Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
1984. február 4., szombat o Zárszámadások megyeszerte (Folytatás az 1. oldalról) részletesen szólt a tervek megvalósításának feltételeiről. Kovács Lajosné, a faipari ágazat dolgozója a présüzem korszerűsítését indítványozta. Gera Antal nyugdíjas az 1975. óta tartó fejlődés jelentőségét elemezte a téesztagok életében. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában elismeréssel beszélt az újkígyósiak munkájáról. Külön is hangsúlyozta: a kimagasló eredményekben nagy szerepe volt a szakmai hozzáértésnek, annak, hogy bátran alkalmazták a tudomány eredményeit, magas követelményeket állítottak a munkában, s mindezt megfelelő érdekeltségi rendszerrel párosították. Ennek tulajdonítható, hogy a növekvő elvárások és az aszály ellenére is 6 százalékkal nőtt a nyereség. Ezt követően a megye mePüski László, a termelő- szövetkezet párttitkára üdvözölte a zárszámadó közgyűlésen a megjelent tagságot és az elnökségben helyet foglaló vendégeket, közöttük Csatári Bélát, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkárát és Zahorecz Józsefet, a gádorosi November 7. Termelőszövetkezet elnökét, országgyűlési képviselőt. Ezt követően Kovács János, a csorvási Lenin Termelőszövetkezet és egyben a Békés megyei Téeszek Szövetségének elnöke értékelte a Lezőgazdaságának helyzetét elemezté. A szárazság miatt tavaly a megyében 153 ezer tonnával kevesebb gabona termett. A búza hektáronkénti termésátlaga 0,4, a kukoricáé 1,7 tonnával volt kevesebb, mintegy évvel korábban. Míg azonban a növénytermesztés termelése csökkent, addig az állattenyésztésé 4,!1 százalékkal növekedett. A feladatokról szólva kiemelte, hogy 1984-ben el kell érni, meg kell haladni az 1982-es évet, amikor is rekordtermést takarítottak be a mezőgazdaságban. Ügy tűnik, az újkígyósiak felkészültek arra, hogy hozzájáruljanak a megyei elképzelések megvalósításához — mondotta végezetül Frank Ferenc. A zárszámadó közgyűlésen, amely bejelentésekkel ért véget, 29 kitüntetést adtak át a jól dolgozó tsz-tagoknak. (Kepenyes) nin Termelőszövetkezet 1983. évi gazdálkodását. Beszámolójában kiemelte, hogy az aszály következtében 12 százalékkal kevesebb árut termeltek, mint 1982- ben, s a tervezett 45 millió forintnyi nyereséggel szemben 16 millió, vagyis a várt összeg 36 százaléka realizálódott. A búza kétharmados termést adott, a kukorica hozama a felére csökkent, s a cukorrépa is hektáronként 5 tonnával kevesebbet termett. Az állattenyésztésben elérték az 5 ezer literes átlagos tej hozamot, és több mint 1 millió 505 ezer liter tejet értékesítettek, 1940 tonna marha-, sertés- és baromfihúst adtak a népgazdaságnak. Az aszálykárokat csak részben lehetett csökkenteni, viszont ezzel együtt is képes volt a közös gazdaság arra, hogy a termelésfejlesztésre 40 millió forintot ráfordítson. A kukoricabetakarítás idejére bevezették a közös üzembe a gázt, s megépült a gépjavító műhely. A gázvezetékre, amely idén október 6-án készül el a község főútvonalán, még az idén 30—40 lakás ráköthető. A továbbiakban pedig még 5—10 éves programot jelent, hogy minden igénylő rácsatlakozhasson a községi gázvezetékekre.. j A szövetkezet elnöke hangsúlyozta, hogy ebben az esztendőben is jelentős, mintegy 30 millió forintot fordítanak fejlesztésre, és termelési célul az 1982. évi termelési, árbevételi, és nyereségszintet tűzte ki a vezetőség a tagsággal egyetértésben erre az esztendőre. A megyei pártbizottság titkára, Csatári Béla is megerősítette az elnök által elmondottakat, s felhívta a figyelmet arra, hogy aknázza ki a közös gazdaság a termelésben, a szervezésben a vezetők és a dolgozók munkájában rejlő tartalékokat. A közgyűlés kitüntetések átadásával fejeződött be. Ez alkalommal 19-en vehették át a termelő- szövetkezet kiváló dolgozója elismerést. Sz. J. II csorvási Lenin Tsz A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója A 27. mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitó ünnepségét pénteken tartották meg Várpalotán, a Jószerencsét Művelődési Központban. A megnyitón Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott beszédet. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy mezőgazdaságunk a szocialista átalakulás eredményeképpen nemzetközi mértékkel mérve is jelentős eredményeket ért el, több vonatkozásban a világ élvo- ■nalába került. A továbbiakban szólt arról, hogy a mezőgazdaságban eddig elért eredményekkel nem elégedhetünk meg. A külpiaci igényeknek megfelelően szükség szerint módosítanunk kell a mezőgazdaság termelési szerkezetét, olyan termékekkel és olyan minőséggel kell jelentkeznünk, amilyet a vevők igényelnek, s az ezredfordulóig néhány ágazatban jelentősen növelni kell a hozamokat. Mindehhez nélkülözhetetlen a tudomány és a gyakorlat állandó együttműködése. A tudomány eredményeit tolmácsolja, mezőgazdasági programunk teljesítését segíti a mostani mezőgazdasági könyvhónap hatszázezer példányban megjelent 49 könyv és kiadvány is — mondotta Sarlós István. A könyvhónap megnyitása alkalmából a várpalotai művelődési központban könyv- kiállítást nyitottak. Itt Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója mutatta be az új kiadványokat és méltatta a legérdekesebb újdonságokat, A többi között kiemelte a Biofüzetek elneve,- zésű sorozat most megjelent első kiadványait, amelyek megismertetik a termelőket, a kertbarátokat a vegyszer nélküli, egészséget és környezetet kímélő gazdálkodás módszereivel. Kiállitásmegnyitó Békéscsabán Tegnap, február 3-án délután 16 órai kezdettel nyitották meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban Vágréti János festő kiállítását. A megnyitóünnepség résztvevőit Sz. Kozák Mária, a Békés megyei múzeumi szervezet igazgató- helyettese köszöntötte, majd átadta a szót Várai Mihályné- nak, az MSZMP Békés megyei bizottsága osztályvezetőjének, aki a megnyitó beszédet tartotta (képünkön) Beszélt többek között a kiállító munkásságáról, s arról, hogy e kiállítás két év termését mutatja be, 30 festményen, illetve tusrajzon. A kiállítást március 4-ig tekinthetik meg az érdeklődők _ Ifjú könyvbarátok A bucsai általános iskolában a közelmúltban adták át az iskolai könyvtárat, melynek máris 203 olvasója van. A könyvek leghűségesebb barátai, mintegy 30-an, tagjai a kis könyvtáros szakkörnek is. Feladatuk a könyvek gondozása, a kölcsönzés segítése. Az iskolakönyvtárban több mint 3500 kötet közül választhatják ki az ifjú olvasók az ízlésüknek, érdeklődési körüknek megfelelőt. A pedagógusok is élnek a könyvtár adta lehetőségekkel. Ezt bizonyítja, hogy az idén már 23 könyvtári órát tartottak a gyerekek új birodalmában. Ülésezett ja HNF megyei bizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottsága — Bocákai I Mihályné elnökletével — február 3-án megtartotta idei első ülését. Ezen elsőként dr. Sós Sándor, a megyei tanács osztályvezetője a közigazgatás átszervezésének végrehajtásáról tájékoztatta a testület tagjait. Bevezetőjében ismertette azokat a fő okokat, amelyek a járási hivatalok múlt évi megszüntetését, s ezzel párhuzamosan a helyi tanácsok önálló szerepkörének növelését tették szükségessé. Majd az előadó az átszervezés után létrejött új megyei „felállást” ismertette, amely egyébként lapunk 1983. december 31-i számában is megjelent. A I városkörnyéki rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy itt tulajdonképpen egy átmeneti megoldásról van szó, s ennek távolabbi célja a kétlépcsős tanácsi igazgatás megteremtése. A szervezési és jogi osztály vezetője végül elismerését és köszönetét fejezte ki a népfront tisztségviselőinek és aktivistáinak azért a segítségért, amelynek nem kis szerepe volt abban, hogy a közigazgatás átszervezését a megye I lakossága megértéssel fogadta. A második napirendi pontban a HNF megyei bizottságának és elnökségének, valamint a fogyasztók megyei tanácsának munkatervét vitatta meg a testület, majd a bejelentésekkel ért véget a bizottsági ülés. fl lakosság idei áruellátásáról tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen a lakosság idei várható áruellátásáról tárgyalt. A Belkereskedelmi Minisztérium írásos tájékoztatója és Juhár Zoltán miniszter szóbeli kiegészítése rámutat, hogy az élelmiszer-kínálat színvonalának megőrzése és az iparcikkellátás javítása alapkövetelmény. Az érintett minisztériumokkal és a termelőkkel folytatott eddigi tárgyalások tapasztalatai szerint a szállítók a nehezebb körülmények között is eleget tudnak tenni ennek a feladatnak. Húsból és húskészítményekből a kínálat körülbelül olyan lesz, mint az előző évben, a húsipar azonban megígérte, hogy fokozottan ügyel a minőségre, a kereskedelem pedig arra, hogy a választék jobban igazodjék a környék igényeihez, olcsóbb húsfélékből is legyen elegendő. Tervezik, hogy az idén további száz, az állattenyésztés szempontjából jelentős kistelepülést vonnak be a központi húsellátásba. Ez előnyös az adott településeknek, de a népgazdaságnak is, mert a központilag ellátott községekben így növekedhet az élőállat felvásárlása. Az igényeknek megfelelően ki tudják majd elégíteni a keresletet tejből és tejtermékekből is, bár tartós és féltartós tejből — különösen a nyári hónapokban — továbbra sem lesz elegendő. Tárolt burgonyából, zöldségfélékből — a gyengébb termés ellenére is — jó ellátás várható. Egyes tartós fogyasztási cikkek hiányának megszüntetésére folyamatban vannak az intézkedések. Az ipar ígérete szerint olyan cikkekből is lényegesen javul az ellátás, mint például a színes televízió, a hűtőszekrény, a radiátor, melyekhez egy ideje nehezen lehet hozzájutni. Hasonlóképpen nagy erőfeszítések történnek azért, hogy a magánerős lakásépítkezésekhez szükséges anyagokból, szerelvényekből is javuljon az ellátás. A minisztérium megállapodott az Országos Anyag- és Árhivatallal, hogy fokozzák az ellenőrzéseket, széles körben vizsgálják, hogy összhangban van-e a termékek ára a minőséggel. Visszaélések, szabálytalanságok esetén szigorú szankciókat alkalmaznak. A KNEB és más szervek segítségével határozottan lépnek fel a csúszópénzek ellen, egyben gondoskodnak arról, hogy jobb legyen az árukínálat, amely valójában a csúszópénz elleni küzdelem leghatásosabb eszköze. A miniszter kitért arra is, hogy az idén a szabadárak mintegy három és fél százalékos növekedésével számolnak, ez egyebek között fontos tényezője annak, hogy érdekeltek legyenek a vállalatok a termelésben, legyen elegendő áru. Azt azonban nem engedik meg, hogy a termelés valamennyi begyűrűző költségét tovább hárítsák a fogyasztóra ahelyett, hogy a munka hatékonyságát növelnék. Szólt a boltok rugalmas nyitva tartási rendszeréről is, amely a minisztérium értékelése szerint alapvetően bevált. Továbbra is gondot jelent azonban a fővárosban a hétvégi és a hétfő délutáni nyitva tartás. Cél az, hogy hétfő délután több élelmiszerbolt tartson nyitva, és napi cikkekből nyitástól zárásig a kínálat folyamatos legyen. Felmerült az a kívánság is, hogy a fővárosban vasárnaponként néhány élelmiszer-áruház tartson nyitva. Ennek lehetőségét tanulmányozzák. A miniszter kérte_a szak- szervezeteket: segítsenek abban, hogy a vállalatok növekvő exportkötelezettségeik mellett is tegyenek eleget a belkereskedelem rendeléseinek, pontosan tartsák be szállítási kötelezettségeiket. A szocialista munkaverseny is erőteljesen segítheti a lakosság jobb ellátását. A vitában többen javasolták, hogy ne csak a kereskedelemre, hanem a termelésre is terjesszék ki a lakosság érdekvédelmét. Alaposabban kell vizsgálni, hogy a kielégítő, vagy jó kínálat alatt a vállalatok a jó minőségű és választékos árut értik-e, vagy csupán a meny- nyiséget, ami nem mindig elégíti ki a lakosság igényeit. Gyakran előfordul, hogy a teli kirakatok ellenére a boltban nem kapja meg a vásárló azt, amit keres. A felszólalók megértéssel szóltak az árak emelkedéséről, de többen kifejtették azt a véleményüket, hogy több és választékosabb áru termelésére nem csak áremeléssel lehet ösztönözni a vállalatokat, az árak csökkentésével járó tömegesebb vásárlásnak, és az ezzel járó nagyobb haszonnak is legalább ilyen ösztönző hatása lehet. Szinte egyöntetű volt a vélemény, hogy az ellátás nem csupán a kereskedelem ügye, a szabályozóknak, az irányításnak is nagy a szerepe abban, hogy javuljon az anyag- ellátás, a munkások megtalálják számításukat a népgazdaság számára legfontosabb vállalatoknál. Többen sürgették az olcsó vendéglátói étkezés megoldását, ez segíthetne csökkenteni a dolgozó nők terheit. A továbbiakban az elnökség megtárgyalta a szakszervezet és a SZOT 1984. évi költségvetését. Konkrét, rendszeres és kollektív munka a szakszervezetben Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Békés megyei Bizottsága február 3-án, tegnap Csamangó Vilmos megyebizottsági titkár előterjesztésében ismerkedett meg az ágazati szakszervezet ez évi munkaprogramjával és ülésrendjével. Megállapodtak abban, hogy a megnövekedett feladatok szükségszerűvé teszik, hogy a megyebizottság tevékenységében érvényesüljön a konkrétság, a rendszeresség és a kollektivitás elve. Alapvető feladatuk a végrehajtás és a személyes felelősség ellenőrzése, valamint a munkakapcsolatok szorosabbá tétele a megyei politikai, állami és társadalmi szervekkel. Ezért törekedniük kell a feladatok összehangolására, a kölcsönös információra és a tervszerűségre. Az alapszervezeti munka színvonalát tartalmában fejleszteni szeretnék, céljuk a bizalmiak jog- és hatáskörének megszilárdítása. Ennek érdekében továbbra is kiemelt feladatként kezelik a szakszervezeti tisztségviselők oktatását és továbbképzését. A mozgalmi eszközökkel segíteni kívánják a fejlesztésre fordítható beruházási eszközök megfelelő területen és céllal történő maradéktalan és időbeni felhasználását. Az alapellátásban ier- jeszteni szeretnék a megelőző, gyógyító, rehabilitációs szemléletet. Az ügyeleti rendszer továbbfejlesztésére is gondot fordítanak, s ezzel kapcsolatosan az ügye-. leti díjazásra is figyelnek. A szocialista munkamozgalomban részt vevő intézmények, közösségek számát bővíteni szükséges, jó, ha minél többen részt vesznek a szocialista brigádvetélkedőkben. A munkaerő- és bérgazdálkodás, valamint a munkaszervezés kérdéseit állandóan napirenden tartják. Vizsgálják a fluktuáció okait, ezzel kapcsolatosan figyelnek az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeire is. Érvényt kívánnak szerezni annak az elvnek, hogy a vezetői kinevezéseknél a kinevező szervek fokozottabban vegyék figyelembe az elvárásokat, a jelöltek etikus magatartását. Az etikai vonatkozású kérdésekkel folyamatosan foglalkoznak majd. A szociális ellátásban meglevő különbségeket csökkenteni szeretnék az egészségügyi intézmények között, az egészségügyi dolgozók egészségvédelmére is figyelnek. A nyugdíjas egészség- ügyi dolgozók életkörülmér nyeinek feltérképezése szintén fontos feladat. A gyulai megyei kórház és a békéscsabai kórház közös jogsegélyszolgálat létrehozását tervezi, s a szakszervezeti testület segíti ezt az elhatározást. Az alapszervezetek üdültetési tevékenységét helyszíni ellenőrzések során mérik fel. Az agitációs és propagandamunka, a szakszervezeti információs tevékenység csak közös összefogással, a szakmai felkészültség sz.in- ten tartásával képzelhető el. A megyebizottság közművelődési tevékenységét értékelik, figyelemmel kísérik a könyvtárak helyzetét, az alapszervezetek sporttevékenységét. Hasznos lenne, ha minél többen olvasnák az Egészségügyi Dolgozó című országos szakszervezeti folyóiratot is. A megyebizott- ság meghatározta a pénzügyi és gazdasági munka feladatait is. A megyebizottság területén folyó információs tevékenység tapasztalataival kapcsolatosan a testület tagjai nem teljesen elégedettek. A rendszernek a munkahelyekre, az alapszervezetekre kell épülnie, és meghatározó a dolgozóktól érkező információk feldolgozása, hasznosítása. Az alapszervezetek közül a békési városi alapszerv küld rendszeres és kielégítő információs jelentést. A szakszervezeti demokrácia és nyíltság fontos része, hogy a különböző vélemények, viták eljussanak az irányító szakszervezeti szervekhez, s a döntések időben a dolgozók tudomására jussanak. Befejezésül Csamangó Vilmos szóbeli előterjesztését hallgatták meg a résztvevők az alapszervezetek elmúlt évi szervezeti életéről. Bede Zsóka i
