Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
1984. április 14., szombat IgUiWkfífr* Szakmai vita a Békés város néprajza című monográfiáról Dr Balassa Iván bevezetőjét mondja Fotó: Gál Edit Tegnap délelőtt 11 órakor a békési Városi Tanács dísztermében szakmai vitát rendeztek a Békés város néprajza című monográfiáról. A megjelent tudományos kutatókat, patriótákat, muzeológusokat, népművelőket Ma- koviczki János, a városi tanács elnöke üdvözölte, majd dr. Balassa Iván, a történet- tudományok doktora, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke mondott bevezetőt. Kiemelte, hogy a több mint ezer oldalas, reprezentatív mű (készült a Kner Nyomdában) a magyar tudományos élet fontos eseménye, mely kitűnően bizonyítja, hogy korunk figyeli a múltat, és ismereteinek bővítésével hozzájárul a jelen és a jövő építőmunkájához. A vitán általános volt az a vélemény, hogy a Békés város néprajza című kötet hézagpótló, példamutató alkotás. (s—n) Tegnap, április 13-án délután nyílt meg „Az én műhelyem” sorozat keretében Gaburek Károly festőművész kiállítása. Megnyitó beszédet tartott Baska József festőművész, a Magyar Iparművészeti Főiskola docense. A kiállítást május 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők Fotó: Gál Edit Brit tudós megyénkben Tegnap délelőtt érkezett Békéscsabára N. J. Entwistle professzor, a skóciai Edinburghi Tudományegyetem pedagógiai tanszékének vezetője, aki húsz napot tölt hazánkban, a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként. A világhírű — főleg tanuláslélektannal foglalkozó — professzor dr. Kozéki Béla, az MTA Pszichológiai Intézetének csoportvezetője társaságában három napot tartózkodik megyénkben. Délelőtt dr. Hajnal Lajos, a Békés megyei Pedagógiai Intézet igazgatója fogadta őket, s adott tájékoztatást az intézetben folyó munkáról. Kora délután N. J. Entwistle a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium angolul tudó diákjaival beszélgetett, majd ellátogatott a gyulai román tanítási nyelvű iskolába is. Ma és holnap megyénk városaival, nevezetességeivel, kulturális életünkkel ismerkedik a neves vendég. P. F. Megyei kamarazenei találkozó Gyulán Csaknem két évtizede rendezték meg először Békés megye zeneiskoláinak kamarazenei találkozóját. Azóta hagyománnyá vált, hogy a zeneiskolák valamelyikében — évente egyszer — otthont adnak e találkozónak. Az idén, a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskolában tartották meg e rendezvényt, melyet tegnap, április 13-án délelőtt nyitott meg Pechán Zoltán, a zeneiskolák megyei felügyelője. Elsőként a battonyaiak mutatkoztak be — Mozart-, Czidra és Haydn-művekkel —, majd őket a békési ifjú zenészek követték, többek között Mozart, Vitali, Telemann és Hausmann szerzeményeivel. A békéscsabai, majd a gyulai zeneiskola hallgatói után az orosháziak léptek a színpadra. Végül a szarvasi zeneiskolások előadásában egyebek mellett Bartók-, Papp Lajos- és Te- lemann-művek csendültek fel. A produkciókat Stanics Béla, a szegedi zeneiskola igazgatója, hegedűművész elA békési zeneiskola színeit Péli Erika, Zalai Erika és Juhász Lajos képviselte Fotó: Gál Edit nökletével háromtagú zsűri hallgatta végig. A zsűri tag- l jai voltak még Meszlényi László, a Szegedi Zenemű- vészeti Főiskola oboatanára i és Lang Gusztáv, a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongoratanára. A bemutatkozások után szakmai értékelést tartottak, s végül okleveleket, könyve- j két és lemezeket adott át a találkozó résztvevőinek a zsűri elnöke. (Folytatás az 1. oldalról) Bízunk abban, hogy a társadalom egésze által támogatott iskola mindinkább betölti emberformáló, népnevelő funkcióját. Bízunk abban, hogy az iskoláinkból olyan tudású fiatalok kerülnek ki, akik képességükkel, a szocializmus iránti elkötelezettségükkel, az új iránti készségükkel jól megállják helyüket az életben és kezdeményezői lesznek a gazdaság, a kultúra, a társadalmi együttélés folyamatos megújulásának. — A miniszteri expozéban kifejtett elgondolásokkal egyetértek, s azokat a Központi Bizottság és a kormány nevében elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Sarlós István. A vitában felszólalt: Palásti Józsefné (Borsod m., 18. vk.), a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Mészáros István felszólalása Tisztelt Országgyűlés! A napirenden levő előterjesztést az előttem szólókkal együtt magam és képviselőtársaim nagy figyelemmel tanulmányoztuk és hallgattuk hozászólásai- kat. Választókerületem lakosai büszkék arra, hogy városunkban — Szarvas városában — nagy és méltó hagyománya van a közoktatásnak, az óvodától a felső- oktatásig. A nemzetiségi oktatásnak — és a szakoktatásnak —, hiszen a mező- gazdasági szakoktatás (gondolom szabad így emlékezni) Tessedik Sámuel nevétől elválaszthatatlan. Hozzászólásomban először az oktatás gyakorlati oldalával szeretnék foglalkozni, amellyel naponta találkozom a szakmunkásképzéstől a felsőoktatásig. Az előterjesztésnek azon részével teljesen egyetértek, ami a munkára nevelés kérdéséről szól, rövid és hosszú távon is (akár fizikai, akár szellemi az). A munkavégzés sikerének két feltétele van: a képzett tudatos ember és az az eszközrendszer, amivel a célként kitűzött munkát el lehet végezni. A jelentés is tartalmazza, hogy jelenleg ezek hiányában vagyunk, én különösen szeretném aláhúzni az eszköz fontosságát. Ma és a jövő évtizedben kell megtanítani a szellemi és fizikai munkára a felnövekvő ifjúságot. A tudatos ember képzésére a nagyszerű pedagógus, oktató és kutató értelmiségünk rendelkezésre áll. A gyakorlati munkára azonban, eszköz hiányában (gyakorlógépek, műszerek) azt gondolom, a legnehezebb megtanítani a tanulókat. Ezt a nehéz és fáradságos munkát eszköz hiányában folytatni nem is lehet, ezeket elsőként kell beszerezni most és minél hamarabb. Ezek fejlesztési garanciáit meg kellene teremteni. Egyetértek azzal, hogy a nagyvállalatok járuljanak hozzá a szakmunkásképzéshez akár úgy is, hogy tartsanak fenn ilyen iskolát. Itt azonban ugyanúgy, ahogy a tézisek tartalmazzák más kérdésekben: az elaprózást. az egyoldalú képzést mindenféleképpen ej kell kerülni. Ugyanakkor azt javaslom, hogy a tanulóképzéssel foglalkozó vállalatok — még akkor is, ha csak a gyakorlati képzés folyik náluk — kapjanak a jelenleginél is több támogatást, amelyben legalább egy tervidőszakban legyen állandóság, és pénzügyileg folytonosság. A közép- és felsőoktatási intézetek gyakorlati foglalkoztatási ideje alatt a tanulókat sokféle hatás érheti a legfejlettebb technikától a manufakturális munkáig. Ez alatt az idő alatt feltétlenül szükséges lenne a helyi gazdasági szakemberek bevonása az oktatásba, hiszen az ilyenkor önkéntelenül is felvetődő tanulói vagy egyetemi hallgatói kérdésre — amely az adott hellyel kapcsolatban vetődik fel, és ha különösen ellentétes a tanultakkal —, ők tudnak legjobban választ adni, akár magyarázatot is. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A Művelődési Minisztérium közoktatási és felsőoktatási fejlesztési programjának és az ezzel kapcsolatos tézisek tárgyalásának szükségességét a népgazdaságban, a népesség általános és szakmai műveltségében jelentkező ellentmondások megléte bizonyítja. Ügy vélem, hogy a gyermek- és ifjúságközpontú iskola eszméjét — mint célt — megjelölni helyes. A köznevelési rendszerben meghatározó jelentőségűnek ítéljük meg — és helyesnek tartjuk — az óvodáztatás általánossá válását. Jónak tartjuk a tankötelezettség változatlanul hagyását. Fontosnak és helyesnek tartom és tartjuk azt a célkitűzést is, hogy „a felnövekvő nemzedék középfokú végzettséget szerezzen". Ezt feltételezi a középiskolák hálózatának jelentős fejlesztését. Remélem, erre megteremtjük a megfelelő pénzügyi eszközöket. Végezetül hadd szóljak — képviselőtársaim megbízásából — a közoktatásügy fejlesztésének egy, Békés megyét közvetlenül érintő vonatkozásról. Megyénk súlyos gazdasági és művelődési örökséget vett át a fel- szabadulás után, és fejlődésünk az első évtizedekben lassúbb volt az országos ütemnél. E lemaradást az utóbbi évtized fejlődése sem tudta pótolni. A szakember- képzés minden szinten szűk keresztmetszetű volt. Felső- oktatási intézményünk egyáltalán nem volt. Ennek eredménye, hogy megyénkben az értelmiség aránya igen alacsony, az országos átlagnak csaknem a fele. Ezen a helyzeten változtatni szeretnénk. Sajnos a szellemi fejlődés elmaradásának káros következménye. ma már olyan élenjáró ágazatokban is jelentkezik, mint a mezőgazdaság, ahol más megyékhez képest jóval kevesebb a felsőfokú végzettségűek aránya, főleg a pénzügyi-közgazdasági szakemberek tekintetében. Ügy gondoljuk, hogy megyén belüli képzéssel gondjainkon enyhíteni lehetne. Ennek megvalósításához megyénk lehetőségének megfelelő anyagi áldozatokat is vállalna. A helyzet sürgető megoldásának érdekében feltétlenül szükség van a művelődési kormányzat támogatására is, hiszen a szellemi felzárkóztatásnak meghatározó tényezője lehet olyan felsőoktatási intézmények létrehozása, amely megyénk és a szomszédos megyék gazdasági-társadalmi fejlődésében integrálódhatnak. A megye erőfeszítéseinek ellenére — rövid és hosszú távon — nem megnyugtató a pedagógusellátottság helyzete sem, mivel a lakosság arányához képest a leendő pedagógusok képzéséből megyénk utolsóként részesedik. A közoktatás fejlesztésének fontos letéteményesei a képzett pedagógusok, akikre megyénkben nagyobb számEgészségügyi Szakközépiskola tanára, dr. Mórocz Lajos (Fejér m., 6. vk.) altábornagy, seregtestparancsnok, Kapinya Miklósné (Tolna m., 2. vk.), a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonógyárának üzemtechnikusa, Tőzsér Gáspár (Nógrád m., 4. vk.), a Nógrádi Szénbányák Vállalat bányabiztonsági megbízottja, Mészáros István (Békés m., 11. vk.), a Szarvasi Állami Tangazdaság igazgatója. ban lesz és van szükség. Tapasztalataink alapján ezt a pályát mind anyagilag, mind erkölcsileg vonzóbbá kell tenni. Különösen nagy jelentősége van ennek akkor, amikor a pálya elnőiesedéséről beszélve egy fontos dologról is kelj szólni, a nők munkájának fokozottabb megbecsüléséről. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekkel a megjegyzésekkel és felvetésekkel együtt az előterjesztést elfogadom, azt elfogadásra javaslom. Ezután felszólalt dr. Király István (Bp., 31. vk.), az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem magyarirodalomtörténeti tanszékének egyetemi tanára, Gyuricza László (Veszprém m., 2. vk.) a Veszprém megyei Tanács elnöke, Bata János (Pest m., 12. vk.), a Gyömrői Ruhaipari KTSZ elnöke, dr. Végh György (Zala m., 5. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Pásztóhy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgá- loskéri Béke Mgtsz elnöke és Sztrapák Ferenc (Bács-Kis- kun m., 6. vk.) újságíró, a Petőfi Népe főszerkesztője. A vitában felvetett kérdésekre Köpeczi Béla művelődési miniszter válaszolt, majd határozathozatal következett : az országgyűlés a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját egyhangúlag elfogadta. * * * Ezután a napirendnek megfelelően megválasztották Interpellációk Dr. Tóth Dankó István (Borsod m., 16. vk.) encsi körzeti orvos a közlekedési miniszterhez interpellált az Encsen áthaladó nemzetközi gyorsvonat megállításának ügyében. Válaszában a közlekedési miniszter közölte, június 3-tól az új vasúti menetrend életbe lépésétől az encsi lakosok kérésének eleget tudnak tenni. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a közlekedési miniszter válaszát tudomásul vette. Ketten ellenszavazattal éltek, s három képviselő tartózkodott a szavazástól. Mag Pál (Csongrád m., 11. vk.), a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója az igazságügy-miniszterhez interpellált a lakásügyekben rendkívül nehezen végrehajtható jogerős bírói ítéletek tárgyában. Felhívta a figyelmet arra, hogy különösen gyakoriak az ilyen ügyek az elváltak életében. Megkérdezte a minisztert: lát-e lehetőséget az ilyen helyzetek megoldására. Válaszában dr. Markója Imre igazságügy-miniszter megállapította, hogy a képviselő interpellációja valós problémát vet fel. Igaz ugyanis, hogy a bírósági ítéletek végrehajtásában — különösen a családjogi perekben — gondok jelentkeznek. Ezek elsősorban a válások kimondásával nem egyszer együttjáró lakásügyi döntések végrehajtására vonatkoznak. 1982-ben átfogóan felülvizsgálták a lakásügyekre vonatkozó jogszabályokat. A korszerűsített jogszabályok minden feltételt biztosítanak a törvényes és színvonalas jogalkotáshoz. Ennek ellenére a családjogi törvény soron levő felülvizsgálata keretében foglalkoznak azzal a kérdéssel is: a házasság felbontása esetén hogyan lehetne mindkét felet érdekeltté tenni abban, hogy nem kívánt együttlakásukat megszüntessék. A renaz Alkotmányjogi Tanács tagjait. Apró Antal bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Elnöksége javaslatot terjesztett elő az Alkotmányjogi Tanács tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására, ezt a javaslatot egyébként a képviselők között már korábban szétosztották. Az országgyűlés dr. Bognár Rezső akadémikust (Hajdú-Bihar m., 6. vk.), a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszék- vezető egyetemi tanárát az Alkotmányjogi Tanács elnökének, dr. Rőder Editet (Budapest, 51. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettesét az Alkotmányjogi Tanács titkárának, Avar Istvánt (Budapest, 67. vk.), a Katona József Színház színművészét, dr. Csendes Bélá- nét (Budapest, 60. vk.), a XX. kerületi Ady Endre úti Általános Iskola igazgatóját, dr. Eleki Jánost (Békés m„ 7. vk.), a TOT főtitkárát, Fock Jenőt (Győr-Sopron m., 5. vk.), az MTESZ elnökét, Herczeg Károlyt (Bor- sod-Abaúj Zemplén m., 11. vk.), a Vas-, Fém- és Vil- lamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Huszár Istvánt (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 19. vk.), az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatóját, Medvetzky Antalnét (Baranya m., 4. vk.), a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docensét, Szépvölgyi Zoltánt (Budapest, 57. vk.), Budapest főváros Tanácsának elnökét, dr. Gellért Györgyöt, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökhelyettesét, dr. Kilényi Gézát, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettesét, dr. Kovács István akadémikust, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóját, dr. Nagy Lászlót, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárát, dr. Takács Imrét, az ELTE egyetemi tanárát az Alkotmányjogi Tanács tagjaivá egyhangúlag megválasztotta. delkezések gyakorlati végrehajtása már több nehézséggel jár. A kép akkor kezd kedvezőtlenné válni, amikor a tanácsoknak kell lakást biztosítani ahhoz, hogy a végrehajtás megtörténhessen. A lakáshiány miatt ugyanis érthető, ha a tanácsok előre sorolják a sokgyermekes, nehéz körülmények között élő családok elhelyezési gondjainak megoldását. A miniszter ennek ellenére kifejezte meggyőződését, hogy még számos olyan módszer van, amellyel a bíróságok és a bírósági végrehajtók, valamint a lakásügyi hatóságok javíthatják a lakásügyi végrehajtást, s ígéretet tett intézkedésekre is. A miniszteri választ az interpelláló képviselő elfogadta, az országgyűlés 19 ellen- szavazattal, 26 tartózkodással tudomásul vette. Kovács Istvánná (Pest m., 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse Tóth Illés államtitkárhoz, a Magyar Posta elnökéhez interpellált: választókerületében, a 20 ezer lakosú Kerepestarcsán mikor számíthatnak a telefon- hálózat bővítésére, korszerűsítésére? Az államtitkár válaszában elmondta, hogy a kormány népgazdasági érdeknek, össztársadalmi ügynek tekinti a telefonhelyzet jelentős javítását. A szegedi jó tapasztalatok nyomán — elvileg a kerepestarcsai telefonhálózat bővítése is lehetséges a lakosság és a közületek összefogásával. A Magyar Posta elnöke ígéretet tett, hogy a közeljövőben megvizsgálják a fejlesztés lehetőségeit. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az ország- gyűlés — 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással — tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek második napján Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt — befejezte munkáját.
