Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

1984. április 20., péntek Huszonöt éves az illetékhivatal Beszélgetés dr. Vidé Istvánnal, a hivatal vezetőjével Az idén lesz 25 éves az illetékhivatal. Az elmúlt ne- i' gyedszázad során jó néhány változás történt a hivatal feladat- és hatáskörében. A változásokat a társadalmi, gazdasági fejlődés tette szükségessé. Az adó- és illeték­rendszerünk továbbfejlesztése, a párt és a kormány jö­vedelemszabályozó, valamint a vagyonosodás szocialista keretek között tartására irányuló politikáját szolgálta. Az illetékhivatal a megyei tanács pénzügyi osztályának szakirányítása és felügyelete mellett látja el első fokú adóhatósági munkáját, egész Békés megyére kiterje­dően. Gyulán a Béke sugárúti gyermekkörzeti orvosi rendelő terü­letén épül a megyei ifjúsági egészségügyi központ. A beru­házás első üteme az idén fejeződik be, majd folytatódik a jö­vő év végéig. A beruházás várható költsége meghaladja a 10 millió forintot Fotó: Béla Ottó Egészségügyi ellátás Csabacsüdön — Hogyan csoportosíthat­nánk az illetékhivatal szer­teágazó feladatait, melyek azok a főbb területek, ame­lyek munkájuk nagy részét alkotják? — kérdeztük dr. Vidó Istvántól, a hivatal ve­zetőjétől. — Az illetékhivatal szer­vezetileg két szakágazati fel­adatot ellátó csoportra (ille­ték és adó), valamint az egész hivatal működését szolgáló gondnokságra tago­zódik. Tevékenységünket a megyei tanács pénzügyi osz­tálya által jóváhagyott ügy­rend, valamint éves munka­terv alapján végezzük. — Az emberek leggyak­rabban akkor kerülnek kap­csolatba Önökkel, amikor a különböző ingatlanok illeté­két fizetik be. Az ingatla­nokra vonatkozó illetékek szabályozása az elmúlt évek­ben többször változott. A kí­vülálló alig-alig tud eliga­zodni benne. — Valóban, az ingatlanok­hoz kapcsolódó illetékek meglehetősen bonyolultak. Ezelőtt öt évvel 17 százalék volt a lakásvételi illeték. 1983. január 1-től 7 százalék­ra csökkent ez az összeg. En­nek az a magyarázata, hogy szeretnénk elősegíteni — a különböző párt- és kormány- programokhoz igazodva — a lakásmobilitás növelését és segíteni azokat, akiknek nincs más lehetőségük, mint hogy szabad forgalomban vásároljanak lakást. Egyes lakásellátási formákban nincs illeték. Ilyen például az új OTP-s lakás megvéte­le. Az illeték csökkenése el­lenére tavaly az összes me­gyei befizetés nem csökkent. Egyrészt emelkedtek az in­gatlanárak, másrészt a for­galom 25 százalékkal halad­ta meg az 1982. évit. A la­káscsere-illeték is változott. A két ingatlan közötti érték után kell csak illetéket fi­zetni. Ezt a módozatot kiter­jesztettük az úgynevezett cserepótló adásvételekre is. S ha már itt tartunk, érde­mes megemlíteni, hogy négy évvel ezelőtt bevezettettük a lakótelkek feltételes illeték- mentességét. Ha valaki tel­ket vásárol és vállalja, hogy három éven belül beépíti, akkor nem kell illetéket fi­zetnie. A kedvezményt ki­terjesztettük azokra a tel­kekre is, amelyeket bontásra való épülettel vettek meg. — A' legtöbb szóbeszéd, pletyka a fizetési kedvezmé­nyek körül alakult ki. Sokan nem értik, hogy őket miért nem illeti meg a kedvezmé­nyek egyes fajtája, amikor hallották, hogy X, vagy Y megkapta azt? — A fizetési kedvezménye­ket két csoportra oszthatjuk. Az elsőbe az intézményesí­tett kedvezmények tartoz­nak. Például: ha valaki örö­költ egy lakott ingatlant, ak­kor az illetéket kamatmen­tesen, 12 havi, egyenlő rész­letben fizetheti be. Nem kell tehát neki egy összegben, 30 napon belül befizetni az ösz- szeget. A másik csoporthoz a méltányossági kedvezmé­nyek tartoznak. Ezeket a kedvezményeket alapos anya­gi és szociális indoklással kérhetik ügyfeleink. Kizáró­lag lakások vásárlásánál ad­hatóak. Üzlethelyiség, vagy nyaraló vétele esetén nem adható. A méltányossági kedvezményekkel azoknak szeretnénk segíteni, akik elő­ször oldják meg lakáskérdé­süket. Például: egy fiatal há­zaspár vesz egy OTP-s új­raértékesített lakást. Körül­belül 10 ezer forint illetéket kell fizetnie. Ha olyan az anyagi helyzetük, hogy egy összegben ezt nem képesek teljesíteni, akkor 10—12 hó­napos részletfizetés biztosít­ható számukra. Akik nem ér­tenek egyet határozataink­kal, azok a megyei tanács pénzügyi osztályára felleb­bezhetnek. — Évente hány illetékked- vezmény-kérelem fut be önökhöz? — Általában 1200—1500 körül mozog a számuk. Meg kell mondjam azt, hogy a döntésünkre vonatkozó fel­lebbezések is gyakoriak, — Van olyan eset is, ami­kor az illeték elengedhető? — Az illetéket akkor en­gedhetjük el, ha a befizetés az ügyfél létfenntartását ve­szélyezteti. Például: egy idős embernek meghal a felesé­ge. A ház felét mint örökös megkapja, a kis nyugdíjából azonban lehetetlen annyit félretenni, hogy befizethesse az illetéket. — Gyakran előfordul, hogy önök egy lakásvételi szerző­désben feltüntetett vételárat nem tartanak reálisnak és ezért az illetéket magasabb összegben állapítják meg, mint ahogyan a szerződés­ben szereplő vételár után kellene fizetni. Hogyan ha­tározzák meg ilyen esetben a helyesnek vélt vételárat? — Az ingatlanforgalomra vonatkozó adatokat terület­re lebontva évekre vissza­menőleg gyűjtjük. Lényeges eltérés esetén magától érte­tődően szemet szúr munka­társainknak az eset. Ilyen­kor a pincétől a padlásig felmérjük az ingatlant, és az általunk reálisnak tartott összeg után szabjuk ki az il­letéket. Az OTP-n keresz­tül történő értékesítéseknél a vételárakat rendre mérv­adónak tekintjük. Az örök­lési ügyekben a helyi tanács által kiállított adóérték-bizo­nyítványt vesszük figyelem­be. Persze, kivételek itt is adódhatnak. — Tevékenységük másik fő területéről, az adókról még nem ejtettünk szót. Milyen feladatokat látnak el önök az adókkal kapcsolatban? — Hatáskörünkbe tarto­zik egyrészt az adók bizo­nyos körének megállapítása, másrészt ellenőrzési felada­tok. Legtöbbet a kisiparosok és kiskereskedők adóügyei­vel foglalkozunk. Az el­múlt években fokozatosan átkerült az adóközös^égekhez jó néhány feladatunk. Nap­jainkban információkkal se­gítjük az adóközösségeket, ezenkívül meghatározzuk, hogy kinek, milyen formá­ban kell adóznia. Január 1- től új jövedelemadó-szabá­lyozás lépett életbe. Eddig külön elbírálás* alá esett a szellemi tevékenységet foly­tatók adózása. Az új jogsza­bály azonos jövedelmek után azonos adóterheket határoz meg, függetlenül a tevékeny­ségi formától. Eltérés a költ­ségek elszámolásának köré­ben van. Végül de nem utolsósor­ban az ellenőrzésről néhány gondolatot. A lakossági adók olyan tevékenységi körök után fizetendők, amelyeket nehéz egyértelműen nyomon követni. Az adózók jó ré­sze a valós jövedelménél kevesebbet vall be. Tavaly elkezdtük egy rétegvizsgálat keretein tjeiül a műkőfara­gók és sírkövesek adóbeval­lásának ellenőrzését. Hetven kisiparos vizsgáltunk meg és mindössze hat volt, akinél mindent rendben találtunk. Volt olyan, akinál 350 ezer forint adóhiányt mutattunk ki. Lovász Sándor Betegség-, baleset­és poggyász­biztosítás Még néhány hét, és Ismét megkezdődik a nyári turistasze­zon, s ezzel együtt az idén Is megnövekszik az állami biztosí­tónál az ügyfélforgalom, hiszen a hat-hét évvel ezelőtt beveze­tett betegség-, baleset- és pogy- gyászbiztosítást a külföldre uta­zóknak több mint 60 százaléka igénybe szokta venni. A biztosí­tó e szerződésben ugyanis a bal­eset- és poggyászbiztosítás mel­lett vállalta azt is, hogy megté­ríti a gyógykezeléssel kapcsola­tos kiadásokat a külföldön eset­leg sürgős orvosi ellátásra, vagy kórházi ápolásra szoruló magyar állampolgárok helyett. Az első évhez, 1978-hoz képest — amikor e biztosítási formát bevezette a pénzintézet — 1982- ben már 11-szeresére növekedett a hirtelen megbetegedés, sürgős orvosi ellátás miatt egy kárra átlagosan kifizetett összeg, ami jelzi, hogy a tőkés országokban a gyógykezelési költségek min­den várakozást felülmúlóan megnövekedtek. Éppen ezért az idén január 1- től módosította a biztosító a be­tegség-, baleset- és poggyász- biztosítás feltételeit és díját, fgy a BBP díja a kinttartózkodás el­ső 30 napjára naponként 10 fo­rint, a folyamatos külföldi tar­tózkodás 31. napjától számítva pedig napi 20 forint. Ha valaki egyénileg, magáncélból utazik, legkevesebb 10 napra, illetve leg­tovább egy évre kérheti ezt a biztosítást. Az utazási irodák ál­tal szervezett utakon csak a tár­sasutazás tényleges napjaira kell fizetni a biztosítási díjat. A díj­emeléssel együtt bővült a pénz­intézet szolgáltatása is: a 100 ezer forintos balesetbiztosítási összeget 150 ezer forintra növel­ték. Az Állami Biztosító megál­lapodott az American Interna- cionál Group nevű, az egész vi­lágot behálózó szervezettel bíró biztosítási intézettel abban, hogy a sürgős orvosi kezelésre, kór­házi ápolásra szoruló magyar ál­lampolgároknak képviseletein ke­resztül segítséget nyújt a bizto­sítási kötvényben meghatározott esetekben és feltételek mellett. Ez év január elsejétől valame­lyest módosult a szocialista or­szágokban érvényes baleset- és poggyászbiztosítások 'díja is. Az utazási irodák által szervezett társasutazásokon a díj naponta 5 forint, az utazási irodáknál egyénileg váltott „tasakos” biz­tosítás tarifái: 1-től 3 napra 15 forint, 4—9 napra 30 forint, 10—■ 15 napra 60 forint, 16—30 napra 100 forint, azon túl pedig a díj naponta 5 forint. A közvetlenül a biztosítónál, MALEV-nél, vagy Autóklubnál kötött, szocialista országokban érvényes baleset- és poggyász- biztosítás díja 1—3 napra 15 fo­rint, 4—10 napra 50 forint, a 11. naptól pedig naponta 5 forint, míg korábban legkevesebb csak 10 napra köthető a biztosítás. A balesetbiztosítási összeg ennél a biztosításnál is 150 ezer forintra növekedett a korábbi 100 ezer helyett. j Csabacsüd, Kardos és ör­ménykút önálló körzeti or­vosi rendelővel és védőnői körzettel rendelkezik. Mind­három község betegeit egy fogorvos látja el. Az egész­ségügyi intézményeket kor­szerűsítik, s felszereltségü­kön is igyekszik javítani a nagyközségi közös tanács. 1982-ben kezdték építeni a csabacsüdi egészségházat, melynek felújítási munká­lataira 360 ezer forintot for­dítottak. Szükségessé vált az örménykúti rendelő rész­beni felújítása, a tetőszer- kezet és a falak megcsúszá­sa miatt. Elkészült a kardosi orvosi rendelő fűtéskorsze­A ©yulai Tejpörgyárban a napokban adták át a törzs- gárda-elismeréseket 41 törzs- gárdatagnak, több mint 120 ezer forint jutalommal együtt. A legrégebben Tóth Julianna dolgozik a gyár­ban, aki 1923. július 1-én lett a gyulai tejszövetkezet mun­kása. Az Édosz Szakszerve­rűsítése, s bővítik az orvosi lakást is. Nemrég fejezték be a csabacsüdi védőnői la­kás felújítását. Az elmúlt évben nőttek a tanács egészségügyi-szociá­lis kiadásai. Többe került ugyanis a gyógyszer, a köt­szer, a fogászati alapanyag. Ezért a tervezettnél 37 ezer forinttal többet fordítottak tavaly e célra. A jövedelem­mel nem rendelkező, vagy nehéz anyagi körülmények között élők szociális segélye­zésére 96 ezer forinttal na­gyobb összeget költött az el­múlt évben a tanács. zetnek 1945-től tagja és ak­tívája volt. A tejporgyár dolgozója áruforgalmi előadóként ment nyugdíjba, de a törzsgárda- ünnepség idején is a gyár­ban dolgozik társaival együtt. o- p. G. K. Hat évtized egy munkahelyen Tíz apró medveboccsal gyarapodott a közelmúltban a veszprémi Kittenberger állatkert. Nyolchetes korukban léptek először közönség elé. Az ismerkedésnek főleg a gyerekek örül­tek. Fotóriporterünk egy ilyen találkozót örökített meg (MTI-fotó: Arany Gábor felv. — KS) Legyen több hírlapelőfizető! A postai munka, a levél, az ajánlott levél, a csomag, a pénz felvétele és a cím­zetthez való továbbítása, a hírlapok terjesztése, az ér­tékcikkek árusítása, a tele­fonbeszélgetések feltételei­nek biztosítása, és minden más tevékenység fontos szol­gáltatás, amelynek valame­lyikét szinte naponta igény­be vesszük. A hírlapok ter­jesztése, a megrendelőkhöz való eljuttatása egyúttal kulturális misszió is, hiszen így válik lehetővé, hogy az ember naprakészen tájéko­zódjék a világ eseményeiről, és azokról helyes képet ala­kítson ki magában. A következőkben a hírla­pok kézbesítéséről lesz szó, ami nem mindig történik zökkenőmentesen. Erről be­szélgettem Csomós György postafőtanácsossal, a gyulai 1. sz. postahivatal vezetőjé­vel. Tőle kértem néhány kérdésre választ. — Néha nem jut el a hír­lap az előfizetőkhöz, néha pedig csak délután kapják meg. Mi az oka? — Helyettesítéskor tör­ténik meg, amikor olyan kézbesítő veszi át a felada­tot, aki a körzetet nem is­meri eléggé. De előfordul olyan eset is, hogy a kézbe­sítő utasítást kap: két kör­zetben lakó előfizetőkhöz juttassa el a hírlapokat. — Ha ilyen helyzet áll­hat elő, nem az a baj, hogy kevés a kézbesítő? — Erre a munkára — igaz — nem sokan vállal­koznak. Szerencsére azon­ban Gyulán néhány év alatt kialakult a törzsgárda, amelynek tagjai fokozatosan két-három körzettel is meg­ismerkedtek. Egymás helyet­tesítésekor tehát gyorsabban haladnak és kevesebb hibát követnek el. Meg kell emlí­tenem még, hogy több he­lyen nincs házszám, ami a helyettesítő munkáját kü­lönösen hátráltatja. — Nem mindenütt meg­felelő a levélszekrény. A legtöbb levélméretű, még egy újság is nehezen fér bele. — Levélszekrény általá­ban beszerezhető. Jelenleg azonban nincs a vasboltban. Szerintem helyes lenne, ha a postaközpont tárgyalna valamelyik céggel egy olyan levélszekrény gyártásáról és forgalomba hozataláról, amely megfelel a mai igé­nyeknek. — Ha valaki nem, vagy késve kapja meg a lapot, ki­hez fordulhat panasszal? — Telefonon vagy szemé­lyesen a posta hírlajjcso- portjához lehet bejelentést tenni. Ha jogos a panasz, or­vosoljuk. — A pontatlan kézbesítés, valamint a kis méretű .le­vélszekrénybe gyömöszölt és megsérült lap miatt bizo­nyára több előfizetőt elve­szít a posta. — Igen, pedig nekünk is érdekünk, hogy megtartsuk az előfizetőinket, sőt növel­jük a számukat. A postahi­vatal munkájának az elbí­rálásánál ezt elsődlegesen veszik számításba — tájé­koztatott Csomós György. Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom