kezdeményezéshez szükséges mozgásterü­ket egyre inkább saját maguk alakíthatják ki. A törvényes keretek között olyan prog­ramot' tervezhet magának a vállalat, amelynek végrehajtására képesnek tartja magát. Társulhat, leányvállalatot alapít­hat, fejlesztésbe kezdhet, szerződésekkel, közös fejlesztő vagy értékesítő vállalatok alakításával más-más ágazathoz tartozó egységek egyesülhetnek egy-egy gazdasá­gos export vagy belföldi üzlet kivitelezésé­re. E formákon keresztül a fejlesztéshez szükséges pénz is átáramolhat az egyik ágazatból a másikba, vagy akár az egyik szektorból a másikba is, a vállalkozó gyá­rak, szövetkezetek önálló döntése és persze kockázata alapján. Mindettől a vállalatok közötti együttműködés színvonalának ja­vulása is várható. A lényeg tehát — egy­szerűbben szólva —, ha van ötlet, s az a törvényes keretekből nem lép ki, s van pénz, vagy mecénás, akkor nem kell enge­délyre, jóváhagyásra várni a megvalósí­táshoz Ehhez az önállósághoz azonban az eddi­ginél sokkalta nagyobb intézményesebb kollektív felelősségvállalás szükséges. Ezért a VII. ötéves tervidőszakban a vállalati kollektívák egyre tágabb körének nagyobb szava, szerepe lesz munkahelyük sorsának alakításában, mint eddig. Ennek révén a vállalatok irányításában egyre több sze­rephez jut a „belülről vezérlés” a külső irányítás helyett. A külső irányítást, a népgazdasági terv érvényesítését az egyér­telműbb orientációt közvetítő szabályozók veszik át. A társadalom időszerű és távlati érdekei két csatornán vezérlik majd a termelő­gazdálkodó egységeket. Egyrészt a közgaz­dasági szabályozás segítségével, másrészt — s ez az új elem — a termelő-gazdálko­dó egységek meghatározott körében, a munkavállalók intézményesítettebb bele­szólása révén is. A megalakítandó — elsősorban a köze­pes — üzemek vállalati tanácsaiban, illet­ve a kisebb vállalatoknál a vezetőség köz­vetlen megválasztása útján nem kevés fe­lelősség kerül a dolgozó kollektívák vál- laira. Ott, ahol a vállalatvezetés új for­máit alkalmazzák — a feldolgozóipar nagy részében — a közösségek most már nem­csak a végrehajtásban, hanem a vállalati tervek, stratégiai döntések összeállításában, kialakításában is részt vállalnak majd. Az érintett vállalati kollektívák a gaz­dálkodási programok demokratikus ösz- szeállításával a tulajdonosi funkciók egy részének közvetlen gyakorlását kezdik meg. A tulajdonosok egyre inkább a jó gazda módjára alakíthatják majd a gond­jaikra bízott közvagyon sorsát. A szabály­zók — 1985-től fokozatosan — egyértelmű­en csak a jó gazdákat honorálják majd, akik a társadalom vagyonát, jövedelmét valóban gyarapítják. Üj feladat, új szerepkör lesz ez több tíz­ezer dolgozó ember számára. Átalakul a vezetők és a vezetettek felelősségmegosz­lásának aránya is. Mert igaz az, hogy a megválasztott igazgató, meghatározott ide­ig továbbra is egy személyben lesz felelős a vállalat mindennapi munkájáért, de már nemcsak a törvényes felügyelet számára tartozik felelősséggel, hanem a vállalati tanács, vagy az iparvállalat „közgyűlés” számára is. Nyilvánvalóbbá lesz a vezetés és a végrehajtás közös érdeke, közös gondja. E záltal jelentős erőforrások tárulnak fel az eredményesebb munka szá­mára és növekvő társadalmi-gaz­dasági szerepével összhangban álló befo­lyáshoz jut az „emberi tényező”. Az új tér kínálta pályával persze mindenütt, mindenkinek nagy tudással, körültekin­téssel, kötelességérzettel kell élnie. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy egy új, hatásos eszköz birtokbavétele még nem jelenti azt, hogy azonnal tökéletesen bán­ni is tudunk vele. Tehát ne keltsen kétsé­geket, ha az eredmények nem jelentkez­nek azonnal. Bízhatunk abban, hogy né­hány év múlva az eredmények sokasodá­sa, az ipar teljesítményének növekedése igazolni fogja, hogy most is a legmegfe­lelőbb irányba léptünk a reform tovább­fejlesztésének útján. Gerencsér Ferenc Kirakatverseny Gyulán Szakszervezeti propagandisták kitüntetése Tegnap a SZOT székházá­ban — Lenin születésének évfordulója alkalmából — a szakszervezeti tagság és tisztségviselők oktatásában kimagasló eredményeket el­ért propagandistákat tüntet­tek ki. A kitüntetetteket a SZOT elnökségének nevében Virizlay Gyula, a SZOT tit­kára köszöntötte, majd Pa­lotai Károly, a SZOT alelnö- ke tíz propagandistának a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés arany, húsznak a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés ezüst fokozatát adta át. Harmincán a Szakszerve­zeti Munkáért oklevél kitün­tetésben részesültek. Magyar—lengyel írószövetségi megállapodás Két évre szóló magyar— lengyel írószövetségi megál­lapodást írtak alá tegnap Budapesten a Magyar írók Szövetsége székházában. A két írószövetség közötti együttműködés 1980-tól idő­legesen szünetelt, illetve a kormányok közötti kulturá­lis és tudományos együttmű­ködési munkaterv alapján tartottak csak kapcsolatot. A most aláírt megállapodás a két nép köztj barátság, va­lamint a két szövetség ha­gyományos kapcsolatai szel­lemében a magyar és a len­gyel írók közötti, sokoldalú együttműködést hivatott se­gíteni. A szerződés alapján ma­gyar költők is részt vesznek a Varsói ősz címmel meg­rendezendő költői találkozón. Ugyancsak a lengyel főváros lesz a házigazdája a szocia­lista országok Science-fiction írói találkozójának, ame­lyen a magyar írók is részt vesznek. Mindezeken túl a jelenkori lengyel irodalom, kulturális élet megismerésé­re, irodalmi anyagok gyűjté­sére és tapasztalatcserére is várják a magyar literatúra képviselőit- a baráti ország­ban. Lengyel íróvendégek is lesznek az idei ünnepi könyvhéten, s Magyarorszá­gon is megemlékeznek Ja- roszlaw Iwaszkiewicz szüle­tésének 90. évfordulójáról lengyel alkotók közreműkö­désével. A Magyar írószövet­ség vendégeként lengyel iro­dalmárok érkeznek hazánk­ba tanulmányútra, anyag- gyűjtésre. Mindkét országban irodal­mi estet rendeznek a fel- szabadulás 40. évfordulója alkalmából. Az együttműkö­dési megállapodásban rög­zítették műfordítók és fiatal alkotók kölcsönös fogadását is. A dokumentumot Jováno- vics Miklós, a Magyar írók Szövetsége főtitkára és Zbigniew Safjan, a Lengyel írók Szövetsége elnökségi tagja látta el kézjegyével. Az eseményen megjelent a Ma­gyar írószövetség több ve­zetője, s számos magyar író és műfordító. Az üzletek húsvéti nyitva tartása Április 21-én szombaton: az élelmiszerüzletek, csarnokok és piacok 14 óráig, a szombaton egyébként később záró élelmi­szerüzletek a szokásos ideig, az . iparcikk- és vendéglátóipari üz­letek szombati nyitva tartás sze­rint tartanak nyitva. Április 22-én, vasárnap: min­den nyílt árusítású üzlet egész napon át zárva tart. Az édes­ség-, dohány- és virágüzletek vasárnapi, a vendéglátóipari üz­letek szombati nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Április 23., hétfő: minden nyüt árusítású üzlet egész napon át zárva tart. Az édesség-, dohány-, virág- és vendéglátóipari üzle­tek vasárnapi nyitva tartási rend szerint lesznek nyitva. Gyula felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a városi szakmaközi bizottság versenyt hirdetett a boltok, üzletek kirakatainak szépíté­sére. Vándorserleget alapí­tottak, amit a városközpont társadalmi ünnepségeket szervező irodájának kiraka­tában helyeztek el. Első íz­ben az 1984. május 1. és 1985. április 4. között megszépített kirakatok elbírálása után le­het elnyerni egy évre. A ki­rakat rendezettsége, szépsége mellett azt is megnézik, hogy milyen az udvariasság, mennyire veszik figyelembe a fogyasztók érdekeit. A szakszervezeti kiskereskedel­mi társadalmi ellenőrök vé­leményét is megkérdezik az elbírálásnál. A vándorserleget első íz­ben 1985. áprilisában, a SZOT-gyógyüdülőben adják át. Egy évig marad a bolt, üzlet birtokában a vándor­serleg, a név és az évszám bevésésével. Véglegesen az nyeri el, aki egymás után három alkalommal, különbö­ző években öt alkalommal érdemli meg a vándorserle­get. A rendezők a városi szak­maközi bizottság, Gyula, SZOT-gyógyüdülő címre vár­ják 1984. május 1-ig a ne­vezéseket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom