Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
NÉPÚJSÁG 1984. április 4., szerda o A Bucsán átadott ABC-áruház, ruházati szaküzlct cs ipar- , cikk-áruház jelentősen javított a község lakosságának ellátásán Az orosházi ÁFÉSZ és az ÉPTEK 20 millió forintos indulókészlettel nyitotta meg új üzletét a házépítők számára. A tervek szerint havi 10 milliós forgalmat bonyolít majd építőanyagokból, lakásberendezési tárgyakból és egyéb kiegészítőkből a januárban megnyitott üzlet Öregszőlőn egy régi nagyméretű tanyasi iskolát 7 gyoma- cndrődi termelő üzem összefogásával átalakítottak, korszerűsítettek és bővítettek a környék öregei számára. A fél év alatt megvalósult új otthon 60 idős ember számára biztosít nyugodt és derűs környezetet — Na lányom, ha megetettünk, még átválogatjuk a vetőkrumplit! — De anyu, tudod, hogy szerda van! A szerda és a szombat pedig Kötegyánban klubos nap, tudja ezt minden fiatal. S ami legalább ennyire fontos, tudják a szülők is. S nem csupán a napját, hanem azt is, hogy ott rendes helyen tölti az estéjét lányuk, fiuk. S ha klub, akkor KISZ is, a kettő itt Kötegyánban egymástól elválaszthatatlan, persze nem is akarja szétválasztani senki. Más tekintetben is ilyen itt a szemlélet: egy-cgy KISZ-taggyülésekre elmennek KISZ-en kívüliek is, és ingázók, akik a munkahelyükön, vagy az iskolában KISZtagok ugyan, de vonzza őket a gyerekkori, barátok társasága. S vonzzák persze, mint minden fiatalt, az ötletes programok. Apropó, programok! Diszkós körökben köztudott, hogy hol szerzik be a megyében az elsők között a legújabb, legjobb lemezeket: a kötegyáni klubban! A térkép szerint a falu, ha nem is a világ végén, de az ország szélén, a magyar—román határ mentén fekszik. A közút innen nem fut tovább, mégis messzire visz: a KISZ-ések átlal szervezett utazásokon; fiatalok és idősebbek, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig bejárták már Európát be Magyarországot is. Csak tavaly tizenegy csoportban, 258 kötegyáni ismerkedett a nagyvilággal. II kötegyáni példa Mitől kiváló egy KISZ-szervezet? Mi pedig ismerkedjünk meg közelebbről is a köte- gyániakkal. Bár felirat nincs, az épület olyanforma, mipt a tsz-köz- pontok általában, és áll előtte egy állami rendszámú Volga isi Ráhibázunk, tényleg ez a tsz-vezetők székhelye. (Amint később kiderül, az alkalamazottak egy újabb, kényelmesebb irodaépületben dolgoznak.) Az öreg ház előterében és a szobákban farostlemezből készült a falburkolat. A berendezés minden szobában nagyjából egyforma, nagyon szerény, de nem elhanyagolt. Az elnöki irodában éppen vezetői megbeszélést tartanak. Az asztal körül sok a fiatal arc. „Menjél csak Misi!’- — mentik fel Ungvári Mihályt, aki maga is fiatalember, nemrégen adta át a KISZ-titkári tisztet Hajdú Jánosnak. Most a tsz pártalapszervezet, és egyben a községi pártvezetőség titkára. No és ő a KISZ-szervezet „menedzsere” — ilyen beosztás ugyan hivatalosan nem létezik, de a fiatalok, félig tréfásan, félig komolyan, de mindenképpen egyhangúlag megválasztották őt erre a feladatra. Keménykötésű, szókimondó fiatalember. Sűrű, fekete haján sehogyan sem akar megmaradni a fejfedő. ízig-vé- rig szervező, lételeme a mozgalmi munka. Az egyik kis irodába húzódunk beszélgetni. „ötletes megoldás!” — dicsérem az íróasztalt, amit aképpen újítottak föl, hogy kívül farostlemezzel borították, lelakkozták, rá díszlécek kerültek, a tetejére pedig zöld posztó és egy üveglap. „Kétszáz forintból megvolt — tolja odébb az iratokat —, nem lehet flancolni, csak azt oszthatjuk föl, amit megtermelünk!” * * * Arról faggatom, hogyan is alakult a faluban a KISZ- élet, miképpen Olthattak el a közelmúltban átadott legmagasabb kitüntetésig, a KISZ KB Vörös Vándorzászlójáig. Készséggel meséli, hogy szerinte úgy 1967-ig nyúlik vissza a dolog, akkor kezdett épülni az ifjúsági ház. Segített a tsz, a tanács, a munka javát pedig maguk a fiatalok végezték, és ez hozta ösz- sze tulajdonképpen a „csapatot”. Ma már kétszeres aranykoszorús a „Fiatal Alkotók Klubja”, vagy az ifjúsági klub, ahová 80—100 fiatal jár rendszeresen. Igen- ám, de sokan ingáznak. Hajdú János, a KISZ-titkár például Sarkadon „dolgozik, No- veczki Imre, a klubvezető Gyulán, és a sort hosszan lehetne folytatni. Hogyan lehet így színvonalas a KISZ- munka és a klubélet? — Mondok egy példát — szól Ungvári Mihály. — Valami hiánycikk, nem tudjuk beszerezni — megy a távirat Pestre, egy ott tanuló kötegyáni fiatalnak, jön a válasz, és máris küldjük a pénzt. Egyébként, Pestről jut eszembe, most voltunk a Sportcsarnokban, az országos kirakadóvásáron és nemzetközi táncháztalálkozón, és hoztunk is egy Nagy László műsoros kazettát, diákkal együtt. — Igénylik? — Miért ne igényelnék! Persze, lehet, hogy a 15 éves ipari tanulót nem nagyon köti le, de ott ül, és tudom, eljön legközelebb is. így vagyunk különben a politikai Kozma Lajos, Hajdú Mihály, Csikós Mihály rendezvényekkel is. Nálunk nem gond a szabad pártnapra szervezni, szólok a KISZ-eseknek, s jönnek. Kapok az alkalmon, hogy szóba kerül a politizálás — hiszen a jó KISZ-munka nem csupán klubestekből, szórakozásból áll. — Már az is politizálás, ha azt mondja a srác, hogy ezt a szöveget én nem hallgatom! Hát nem? — vélekedik a fiatalember. — Mi egyébként nem úgy hirdetjük ezt meg, hogy ma .este politikai vitakör. hanem egyéb alkalmakat, rendezvényeket használunk fel erre is. Az ünnepekre, november 7-re, április 4-re, meg a többire például úgy készülünk, hogy közösen tervezzük, mi legyen a műsor, válogatjuk a verseket, diákat, beszélgetünk. — Végül hadd kérdezzem meg: véleménye szerint mitől jó ez a KISZ-szervezet? — Dolgozni kell — szerintem csak ennyi. — S talán még az, hogy az itteni fiatalok igénylik a mozgalmat, a közösséget. * * * Közben véget ért az értekezlet. Szőke Irma személyzetis egyike a legrégibb KISZ-eseknek, nem is akart már maradni,, mondván, vannak fiatalabbak, átadja nekik a gazdasági felelős posztját. Aztán, hogy kérlelték, mégis maradt, pedig nem kis munka a gazdasági felelősé. Ügy mondja, sok a papírmunka, és pénzügyekben, készletnyilvántartásnál olyanok a követelmények, akár egy vállalatnál. — Mitől jó ez a KISZ- szervezet? — tesszük fel neki is a kérdést. — Az összetartástól. És hát nálunk, ha a fiatalok valamit el akarnak érni, dolgozni kell. Ez aztán össze is hozza az embereket. A főmezőgazdász, Hajdú Mihály, szintén fiatalember és KISZ-es, egyetértőén bólogat. Idevalósi, ösztöndíjasként tanult és visszajött — eszébe sem jutott, hogy máshová menjen. — Igaz, nem divat mostanában a kisközséget szeretni, mert talán a mai életvitelhez nincs meg minden feltétel, én mégis szeretem. Azt hiszem, kialakul majd az egészséges területfejlesztési szemlélet, s megszűnik a városcentrikusság. Engem mindenesetre ide kötnek a gyerekkori élmények, a jó munkahely, ahol a végzettségemnek megfelelően dőljünk Imre gozhatok. S a napi munkán túl itt van például a melioráció, ami KlSZ-védnökség- gel folyik. Nem egy példa van rá, hogy a terveket megismerve több javaslatot tettünk, és vállaltuk a fásítást. hiszen a kivágottak helyébe föltétlenül újakat kell ültetni! A közeli gépműhelyben épp indulni készül a csókási sertéstelepre Jánk Imre villanyszerelő. Röviden, s inkább csak általánosságokat válaszolgat, láthatóan zavarban van, de hiszen még 20 éves sincs, így érthető. — A KISZ-ben mit vállal? — Hát például a krumpliszedést, ugyanis termelünk magunknak krumplit, meg egy hintót is rendbe hoztunk, kell a szüretre. Irány a gyepi tábla, ott dolgozik ugyanis egy F'ba 1800-assal Csikós Mihály. A faluszélről már látni a monstrum gépet, ami most egy kombinátort húz. A gép értéke több mint egymillió forint, a farmernadrágos, vékony arcélű fiatalember életkora pedig 19 év. Leállítja a motort, elénk jön, miután nyilván felismerte a főnökét, a szintén fiatal műszaki vezetőt, Kozma Lajost, aki elkísért bennünket. — Mi a különbség a faluban egy KISZ-tag és egy KISZ-en kívüli között? — Nem sok — feleli némi gondolkodás után. — Dolgozni kell. — Többet? ' — Illik. — Mitől jó ez a KISZszervezet? — Jó a társaság, munkában is, meg szórakozásban is. * * * Felföldi Imre, az elnök 15 éve dolgozik itt ebben a funkcióban, előtte pedig ugyanitt párttitkár volt. Magas, vékony, őszülő hajú, barázdált arcú férfi. — Fiatal a vezető gárdánk, és saját nevelés — meséli büszkén. — Tudja, nem a legjobb adottságú a mi termelőszövetkezetünk, és az előbbre lépéshez a Pénzügyminisztérium, meg a MÉM adott pénzt, de természetesen megszabta a feltételeket, nem is könnyűeket. Hát ezeket a nehéz feladatokat, ezzel a fiatal gárdával oldottuk, oldjuk meg! Egy biztos, nem lehet úgy beszélni velük, mint esetleg régen. — Mint vezetőnek, mit jelent a KISZ-szervezet? — Személy szerint is sokat, nehezen tudnám elviselni azt a szégyent, hogy Kötegyánban rossz a KISZ. Én magam is el-eljárok a KISZ- be, és nem titok, a segítségük olyan lehetőség, amit érdemes egy gazdasági vezetőnek kihasználni. Hogy mást ne mondjak, ott van az őszi betakarítás. A kombájnokat zömmel fiatalok vezetik. Ha velük hadilábon állok, magamnak okozok bajt. — Vajon mi lehet a titka annak, hogy jó ez a KISZszervezet? — Mi? Hát jól vezetik. A személyiség szerepe meghatározó. * * * Nos, végtére is mitől jó tehát a kötegyáni KISZ- szervezet? Nincs semmiféle titka — vagy ha mégis, akkor az emberekben rejlik ... Tóth Ibolya
