Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

1984. március 20., kedd Politikai ismeretterjesztés megyénkben Ma már — a tömegkom­munikációs eszközök jóvol­tából — az emberek többsé­ge politikailag igen tájéko­zott. A tájékozódásra csak­nem mindenkinek van mód­ja, ám a kérdezés, netán a vitatkozás lehetősége keve­seknek adatik meg. E ritka lehetőségek egyikét képezik a TIT politikai rendezvényei, melyekre — a számadatok alapján úgy tűnik —, me­gyénkben az utóbbi években megnőtt az igény. Vajon mi e növekvő érdeklődés oka? EGYRE TÖBBEN KÉRDEZNEK Vitathatatlan, hogy nap­jaink politikai életében nem könnyű eligazodni. Ezért egyre többen akarnak kér­dezni, s a TIT-rendezvények — amelyeket többnyire jól felkészült előadók vezetnek le — erre alkalmas fórum­nak bizonyulnak. Az előadá­sokon őszinte vélemények hangzanak el a világ mai helyzetéről, és várható alaku­lásáról. Mód nyílhat a vitá­ra, amely jó alkalom nem csak az ismeretszerzésre, ha­nem a meggyőzésre is. S en­nek — mivel évente átlago­san 15—16 ezren (szép szám­ban fiatalok) hallgatják az előadásokat —, nem elhanya­golható a jelentősége. Az ideológiai tájékoztató­kon túl egyre több igény me­rül fel az aktuális, napi ese­mények magyarázatára. A világ- és a belpolitika válto­zásait rugalmasan követi az egyes témák iránti érdeklő­dés csökkenése, vagy hirte­len növekedése. Kiugró emelkedés tapasztalható az elmúlt évben megyénkben az Időszerű nemzetközi politikai kérdések, a Magyar Népköz- társaság külpolitikája, vagy a Közel-Kelet témaköreiből tartott előadások számában. Általában kiegyensúlyozott növekedés tapasztalható a TIT politikai rendezvényei­nek számában. Ez persze nem jelenti azt, hogy min­den településen egyformán nő az érdeklődés. Az elmúlt évben a politikai szakosztály mintegy 350 rendezvényéből több mint százat Békéscsa­bán és városkörnyékén tar­tottak. AZ ÉRTELMISÉG KEVÉSBÉ ÉRDEKLŐDŐ? Vajon milyen a hallgató­ság összetétele? Ebben aránytalanság tapasztalható. A számok alapján úgy tűnik, hogy a fizikai dolgozók na­gyobb érdeklődést tanúsíta­nak e témakör iránt, mint az értelmiségiek, vagy az alkal­mazottak. Bár a szakosztály * próbált utat találni ezekhez a rétegekhez is, jelentős si­kert eddig nem könyvelhet­tek el. Persze, ehhez hozzá kell tenni, hogy Békés az értelmiségiekkel második legrosszabbul ellátott megye az országban. A lakosság életkorát tekintve sem ál­lunk a legjobban; ebből kö­vetkezik, hogy a TIT politi­kai rendezvényein részt ve­vők kisebb hányada a fiatal. Az utóbbi években a KISZ- szervezetekkel sikerült ered­ményesebb együttműködést kialakítani, s így várható, hogy ez a közéleti kérdések iránt igen fogékony korosz­tály mind nagyobb számban válik az előadások aktív hallgatóságává. FIATAL ELŐADÓK KELLENEK Nemcsak az átlagnál na­gyobb tudás- és ismeret­anyaggal, szónoki és vita­készséggel rendelkező em­bernek kell lennie az elő­adónak; nem mellékes az sem, hogy megtalálja-e a hangot a hallgatósággal, amely állhat munkásokból, értelmiségiekből, falusiakból, városiakból, tinédzserekből és nyugdíjasokból. Honnan is szerezheti nap­rakész felkészültségét egy TIT-előadó? Az önművelés jó alapot nyújthat, ám nem elegendő. Az országos vá­lasztmány és a megyei párt- bizottság tájékoztatói, a TIT nemzetközi kiadványai, a po­litikai vitakör brosúrái se­gítséget adnak egy-egy té­makör kidolgozásához. Az eszmei-politikai felkészítést jól szolgálták eddig a vá­lasztmányi rendezvények, a nemzetközi tájékoztatók, az országos tanácskozások, a reprezentatív előadások. Friss megyei ismeretanyag­gal látják el a szakosztály tagjait a pártbizottságok, az állami, társadalmi szervek és szervezetek. Mindez azonban még mindig kevés lenne, ha nem rendelkeznének politikai és előadói tapasztalattal. Ez azonban nem hiányzik, hi­szen a 130 tag 70 százaléka rendszeresen tart előadást, s mivel többségük az idősebb korosztályhoz tartozik, nem okoz gondot egy-egy „rázó­sabb” kérdés megválaszolása sem. Persze, jó lenne, ha egyre több fiatal előadó is be­kapcsolódna ebbe a munká­ba. Kell az utánpótlás, hi­szen a napi politika mindig vet fel kérdéseket, amelyek­re azok az emberek, akik ér­deklődéssel kísérik a társa­dalmi élet jelenségeit, szak­szerű, megnyugtató választ várnak. Gubucz Katalin Nem várták tétlenül a pénzt Modern kultúrközpont a BEKÖT köröstarcsai telepén A Textilipari Dolgozók Szakszervezete — amely százezernél több tagot szám­lál — évente félmillió fo­rintot kulturális célra for­dít. Pályázat útján olyan vállalatok kapják, amelyek maguk is erőfeszítéseket tesznek a közművelődési fel­tételek javításáért. * * * — Az 1983. évi felhívásra mi is beadtuk a pályázatot — mondja erről Aradszki Andrásné dr., a Békéscsabai Kötöttárugyár szb-titkára. — Kiemelt feladatnak te­kintjük: vidéki telephelyein­ken is megfelelő környezet­ben éljenek, dolgozzanak, tanuljanak az emberek. Bé­késen, Sarkadon, Mezőko- vácsházán már korábban megoldottuk a problémát, most Köröstarcsán volt a sor. Központunktól 100 ezer forintot kaptunk. Kétszere­sen örültünk ennek. mert a vállalat önerejéből hosszú évek alatt sem tudta volna kialakítani azt a kulturális központot, amelyet a társa­dalmi összefogás létrehozott. A tarcsaiak nem várták tét­lenül a pénzt, segített a falu apraja-nagyja. Érdemes megnézni, mit alkottak! * * * A BÉKÖT a helyi tanács­csal közösen hozta létre 10 évvel ezelőtt a tárcsái tele­pét. Akkor 30, ma — bedol­gozókkal együtt — száznál több asszony és leány dol­gozik itt. — A volt faipari ktsz öreg épületét kaptuk meg — ma­gyarázza Laurinyecz Pálné telepvezető. — Az udvari részben varrunk, gőzölünk, csomagolunk, az utcai fron­ton 130 négyzetméter alap­területen alakítottuk ki a klubot. A tárcsái lányok, asszonyok gyorsan megta­nulták a szakmát. Felsőruhá­zati cikket készítünk sza­bott anyagból, tőkés export­ra. Manapság nem könnyű helytállni minőségben, pon­tos szállításban a világpia­con. — Azelőtt csak a gépek között beszélhettük meg ügyes-bajos dolgainkat — veszi át a szót Tóth István­ná, a Vörös Csillag Szocia­lista Brigád vezetője. — Hiányzott már egy olyan he­lyiség, ahol nyugodt körül­mények között, magunk va­gyunk. Helyt kap itt a nyug­díjasok, a kismamák klub­ja. a nőbizottság, a KISZ megtarthatja gyűléseit, ba­ráti találkozókat, szakmai vetélkedőket. kiállításokat rendezhetünk, előadásokat hallgathatunk. — Ki, mennyi társadalmi munkát teljesített? — Erre nem lehet mit mondani. Egyszerűen kiszá­míthatatlan pénzben, időben, ki mivel járult hozzá új otthonunk létrehozásához — vélekedik Pólyák László­vá szakszervezeti bizalmi. — Kérés nélkül jöttek az aktív dolgozók, a gyesen levő kis­mamák, a nyugdíjasok. Kis csoportokban szerveztük a munkát, nehogy egymást akadályozzuk. Ott voltak természetesen a férjek, a pa­pák, a nagyapák is A nehéz fizikai munkákat a férfiak csinálták. Sokat segítettek a Petőfi Tsz, a fémipari szö­vetkezet szocialista brigádjai, a tanács költségvetési cso­portjának dolgozói. Az asz- szonyok hazulról is hozták a meszet, a festéket, a nélkü­lözhető függönyt, tükröt, csak hogy minél otthonosabb legyen a klub. Maguk is me­szeltek, mázoltak, tették, amit kellett. Nagy Ida, a Zrínyi Szo­cialista Brigád vezetője ar­ra büszke, hogy a fiatalok is kivették részüket a munká­ból. Végre nem ők kérnek szívességet, ha valahol szó­rakozni akarnak. Most már fogadhatnak vendégül ifjú­sági brigádokat, művésze­ket, rendezhetnek műsoros esteket. Örömmel újságolták az asszonyok azt is, hogy a vál­lalat, a helyi párt- és taná­csi vezetők sokat segítettek. Nem „ellenőrként”, hanem segítő, tanácsadó szándék­kal jelentek meg igen gyak­ran, amikor dolgoztak a fel­újításon. Oly romos volt az épület: sokan azt gondolták, hogy soha nem tudják meg­valósítani álmaikat. De sike­rült! A nemzetközi nőnap, nyug­díjasok, szocialista brigádok baráti összejöveteleire lesz alkalom. Egyszerre 140 sze­mélyre teríthetnek szép asz­talokon, egyforma étkészlet­tel, evőeszközökkel. Alka­lomadtán kihelyezett vásáro­kat rendezhetnek háziipari, cipőipari termékeket előállí­tó üzemekkel együtt, ahol időt, pénzt takaríthatnak meg az asszonyok. A szakszervezeti könyvtár már megnyílt a klubban. Ar­ra törekszenek, hogy időn­ként cseréljék a könyvállo­mányt, hogy minél gazda­gabb legyen a választék. Mi­vel helyiséggel rendelkeznek, meghívhatják kedvenc írói­kat találkozóra, baráti be­szélgetésre. * * * Az asszonyok arcán őszinte öröm, boldogság sugárzik, amikor társaságukban ma­gam is megnézem az újjá­varázsolt öreg épületrészt. A padlón és a falakon általuk szőtt rongyszőnyegek, sok szép kézimunka, kovácsolt­vas virágtartó, és egyéb dí­szítőelem jó ízlésükre vall. Nagyon elegáns a bútor, népművészeti munkára utal­nak a csillárok. Az alkalmi vendégnek egy tömör mondat a véleménye: — Érdemes másutt is kö­vetni a köröstarcsai összefo­gás példáját. Ary Róza KÉPERNYŐ Beleszédül az ember feje, ha arra gondol, mennyi felada­tot vállal magára a televízió műsoraival. Nevel, szórakoztat, aktuális eseményekről tájékoztat, ismeretet terjeszt... Ne soroljuk tovább! Beszéljünk inkább az utóbbiról, mert úgy tűnik, az elmúlt héten a műsoridő jelentős részében e nemes feladatra vállalkoztak a műsorszerkesztők. Mikor jó egy ismeretterjesztő műsor? Ha valóban érdekes, ha — annak akiknek szánják — valóban új az adott téma. Jelentős kérdés az is, hogy a korosztálynak megfelelő legyen a feldolgozás, magyarán „emészthető” legyen az átadott is­meretanyag. Ha minderre nem gondolnak a műsor készítői, úgy érdektelenségbe fullad a jószándék, a látvány lepereg a nézőről. Hogy mindezt miért írjuk le? Mert úgy tűnik, a szombat délelőtt sugárzott két, gyermekeknek szánt, ismeret- terjesztő műsor megfelelt e követelményeknek. Lássuk előbb a „Perpétum mobile” című műsort! A felvetett kérdések — s ami mögöttük van, a nagy, a titokzatos világegyetem — me­lyik gyerek fantáziáját ne mozgatná meg? Megtudhattuk a jó félórás műsorból, hogy nagyít-e a távcső, s hogyan készít­hetünk távcsövet? De hallhattunk a lencsékről, a prizmákról, a tükrökről, valamint a műholdakról és a lézerről is .. . Nem sorolom tovább, ennyi is bizonyítja a témák érdekességét. S még valamit meg kell említeni: egységes egész volt ez a mű­sor, hiszen helyet kapott benne egy kis történeti visszatekin­tés, napjaink eredményei, s ez eredmények kapcsán a jövő távlatait is megcsillantották a készítők. Egyszóval jól körül­járták a témát, s mindezt az életkori sajátosságoknak meg­felelően adták át az ifjú nézőknek. A másik, hasonló indíttatású műsor a „Fürkész történetei” címet viseli. Fürkész, ez a mindenre kíváncsi fiatalember az elmúlt évszázadokra tesz izgalmas kirándulásokat. Hol a kö­zépkori vízfakasztó szerzetesek közé, hol az alkimisták mű­helyébe, hol Watt gőzgépbemutatójára toppan be. Legutóbb a „Holt írások titka” alcímet viselte a műsor. Mikor, ki, ho­gyan fejtette meg a régi kultúrák emlékeit őrző titokzatos írásjeleket? Erre a kérdésre kaphattunk választ, nem is akárhogyan. Azok elevenedtek meg a képernyőn, akik ered­ményeket értek el e téren. Ennyiből is kitűnik, úgy hiszem, az ismereteket e műsorban dramatizált formában adják át az ifjú nézőknek. Nem véletlen hát. ha a műsor népszerűsé­gét látva — mint az e heti rádióújság beharangozza — Für­kész újabb kalandjai is elkészültek. Mint a forgatókönyvíró Gyárfás Endre ígéri, a következő műsorokban Fürkész arany­ásónak öltözik, sőt arra is vállalkozik, hogy felderítse a jós­lás trükkjeit, de még a jövő titkainak fürkészésére is sor ke­rül . . . Izgalmas témának ígérkezik mind, s ismerve a műsor készítésének módját, úgy hiszem, sokan várják érdeklődéssel az újabb kalandokat. A budapesti tavaszi fesztivál keretében is több érdekes mű­sorral találkozhattunk a televízió elmúlt heti adásaiban. Mi csak egyet ragadunk ki, a Szász Endre festőművészről készült portréfilmet, melynek szerkesztő-riportere D. Fehér Zsuzsa volt. „A jó riportalany fél siker” — szokták mondani. Nos, az állítás igazáról magunk is meggyőződhettünk, elnézve ezt a műsort. A neves művész — mint megtudtuk a beszélgetés és az azt színesítő illusztrációk segítségéve] —, a rajzok, fest­mények, rézkarcok és más technikák után a porcelánban ta­lálta meg a számára legmegfelelőbb anyagot. Ám nem csupán művészetének megújulásáról,-hanem kalandos életútjáró] is szólt ez a műsor. Élvezhetőén, színesen. S ha már a portréról esett szó . . . Pénteken délután egy másik színes egyéniséggel is megismerkedhettünk. Egy ipari formatervezőt mutatott be a Pécsi Körzeti Stúdió. Kelemen Józseffel, a magyar metróvonal formatervezésére kiírt pályá­zat nyertesével, a Kontakta villanykapcsolók tervezőjével, a Polimobil építő játékok alkotójával Hársányi Margit beszél­getett. Megszólaltatta családtagjait, ellátogatott szülőfalujába. Somogyszilbe, ahonnan útravalóu] a tárgykultúrát kapta, ahol „minden tiszta volt, nem volt semmi fölösleges, minden az, ami ...” — vallotta Kelemen József. Talán túl sok helyszínt vagy sok embert szólaltattak meg? Néha felszínesnek tűnt ez a bemutatás, hiszen olyan események mellett ment el szó nélkül a műsorvezető, mint a gyermekjáték, mely itthon a nem megfelelő gyártás miatt megbukott, s most Kanadában forgalmazzák sikerrel ... S ha már nem akart lemondani a műsor készítője a sokoldalúságról, érdemes lett volna a mű­soridőt megtoldani tíz perccel. A felvetődött probléma min­denesetre megérte volna . . . N. Á. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: És nálunk? . . . 9.00: A hét zeneműve. 9.30: Scsedrin: Pajkos csasztus­Icák. 9.39: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: MR 10—14. Különkiadás. 10.35: Keringők operettekből. 10.51: Magyar előadóművészek felvételeiből. 11.43: Glemba. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidőben. 14.00: Verbunkosok, nóták. 14.31: Ifjúság. 15.05: Operanégyesek. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Filmzene. 16.15: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 16.29: Zengjen a muzsika. 17.05: Könyvszínpad. 17.35: A Győri leánykar énekel. 17.45: A Szabó család. 19.15: Tito Gobbira emlékezünk. 19.51: Nemzetiségi kultúra Ma­gyarországon. 20.21: Nótaest. 21.00: Jelenidőben. 21.35: Reneszánsz-művek. 22.20: Tiz perc külpolitika. 22.30: Kamarazene. 22.50: Hétköznapok kutatói. 23.00: Magyar művészek opera­felvételeiből. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Tinódi-dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Századunk gyermekmuzsi­kájából. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Találkozás a stúdióban. 16.35: Csúcsforgalom (élő). 18.00: Tini — tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Barangolás régi hangleme­zek között.. Albeniz: ibé- ria-szvit. 19.09: Népdalok. 19.25: Utánozzuk önmagunkat? 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Válogatás hazai anekdo- tás könyvekből. XXIV/1. 21.03: Lili bárónő (operett). 23.00: George Adams felvételei­ből. III. MŰSOR 9.30: Kurtág György műveiből. 10.04: Zenekari muzsika. 11.05: Filmzene. 11.24: Flotow: Alessandro Stra- della (opera). 13.07: Mi van. ha válunk? 13.37: Népdalfelvételekből. 14.02: Fiatalok stúdiója. 14.27: Három szimfonikus költe­mény. 15.00: Iskolarádió. 15.30: Kamaramuzsika. 16.00: Dzsesszhangverseny. 16.50: Zenekari muzsika. 17.40: Operaest. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. l>9.35: Budapesti Tavaszi Feszti­vál. 20.25: Világújság. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.40: Pierre Moerlen Gong együttese játszik. 22.25: Népdalok. 22.57: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Sonny és Cher énekel a tegnap slágereiből. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. 17.30: Citeraszó Mezőtúrról. Csi- der István, a népművészet ifjú mestere játszik. 17.45: A piacról élünk. Braun Ágoston írása. 17.50: Pár perc dzsessz. Glenn Miller zenekarának felvé­teleiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Bonnie Tyler énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap, és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: világnézet. 8.40: Dalok a Tanácsköztársa­ságról. 9.00: Magyar irodalom. 9.20: Matematikai vetélkedő. 10.00: Bohócok glóriában (hol­land film). 10.45: Merész elhatározás (NSZK tévéfilm), (ism.) 15.00: Iskolatévé: pedagógus né­zőinknek ajánljuk! 15.25: Deltácska. 15.45: Állatmesék. 16.10: Dalok a Tanácsköztársa­ságról. 16.40: Randevú a harmadik év­ezreddel (francia doku­mentumfilm). 3/3. (ism.) 17.20: A zongoránál: Orosz Já­nos. 17.55: Játsszunk színházat. 6/2. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Laurent család. NSZK tévéfilm. 10/4. 20.50: Stúdió ’84. 22.05: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.00: A zöld erdő meséi (ame­rikai rajzfilm). 13/4. (ism.) 18.25: Kisfilm-összeállítás. 18.55: Ellenségeskedés (bolgár ráz j film). 19.05: Az ausztráliai ősvadon (amerikai rövidfilm). 20.00: A szegedi körzeti stúdió műsora. 20.40: A múlt nyomában (cseh­szlovák rövidfilm). 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Profán szertartás. 22.00: Közvetítés a wiesbadeni koncertről. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Belgrád — fővárosunk. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Angol-Amerika — műve­lődési adás. 17.45: Tarka világ — adás gyer­mekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Filmfesztiváli bemutatók: Szabad asszony — játék­film. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Könyv és eszme. 18.45: Hét nap a világban. 19.00: Népszokások — tudomá­nyos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folkparádé. 20.50: A forradalom, amely fo­lyik — dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Hangversenytermekből. SZÍNHÁZ 1984. március 20-án. kedden 15 órakor Békéscsabán: FEHÉR SZERECSEN Nemecsek-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VOLT MÁR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?! ,.H”-bérlet 2l-én. szerdán 15 órakor Békés­csabán : FEHÉR SZERECSEN Nyilas Misi-bérlet 19 órakor Békéscsabán : VOLT MÁR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?! ..I”- és ,,J”-bérletek. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Alomvi­lág, 6 és 8-kor: Szerelem re­ceptre. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és este 8-kor: Nőrablás, 4 és 6-kor: Felhőjáték. Békés­csabai Terv: fél 6-kor: A ku­tya éji dala, fél 8-kor: Meztelen bosszú. Gyulai Erkel: A csoda vége. Gyulai Petőfi: 3-kor: A patak fia és a nap. 5 és 7-kor: A matróz, a kozák és a hamis- kártyás. Orosházi Béke: Britan­nia gyógyintézet. Orosházi Par­tizán : fél 4-kor: Paci Manci fri­zurája, fél 6 és fél 8-kor: Tű a szénakazalban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom