Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
0 1984. február 4., szombat — Párt-vb ülés az Orosházi Üveggyárban A szervezés pénz nélküli beruházás Senki se próféta saját hazájában. A szervezési osztálynak viszont úgy kell tevékenykednie, hogy ez a közmondás ne állja meg a helyét, itt a mi portánkon, a gyárban. Vizsgálatainknak, elemzéseinknek olyan alaposaknak kell lenniük, hogy rájuk támaszkodva minél körültekintőbb, minél előrelátóbb döntések születhessenek. Kissé tréfásan, ám annál találóbban fogalmazott így Hudák István, az Orosházi Üveggyár igazgatója a közelmúltban. AZ ELEMZÉSEK ALAPJÁN A gyár MSZMP végrehajtó bizottsága ülést tartott január közepén Tarján Józsefnek. az üzemi pártbizottság titkárának elnökletével. A 9 tagú testület fontos témát tárgyalt meg. Hudák István igazgató a gyár szervezési osztályának munkájáról számolt be. Az osztály újjászervezésére 1983. január elsejével került sor. Az irányítás egyik alapvető funkciójának, a szervezési feladatoknak az ellátását kell hogy segítse. A múlt évben több fontos teendőt végzett. Megvizsgálta a gyár 3 főosztályának — mégpedig a személyzeti-oktatási, anyagellátási, pénzügyi-számviteli főosztályának — a munkáját. Javaslatot, tett a tevékenység fejlesztésére. Ennek alapján több intézkedést vezettek be. Felülvizsgálta az osztály a gyár szervezeti és működési szabályzatát. Jelentős volt. az a helyzetfeltáró munka, amit az I. számú gyáregység szervezetének fejlesztése érdekében végzett. Az elemzések alapján kezdték meg január elsejével a gyáregység hatékonyabb irányítást biztosító szervezeti korszerűsítését. A hét dolgozót foglalkoztató osztály kidolgozta a munkahelyi demokrácia fórumrendszerének új szabályzatát, Felmérte a gyárban dolgozó diplomások tevékenységét. Ez az elemzés szolgált alapul az MSZMP üzemi végrehajtó bizottságának a gyári értelmiség helyzetét tárgyaló napirendjéhez. A végrehajtó bizottság határozatának végrehajtására készült el az igazgatói intézkedési terv. Ezt a munkát a szervezési osztály a személyzeti-oktatási főosztállyal közösen végezte el. Ugyancsak a múlt évben javaslatot dolgoztak ki a II. számú gyáregység termelési jelentési rendszerének egyszerűsítésére, s a gyáregységgel közösen javaslatot készítettek el az üzem- i rány ítás korszerűsítésére. Munkájuknak közvetlenül pénzben mérhető eredménye is van. Átdolgozták a nyomdai anyagok megrendelését szabályozó igazgatói utasítást. AZ EGYSZEMÉLYI FELELŐSSÉG Az osztály által végrehajtott feladatok összhangban állnak az MSZMP KB 1971. decemberi határozatával, mely a vállalati üzem. és munkaszervezés korszerűsítéséről szól. Ezt szem előtt tartva foglalkozott az osztály a gazdálkodás szervezettségének értékelésével, a gazdasági hatékonysággal. A gyár belső irányítási rendszerének korszerűsítése érdekében, a hatáskörök rendezésében, a döntés-előkészítés jobbá tételében, a gyári szervezeti egységek hatékonyabb irányításában történtek lépések a Szervezeti és Műszaki Szabályzat korszerűsítése során, továbbá a kettes számú gyáregység üzemirányításának fejlesztésével összefüggő vizsgálatot követő intézkedésekkel. A Központi Bizottság határozatának végrehajtását szolgálják az idei feladatok. Többek között a szervezési osztály foglalkozik a vezetési, az irányítási, az információs, a szervezeti, valamint az ösztönzési rendszerek elemzésével és a fejlesztési lehetőségekkel. Megvizsgálják a 3-as számú gyáregység javító-karbantartó munkáját. Továbbá az építészeti üveg termelés-előkészítési, termelésirányítási rendszerét és értékesítési lehetőségeit. A vezetés szervezési funkciójának gyakorlása során maradéktalanul érvényesülnie kell az egyszemélyi felelősségnek. A szervezési tevékenységen belül munka- megosztás van. A vezető feladata a cél meghatározása, a kidolgozott javaslatok alapján a döntéshozatal, a feltételek megteremtése, s a szervezési célok megvalósulásának ellenőrzése. A felszólalások arra utaltak, hogy a szervezési munka területén akad tennivaló. A munka színvonalát, eredményességét megfelelő érdekeltségi, ösztönzési rendszerrel fokozni lehet és kell is. Tagadhatatlan, hogy a szervezők munkája bonyolult, sok irányú ismeretet igényel. Alapvetően fontos, hogy a szakemberek átfogóan ismerjék a gyár szervezeti egységeinek életét, s egymáshoz való kapcsolatát egyaránt. Lovas Julianna, a szervezési osztály vezetője indokoltan mutatott rá a továbbképzés fontosságára. TÖBB FIGYELMET A PROPAGANDÁRA Vitathatatlan, hogy az átszervezés után az osztály együttműködése a gyár más szervezeti egységeivel sokat javult. Ám ahhoz sem fér kétség, hogy ez az együttműködés még nem teljes. Oka egyrészt a kellő szervezői gyakorlat hiánya, de az is hozzájárult, hogy egyes egységek elzárkóztak az információk szolgáltatásától. A testületi ülésen a felszólalók a szervezés több fontos kérdésére hívták fel a figyelmet. Csont József igazgatóhelyettes, a gyár főmérnöke elmondta, hogy az egy éve létrehozott szervezési osztály eredményesen dolgozott, ami egyben létjogosultságát igazolja. Vita volt a létszám körül. A lényeg azonban nem ezen múlik, hanem a felkészültségen, s azon, milyen mozgatóerőt jelent a gyárban, ahol 32 üzem és 28 osztály működik. Saját területükön ezek is végeznek szervezési munkát. Sőt, a művezetők is foglalkoznak, szinte mindennap, szervezési teendőkkel. A szervezés nagyon fontos a gyárban. Pénz nélküli beruházást jelent. A gyár létszáma a közelmúltban csökkent. Ha nincs kellő hatékonyságú szervezés, akkor bizonyos üzemrészekben leáll a munka. Rámutatott arra. hogy a múlt évben elég sok feladatot kapott a szervezési osztály. Tanácsosabb lenne, ha kevesebb vizsgálattal foglalkozna, de az minden vonatkozásban alaposabb legyen, s a tapasztalatok levonására és hasznosítására is minél hamarabb kerüljön sor. Búza Katalin, a gyár KISZ-bizottságának titkára elmondta, hogy a szervezési osztály munkáját a KISZ- szervezet is figyelemmel kíséri. egyes vizsgálatokat pedig hasznosítja is. Birkás Pál üzemvezető pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb súlyt kell fektetni a szervezés propagandájára, a korszerű módszerek ismertetésére. Ki kell dolgozni a szervezési munkát végző dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét. Hári Szilveszter, a gyár polgári védelmi törzsparancsnoka felszólalásában a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről szóló központi bizottsági határozattal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a gyár csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni a szervezési feladatoknak, ha minden téren figyelembe veszi a helyi sajátosságokat és a változó körülményeket. Tarján József, az üzemi pártbizottság titkára elismeréssel szólt a szervezési tevékenységről. Az osztály munkája lényegesen javult. A feladatokat azonban tudatosabban kell meghatározni. A párt végrehajtó bizottsága legutóbb 1981-ben foglalkozott a szervezéssel. Akkor több olyan feladtot jelöltek meg, amelyek ismét előtérbe kerültek. A mostani ülésen a szervezés fejlesztése és a hatékonyság fokozása érdekében több feladatot jelöltek meg. A szervezés szerteágazó, sok irányú munka. Nélkülözhetetlen a szerepe a gazdaság irányításában. Nem véletlen, hogy az Orosházi Üveggyár párt-végrehajtóbizottsága olyan behatóan foglalkozott ezzel a témával. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Posta és vegyesbolt Örméoykúton Egymáson tudunk segíteni? Az örménykúti Felszabadulás Tsz 45 tagú építőrészlege részben a termelőszövetkezet igényeinek megfelelően mezőgazdasági létesítményeket épít és tart karban, löszben külső megrendelést is vállal. Tavaly a községben felújították a szakorvosi rendelőt, és szövetkezeti lakásokat, Békéscsabán pedig az ÁFÉSZ-nek raktárt építettek. A termelése értékben elérte a 17 millió forintot. Tavaly kezdte el a részleg a községben az új postahivatal építését, amelyet május 1-én adnak át. Ugyanerre az időre készül el a takarékszövetkezet épülete, őszre pedig a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ örménykúti új vegyesboltja. Terápiás klub Békésen A békési művelődési központ klubhelyiségéből szerda délelőttönként jó hangulatú duruzsolás, beszélgetés, nevetés zaja hallatszik. Beljebb lépve látjuk, lányok, asszonyok vágnak, formáznak, ragasztanak bőr- és filcdarabokat. Tetszetős tűpárna, népművészeti poháralátét, kitűző, miegymás kerül ki a kezük alól. A férfiak a másik sarokban böngészik a totó-lottó cédulákat, kártyáznak, kvízjátékot játszanak. Az első pillantás után ítélve láthatóan összeszokott, szívesen tevékenykedő felnőtt klubba vezetett utunk. Mégsem egyszerű hétköznapi közösségi együttlét ez, hanem a rehabilitációs klub foglalkozása. Mindaddig, amíg dr. Szuromi Pál pszichiáter főorvos megérkezik, Kovács Istvánná szakgondozónő irányítja a manuális munkát, a beszélgetést. alapítás 1978-ban — A városi ideggondozó intézet hat éve a volt békési járás területének betegeit látja el — mondja dr. Szuromi Pál. — Viszonylag nem túl nagy a lakosság száma (körülbelül 45 ezer), így a napi 20—24-es betegforgalom mellett elég hosszan tudunk egy-egy emberrel beszélgetni. Amit az orvosi rendelés keretében tehetünk — a panaszok meghallgatása, vizsgálat, diagnózis, gyógyszerelés, folyamatos gondozás, ellenőrzés —, azt megtesszük a gondozóban. Ügy éreztük, többet is tehetnénk ezekért az emberekért. Végiglapoztuk a kartonokat, és 150 olyan beteget találtunk, akik bizonyos hosszan tartó, visz- szatérő lelki betegségben szenvednek, nehezen építenek ki emberi, társas kapcsolatokat és magányosak. Levélben hívtuk őket, jöjjenek a klubunkba, kapcsolódjanak a társasághoz. Először 1978-ban sikerült megalakítaniuk a klubot. Idegenkedést, bizalmatlanságot kellett legyőzniük a tagok és hozzátartozóik részéről egyaránt. Vajon mivel tölthetik ott az időt, miért kell eltérni a megszokottól, hogy viszonyulnak egymáshoz a'klubtársak? A nagyon különbözően sérült, más érdeklődésű, tájéko- zottságú és érzékenységű embereket milyen programmal lehet közösséggé formálni? Kérdések tömege nehezedett a klubalapítóra. Pénz sem volt semmire. Az üzemek, téeszek, vállalatok, egyéb munkahelyek vezetőit a gondozó munkatársai megkeresték, segítsenek e fontos rehabilitációs láncszem kialakításában. Ez volt a kezdet. Gyógyító szórakozás A földrengés véget vetett a töprengésnek és a klubéletnek. Csak 1982 tavaszán találkozhattak újra a helyreállított művelődési ház klubtermében. Ott, ahol az egészségügyi szolgálat nem jelképek, hanem a segítő civil ruhás emberek formájában próbálja a betegség támadásait kivédeni, megelőzni, a gátlásokat feloldani, az összetört önérzetet, önbizalmat felépíteni. Lapozzuk a klubnaplót. Személyre szóló megfigyelések, ki hogyan viselkedett, reagált, beszélgetett. Zene- hallgatás, filmvetítés, névnapi köszöntések, teázás, színházlátogatás, kirándulások emlékét őrzik a lapok. A jó hangulatú foglalkozások egyik nyilvánvaló bizonyítéka a megjegyzés: ,,Tizenkét órakor a rend kedvéért mégiscsak menni kellett hazafelé.” Érzelmileg erősen kötődnek ezek az emberek orvosukhoz és a gondozónőhöz. A beszélgetések során derül ez ki leginkább, amikor hétköznapi konfliktusaik megoldásához, döntéseik ítéletéhez kérik a „doktor úr” tanácsát, véleményét. Nagy élményt jelentenek a kirándulások, a megszokott környezetből való eltávozások. Erről tanúskodnak a fotók és az amatőr filmfelvételek. Vissza a hétköznapi életbe — Hosszú ideig tartott, amíg megismerték, elfogadták egymást — magyaráz Szuromi doktor. — Amíg megértették, hogy ha valaki rossz volt hozzájuk, nem az egész világ az. A hosszas, az évek során ismétlődő kezelések újra és újra elszakítják a beteget családjától, munkahelyétől, barátaitól, egyszóval eredeti szociális környezetéből. A kapcsolatok azonban nemcsak emiatt, hanem inkább az előítéletek következtében lazulnak. Ha valakit „úgy” kezeltek, a környezetében mindenki ugyanarra gondol, még ha nem is lát lényeges változást családtagján, ismerősén. A tengernyi előítélettel való harc csak fokozódik, ha a beteg átmenetileg munkaképtelenné válik. Körülötte valódi vagy vélt gyanakvás, ő maga pedig egyre inkább kirekesztődik a társadalomból. A terápiás klubunk ezt a folyamatot szeretné megállítani, lehetőség szerint visszafordítani. Az idejárok egymásnak is tanácsot, biztatást adnak, s ennek a szónak legalább akkora a hitele előttük, mint az orvos szavának. Ezek a heti társas programok nemegyszer az egyetlen kapcsolatot jelentik a külvilággal, s az életben való eligazodást szolgálják. Az önállóságukat, kezdeményezőkészségüket szeretnénk továbbfejleszteni. A terápiás foglalkozások témáját, ötleteit még mindig nekünk kell megadni. A család segítségére is jobban számítanánk, hiszen az ő érdekük is a visszailleszkedés. Közvélemény-kutató kérdőívet töltöttek ki a klubtagok, s ez sokat elárult gondolkodásukról, életükről. Jól érzik itt magukat, befogadták egymást, mert megér - tőek a másikkal szemben. Jellemző egyikük véleménye: „Kérdés: egymáson tudnánk-e többet segíteni? Válasz: talán?!" ♦ Hasonló rehabilitációs klub nem sok, talán egy- kettő van mindössze az országban. Irányítóit Békésen is a nagy energiabefektetéssel szerzett sikerélmény (ha van ilyen) ösztönzi. 1983 januárjától a békési klub megyei anyagi támogatással működik, és a helybeliek is sokat segítenek. Tervezik már a jövőt, ha átadják a város új rendelőintézetét, a gondozóban felszabadul egy raktárhelyiség. Itt bőrmegmunkálással, agyagozással foglalkozhatnak majd a klubtagok és más gondozottak. Ez a kreatív, alkotó jellegű terápia gyakorlati érzéküket, kézügyességüket, fantáziájukat fejleszthetné a társas együttlétek során. Bede Zsóka Megállítani az utast Az egykori csárdákat évszázaddal, sőt évszázadokkal ezelőtt a pusztában vezető utak mentén találták a kor vándorai, akik gyalogszerrel vagy lóháton járták az országot. A csárda, a fogadó fedelet, menedéket nyújtott a kor turistáinak, akik megpihentek, ettek-ittak, tisztálkodtak, és felfrissülve indultak tovább. A huszadik század második felének autós turistái is szívesen megszakítják útjukat — ha van miért. A tengerentúli és az európai fejlett országokban az autópályákat nemcsak éttermek, eszpresszók, benzinkutak szegélyezik, hanem olyan épületegyüttesek is, amelyekben az automaták pénzbedobásra szolgálják ki az utast a borotvahabtól a kölnivízig, a papír zsebkendőtől a hajszárítóig, a legkülönfélébb apróságokkal és komfortos tisztálkodási lehetőségekkel. Megállítani az utast: ez a cél vezette annak a tanulmánynak a készítőit is, akik a közelmúltban a Közlekedési Minisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal nevében készítettek előterjesztést. Ezzel Magyarországon első alkalommal készült idegenforgalmi szempontokból kiinduló, átfogó koncepció a tranzitturizmus fejlesztésére. A tanulmány, mint az ÓIT elnöksége határozatban is rögzítette, alkalmas arra, hogy a jövőben létesítendő autópályák és főútvonalak építése során támpontul szolgáljon a megállóhely- rendszer műszaki kiépítéséhez, területi elhelyezéséhez, méghozzá úgy, hogy az egybeesik a turizmus érdekeivel. Az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöksége felkérte az érdekelt minisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket, a fővárosi és a megyei tanácsokat, a tájegységi intéző bizottságokat, a tanácsi idegenforgalmi bizottságokat — vagyis minden érdekelt fórumot —, hogy a tervezett elhatározásokkal kapcsolatos állásfoglalásaiknál vegyék figyelembe a feladatokat, járuljanak hozzá azok megvalósításához. Bár a közeli években, mint az egyéb beruházásokra, úgy az autópálya-építésekre is viszonylag kevesebb telik, várhatóan a szűkösebb anyagi eszközökből is nagyobb részt fordítanak a turistákat megállásra késztető korszerű létesítmények kialakítására. Ezek a megállóhelyek, ha nem is közvetlenül lendítik fel az ország idegenforgalmát, jó szolgálatot tesznek a hazai és a külföldi autós turistáknak. Az emberek szívesebben és nyugodtabban autóznak olyan utakon, amelyek mentén megtalálhatók az egykori csárdák, fogadók mai, korszerű utódai, a vendégmarasztaló, és — nem mellékesen — az ország bevételeit is növelő, kényelmes megá,,óhe,yek- Gál Zsuzsa
