Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-20 / 67. szám
1984. március 20., kedd Az Intercooperation az exportért Hosszú éveken keresztül sok és jogos bírálat érte a külkereskedelem szervezetét, hogy túlságosan fővároscentrikus és csak a nagy üzletekkel törődik. Bár e vádak igazságát eddig sem tagadták, a változást csak az élet, vagyis a nehezedő gazdasági helyzet kényszerítette ki. Kiderült, hogy a kis üzlet is üzlet és a külkereskedelemre is igaz a sok kicsi sokra megy elve. A kis tételes export elősegítésére, a lehetőségek felderítésére először a Külkereskedelmi Minisztérium küldött megyei megbízottat Békésbe, majd ezt követően 1983: október elsejétől az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Részvény Társaság is irodát nyitott Békéscsabán. Perjési Márton, az Intercooperation megyei megbízottja gyakorlatilag féléves tevékenységének eredményeiről adhat számot. Juh, rizs — vizihicikli?! Fönt — lent — és ismét fenn A gazdaság dolgozói ismét bizakodnak ■— Vállalatom — amit közismert rövidítéssel IC-nek is neveznek — 1982. január elsejéig csak kooperációs üzletekkel, nagy vállalkozásokkal foglalkozott. Alig több mint két éve tehát, hogy áruforgalom lebonyolítására is jogot szereztünk, de őszintén meg kell mondanom: rengeteg tennivalónk van még ezen a téren. A régebbi profilunkból adódóan csak nagy cégekkel voltak kapcsolataink, kevés az olyan partnerünk, aki kis tételben is vásárolna. Az új kapcsolatok felderítése, a piacok kiépítése azonban jól halad és hogy elsőként a Békés megyei irodát nyitotta meg az IC, azt jelzi: komoly lehetőségeket látnak ebben a megyében a kistételes export fejlesztésére. — És a megye megfelelt a várakozásnak? — A megye biztosan, az Tovarobogó, vagy meg- megálló teherautókat nézegetve több-kevesebb gyakorisággal elénk tárul az ország vállalatainak, szövetkezeteinek névjegyzéke. Kétségtelen sokkalta többször láthatjuk valamelyik Volánvállalat spirálist idéző emblémáját, vagy a BSZV monogramot, de ... És hadd ne soroljuk a neveket, mert egy ilyen felsorolásból csak feledékenységből maradhat ki akármelyik vállalat, szövetkezet neve. Szinte minden cégnek (vagy ahogy hivatalosan nevezik: közületnek) van saját teherautóflottája. Miközben az erre szakosodott vállalatok igyekeztek tehergépjármű-állományukat bővíteni, korszerűsíteni, a fuvarozók igényeihez illeszteni, addig a vállalatok, vagyis a közüle- tek is szép számmal vásároltak kisebb-nagyobb, igényeiknek inkább megfelelő teherautót. NINCS KALKULÁCIÓ összességében az elmúlt évtizedben a közületi gépkocsipark nagysága megkétszereződött, míg a közhasználatú, tehát hivatásszerűen fuvarozó vállalatok állománya alig változott. Jelenleg az úgynevezett hivatalos fuvarozók a gépkocsipark mintegy 20 százalékával rendelkeznek, de a közúti áruszállítási teljesítmény felét adják. Első pillantásra tehát túlontúl nagy luxus a vállalatoknak alacsony kihasználás mellett teherautót tartani. Hogy még sincs így, arra egy közelmúltban végzett felmérés ad magyarázatot. A saját teherautó léte mellett szól a hazai ipar meglehetősen magas fokú szervezetlensége. „Adj uram, de azonnal”, így hangzik a jól ismert fohász. Van olyan vállalat, amely egy nappal előre sem tudja megadni, másnapra milyen járműre lesz szüksége. Ha sürgősen kell az alap- vagy segédanyag, egy pótalkatrész, akkor megy a kocsi, és hozza az árut. Külön figyelmet érdemel, hogy a gyakorlatban az eladónak kell gondoskodnia az én munkámat pedig főnökeim előbb-utóbb biztos megítélik. Azt természetesen nem várták tőlem, hogy az első hetekben kész üzleteket hozzak, hiszen a külkereskedelemben az első puhatolózástól az üzletkötésig gyakran két-három év is eltelik. Az eddig eltelt időben igyekeztem minél több üzemet megismerni, felmértem gyártmányválasztékukat és közvetítettem azokat az igényeket, melyekkel a külföldi kereskedők fordultak hozzánk. Ez a munka nagyon szerteágazó, már csak azért is, mert Csongrád és Szolnok megye is a hatáskörömbe tartozik. — Ha konkrét eladásokról nem is, azért reménnyel kecsegtető üzleti próbálkozásokról nyilván be tud már számolni? — Természetesen. Az egyik legérdekesebb talán, hogy sikerült Békéscsabán taáru elszállításáról, de a vevő költségére. Nos, az eladónak — legalábbis ez a magyar tapasztalat — nem sürgős a szállítás. Megrendeli például a vagont a MÁV-tól, vagy a teherautót a Volántól, és jön, amikor jön. A vevőnek viszont sürgős az ügy, ezért autót küld az áruért. És mivel nagyon sürgős, ezért a sajátját. De hát mindez pénzbe kerül, mégpedig egyre többe, hiszen emelkednek az üzemanyagok árai, a saját tehergépkocsik után néhány éve járműpótlékot kell fizetnie a közületi szállítónak. Mennyi is a mennyi? Sajnos a legtöbb vállalatnál bizony erről nem sokat tudnak. Azt állítják, hogy kevesebb a saját szállítás költsége. Ám kalkuláció — akár az egyes utakra, akár az egész esztendőre — csak elvétve akad. S az sem pontos. VANNAK ELŐNYEI Anélkül, hogy itt elmélyednénk a vállalati költségelszámolás rendjében, annyit meg kell jegyezni, hogy valahol az igazgató bére, a propaganda költsége, a biztosítási díj, a bankkamatok között, tehát a vállalati általános költségek rubrikájában rejtőzködik a szállítás közvetlen és közvetett költsége is. Így azután, hogy az egyes tételeket gazdaságosan vagy gazdaságtalanul szállították, bizony nem derül ki. A legolcsóbb, a legésszerűbb szállítási útvonal, a fuvareszköz és fuvaroztató kiválasztásában szinte sehol sem érdekeltek a művezetők, üzemvezetők, gyáregységvezetők, márpedig sok helyütt ők intézkednek. Mindez nem jelenti azt, hogy valóban a saját szállítás volna a legdrágább. Ahol mégis végeztek számítást, ott kiderült, hogy bizony akár ötszörös is lehet a különbség a saját szállítás és a Volán szerződéses tehergépkocsijainak tarifája között egy 180 —200 kilométeres távolságon. Talán túlzók és pontatlanok a számítások, mégis irányzatukban igazak. lálni egy olyan munkaközösséget, mely videojátékok gyártásával foglalkozik. Eddig úgy tudtuk, hogy ilyen csak dollárért szerezhető be és mert magyar cégek egy vidámparkot építettek Egyiptomban, kapóra jött a Vi- deo-play gmk ajánlata. Sikerrel járhat egy másik ajánlat is. A Gyomai Kötőipari Szövetkezet már régóta exportál kézzel kötött kesztyűket, Japánba. Ezek a kesztyűk nagyon megtetszettek egy francia kereskedőnek, aki már úgy jött ide, hogy neki ez kell. Elképzelhető az is , hogy sikerül megállapodni egy osztrák céggel autófelszerelési cikkek gyártásáról. Szervezés alatt áll ugyancsak osztrák partnerekkel egy áruházi csere lebonyolítása, ebben az Univerzál Áruház lenne a hazai résztvevő. Ezeken kívül még jó néhány üzlet előkészítése folyik párhuzamosan. — Hogyan fogadják a termelők az Intercooperation megyei megbízottját? — Jól és' nagyon komoly együttműködési készséget tapasztalok. A megye vezetése mindenben segíti munkámat és a különféle érdekvédelmi szervezetektől is sok ötletet, javaslatot kapok. Ügy érzem, hogy ez a támogatás biztató a jövőre nézve és bizonyos, hogy egy év múlva már jelentős üzletkötésekről tudok beszámolni. L. L. Vannak azonban forinttal sem igazán mérhető előnyei a saját szállításnak. Ilyen például az áru védelme, a nagyobb gondosság a szállítás során. Vagy az — és ez ütemes termelés esetén is követelmény —, hogy a saját teherautóra biztosan lehet számítani. Ebben ugyanis a megkérdezett textil- és gépipari vállalatok elmarasztalták a Volánt. Emellett a vállalat a számára legmegfelelőbb méretű és felszereltsé- gű kocsit tartja, ellentétben a nagy fuvarozókkal, amelyek kénytelenek nagyjából az átlagos igényre berendezkedni. Nem is beszélve a helyi szállításokról, amelyek a fuvarozóknak nem túlzottan kifizetődők, ezért — ha egy mód van rá — elhárítják a megrendelést. ÚJ PIACI HELYZET így láttatja a helyzetet a felmérés. Nem az idén készült, hanem még a múlt évben. Közben a Volán Tröszt feloszlott, a közúti szállításban tehát az eddig sem teljesen monopolhelyzet tovább lazult, sőt az elmúlt években megjelentek a kisfuvarozók, mint versenytársak. Mindez együttesen talán olyan piaci helyzetet hoz létre, amelyben a vállalatoknak, szövetkezeteknek kevésbé teszi szükségessé és kifizetődővé a saját teherautók fenntartását és üzemeltetését. A különböző hatósági és piaci intézkedések hatására pedig egyfelől ma már nincs lényeges különbség — legalábbis a Közlekedési Minisztérium véleménye szerint — a fuvarozók tarifája és a saját szállítás bankköltsége között, másfelől az egész gazdasági környezet a szigorúbb költséggazdálkodásra serkent. Legyünk optimisták: egyre inkább számít, hogy mi mibe kerül, a vállalatok sem mehetnek el vállrándítással a saját szállítás költségeik mellett. Ennélfogva keményebben felléphetnek a fuvarozókkal szemben is érdekeik érvényesítéséért, de saját házuk táján is kénytelenek rendet csinálni. Legalább annyira, hogy ma meg tudják mondani, mit és hová kell vinni másnap... Breitner Miklós Évekkel ezelőtt belefogtak egy kísérletbe, akkoriban ehhez még az állam is könnyen adta a pénzt. Az újítás akkor, tizenévvel ezelőtt, mindenkit magával ragadott (még e sorok íróját is!): igényes épületbe, rács- padra a birkával! így lesz osztályon felül tiszta a gyapjúja, s ad majd a belterjes körülményeket meghálálva mindent a megszokottnál bővebben. Az első eredmények igazolni is látszottak minden feltevést, bár a költségek alakulása már kevesebb jóval biztatott, de hát a tanulópénzt legtöbbször meg kell fizetni. Igaz, kicsit sokba került a végső következtetés, miszerint a birka mégiscsak a legelőn, szabad körülmények között érzi magát a legjobban, de végre kimondták, s ezzel a Körösi Állami Gazdaság máris megszabadult egy olyan tehertételtől, ami az utóbbi években mind lejjebb, s lejjebb húzta. II Körösi kerületben A gazdaság Körösi kerületében ezekben a napokban aligha lehet megúszni száraz lábbal a mégoly villám- látogatást is. — A főagronómusunk nekiindult ugyan egy terepjáróval a határnak, egy DT húzta ki végül a sárból, nem lehet még a földre rámenni — fogad a hírrel bennünket a fiatal kerületvezető. Nemrég még a tehenészeti telepen dolgozott. Egyike azon tíz-egynéhány termelésirányítónak, akiket a fiatal szakemberek közül léptetett elő, némi megelőlegezett bizalommal a gazdaság új vezetése — magyarázza kísérőm, Hangya Lajosné, a személyzetis. A sár ellenére nagy a jövés-menés a kerület központjában; s akiket rendelkezni látok, többségében valóban a fiatalabb korosztályhoz tartoznak. No, nem jelenti ez azt, hogy az öregebbje mind fogta a kalapját, és odébb- állt. — Aki mégis elment, akár öregebb, akár fiatalabb, jobb is, hogy nem maradt. Ez a vélemény már egy nyitott szín alatt hangzik el, ahol hárman lapátolják a vetőmagnak valót. A körös- ladányi Nagy László fogalmaz így, annak az embernek a jogán, aki minden korszakot végigcsinált ebben a gazdaságban. — Volt már fönn is a csillaga a Körösinek, a rizzsel mi sokáig az elsők között tanyáztunk — emlékeztet a rizstermesztők munkacsoport-vezetője, hozzátéve, hogy most' az emberek újból bizakodnak. S ő is reméli: abban a néhány évben, ami peki a nyugdíjig még hátra van, újra felragyog az a csillag! — Mi, traktorosok is erősen bízunk hozzá — szögezi le a másik körösladányi, Mikó Károly is. Szavainak súlyát az a majd’ 30 esztendő növeli, amit a gép nyergében töltött. — S tudja miért? — kérdez vissza feleletet sem várva —, mert ebben a vezetésben érződik az akarat, hogy fordítani akarnak az üzem sorsán. Visszaállították a kerületi beosztást. így megvan a gazdája a területnek, nincs senkiföldje, nem lehet sumákolni! Egy állattenyésztő is csatlakozik hozzánk Szűcs Lajos takarmányos, Gyomáról, neki már kivan a 30 éve a gazdaságban. — Az ember már csak ilyen, ha nincs szigorú ellenőrzés, könnyen lazít. Ha meg látja értelmét az erőlködésnek, megfogja a munka végét. Sok minden megváltozott két év alatt. Nem mondom, hogy mindannyian tapsoltunk a szigorításoknak, de most karácsonykor már volt egy kis pénzosztás is, s azt hiszem, ezzel az utolsó ellendrukkerek is elfogytak. üz igazgatói irodában A beszélgetés másik felének színhelye a gazdaság gyomaendrődi irodája. Az igazgató, Dávid Imre nem értékeli túl az eredményeket. — Azt nem hiszem, hogy egyetlen ellendrukker sem maradt, azt azonban tapasztalom, hogy alaposan megfogyatkozott a számuk. Nem volt könnyű mérkőzés, higy- gye el! Elhiszem, sok éves tapasztalat vezetett a felismerésig. S onnan a meggyőződésig: az emberen legalább annyi áll, vagy bukik a mezőn, mint az időjáráson, a technikán. Másként mivel magyarázhatnánk, hogy a Körösi Állami Gazdaság szomszédságában — közel és távol — ugyanazon a földön, ugyanolyan körülmények között, ugyanazt a búzát, meg napraforgót nagyobb haszonnal, magasabb hozamokkal termelték a legutóbbi időkig? — Ez mindig is gabonatermesztő vidék volt. A rizs, az nekünk kulcsnövényünk, 900 hektáron termesztjük, de mellette most 2500 hektárt adtunk a kalászosoknak és vetőmagtermesztéssel is próbálkozunk, már csak a szakmai igényesség növelésének kedvéért is — ismerteti az igazgató a gazdaság növény- termesztését meghatározó döntéseket. De új alapokra helyezték az állattartás egészét is. A juhok — az ésszerűségig csökkentett számban — visz- szakapták legelőiket. Most azon gondolkodnak a körösiek : miképp szervezhetnék meg a tartásukat több falkában egy-egy „pásztorcsaládra” alapozva. A korábban megépített, drága épületek sorsa már eldőlt, a veszteségek növelése helyett a nyereség gyarapítása a feladatuk: magtárként, raktárként, betárolóként, a gabonaforgalminak, cukorgyárnak, illetve mindezeket megelőzve a húslibáknak engedve teret a hízáshoz. A hatszáz tehén — de ezt már tudjuk Szűcs Lajos ta- karmányostól — immár felújított, pontosabban a természetes állapothoz jobban közelítő feltételek közepette adhat egyedenként éves átlagban 5200 litert. Most már nyereséggel Szólnunk kell még a vízibicikliről, amely a lemenő ágban emelte még egyszer a hír szárnyára a Körösi Állami Gazdaságot. Nem ékelődni kívánunk most ezzel, csak apropóként hozakodtunk elő vele, hogy megemlíthessük befejezésül: a növénytermesztés meg az állattartás ügyeinek rendezése mellett, az irányítási rendszer célszerűbbé tételével egy időben jutott még energia a gyomaendrődi állami gazdaságban az egyéb pénzt hozó tevékenységek megszervezésére is. Csak egyetlen példát! A Körös kazánok most már kétszeresen is jogosan viselik fantázianevüket: szülőanyjuk ugyan a Körös Kazángyártó Vállalat, ám, ha a Körösi Állami Gazdaság kazángyártó részlege nem vállalná a másik szülő szerepét, a kazánok szaporodási görbéje alighanem alább szállna. A tréfát félretéve: az 1982- es kedvező fordulat után az itt elmondottakból eredt 1983-as nyereség azzal kecsegtet, hogy a Körösi Állami Gazdaság gazdálkodásával egyre kevesebb gondot okoz majd a népgazdaságnak. Kép, szöveg: Kőváry E. Péter Olcsó vagy drága a saját teherautó? Közületi flották
