Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
1984. április 14., szombat Kereskedelem és etika Dr. Jakucs László S. J.: — Számomra az első probléma ott volt, hogy sok mindent csak munkaidőben lehet elintézni, márpedig akkor mi lesz a saját munkámmal ? Ezt megbeszéltem a főnökkel és a párttitkárral, mielőtt még esetleg bonyodalom származott volna belőle. Azzal rendeződött az ügy, hogy amikor szükséges, mehetek, és arra az időre átlagbért kapok, meg igazolják a napot. A másik a család. Nincs egy éve, hogy nősültem, lakást vettünk, azt most rendezzük be, az is sok energiát, időt követel. Ugyanakkor szintén tavaly vettek föl a pártba, és választottak be a megyei KISZ-bizottsagba. Hát leültünk otthon, és megbeszéltek, hogy mindez mivel jár. Megértő a feleségem, azóta nincs is gond. B. L.: — Én abból a szempontból előnyös helyzetben vagyok, hogy mar az iskolában csúcstitkár voltam. De az azért egészen más, mint egy munkahely Ezért csak úgy vállaltam a titkári funkciót, ha a vezetőség támogat, hiszen jószerével még a munkahely is új szamomra, nemrég vagyok a vállalatnál. Szerencsére a propagandista, Kovács Laci nagyon sokat segít, a pártszervezet szintén. Nehezíti a helyzetet, hogy a vállalatunknak hét telephelye van! Dr. J. L.: — Azt hiszem, mindenkinek van mozgalmi múltja, akit ilyen posztra választanak. Igaz, megfontolandó, hogy jobb-e aktív KISZ-tagnak lenni, mint tapasztalatlan titkárnak. Szerintem van egy kezdeti szakasz, egy-két kudarc, ha azon túl tud jutni az ember, és nem hátrál meg, akkor már sínen van. B. L.: — És nem elég az, hogy KISZ-tag valaki, fel kell készülnie, hogy elfogadják partnernek a vezetők, hogy érdemben tudjon az ember hozzászólni a dolgokhoz, képviselje a fiatalokat. Mindehhez pedig, túl az ifjúsági mozgalom ismeretén, sok egyebet kell megismerni, kitapasztalni. S. J.: — Érdekes dolog, amit nálunk tapasztaltam. Az történt ugyanis, hogy a Stefanidesz József korábbi egy nagy helyett három alapszervezetet alakítottunk ki, és azóta jönnek az új belépők. Régebben ugye a titkár, lévén más a munkaköre, nyilván nem lehetett állandóan köztünk. Most, hogy így változott a felállás és az alapszervezeti vezetőség agitál, mindenkit megkérdezünk, nem szeretne-e KISZ-es lenni, megpezsdült az élet. — Mit nyújt a felkészítés a KISZ-iskolán? S. J.: — Sok mindent hallunk, tanulunk, aminek szerintem hasznát vehetjük. Az a rend, hogy délelőtt előadásokat hallgatunk, és azután a hallottakat délután megbeszéljük, megvitatjuk. — Valóban vannak viták? S. J.: — Hogyne! Nagy vita kerekedett például a fiatal műszaki értelmiségről, egyáltalán a pályakezdő értelmiségről. Megvitattuk, hogy például mások az esélyek, ha városon, megint mások, ha falun helyezkednek el. Egy kezdő orvos például városon kap vagy három és fél ezer forint fizetést, falun viszont kevés az orvos, ott kaphat lakást, szép rendelőben dolgozhat, többet kereshet. Dr. J. L.: — Én nem mondanám, hogy ez ilyen egyszerű. Épp a múlt héten volt nálunk egy fórum vagy vita. A végén oda lyukadtunk ki, hogy nincs megoldás, másként látja a fiatal pályakezdő és az idősebb, s ugyanakkor mindkettőnek igaza van. Itt Csabán nem mondható nagyon hátrányosnak a fiatal orvosok helyzete, 1981-ben, amikor én is kezdtem, sok orvoslakást tudtak adni. Azóta azért rosszabb a helyzet. Ami pedig az elhelyezkedést illeti, igaz, hogy a lehetőségek — lakás, kereset — jobbak falun, a városi és falusi életvitel-feltételek közötti különbséget viszont nem biztos, hogy pénzzel lehet pótolni. B. L.: — Visszatérve az előadásokra, mindnyájunknak nagyon tetszett a gazdaságpolitikai tájékoztató. Akkor utána nem volt szeí ? f Balázs Lajos minárium, mégis sokat vitatkoztunk, folyosótéma lett, nagy visszhangot keltett. Az embereket most különösen érdekli ez a téma, ráadásul nagyon reálisan, közérthetően beszélt a dolgokról az előadó. _ Gyakran éri az a vád a f iatalokat, hogy nem kap- csolódnák be a közéletbe, passzívak a politikai vitakörökön, különböző fórumokon. Vajon miért? § j_; _ Tapasztalatom s zerint, ha aktuális a téma, ha jó az előadó, akkor igenis érdekli őket, elmennek a fórumra, szabad pártnapra, akkor részt vesznek a politikai vitakörön. B. L.: — Ha viszont száraz, tankönyv jellegű, ha az előadó unalmas szabványszöveget olvas föl egy papírról, akkor nyilván legyintenek. Persze az se jó, ha túl magas szintű az előadás, mert akkor meg nem értik. Másfelől, ha a terített, kancsós asztal mögül beszél valaki, eleve meghatározza a légkört. De volt olyan is, hogy az előadó fogott egy széket, közénk ült, lehetett vele vitatkozni, és mindenre tudott válaszolni. Hát ilyesmi kellene. — Végül még annyit, vajon érdemes-e ilyen feladatot vállalni, mint a titkári funkció? Dr. J. L.: — Ahogyan már szó volt róla, nem most kezdtük, csak folytatjuk. B. L.: — Ha az embernek sikerül jól megoldani, akkor ez nagyon hálás feladat. És még valami, nem az az igazi elismerés, ha föntről jön a dicséret, illetve nem csak az, hanem, ha a tagok elégedettek, ha egy program jól sikerül, legyen az bármilyen egyszerű. Az ilyen sikerek viszik tovább az embert. s j . _ Igen, érdemes, ha a z ember látja, hogy megnyer másokat, és ha tud tenni valamit a többiekert. Tudom, ezek szavak, de igazak. j Fotó: Veress Erzsi Éppen ideje volt már annak a nyílt beszédnek, amelyet dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes legutóbbi sajtótájékoztatóján hallottunk. Finoman fogalmazva a kereskedelem etikai helyzetéről volt szó, magyarán arról, hogy a már hagyományosnak mondható vásárlói megkárosítások — hibás mérés, számolás — mellett korrupciós jelenségek is elterjedtek a kereskedelemben. MEGVESZTEGETETT ELADOK Mert mi másnak is nevezzük, ha nem megvesztegetésnek, a pult alóli árusítást, azt, hogy hiányzó termékeket csúszópénz ellenében szolgálnak ki az eladók? Amint kenőpénzt adnak az ilyen árukért a nagykereskedelmi és az ipari szállítóknak a boltok, vendéglátóhelyek vezetői is, különösen a magánkereskedők, a szerződéses üzletvezetők. így "fordul elő, hogy az állami kereskedelemben nem kapható termékek — például autóalkatrészek, építőanyagok — megjelennek a maszek boltokban, jóval, magasabb áron. Sőt, olyan is előfordult, hogy áremelés előtt magánkereskedők, szerződéses üzletvezetők felvásároltak bolti készleteket, hogy azt később felemelt áron, jelentős haszonnal adhassák tovább. Gyakori, hogy kisiparosok — akik szintén a boltokban vásárolnak — jelentős összegeket juttatnak az eladóknak a hiánycikkekért. Az „együttműködés” már olyan szervezett, hogy a kisiparost néha előre értesítik az áru beérkezéséről, és a keresett termék egy részét ki sem viszik az eladótérbe, hanem a raktárban értékesítik. A kisiparos azután szolgáltatással együtt adja el az árut, például a gumiabroncsot csak felszereléssel együtt, ami tovább növeli a fogyasztó kiadásait. Turistamúzeum régi menedékházból Múzeum lesz Budapest környékének első, 1897-ben épült menedékházából. A fából emelt, Eötvös Loránd- ról elnevezett turistaház állaga az idők folyamán lassú pusztulásnak indult. Megmentésére az 1970-es években akció indult: turisták és turisztikai szervezetek, szocialista brigádok ajánlották fel segítségüket. Az ennek köszönhetően eredeti formájában helyreállított faházban a magyarországi természetjárás történetét bemutató kiállítást láthatnak, tanulmányozhatnak majd az érdeklődők. A dokumentumok — tárgyi emlékek, fotók, térképek stb. — 1873- tól idézik fel a magyar turisztika legjelentősebb eseményeit, s emellett képet adnak a turisztikai szakágak mai életéről is. A múzeum június 2-án nyílik meg. A természetbarátok ez alkalommal megismétlik a menedékház első — 86 évvel ezelőtti — avató túráját. Reggel fél hétkor különvonat indul majd a Nyugati pályaudvarról Döntősig, a résztvevők ott komppal átkelnek a Dunán, hogy aztán gyalog folytassák az útjukat a dobogókői menedékházig. Részvételi jegyeket május 18-ig lehet igényelni a magyar, illetve a Budapesti Természetbarát Szövetségben. A bűnlajstromot még hosz- szan sorolhatnánk, de folytathatja az olvasó is, aki előtt a manipulációk jó része ismert. Ennél azonban fontosabb arról szólni, mit lehet tenni a korrupció megfékezéséért. A Belkereskedelmi Minisztériumban akcióprogramot dolgoztak ki, s ennek csak egy részét képezi az ellenőrzések fokozása, a vétkesek szigorúbb megbüntetése. Mert bármennyire nyilvánvaló, hogy ezek a cselekedetek törvénybe ütközők és így büntethetők, azt is látnunk kell, hogy az ellenőrzés és a szankcionálás csak afféle tüneti kezelés. VEVŐK VAGYUNK A visszaélések ugyanis szinte kivétel nélkül ott és akkor jelentkeznek, ahol és amikor valamilyen áruból hiány van. Csak ha bizonyos híradástechnikai cikkek, építőanyagok, autóalkatrészek, bútorok, háztartási gépek átmenetileg vagy tartósan nem kaphatók, akkor van mód és alkalom az eladó megvesztegetésére. Azt kell tehát vizsgálni, mit tehetünk a hiány ellen. Ez viszont már az egész gazdaságot, mindenekelőtt a termelést érintő kérdés, ezért a Belkereskedelmi Minisztérium akcióprogramja más tárcák — az Ipari Minisztérium, az ÉVM, a MÉM — együttműködésére is számít. Mérséklik az áruhiányt a kereskedelmi vállalatok termelésszervező akciói, az úgynevezett vevők vagyunk kiállítások, amelyek során már sok új gyártót sikerült bekapcsolni különféle fogyasztási cikkek előállításába. A több, a vásárlói igényeknek jobban megfelelő áru termelése várható a fokozott anyagi érdekeltségtől, az iparvállalatok vezetőinek vállalkozó szellemétől, a versenyhelyzet kibontakozásától. Ezeket a célokat szolgálja a gazdaság A közelmúltban Budapesten rendezett Utazás ’84 kiállításon jól szerepelt a Békés megyei Idegenforgalmi Hivatal is. A Békés megyei tájakat, idegenforgalmi nevezetességeket bemutató nagyméretű színes fotók, a békési kosárfonó termékei nagy sikert arattak a kiállítás látogatói körében. Az erre a célra kialakított bemutatóteremben a békésieken kívül Csongrád és Szolnok megye idegenforgalmi hivatala is kiállította és kínálta nevezetességeit. A siker elismeréseként megyénk idegenforgalmi hivatala — képünkön — emlékplakettet kapott. Különben nemcsak propagandának volt jó ez a kiállítás, hanem üzletnek is. Sokan jelentették be igényüket és fizettek be Békés megyei húsvéti üdülésre, egy csoport hétvégi átfogó, folyamatban levő reformja is. A gazdaságpolitika azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre képes megközelíteni a célt, a hiányok mérséklését, felszámolását. Ezért a bajok gyökereinek orvoslása mellett szükség van arra a tüneti kezelésre is, amit az ellenőrzések, a szankcionálások és bizonyos adminisztratív intézkedések testesítenek meg. Ilyen intézkedés például az, hogy bizonyos tőkés importból származó cikkeket a nagykereskedelmi vállalatok nem adhatnak el magánkereskedőknek, más hiányzó termékek értékesítésekor pedig kötelesek kikötni az alkalmazható fogyasztói árat. Amint megtiltották azt is, hogy magánkereskedők és szerződéses üzletvezetők az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi boltokban vegyenek árut — például sört — viszontel- adás céljára. ELÖJEGYZÉSES VÁSÁRLÁS Ajánlják a vállalatoknak, hogy a hiányzó termékeket megrendeléses, előjegyzéses formában árusítsák, vagyis a fogyasztókat jelentkezésük sorrendjében szolgálják ki. Ehhez az is szükséges, hogy a megrendelőtől előleget kérjenek, mert ellenkező esetben egy vásárló akár tíz boltban is feliratkozhat az árura várók listájára, amitől áttekinthetetlenné válik a fogyasztói igény mértéke. Mindebből — ami csak ízelítő a már megtett és tervezett intézkedésekből — jól látható, hogy a belkereskedelmi tárca két irányba is tesz lépéseket. Egyfelől a jogi formákat, a szankciókat, az operatív beavatkozásokat alkalmazza, másfelől szorgalmazza és elősegíti a gazdasági folyamatok, az érdekeltségi viszonyok rendezését, a reform folytatását. Gál Zsuzsa programot rendelt, és az ünnepre elkeltek a gyulai Park Szálló helyei. Sokan foglaltak Budapesten gyulai szállást a fizetővendég-szolgálat keretében. Újdonság az is, hogy a tavalyi 40 szovjet csoport után most lengyel szakmai csoportok érkeznek a megyébe. Az idegenforgalmi hivatal szervezésében 16 csoport látogat hozzánk, amelyeket Gyulán, a Bene- deki fogadóban szállásolnak el. A megyébe érkező lengyelek zöme fiatal mező- gazdasági szakember. Felkeresik a szarvasi HAKI-t és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátot, ahol főleg a sportlótenyésztés helyzetéről szeretnének tapasztalatokat szerezni. Egy-egy csoport négy napot tölt a megyében. B. O. „Tanuló” titkárok Beszélgetés három alapszervezeti KISZ-vezetövel A március elején megtartott megyei KlSZ-küldöttgyülést megelőző hónapokban mcgyeszerte lebonyolították a KlSZ-alap- szervezetek beszámoló-tervező és vezetőségválasztó taggyűlésüket. Sok alapszervezet élére új titkár került. Így most választotta meg e posztra a tagság dr. Jakucs Lászlót, a békéscsabai kórház fogorvosát, Stefanidesz Józsefet, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz csoportvezető autószerelőjét és Balázs Lajost, a békéscsabai 1. sz. Sütőipari Vállalat sütőszakmunkását. Mindhárom fiatal részt vett a KISZ megyei bizottsága politikai képzési központjában a kezdő alapszervezeti titkárok számára szervezett, majdnem kéthetes felkészítésen. Kezdeti nehézségeikről, gondjaikról, a felkészitésről, s a KISZ- munka néhány aktuális kérdéséről beszélgettünk a három titkárral. Elismerés megyénk idegenforgalmának
