Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
k 1984. február 1., szerda Szomszédolás oél uábyarorszáb „ A szegedi építészek kiállításáról. A Horváth Mihály utcai képtár 3 szintjét a szegedi tervezővállalatok építészeinek elmúlt évtizedekben megvalósult és a megvalósulás útján haladó munkái — színes totók, tervrajzok, makettek — töltik meg. A felszínes szemlélőnek látványos és gazdag képeskönyv ez a tárlat, s ha például egy külföldi csupán e kiállításról ismerhetné meg Csongrád megye, vagy tágabban Dél-Magyarország mai építészeti arculatát, nem távozna rossz benyomásokkal. Aki viszont itt élve figyeli a város és a környék változó arculatát, nem is beszélve a „bennfentesekről”, elsősorban a kiállító építészekről, akik a mai építészet ellentmondásainak szenvedő részesei. Szerződéses anarchia. Bírósági szakértő mondja: „Mostanában nem divat szállítási szerződéseket kötni. Inkább az ad hoc jellegű üzletkötések dominálnak.” Miért kötelezné el magát a monopolhelyzetben levő, keresett alapanyagot gyártó vállalat? A feldolgozók sorban állnak a kapui előtt, termelésének minden morzsáját azonnal megveszik. Sokszor baj van a to- vábbfeldolgozásra kerülő anyagok minőségével is. Jelentős francia üzlethez jutott az egyik szövetkezet. A szövetkezet 3 nap alatt elkészítette a mintadarabot, kiváló minőségben. A 3 napból a legtovább a faanyag kiválogatása tartott, mert a dei'ék franciák még a kerti bútor fájában sem tudják a kettőnél több csomó látványát elviselni. Jövőre felépül a nagyüzem. Kézi falazó elemeket előállító gázbetongyár épül Gyöngyösvisontán. Az Aprítógépgyár 425 millió forintos munkára szerződött. Az összes hazai gép és villamos berendezés gyártását, illetve beszerzését, valamint a teljes technológiai szerelést és a próbaüzem lefolytatását vállalta. Mindebből 90—100 millió forintos a saját munka (gépgyártás, szerelés), melynek jelentős részét ebben az évben kell elvégeznie, a többire alvállalkozókat vont be. A kivitelezés a múlt év elején kezdődött, azzal párhuzamosan az Aprítógépgyár is megkezdte a gépek gyártását. Gondosabb munka, kevesebb panasz. Az első évet záró Jászsági Elektromos Szolgáltató Kisvállalat igazgatója beszámolt a városi tanács végrehajtó bizottságának. A dolgozók közös igyekezetének és a tanács segítségének hatására a megrendelők észre se vették az átszervezést. Pedig a GELKA még tartogatott kellemetlen meglepetést utódjának. Kedvezőtlen feltételekkel ruházta át a garanciális szerződéseket, illetve évközben többiét meg is szüntetett. De a dolgozók az önállóságot nem kényszernek, hanem lehetőségnek tekintették. Forgalmuk hasonlóan alakult a korábbi évekéhez, és végül a tervezettnél 400 ezer forinttal több bevételt értek el. csoNoaiD * MEGru HÍRLAP Nem csak hív, de fizet is a MÁV. Azt a munkahelyet, ahol az átlagosnál nagyobb a balesetveszély, ahol 'a dolgozók ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, ahol gyakorlatilag nincs ünnepnap, munkaszüneti nap, csak úgy lehet vonzóvá tenni, ha a dolgozót jól megfizetik, és különböző juttatásokat, kedvezményeket is adnak. 'A MÁV Szegedi Igazgatóságának területén-az elmúlt évben 1946 dolgozót vettek fel, 300-zal többet, mint 1982-ben.’> Viszont 1871-en mentek él a vasúttól, közülük 500-an nyugdíjba. Nem kis gond betölteni az eltávozottak helyét. A létszámnövekedés főként Békés megyében volt kedvező. Sokat segítettek a munkaügyi információs és szolgáltató irodák. Bács- Kiskun megyében viszont ezek sem tudtak sokat ten-' ni. Továbbra is munkaerő- hiány van Szeged és Kecskemét területén. A modern technikához jobban találnak szakembereket, a segédmunkára viszont alig. A vevőt ki kell szolgálni... Aki kereskedő embertől akar megtudni valamit is az áruk világán túli dolgokról, jól teszi, ha külön figyelmet fordít a bolti forgalomra. Mert, ha csak egyetlen érdeklődő vásárol és ácsorog a boltban, a vérbeli kereskedő egykettőre faképnél hagyja .csak beszélgető partnerét. Neki ugyanis a vevő minden körülmények között első és legfontosabb partnere. Akár csak egy röpke eligazítás erejéig is igényli az eladó tanácsát, akár mondjuk arról kíván értekezést folytatni. mit is kellene ajándékozni a nagymamának névnapjára ... S mindez bizonyosan így van, hiszen ezt az összefüggést Hegedűs Lászlóné, a vásárhelyi Hód Áruházban dolgozó kereskedő mondta el. Több mint 20 évnyi szakmai tapasztalat birtokában, minthogy azóta egyfolytában a • pult mögött áll. Kicsi a választék műtrágyából. A nagy termések egyik alapfeltétele a jó tápanyagellátás. Mi a helyzet a mütrágyaellátás terén? — kérdeztük az egyik forgalmazó vállalattól, az AGRO- KER-től. A nitrogénműtrágya-ellátásban jelenleg választéki gondok vannak, mivel a szerződött árualapok eltérnek a vevők igényeitől. Csak azokhoz a kultúrákhoz tudnak e szerekből adni, ahol ez a szakmai szempontokat is figyelembe véve agrotechnikai lag is indokolt. Nitrogén műtrágyákból tehát a választék korlátozott, viszont mennyiségben minden igényt ki tudnak elégíteni. A foszfor műtrágya iránti igényeket a hazai szemcsézett és porított szuperfoszfáton kívül szovjet és tőkés importból származó triplefoszfátból, illetve kis mennyiségben MAP- ból teljesítik. A kálium hatóanyagú műtrágyákból az előző évekhez hasonlóan, választékban és mennyiségben is megfelelő ellátás lesz. Vevők vagyunk. A fenti cím tulajdonképpen idézőjel közé kívánkozik. Mindany- nyian tudjuk, hogy egy olyan mozgalmat takar, amely a közösség érdekében próbál megoldást keresni. Mondván tehát, hogy „vevők vagyunk” minden apróságra, kis és nagy dologra. Arra, amit nem gyártanak, arra, amire a kereskedelem a legjobb esetben csak a karját tudja sajnálkozóan széttárni. Van eredménye, nincs eredménye? Egyszer csak jelentkezik valaki, és azt mondják: kérem, mi már csináljuk is, jtt van, használják, rendelkezzenek vele. összeállította: S. S. Négy fiatal mérnök az építőiparban A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat négy fiatal mérnökével a csabai központ klubszobájában beszélgetünk. Közös ismertetőjük, hogy mindannyiuknak ez az első munkahelye. Főiskolai, egyetemi éveik alatt tanulmányi ösztöndíjat kötöttek a vállalattal, és gond- jaik-problémáik, illetve első sikerélményeik egyaránt a pályakezdéshez kapcsolódnak. Szilbereisz József Budapesten végzett, az Ybl Miklós főiskola magasépítő szakán, ’83 őszétől dolgozik, a panelösszeszerelőknél művezető. Oláh Ildikó szintén az Ybl Miklós főiskolát végezte el, de Debrecenben. Másfél éve dolgozik, generálelőkészítő. Malatyinszki Tamás a miskolci nehézipari egyetemen szerzett gépész- mérnöki oklevelet, tavaly ősszel állt munkába, a karbantartóknál művezető. Ge- legonya József végzett a legkorábban tanulmányaival, már 3 éve van a vállalatnál, a budapesti műszaki (egyetemen építőmérnöki ka- jron tanult, üzemvezető. — A vállalatnál bevált gyakorlat, hogy a friss diplomás mérnökök rendszerint művezetői beosztásban kezdenek el dolgozni. Hogyan kapcsolódik az ilyen jellegű munka az iskolában tanultakhoz? M. Tamás: Tulajdonképpen a jelenlegi munkám nemigen kapcsolódik az egyetemi tananyaghoz. Ott inkább a tervezésre helyeztek nagyobb súlyt, itt viszont a gyakorlati kérdések megoldása, és az emberekkel való bánás kerül előtérbe. Sz. József: Mi a főiskolán inkább a gyakorlati kérdésekről _ hallottunk többet. A kivitelezés kérdéseiről épp annyit tanultunk, mint az elméleti dolgokról. O. Ildikó: Nálunk is kimondottan gyakorlati szakemberképzés folyt a főiskolán. Én itt azért számítok kivételnek, mert úgynevezett generál-előkészítéssel foglalkozom, nem művezetéssel. De ebben a munkában is hasznosíthatom a főiskolai tananyagot. — A vezetési ismeretek elsajátítását, és az emberekkel való bánást megkönnyítheti, .ha elméletileg felkészítik a diplomásokat erre. Adott-e valami használható támpontot az egyetem? G. József: Ahhoz, hogy a munkahelyünkön beilleszkedjünk, és megismerjenek bennünket, elsősorban önmagunk munkájával kell bemutatkoznunk. Tehát elsődlegesen a munkánk lehet az összekötő kapocs. Másodsorban a KISZ és a szakszervezet adhat erre lehetőséget. A gyakorlati vezetési ismereteket pedig véleményem szerint csak a helyi tapasztalatok megszerzése után sajátíthatjuk el, ezért különösebben pályám elején nem hiányzott az elméleti vezetési felkészítés. Sz. József: Nálunk, a főiskolán fél éven keresztül tanítottak vezetési ismereteket. Nagyszerű előadónk volt, aki a különböző vezetési stílusokon kívül megismertetett bennünket a magyar építőipari vállalatok felépítésével. Szervezésből is sok gyakorlati problémát elemeztünk. Ügy érzem, nekem ilyen szempontból is jelentett valamit az iskola.* M. Tamás': Vezetési ismereteket mi csak szőrmentén tanultunk az egyetemen. Nem tudom, hogy mennyit jelentett volna, ha részletesebben, alaposabban foglalkozunk vezetéselmélettel. — Hogyan fogadták önöket a közvetlen főnökeik, beosztottaik? O. Ildikó: Kicsit úgy vették, mintha a főiskoláról kikerülve már kész generálelőkészítő lennék, pedig ezt a munkát úgy négy-öt évig kell csinálni ahhoz, hogy valaki kiforrott előkészítő legyen. A szakmai beilleszkedéshez nekem jól jött volna valamivel több segítség. Jó lett volna, ha elősegítik a minél gyorsabb munkakapcsolatok kialakítását. Sajnos, még most is van olyan üzemegységünk, ahol személyesen nem jártam. Sz. József: A brigád, amihez kerültem, szakmailag és emberileg egyaránt sokat ér. Mint új embert, hamar befogadtak. Az előző művezetővel az első három hónapban közösen dolgoztunk, átadta a legalapvetőbb szakmai fogásokat, és megismertetett jó néhány kollégával. M. Tamás: Egyetemi éveim alatt a nyári szakmai gyakorlatokon kívül is dolgoztam a cégnél. Ezért amikor tavaly ősszel végleg idejöttem, már nem voltam idegen. — Az alsó- és középszintű vezetők munkája többek között azért nehéz, mert két oldalról érhetik nap mint nap kritikák. Melyek azok a súrlódási felületek, amelyeket eddig már megismertek? Sz. József: Nálunk akkor vannak problémák, ha anyaghiány miatt nem megy a panelek szerelése. Az állásidő pénzkiesést is jelent. Ilyenkor bizony a munkások nem rejtik véka alá rosz- szallásukat. G. József: Amikor legelőször még én is művezető voltam, ugyanezt állapítottam meg. Kiegészítve azzal, hogy a jutalmak elosztása is nézeteltérés forrása lehet. Most három művezető irányítása a feladatom. Természetesen több ember sokkal több súrlódást jelent. — Van-e még nimbusza ennek a szónak, „mérnök’’ a vállalat kapuin belül, illetve azon kívül? G. József: Az építőiparban dolgozó műszaki értelmiség megbecsülése véleményem szerint nemigen változott az elmúlt időszakban. Különösen a kivitelező építőipar kevésbé jó híre hat ki a mérnökök megítélésére. A vállalaton belül viszont megbecsülnek bennünket, a fizetésem megfelel a más vállalatoknál hasonló beosztásban dolgozók átlagának. O. Ildikó: Az én kezdő fizetésem magasabb volt, mint volt iskolatársaimé. Jelenleg is néhány száz forinttal meghaladja az átlagot. • M. Tamás: Ha már pénzről van szó, a kezdő fizetésre én sem panaszkodom. A megbecsülés egyéb jeleit is érzem. Főleg annak örülök, ha az idősebb kollégák, vagy szakmunkások kisegítenek, ha problémám van, vagy tanácsokkal látnak el, ha megakadok a munkában. — Talán nem tapintatlanság megkérdezni, hogy mire futja a havi jövedelemből? Hárman még a családalapítás előtt állnak, előbb-utóbb olyan kérdést is meg kell oldani, mint például a lakás. G. József: Én már megnősültem, gyermekem is van. A fizetésem elég jó, de a lakáshoz csak a család segítségével juthattunk. — Mindezeket figyelembe véve, hogyan értékelik pillanatnyi helyzetüket? O. Ildikó: Szeretem a munkámat, és úgy érzem, meg tudok felelni az elém állított követelményeknek. Föl se merült bennem, hogy máshová menjek dolgozni. M. Tamás: Hasonlókat mondhatok én is. Természetesen szeretném, ha a későbbiek során nagyobb szakmai felkészültséget igénylő munkákat is kapnék. Pillanatnyilag legjobban az foglalkoztat, hogy mikor visznek be katonának. Sz. József: Az első hetekben néhány dolog elkedvetlenített, de a munkatársaim jelenléte sokat segített. Már jól érzem magam itt, és a napi két, két és fél órás utazás ellenére sem nézek más munkahely után. G. József: Érdekes, amit csinálok, bár igaz, hogy elméleti kérdésekkel nemigen foglalkozom. Tervezni egy gazdasági munkaközösség keretén belül szoktam. A szabad időm kihasználása így visszahat a vállalati munkámra is, mert elősegíti az ismereteim gyarapítását. Lovász Sándor MHSZ-élet a gyulai kórházban Jutalmat kapott Pálmai Mária is Hz apró települések ellátásáról tárgyalt a SZÜVOSZ elnöksége Ezekben a hetekben, napokban készítenek számvetést elmúlt évi tevékenységeikről országszerte az MHSZ-klubok. Gyulán a legnagyobb taglétszámú klub a megyei kórházban tevékenykedik. Közgyűlésüket hétfőn a kora délutáni órákban tartották a kórház éttermében. A beszámolót dr. Kovács Gábor, a klub titkára terjesztette a hallgatóság elé. Bevezetőjében megállapította: a honvédelmi klub olyan szervezeti alapegység, mely az önkéntesség alapján tömöríti tagjait. Tevékenysége kiterjed a dolgozók széles körére, ezen belül az ifjúság valamennyi rétegére. A KISZ-szel közösen biztosítják a fiatalok hazafias, internacionalista, honvédelmi nevelését. A szervezeti életről szólva elmondotta, hogy három évvel ezelőtt alakult a klub, amelynek jelenleg 96 tagja van. A héttagú klubtanács rendszeresen ülésezik m és így koordinálja, irányítja a munkát. Segítséget nyújtottak a kambodzsai gyermekváros építéséhez, amelynek számlájára háromezer forintot fizettek be. A klub technikai felszereltsége kielégítő, és megvan a megfelelő alap ahhoz, hogy a tartalékosok utóképzésében a lövészetek színvonalának emelésében a jövőben is előre tudjanak lépni. Szó volt még az ez évi tervekről, az MHSZ-sarok létesítéséről, lő- pavilon felállításáról. A beszámolót követően többen mondták el véleményüket. Felszólalt Máté István, az MHSZ városi vezetőségének titkára, aki eredményesnek ítélte a kórházi klub munkáját. A hozzászólások után Várdai György, a klub elnöke adott át jutalmakat a legeredményesebb MHSZ-aktíváknak. Kép, szöveg: Béla Ottó A SZÖVOSZ elnöksége keddi ülésén a községek, kistelepülések kereskedelmi hálózatáról tanácskozott. Amint elmondták, az aprófalvak népességének megtartásában döntő szerepe van a boltoknak, a vendéglőknek, az építő- és tüzelőanyag-telepeknek, amelyeknek nagy többsége fogyasztási szövetkezetek kezelésében áll. Csakhogy ezeknek az üzleteknek egy része — megközelítően 50 százaléka — elavult, már nem képes maradéktalanul a kulturált, színvonalas ellátás biztosítására. Mintegy 1500 kereskedelmi egység felújítása vált szükségessé. A SZÖVOSZ elnöksége a hálózat korszerűsítésének elősegítésére — a kormányzati szervek egyetértésével — három évre szóló akciót kezdeményezett. Az AFÉSZ-ek- nek azonban általában kevés ehhez a pénzük. A SZÖVOSZ javaslatára a Pénzügyminisztérium hozzájárult, hogy az ÁFÉSZ-ek által befizetett tartalékalap egy részét az akció keretébén a kistelepülések kereskedelmi hálózatának rekonstrukciójára fordíthassák a szövetkezetek. Ez az összeg az idén mintegy 120 millió forint. Az ÁFÉSZ-ek pályázat útján részesülhetnek ebből a — visz- sza nem térítendő — támogatásból. A támogatás odaítélésénél előnyben részesítik azokat a rekonstrukciókat. amelyekhez az ÁFÉSZ-ek nagyobb arányban használják fel saját forrásaikat, és amelyik felújítások 500 lakosúnál kisebb településen kezdődnek. Pályázat népi gyermekjáték készítésére A VII. nemzetközi bábfesztivál szervező bizottsága és a Kecskeméti Játékmúzeum a Népművészeti Egyesület védnökségével pályázatot hirdet természetes alapanyagú népi gyermekjátékok készítésére. A pályázat célja: a tárgyalkotó népművészet hagyományainak ápolása, a népművészeti munka széles körű népszerűsítése, a gyermekek fantáziájának és kreativitásának fejlesztését szolgáló játékok felkutatása, megismertetése. A pályázaton részt vehet mindenki, aki pályamunkáit amatőrként készíti. Nem lehet pályázni viszont olyan tárgyakkal, melyek országos pályázatokon már szerepeltek, vagy a kereskedelmi forgalomból ismertek. A pályamunkák április 24-ig küldhetők el a Békés megyei Művelődési Központnak. Az országos zsűri által kiválogatott pályamunkák a VII. nemzetközi bábfesztivál alkalmából a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban megrendezésre kerülő kiállításon lesznek bemutatva. A bíráló bizottság döntése alapján a kiállítás megnyitóján a fesztivál, a Kecskeméti Játékmúzeum és a Népművészeti Egyesület díjait oszták ki 1984. június 27-én 9 órakor.
