Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-03 / 79. szám
1984. április 3., kedd Az első magyar távrepiilö A magyar repüléstan kiemelkedő személyiségére, Székely Mihály (Szarvas, 1885. január 11.—Budapest, 1959. április 3.) gépészmérnökre emlékezünk halálának 25. évfordulóján. Igen gazdag életútja megyénkből indult, és repülőgép-szerkesztő, egyben pilótaként eljutott a fellegekig. Széles körű műszaki-tudományos munkásságával jelentős hatást gyakorolt a hazai repülésre, egész szellemi fejlődésünkre. Középiskolai tanulmányait követően a budapesti műegyetemre iratkozott be, és ott szerzett gépészmérnöki diplomát 1907-ben. A repülés iránti lelkesedését Blériot francia mérnök-pilóta 1909-ben tett La Manche-csatorna feletti átrepülése, illetve még ugyanabban az évben budapesti repülése keltette fel. Az 1910-ben a rákosmezei repülőtéren rendezett nemzetközi versenyen saját szerkesztésű gépén alkalmazott oldal-egyensúlyozó berendezésével 2. díjat nyert az új szerkezetek kategóriájában, sőt a magyar nemzeti versenynek is második helyezettje lett Horváth Ernő mögött, míg Adorján Jánosnak meg kellett elégednie a 3. hellyel. Repülőgéptechnikában a század elején Franciaország járt az élen, így Székely Mihálynak is figyelme és vigyázó szeme Párizsra esett. Állami ösztöndíjat kapott, és 1911-ben Franciaországban tanulmányozta a repülőgéptechnikát, elsősorban a repülőgépgyártást. Közben pilótavizsgát tett, és alig volt a Rákosmezőn olyan verseny, amelyen Székely Mihály ne indult volna. Számos díjat nyert, majd az osztrák Autoplan Werke berepülő pilótának alkalmazta. A Wiener Neustadt-i repülőtéren Pischof gépeivel eredményes repüléseket végzett. Egyik ott rendezett versenyen (1911) 1 óra 38 perces repülésével első lett, miközben a magassági versenyt is, 1090 méterrel, megnyerte. Eredményeinek betetőzését jelentette, hogy 1911. július 19-én egy 60 LE-s ENV-mo- torral felszerelt Pischof-mo- noplánna] Wiener Neustadt- ,£>ól Budapestre repült. Ez volt az első országos repülési siker, amely magyar ember nevéhez fűződött. Nem egyfolytában tette meg az utat. Leszállt Miklóshal- mán, Győrben. Kenyérmezőn. Rákosmezőre 19 óra 45 perckor érkezett. A békéscsabai származású Kvasz András gyújtott neki fáklyát, hogy pontosan le tudjon szállni. Ezzel a repüléssel Székelyből egyszerre országos hírű szakember lett. Pár nap múlva indult vissza, de Solymárnál és Esztergomban kényszerleszállást kellett végrehajtania. A műszaki hibák kijavítása után komáromi, győri, magyaróvári, pozsonyi, hainburgi és fisch- mendi leszállás után érkezett meg Wiener Neustadtbá. Székely hervadhatatlan érdeme, hogy első távrepülésé- vei óriási erkölcsi elismerést szerzett a magyar repülésnek. Elszántságával, bátorságával, műszaki-tudományos felkészültségével külföldön is elismerést vívott ki a magyar repülőknek. Versenyei közben (1912, 1913, 1914) többször komoly baleset történt Székely Mihállyal, de hagyományos szerencséje rendre nem hagyta cserben. Az 1913. évi hazai versenyben, saját konstrukciójú gépével 2. lett a magassági, 3. a gyorsasági versenyben, de ugyanebben az évben rendezett nemzetközi versenyen több díjat nyert. Az első világháborúban pilótaképző tanfolyamot vezetett, majd 1918 elejétől a Magyar Repülőgépgyár alkalmazta géptervező mérnökként. Ö tervezte a Bip- lán, a Canard, az Űjság, a Parasol, a Bübü jelű gépeket. Székely Mihály munkásságával igen jelentős mértékben járult hazánk első. repülőtere kialakításához, amelynek születési dátuma: 1909. október 17. Helye: Budapesten az úgynevezett kisrákosi katonai gyalogsági gyakorlótér, a mai József Attila lakótelep közelében. A második világháború után gépjárműszerkesztéssel foglalkozott, és 68 éves korában ment nyugdíjba a Járműfejlesztési Intézettől. Nagy értékű gyakorlati munkássága mellett számos aviatikái tárgyú szakcikket publikált itthon és külföldön, de szívesen írt napilapoknak népszerűsítő cikkeket is a repülésről. Az Üjság című lap repülési rovatát ő vezette. Az Aviatika című szaklapban, 1930-ban számolt be repülőemlékeiről, Visszaemlékezés Rákosra címmel. Budapesten — 74 éves korában — 25 éve halt meg. Szülővárosától, Szarvastól születésének centenáriumára emléktáblát érdemelne. Dr. Bátyai Jenő Újabb látványos épületegyüttessel gazdagodik a gyulai várfürdő. A tervezettnek megfelelő ütemben haladnak az úgynevezett hagymakupolás, kétszintes gyógymedencéket magába foglaló épület munkái. Várhatóan az ősszel, a város felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére adják át a nagyközönségnek. Ez naponta ezer vendég kiszolgálását tudja majd ellátni Fotó: Béla Ottó ■ • ■ ' • Palackok a fűben . ■ ■ • - ■ Az elmúlt héten néhány nap azzal biztatott bennünket: • végleg itt a tavasz. Az enyhe idő vonzotta az embereket, ■ a parkok padjaira is le lehetett ülni a megfázás veszélye : nélkül. Sokan üldögéltek, beszélgettek a békéscsabai Kos- i • suth tér padjain is egyik nap, estefelé. A beszélgetőket, sétálókat azonban megzavarta valami. | Az egyik pádon néhány fiatal (lányok, fiúk) „jól érez- : te magát”, hangoskodtak, s — enyhén szólva — nem az ■ irodalmi nyelvet használták társalgásuk során. Persze, • mindez nem lehetett véletlen, hiszen a pádon négy üveg • sorakozott mellettük: egy literes és egy hétdecis kom- : mersz bor, egy üveg tokaji és egy literes üdítő ital. (Az ; • utóbbi feltehetően kísérőként szolgált.) Éppen akkor ürült ki a „hosszúnyakú”, amikor elmen- • tem mellettük. Aki utoljára húzott belőle, „lazán”, a vál- j la fölött átdobta az üveget. Az nem tört össze, a már sár- : : jadó fűbe esett. Az alig(ha) tizennyolc éves fiatalok lármája hosszan ■ elkísért a parkon áthaladtomban. Később — kíváncsisá- | gom nem hagyott nyugton — egy óra múltán visszamen- : tem az ominózus pádhoz. „Barátaink” már nem voltak j ; ott, az üdítő és a tokaji is megmaradhatott, de a hétdecis • üveg már nem árválkodott: a literes palack is mellette j feküdt a fűben... p „ Számítástechnika az idegenforgalomban Napjainkban a számítás- technika térnyerésének lehetünk tanúi a gazdaság minden területén, így az idegen- forgalomban is. A szakemberek különösen nagy figyelmet fordítanak az elektronikus helyfoglalási rendszerre, mely lehetővé teszi a szállodai és kempingférőhelyek lehető legjobb kihasználását. A témának különös jelentőséget ad, hogy az osztrák—magyar idegenforgalmi együttműködés keretében jövőre megvalósul az Országos Számítógépes Idegenforgalmi Rendszer (OSZIR), amely szállodai és utazási irodai alrendszerből tevődik össze. A szállodai alrendszerhez a vállalatok saját számítógépeikkel kapcsolódnak majd, az IBUSZ pedig a már meglevő számítógépeire kidolgozott rendszert használja majd. Ez a rendszer lényegesen csökkenti az adminisztrációt. A szervezésben a vendég érkezésétől az elutazásáig minden ügyintézést — beleértve a számlakészítést és a kapcsolódó statisztikákat is — gépi úton történik. Az OSZIR-hez az IBUSZ megyei irodája is csatlakozik, ahová egy képernyős terminál kerül a jövőben. Ezen keresztül közvetlen kapcsolatot lehet létesíteni a központi számítógéppel, lekérhetők a különböző társas- utak szabad helyei, természetesen szállást foglalni is lehet a terminálok segítségével. Mivel a hálózat nyílt, nemcsak a békéscsabai IBUSZ- iroda, hanem a megyei idegenforgalmi hivatal, illetve a megyében működő többi utazási iroda is bekapcsolódhat. Ha a teljes hálózat kiépül, lényegesen gyorsabbá és színvonalasabbá válik az idegen- forgalmi munka. —i—ó A napokban jó] sikerült nyugdíjas találkozót szerveztek a békéscsabai kórházban. A szak- szervezet és a vöröskeresztes alapszervezet rendezvényén dr. Juhász László igazgató főorvos tájékoztatta az idős embereket az intézmény életéről Fotó: veress Erzsi Befejeződött a területi átszervezés a Vöröskeresztnél A közigazgatási átszervezés a Vöröskereszt Békés megyei vezetőségének és a területi alapszervezeteknek is jelentős feladatot adott az év elején. Folyamatos munkavégzés mellett választották újra a testületeket március 29-ig, ahogyan erről a megyei végrehajtó bizottság döntött, öt nagyközség: Mezőhegyes, Battonya, Vésztő, Csorvás és Mezőberény vöröskeresztesei közvetlenül megyei irányításúak lettek. Öt városban és három városi jogú nagyközségben 148 vezetőségi tagot választottak, s a volt járási vezetőségek tagjai közül mindössze tízen nem kerültek az új testületbe. A területrendezéssel kapcsolatos tanácskozásokra a városok és községek pártbizottságainak vezető képviselői elmentek, hogy 1 a jövőben is segítséget nyújtsanak a Vöröskereszt munkájához. Megváltozott a vezetés struktúrája, növekedett önállósága, bővült a vöröskeresztes vezetőségek hatásköre. Titkári értekezleteiket már januárban és februárban megtartották, munkatervüket összeállították, hogy zökkenőmentes legyen az átállás. Békéscsabán a város vonzáskörzetéhez tartozó községek alapszervezeteivel együtt 96 alapszervezetben 8905 tagot tartanak számon. A gyulai vezetőség irányításához a három vonzáskörzetbeli községgel 61 alapszervezet 7200 vöröskeresztese tartozik. Békésen négy város környéki községgel, 36 alapszervezettel 3600 taggal, Orosházán hét községgel, 67 alapszervezettel, 7100 taggal, Szarvason négy községgel, 23 alapszervezettel, 2644 taggal, Szeghalomban pedig 10 vonzáskörzeti községgel. 42 alapszervezettel, 2740 taggal tevékenykednek. Mező- kovácsházához 13 község vöröskeresztesei tartoznak, így 28 alapszervezet 3639 tagjának irányításáról gondoskodik a vezetőség. Oj testületet választottak Gyomaendrőd és Sarkad vöröskeresztesei. Gyomaendrő- dön az elnök dr. Csaba Kálmán, elnökhelyettes Geltet Józsefné, titkár Kurilla Já- nosné lett. Sarkadon elnöknek Megyeri Pált, alelnöknek dr. Pintér Lajost, titkárnak Novák Mátyást választották. A Vöröskereszt megyei titkára, Öz Ferenc megállapítása szerint a vezetőségeket úgy alakították, hogy bennük képviselve legyenek a vonzáskörzethez tartozó községek is. Együtt dolgozzanak á tapasztalt vöröskeresztesek, mozgalmi emberek a fiatalokkal, s növekedjen az alapszervezetek önállósága. A kilenc területileg érdekelt ve-' zetőség mindenhol függetlenített titkár irányításával tevékenykedik. Már május első napjaiban a vöröskeresztes világnap, az Emberiességgel a békéért jelszavának jegyében rendezik megemlékezéseiket az alapszervezetek. Megyénkben az idén lesz 30 éves a térítésmentes véradás. Az év közepén nagyszabású megyei szintű ünnepségen jutalmazzák a sokszoros véradókat és aktivistákat. A Békés megyeiek is készülnek a május 28—29- én Balatonfüreden rendezendő VI. országos véradó konferenciára. Itt bizonyosan szó esik majd eredményeinkről, hiszen megyénk véradói az elmúlt esztendőben 10 ezer liter vért adtak térítésmentesen. B. Zs. Családifilm-pályázat és -szemle A Hazafias Népfront Orszájgos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság és a Magyar Amatőrfilm és Videó Szövetség csalá- difilm-pályázatot és -szemlét! rendez. Ennek célja a családi élet harmóniájának bemutatása: nemzedékek együttélése, ünnepek, a közös szabadidő eltöltése, családi szokások, emberi kapcsolatok, eszmény és valóság a család mindennapjaiban. Bemutatkozási fórum teremtése a családi filmezés művelői részére. A pályázatra nevezhető minden olyan 20 perc időtartamot meg nem haladó, bármilyen műfajú amatőrfilm (normál 8, szuper 8, 16 milliméteres méretben), amely eddig versenyen, pályázaton nem vett részt. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt filmek alkotói díjakban részesülnek, a legjobb elsőfilmes különdíjat kap. I. díj: 4 ezer forint, II. díj: 3 ezer forint, III. díj: 2 ezer forint, különdíj: egyezer forint. A zsűri a díjakat összevonhatja, visszatarthatja és más megosztásban is kiadhatja. További különdíjakat ajánl fel a Magyar Nők Országos Tanácsa, Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa és az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság. Technikai követelmények: cím- és vége felirat, hangosítás (vagy zene) és szöveg kazettán, szalagon vagy ragasztott mágnescsíkon. Minden filmet és hangot külön orsón, vetítésre kész állapotban kell beküldeni. A film és a hang orsóján fel kell tüntetni a szerző nevét és címét, továbbá a magnó orsóján jelezni kell a kijátszandó hangsávot. A pályázók részére április 9-től minden hónap második hétfőjén 15—17 óra között az Ofotért bemutatótermében (Budapest, VII., Asbóth u. 15.) díjtalan szaktanácsadást biztosítunk. Nevezési lap igényelhető a Hazafias Népfront megyei szervezeteinél és a Magyar Amatőrfilm és Videó Szövetségnél. A nevezés és a film beküldési határideje: 1984. szeptember 15. Nevezési cím: Magyar Amatőr és Videó Szövetség, Budapest, 1011, Corvin tér 8. A filmek nyilvános vetítése a HNF Országos Tanácsának tanácstermében lesz (Budapest, V.kerü- let, Belgrád rakpart 24.) Ezek időpontja: szeptember 21., 16 óra és szeptember 22., 9 óra. Az alkotások nyilvános értékelésére, az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra szeptember 22-én, 16 órakor kerül sor. A díjnyertes filmekről a rendező szervek külön térítés nélkül másolatot készíthetnek. Tavaszi programok kertbarátoknak Az orosházi Petőfi Művelődési Központban működő Mohácsy Mátyás Kertbarát Klub tagjai a szaporodó kerti munkák mellett aktivan vesznek részt a foglalkozásokon is. Márciusban Kiss Zsigmond, a nemesgulácsi téesz szőlésze tartott előadást a legújabb borszőlöfajtákról. Kiss Zsigmondné, a Badacsonyvidéki Pincegazdaság borásza a borkészítés módszereiről adott tájékoztatót. Az elméleti előadások után került sor a házi borversenyre, amelyen a szakértők véleménye szerint benevezett huszonhétféle szőlő- és gyümölcsbor is bizonyítja, hogy az Alföldön is lehet jó bort termelni. Március 19-én Szente Béla kertészmérnök, a klub szakmai vezetője előadásában a korszerű metszési, termesztési módszerekről és technológiákról beszélt. Az itt hallottakat a hét végén három klubtag kertjébe tett látogatáson próbálhatták ki a szőlők és gyümölcsfák metszésével. A tavaszi munkákhoz kapcsolódik a következő előadás is, mely a növényvédő szerek helyes használatára hívja fér a figyelmet — egészségünk érdekében. Az áprilisban tervezett programok is bizonyítják — fólia alatti termesztés megtekintése kertlátogatáson, előadás a csepegtető öntözésről — a klub mintegy százhúsz tagjának széles körű érdeklődését.
