Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

1984. április 25., szerda WmmmáB Új körzeti népfrontbizott­ság Szegeden. Megalakult a Hazafias Népfront 35 kör­zeti bizottsága Szegeden, a makkosházi városrészben. Az új körzeti bizottság lét­rejöttét a város terjeszkedé­se, dinamikus fejlődése tette szükségessé. Makkosházán eddig 2800 új lakásba köl­töztek családok, s az itt élő csaknem 8 ezer ember ügyes­bajos dolgaira külön társa­dalmi szervnek kell odafi­gyelnie. A népfront körzeti bizottságára hárul az a fel­adat is, hogy a gondok eny­hítésére mozgósítsa, cselek­vésre serkentse a lakókat. A búzát is öntözik. Csong- rád megyében az idén a szo­kottnál hat héttel korábban kezdődött meg az öntözési idény. Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság felké­szült arra, hogy a vízszolgál­tatási kedvezmények hatá­sára a növekvő igényeket ki­elégítse. A Tiszára, a Ma­rosra és a Hármas-Körösre telepített fő vízkivételi mű­vek idejében feltöltötték az öntözőfürtöket. Szükség ese­tén másodpercenként 24 köb­méter vizet emelnek át a folyókból a főcsatornákba. Az ATIVIZIG rendkívüli in­tézkedései segítséget nyújta­nak a gazdaságoknak az aszály elleni védekezéshez. A vízgazdálkodási társula­tokon keresztül nagyon ked­vezményesen, úgyszólván jelképes bérleti díjért bo­csátja rendelkezésükre hor­dozható szivattyúberendezé­seit. A szentesi Termál Tsz területén négyszáz hektár búzát árasztanak el mester­séges csapadékkal. Gyálaréten — próbaklub. Valaki beengedte az utcán lézengő, hangoskodó fiatalo­kat Gyálaréten a megszűnt iskola falai közé. 25 fiatal szabályos beiratkozással, ve­zetőségválasztással, ideigle­nesen is klubot szervezett magának. Diákok és már dol­gozó fiatalok klubja akar lenni a gyálaréti, a szövet­kezet 10 ezer forintot adna támogatásképpen, ha meg­kaphatnák végleges helyként maguknak az iskolát. Ugyan­ennyit ajánlana fel a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pont is. A fiatalok társadal­mi munkára vállalkoznának, s az idősebb korosztály is szívesen töltene itt egy-egv estét. ' nUc mohi Arjai ecyísOljetui ■NAPÚI €j természetvédelmi te­rületek. Hajdú-Bihar megyé­ben eddig hatvanhét, zöm­mel botanikai ritkaságnak számító természeti értéket nyilvánítottak hatóságilag védetté. A megyei tanács legutóbbi ülésén újabb ren­deletet alkotott, amely 11 természeti érték védelem alá helyezésére vonatkozik. Ter­mészetvédelmi területté nyil­vánították a bagaméri ezüst­hármas tölgyest, a baga- mér—takóhegyi fehér nyá- rast, valamint a 76 hektá­ros böjti rétet. Ugyancsak megóvják ezután a kismar­jai őszi kikerics élőhelyét, a vámospércsi ligetes tölgyest és a hajdúszováti reformá­tus templomkertet. Végül természeti emlékeknek nyil­vánították a Hajdúböször­ményben található dorogi úti hársfasort, a hajdúnánási páfrányfenyőt, a Hajdúsám- son melletti Martinkán élő ezüstfát, a hajdúsámsoni olimpiai emléktölgyet és a kismarjai templomkerti hár- sakat. Találkozó reklámszakem­bereknek. A napokban a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban Debrecenben reklámszakmai találkozót rendeztek. Az előadásokon szó volt arról, hogy a válla­latoknak reklámtevékenysé­gük során egységes arcula­tot kell tervezniük. Hang­súlyozták a videotechnika előnyeit a filmmel szemben s azt, hogy az exportáru reklámozásának jóval na­gyobb szerepet kellene szán­ni a külföldi szaklapokban, de a sporteseményeken, az úgynevezett palánkhirdeté- seken is. E rendezvényhez kapcsolódóan megnyitották a művelődési központ előcsar­nokában azt a kiállítást, me­lyen az év plakáttermésének legjobbjai láthatók. Olvasótábori kiscsoport- vezetők továbbképzése. Haj­dú-Bihar, Borsod, Békés, He­ves és Szabolcs-Szatmár me­gye olvasótábori kiscsoport- vezetői részére rendez immár harmadik éve továbbképzést a Hazafias Népfront. Az idén Debrecen volt a ven­déglátó. A rendezvényen többek között előadások hangzottak el a beszédkultú­ráról, módszertani segítsé­get kaptak a résztvevők a felszabadulás 40. évforduló­jának megünnepléséhez, va­lamint zenei, képzőművé­szeti előadást hallgattak, és játékos foglalkozásra is sor került CSONGRÁO * HEGYEI m »w» ****** HÍRLAP l tikönyv Csongrad me­gyéről. Csongrád megye oly része az országnak, melyet évről évre egyre többen ke­resnek fel. A közelmúltban megjelent útikönyv az itt ta­lálható látnivalókat veszi számba élvezetes stílusban. A könyv segítségével hosz- szabb kirándulások és rövi- debb séták egyaránt ter­vezhetők. Békéscsabaiak vendégjá­téka Szegeden. Bodzsár Er­zsébet tollából jelent meg írás a békéscsabai Jókai Színház vendégjátékáról. „Ács János vendégként ren­dezte a darabot Békéscsabán, amit a társulat a szegedi közönségnek is bemutatott a Kisszínházban. Ács János a dramaturggal, Lendvay Györggyel az ötfelvonásos. szertelenül csapongó drá­mából értőn, arányérzékkel, rengeteg húzással jól játsz­ható, élvezetes színpadi mű­vet teremtett. Kitűnő teret tervezett Gyarmathy Ág­nes ... A békéscsabaiak elő­adásában az Altona foglyai nem lett igazán se realista, Se abszurd darab. Talán ez nőm is baj . . .” A MEGYE PAflTTOOTTS*3 ES A MEGYB TMtACS LAPJA Kiállítás Karcagon, régészeti emlékekből. A Nagykunság régészeti emlékeit bemutató kiállítás nyílt a napokban Karcagon. A tárlat a Tiszától keletre fekvő tájegység múltjába nyújt betekintést a látogatóknak. A legrégeb­bi leletek az időszámítás előtti ötödik évezredből szár­maznak. A tárlat egyik leg­értékesebb darabja a Túrke- véről származó ezüst tar­solylemez, amely a honfog­laló magyarok jellegzetes tárgya volt. Űj gabonatároló Mezőtú­ron. Megkezdték Mezőtúron annak a gabonatároló csar­noknak az építését, amely 600 vagon befogadóképes­ségű lesz. A mintegy tizenöt­ezer négyzetméternyi terüle­tű létesítmény kivitelezése csak egy része a majdani, teljes ipartelep kialakítá­sának. Az első fázisban az év végéig tartó munkák mintegy 18,5 millió forintba kerülnek. Szélvihar — károkkal. Szolnok megyében az el­múlt napok szélviharai je­lentékeny károkat okoztak. A mezőhéki Táncsics Tsz- ben a csütörtöki orkánszérű szél kipusztította a tavaszi vetésű növények jelentős részét. A természeti csapást szenvedett területeken meg­kezdték a kipusztult növé­nyek újravetését. összeállította: N. A. Gazdagabbá válik a szarvasi közélet Ritkán szerepel olyan téma a népfrontülések napi­rendjén, mint amilyet legutóbb vitatott meg a HNF vá­rosi elnökségé Szarvason. Ezen dr. Körösfalvi Pál, Szarvas Baráti Körének (SZBK) elnöke beszámolt a megalakulás óta végzett tevékenységről. Jóllehet —mint mondotta —, ma még csak másfél évi munka értékelé­séről lehet szó, de mégis nagy eredménynek számít, hogy ennek a társadalmi szempontból is fontos közös­ségnek — a budapesti és szegedi szekciókkal, valamint az ország különböző részében élő volt szarvasiakkal együtt — csaknem 300 tagja van jelenleg. Ugyanakkor hamarosan létrejön a békéscsabai és a debreceni cso­port is, ami egyúttal az érdeklődés felkeltésének ered­ményességét jelenti. Szarvason többszöri kísér­letezés után jött létre az egész város célját, lakossá­gának érdekeit képviselő közösség, a népfront közre­működésével. Ennek, az ön­álló választott vezetőséggel, pénzügyi alappal és tevé­kenységi területtel rendelke­ző körnek kidolgozott fó­rumrendszere van, vagyis testületéi meghatározott idő­közönként tartanak ülése­ket. Például közgyűlést ed­dig már két alkalommal hívtak össze. A városszépítő és a művészeti-kulturális szakbizottság eredményes tevékenységet fejt ki, s egyebek között nagy súlyt fektet a lakosság széles körű véleményének megismerésé­re is. A település műemlé­keiről, műemlék jellegű épü­leteiről, s egyéb nevezetessé­geiről a diaképek már elké­szültek ... A jó értelemben vett lokálpatrióták szorgal­mazták az Anna liget ter­mészetvédelmi területté való nyilvánítását, ami végül si­került is nekik. Az ideig­lenes bizottság viszont az úgynevezett termálturizmus fellendítését (egy termálfür­dő létesítését) tűzte ki célul, s ez az üdülési szezon meg­hosszabbítását tenné lehető­vé. Az elképzelések között sze­repel — a szobrász- és fa­faragó tábor létrehozása mellett — szarvasi születésű szerzők néhány művének megjelentetése is. Ez utóbbi terv valóra váltását ma még pénzügyi nehézségek akadá­lyozzák. Megvan viszont az anyagi fedezete az arboré­tumnál levő partfal rendbe hozásának. A kiváló eredményt el­érő középiskolások részére szóló alapítványokat az idén kiterjesztik a főiskolai hall­gatókra is. A Vajda Péter- díjat és az egyéb rendelte­tésű elismeréseket ebben az évben szintén átadják. A baráti kör szeretné napi­rendre tűzni a cigánylakos­ság helyzetének megtárgya­lását, ami a városi szervek­kel, hatóságokkal szemben nem jelent konkurrenciát. Inkább itt egy sajátos meg­közelítési módról, egy más­fajta segítségnyújtásról, nem pedig párhuzamosságról van szó. A szarvasi közösség fontos teendőnek tartja a szülőhely iránt megnyilvánuló elköte­lezettség erősítését, különö­sen az ifjúság körében. Az a cél, hogy egyrészt a város lakossága segítőkészen vi­szonyuljon a problémák megoldásához; másrészt pe­dig a Szarvasról elszárma­zott embereket pontosan, tár­gyilagosan tájékoztassák a „ mindenkori helyzetről. Jó alkalmat kínálnak ehhez a különféle találkozók (példá­ul a gimnázium fennállásá­nak 150. évfordulója), továb­bá a kulturális rendezvé­nyek (Mikes Liíla-koronapó- dium, Melis György elő­adása). Egyébként kedvező visszhangja volt a Marosán György politikussal folyta­tott beszélgetésnek, vala­mint Fekete János, a Ma­gyar Nemzeti Bank általá­nos elnökhelyettese előadá­sának. A beszámoló és a hozzá­szólások után dr. Tóth La­jos, a HNF városi elnöke úgy értékelte az elhangzot­takat, hogy az igényes tájé­koztatót igényes vita követ­te. Az SZBK jó szolgálatot tesz a városnak azzal is, hogy a ma már meglevő munkahelyi és egyéb közös­ségek tevékenységét színvo­nalasan igyekszik kiegészí­teni. Az erők összefogására a jövőben még nagyobb szükség lesz, s ugyanakkor mellőzni kell a már említett párhuzamosságokat. * * * Ugyancsak a közéletiség fejlesztésének témájához kapcsolódott Vaskor Pálnak, a HNF városi titkárának tá­jékoztatója, amely a több mint 60 tanácstaggal folyta­tott elbeszélgetések tapaszta­latairól szólt. Megemlítette, hogy kilenc szempontot fi­gyelembe véve gyűjtötték össze információikat a nép­frontaktivisták. A megkér­dezettek jelentős hányada jónak ítélte meg a tanácsta­gok aktivitását. Ezt főként akkor lehet észlelni, amikor érdekes, sok javaslatot tar­talmazó napirendről tárgyal a tanácsi testület. Ha vi­szont „túlságosan kidolgo­zott” anyag kerül napirend­re, abban az esetben már nemigen van értelme a gya­kori hozzászólásnak. Kívá­natos lenne élő kapcsolatot kialakítani az országgyűlési képviselőkkel, valamint a megyei tanácstagokkal. Ed­dig ugyanis inkább csak az ülések alkalmával nyílt le­hetőség az ilyen jellegű esz­mecserékre. A tanácstagokat megfele­lően készítik fel beszámoló­ik megtartására, ám hasz­nos lenne, ha minél több javaslat kapcsolódna az adott körzet fejlesztésére vo­natkozó témához. Ezeken az összejöveteleken — a lehető­ségekhez képest — vegyen részt a városi tanács képvi­selője. Kedvező tendencia nyilvánul meg az érdeklődés fokozódásának tekintetében. Például a legutóbbi fóru­mon csaknem 30 közérdekű kérdés hangzott el. Bizonyá­ra máskor is hasonló aktivi­tást lehetne tapasztalni az állampolgárok részéről, amennyiben gyorsabb lenne az ügyintézés. A választók nemegyszer hangot adtak annak is, hogy sokan igény­lik a fórumok rendezését kü­lönösen a városkörnyéken. A tanácstagok nagy része elégedetten szólt arról a se­gítségről, amelyet a városi vezetőktől és a népfronttól kapott a munka eredménye­sebb végzéséhez. A munka­helyi vezetők általában csak (!) tudomásul veszik, ha va­lamelyik dolgozójuk mint tanácstag tevékenykedik a közéletben, míg a pártszer­vezet — amennyiben az il­lető párttag — be is számol­tatja bizonyos időközönként. Végül a javaslatok között el­hangzott az is, hogy egy-egy fontosabb téma tárgyalására feltétlenül meg kell hívni az érdekképviseletet. Voltak olyan tanácstagok, akik azt indítványozták, a körzetek részére hirdessék meg a városszépítő versenyt, s a legjobbakat jutalomban kell részesíteni. Bukovinszky István Önkiszolgálás — gyorsabb vásárlás A Békés megyei Élelmi- szer-Kiskereskedelmi Válla­lat újítást vezetett be a ke­reskedelemben, amikor 1960- ban az országban elsőként Gyulán, az 1. számú árudá­ban bevezette az önkiszol­gáló rendszert. Az önkiszol­gálás egy fejlettebb, korsze­rűbb változatával álltak elő a szervezők, amikor megkezdték a teljes önki- szolgáló boltok kialakítását. Ennek lényege, hogy ahol a feltételek adottak, azokban az üzletekben az áruk nagy részének előre csomagolásá­val növelni lehetett a boltok áteresztőképességét. A kereskedelem szervezé­sével foglalkozó szakembe­rek a megyei tapasztalatok alapján megállapították, hogy a teljes önkiszolgálás­sal működő boltokban a vá­sárlási idő négy perccel csökkent. A Békés megyei Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalat 1977-ben a 117-es számú gyulai Béke sugárúti üzletben vezette be kísérlet­képpen a teljes önkiszolgá­lást. Az azóta eltelt időszak alatt — ahogyan az anyagi lehetőségek engedték — sor­ban alakították ki az üzle­teket. Napjainkban a válla­lat által üzemeltetett 127 üz­let közül nyolcban vezették be ezt az új kereskedelmi formát. Most legutóbb Gyu­lán, a Szent István utcai bol­tot alakították ki teljes ön- kiszolgálóvá. Tervezik, hogy a közeljövőben Szarvason a 402-es, Békéscsabán pedig a 106-os számú ABC-áruház- ban próbálkoznak meg az új árusítási formával. Az át­alakítás nemcsak munka- szervezési gondok megoldá­sát igényli, hanem tekinté­lyes anyagi ráfordítást is, hi­szen ha csak az elengedhe­tetlenül szükséges hűtőkapa­citás-bővítését számítjuk, az is több mint 150 ezer forint. Kép. szöveg: Béla Ottó Az önkiszolgálással működő boltokban a várakozási idő négy perccel csökkent Levesmars Dél van, húzzák a levesmarsot. Csendes az étterem, csak a szomszédos presszóban koccannak a poharak. Forgatom az étlapot és valamiféle Tóth Arpád-i hangu­lat vesz erőt rajtam. „Setét csöbrök, olcsó székek, lehaj­tott fők és gyűrt kézelők, s körül szomorú déli zaj cső-, rög...” — skandálom szabadon a költő strófáit. A fel­szolgáló bágyadt udvariassággal megáll az asztalom előtt. Vár. Talán a csodára, hogy akad egy megátalkodott vendég, aki rendel a 126 forintos speciális tálból. Kérdem a vezetőt: hogy megy a bolt mostanában? Nincs kétségbeesve, hiszen nagyobb forgalomkiesésre számítottak. Az első áremelést, amely 1979-ben volt, job­ban megérezték, mert a sajtó, a rádió nagy ricsajt csa­pott körülötte. Az idén január 23-tól érvényes árválto­zás hatása érződik ugyan, de ezt megfelelő intézkedé­sekkel át lehet hidalni. Korgó gyomorral nincs kedvem vitatkozni, közgazdasági elemzésekbe bonyolódni, csu­pán annyit jegyzek meg: nem oda Buda! Ugyanis öt évvel ezelőtt a vállalatok, a szövetkezetek minden nyersanyagra rátették a nem kevés haszonkulcsot, így az étlapi árak gyakorlatilag megkétszereződtek. Most vi­szont a vendég megtartásáért a haszonkulcsot is csök­kenteni lehet. Az ilyen differenciált kalkulációval elér­hető, hogy egyes ételek csak annyival dráguljanak, mint maga a nyersanyag. De élnek-e mindenütt ezzel a lehetőséggel? Termé­szetesen erre nem tudok felelni, csak annyit sejtek, hogy a szakembereknek használniuk kell a fejüket, ha a sok­kot nem akarják fokozni. Néhány kivételtől eltekintve ma aligha az ételkülönlegességekre„ szakmai sznobiz­musra, a legdrágább húsrészekből készült, felcicomázott tálakra van szükség a vendéglőkben. Ezt hagyják meg a reprezentatív éttermeknek, ahol viszont elengedhetet­len az exkluzív igények kielégítése. Tudom, a régi, meg­csontosodott szokásoktól nehéz szabadulni, de ne feled­jük: a vendéget visszacsalogatni a legnehezebb. Egyszer már kivonultunk az éttermekből és elővettük az otthon­ról hozott elemózsiát. Most is csak a kíváncsiság hozott be a fehér asztalok közé, amit voltaképpen megbántam. Letört és szomorú vagyok, mert hiába keresem az aján­lat között a régi házias ételeket: a rakott krumplit és káposztát, a rizses húst, valamilyen házi tésztát, a tojásos levest. * Szürcsölöm a kólát, figyelem a felszolgálók népes ha­dát, akik nem tudnak mit kezdeni az idejükkel. Ponto­sabban: a munkaidejükkel. Szerintem egy-két ember is győzné a felszolgálást. Eszembe jut az egyik ínyenc kol­légám sztorija. Három tojásból kért rántottát. Fogalma sem volt róla, hogy a kalkuláció szerint csak páros tojásból (kettő, négy, hat) lehet ilyen reggelit készíteni. Ekkor azt tanácsolta: próbálják meg a hattojásos kalku­lációt elosztani kettővel és megoldódik a gordiuszi cso­mó. Erre a felszolgálónő felkiáltott: micsoda esze van magának! Igaz, ez régen volt. Azóta az üzletpolitikát rábízták a vendéglátókra. Rajtuk múlik, hogy megtanulnak-e osz­tani és szorozni. Persze, nem a mi kárunkra! (seres)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom