Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

k 1984. február 1., szerda Szomszédolás oél uábyarorszáb „ A szegedi építészek kiál­lításáról. A Horváth Mihály utcai képtár 3 szintjét a szegedi tervezővállalatok építészeinek elmúlt évtize­dekben megvalósult és a megvalósulás útján haladó munkái — színes totók, tervrajzok, makettek — töl­tik meg. A felszínes szem­lélőnek látványos és gazdag képeskönyv ez a tárlat, s ha például egy külföldi csupán e kiállításról ismerhetné meg Csongrád megye, vagy tágabban Dél-Magyarország mai építészeti arculatát, nem távozna rossz benyo­másokkal. Aki viszont itt élve figyeli a város és a környék változó arculatát, nem is beszélve a „benn­fentesekről”, elsősorban a kiállító építészekről, akik a mai építészet ellentmondá­sainak szenvedő részesei. Szerződéses anarchia. Bí­rósági szakértő mondja: „Mostanában nem divat szállítási szerződéseket köt­ni. Inkább az ad hoc jelle­gű üzletkötések dominál­nak.” Miért kötelezné el magát a monopolhelyzetben levő, keresett alapanyagot gyártó vállalat? A feldolgo­zók sorban állnak a kapui előtt, termelésének minden morzsáját azonnal megve­szik. Sokszor baj van a to- vábbfeldolgozásra kerülő anyagok minőségével is. Je­lentős francia üzlethez ju­tott az egyik szövetkezet. A szövetkezet 3 nap alatt el­készítette a mintadarabot, ki­váló minőségben. A 3 nap­ból a legtovább a faanyag kiválogatása tartott, mert a dei'ék franciák még a kerti bútor fájában sem tudják a kettőnél több csomó látvá­nyát elviselni. Jövőre felépül a nagy­üzem. Kézi falazó elemeket előállító gázbetongyár épül Gyöngyösvisontán. Az Aprí­tógépgyár 425 millió forin­tos munkára szerződött. Az összes hazai gép és villamos berendezés gyártását, illetve beszerzését, valamint a tel­jes technológiai szerelést és a próbaüzem lefolytatását vállalta. Mindebből 90—100 millió forintos a saját mun­ka (gépgyártás, szerelés), melynek jelentős részét eb­ben az évben kell elvégez­nie, a többire alvállalkozó­kat vont be. A kivitelezés a múlt év elején kezdődött, azzal párhuzamosan az Ap­rítógépgyár is megkezdte a gépek gyártását. Gondosabb munka, keve­sebb panasz. Az első évet záró Jászsági Elektromos Szolgáltató Kisvállalat igaz­gatója beszámolt a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának. A dolgozók közös igyekezetének és a tanács segítségének hatására a megrendelők észre se vették az átszervezést. Pedig a GELKA még tartogatott kellemetlen meglepetést utódjának. Kedvezőtlen fel­tételekkel ruházta át a ga­ranciális szerződéseket, il­letve évközben többiét meg is szüntetett. De a dolgozók az önállóságot nem kény­szernek, hanem lehetőség­nek tekintették. Forgalmuk hasonlóan alakult a korábbi évekéhez, és végül a terve­zettnél 400 ezer forinttal több bevételt értek el. csoNoaiD * MEGru HÍRLAP Nem csak hív, de fizet is a MÁV. Azt a munkahelyet, ahol az átlagosnál nagyobb a balesetveszély, ahol 'a dol­gozók ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, ahol gyakorlatilag nincs ün­nepnap, munkaszüneti nap, csak úgy lehet vonzóvá ten­ni, ha a dolgozót jól meg­fizetik, és különböző jutta­tásokat, kedvezményeket is adnak. 'A MÁV Szegedi Igazgatóságának területén-az elmúlt évben 1946 dolgozót vettek fel, 300-zal többet, mint 1982-ben.’> Viszont 1871-en mentek él a vasút­tól, közülük 500-an nyugdíj­ba. Nem kis gond betölteni az eltávozottak helyét. A létszámnövekedés főként Békés megyében volt ked­vező. Sokat segítettek a munkaügyi információs és szolgáltató irodák. Bács- Kiskun megyében viszont ezek sem tudtak sokat ten-' ni. Továbbra is munkaerő- hiány van Szeged és Kecs­kemét területén. A modern technikához jobban talál­nak szakembereket, a segéd­munkára viszont alig. A vevőt ki kell szolgál­ni... Aki kereskedő ember­től akar megtudni valamit is az áruk világán túli dol­gokról, jól teszi, ha külön figyelmet fordít a bolti for­galomra. Mert, ha csak egyetlen érdeklődő vásárol és ácsorog a boltban, a vér­beli kereskedő egykettőre faképnél hagyja .csak be­szélgető partnerét. Neki ugyanis a vevő minden kö­rülmények között első és legfontosabb partnere. Akár csak egy röpke eligazítás erejéig is igényli az eladó tanácsát, akár mondjuk ar­ról kíván értekezést foly­tatni. mit is kellene ajándé­kozni a nagymamának név­napjára ... S mindez bizo­nyosan így van, hiszen ezt az összefüggést Hegedűs Lászlóné, a vásárhelyi Hód Áruházban dolgozó kereske­dő mondta el. Több mint 20 évnyi szakmai tapasztalat birtokában, minthogy azóta egyfolytában a • pult mögött áll. Kicsi a választék műtrá­gyából. A nagy termések egyik alapfeltétele a jó táp­anyagellátás. Mi a helyzet a mütrágyaellátás terén? — kérdeztük az egyik forgal­mazó vállalattól, az AGRO- KER-től. A nitrogénműtrá­gya-ellátásban jelenleg vá­lasztéki gondok vannak, mi­vel a szerződött árualapok eltérnek a vevők igényeitől. Csak azokhoz a kultúrák­hoz tudnak e szerekből ad­ni, ahol ez a szakmai szem­pontokat is figyelembe vé­ve agrotechnikai lag is in­dokolt. Nitrogén műtrágyák­ból tehát a választék korlá­tozott, viszont mennyiség­ben minden igényt ki tud­nak elégíteni. A foszfor mű­trágya iránti igényeket a ha­zai szemcsézett és porított szuperfoszfáton kívül szov­jet és tőkés importból szár­mazó triplefoszfátból, illet­ve kis mennyiségben MAP- ból teljesítik. A kálium ha­tóanyagú műtrágyákból az előző évekhez hasonlóan, választékban és mennyiség­ben is megfelelő ellátás lesz. Vevők vagyunk. A fenti cím tulajdonképpen idézőjel közé kívánkozik. Mindany- nyian tudjuk, hogy egy olyan mozgalmat takar, amely a közösség érdekében próbál megoldást keresni. Mondván tehát, hogy „ve­vők vagyunk” minden apró­ságra, kis és nagy dologra. Arra, amit nem gyártanak, arra, amire a kereskedelem a legjobb esetben csak a karját tudja sajnálkozóan széttárni. Van eredménye, nincs eredménye? Egyszer csak jelentkezik valaki, és azt mondják: kérem, mi már csináljuk is, jtt van, hasz­nálják, rendelkezzenek vele. összeállította: S. S. Négy fiatal mérnök az építőiparban A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat négy fiatal mérnökével a csabai központ klubszobájában be­szélgetünk. Közös ismertető­jük, hogy mindannyiuknak ez az első munkahelye. Fő­iskolai, egyetemi éveik alatt tanulmányi ösztöndíjat kö­töttek a vállalattal, és gond- jaik-problémáik, illetve első sikerélményeik egyaránt a pályakezdéshez kapcsolód­nak. Szilbereisz József Bu­dapesten végzett, az Ybl Miklós főiskola magasépítő szakán, ’83 őszétől dolgozik, a panelösszeszerelőknél mű­vezető. Oláh Ildikó szintén az Ybl Miklós főiskolát vé­gezte el, de Debrecenben. Másfél éve dolgozik, generál­előkészítő. Malatyinszki Ta­más a miskolci nehézipari egyetemen szerzett gépész- mérnöki oklevelet, tavaly ősszel állt munkába, a kar­bantartóknál művezető. Ge- legonya József végzett a legkorábban tanulmányai­val, már 3 éve van a válla­latnál, a budapesti műszaki (egyetemen építőmérnöki ka- jron tanult, üzemvezető. — A vállalatnál bevált gyakorlat, hogy a friss dip­lomás mérnökök rendszerint művezetői beosztásban kez­denek el dolgozni. Hogyan kapcsolódik az ilyen jellegű munka az iskolában tanul­takhoz? M. Tamás: Tulajdonkép­pen a jelenlegi munkám nemigen kapcsolódik az egyetemi tananyaghoz. Ott inkább a tervezésre helyez­tek nagyobb súlyt, itt viszont a gyakorlati kérdések meg­oldása, és az emberekkel való bánás kerül előtérbe. Sz. József: Mi a főisko­lán inkább a gyakorlati kérdésekről _ hallottunk töb­bet. A kivitelezés kérdései­ről épp annyit tanultunk, mint az elméleti dolgokról. O. Ildikó: Nálunk is ki­mondottan gyakorlati szak­emberképzés folyt a főisko­lán. Én itt azért számítok kivételnek, mert úgynevezett generál-előkészítéssel fog­lalkozom, nem művezetéssel. De ebben a munkában is hasznosíthatom a főiskolai tananyagot. — A vezetési ismeretek elsajátítását, és az emberek­kel való bánást megkönnyít­heti, .ha elméletileg felkészí­tik a diplomásokat erre. Adott-e valami használható támpontot az egyetem? G. József: Ahhoz, hogy a munkahelyünkön beil­leszkedjünk, és megismerje­nek bennünket, elsősorban önmagunk munkájával kell bemutatkoznunk. Tehát el­sődlegesen a munkánk lehet az összekötő kapocs. Másod­sorban a KISZ és a szakszer­vezet adhat erre lehetőséget. A gyakorlati vezetési isme­reteket pedig véleményem szerint csak a helyi tapasz­talatok megszerzése után sajátíthatjuk el, ezért külö­nösebben pályám elején nem hiányzott az elméleti vezetési felkészítés. Sz. József: Nálunk, a fő­iskolán fél éven keresztül tanítottak vezetési ismerete­ket. Nagyszerű előadónk volt, aki a különböző veze­tési stílusokon kívül megis­mertetett bennünket a ma­gyar építőipari vállalatok felépítésével. Szervezésből is sok gyakorlati problémát elemeztünk. Ügy érzem, ne­kem ilyen szempontból is je­lentett valamit az iskola.* M. Tamás': Vezetési isme­reteket mi csak szőrmentén tanultunk az egyetemen. Nem tudom, hogy mennyit jelentett volna, ha részlete­sebben, alaposabban fog­lalkozunk vezetéselmélettel. — Hogyan fogadták önö­ket a közvetlen főnökeik, beosztottaik? O. Ildikó: Kicsit úgy vet­ték, mintha a főiskoláról ki­kerülve már kész generál­előkészítő lennék, pedig ezt a munkát úgy négy-öt évig kell csinálni ahhoz, hogy valaki kiforrott előkészítő legyen. A szakmai beillesz­kedéshez nekem jól jött vol­na valamivel több segítség. Jó lett volna, ha elősegítik a minél gyorsabb munkakap­csolatok kialakítását. Saj­nos, még most is van olyan üzemegységünk, ahol sze­mélyesen nem jártam. Sz. József: A brigád, ami­hez kerültem, szakmailag és emberileg egyaránt sokat ér. Mint új embert, hamar be­fogadtak. Az előző műveze­tővel az első három hónap­ban közösen dolgoztunk, át­adta a legalapvetőbb szak­mai fogásokat, és megismer­tetett jó néhány kollégával. M. Tamás: Egyetemi éve­im alatt a nyári szakmai gyakorlatokon kívül is dol­goztam a cégnél. Ezért ami­kor tavaly ősszel végleg idejöttem, már nem voltam idegen. — Az alsó- és középszintű vezetők munkája többek között azért nehéz, mert két oldalról érhetik nap mint nap kritikák. Melyek azok a súrlódási felületek, amelye­ket eddig már megismertek? Sz. József: Nálunk akkor vannak problémák, ha anyaghiány miatt nem megy a panelek szerelése. Az ál­lásidő pénzkiesést is jelent. Ilyenkor bizony a munkások nem rejtik véka alá rosz- szallásukat. G. József: Amikor legelő­ször még én is művezető voltam, ugyanezt állapítot­tam meg. Kiegészítve azzal, hogy a jutalmak elosztása is nézeteltérés forrása lehet. Most három művezető irá­nyítása a feladatom. Ter­mészetesen több ember sok­kal több súrlódást jelent. — Van-e még nimbusza ennek a szónak, „mérnök’’ a vállalat kapuin belül, illet­ve azon kívül? G. József: Az építőiparban dolgozó műszaki értelmiség megbecsülése véleményem szerint nemigen változott az elmúlt időszakban. Különö­sen a kivitelező építőipar kevésbé jó híre hat ki a mérnökök megítélésére. A vállalaton belül viszont megbecsülnek bennünket, a fizetésem megfelel a más vállalatoknál hasonló be­osztásban dolgozók átlagá­nak. O. Ildikó: Az én kezdő fi­zetésem magasabb volt, mint volt iskolatársaimé. Je­lenleg is néhány száz fo­rinttal meghaladja az átla­got. • M. Tamás: Ha már pénz­ről van szó, a kezdő fizetés­re én sem panaszkodom. A megbecsülés egyéb jeleit is érzem. Főleg annak örülök, ha az idősebb kollégák, vagy szakmunkások kisegítenek, ha problémám van, vagy tanácsokkal látnak el, ha megakadok a munkában. — Talán nem tapintatlan­ság megkérdezni, hogy mire futja a havi jövedelemből? Hárman még a családalapí­tás előtt állnak, előbb-utóbb olyan kérdést is meg kell oldani, mint például a lakás. G. József: Én már megnő­sültem, gyermekem is van. A fizetésem elég jó, de a la­káshoz csak a család segít­ségével juthattunk. — Mindezeket figyelembe véve, hogyan értékelik pil­lanatnyi helyzetüket? O. Ildikó: Szeretem a munkámat, és úgy érzem, meg tudok felelni az elém állított követelményeknek. Föl se merült bennem, hogy máshová menjek dolgozni. M. Tamás: Hasonlókat mondhatok én is. Természe­tesen szeretném, ha a későb­biek során nagyobb szak­mai felkészültséget igénylő munkákat is kapnék. Pil­lanatnyilag legjobban az foglalkoztat, hogy mikor visznek be katonának. Sz. József: Az első hetek­ben néhány dolog elkedvet­lenített, de a munkatársaim jelenléte sokat segített. Már jól érzem magam itt, és a napi két, két és fél órás uta­zás ellenére sem nézek más munkahely után. G. József: Érdekes, amit csinálok, bár igaz, hogy el­méleti kérdésekkel nemigen foglalkozom. Tervezni egy gazdasági munkaközösség keretén belül szoktam. A szabad időm kihasználása így visszahat a vállalati mun­kámra is, mert elősegíti az ismereteim gyarapítását. Lovász Sándor MHSZ-élet a gyulai kórházban Jutalmat kapott Pálmai Mária is Hz apró települések ellátásáról tárgyalt a SZÜVOSZ elnöksége Ezekben a hetekben, na­pokban készítenek számve­tést elmúlt évi tevékenysé­geikről országszerte az MHSZ-klubok. Gyulán a leg­nagyobb taglétszámú klub a megyei kórházban tevékeny­kedik. Közgyűlésüket hétfőn a kora délutáni órákban tar­tották a kórház éttermében. A beszámolót dr. Kovács Gábor, a klub titkára ter­jesztette a hallgatóság elé. Bevezetőjében megállapítot­ta: a honvédelmi klub olyan szervezeti alapegység, mely az önkéntesség alapján tö­möríti tagjait. Tevékenysége kiterjed a dolgozók széles körére, ezen belül az ifjú­ság valamennyi rétegére. A KISZ-szel közösen biztosít­ják a fiatalok hazafias, in­ternacionalista, honvédelmi nevelését. A szervezeti élet­ről szólva elmondotta, hogy három évvel ezelőtt alakult a klub, amelynek jelenleg 96 tagja van. A héttagú klub­tanács rendszeresen ülésezik m és így koordinálja, irányítja a munkát. Segítséget nyúj­tottak a kambodzsai gyer­mekváros építéséhez, amely­nek számlájára háromezer forintot fizettek be. A klub technikai felszereltsége ki­elégítő, és megvan a megfe­lelő alap ahhoz, hogy a tar­talékosok utóképzésében a lövészetek színvonalának emelésében a jövőben is elő­re tudjanak lépni. Szó volt még az ez évi tervekről, az MHSZ-sarok létesítéséről, lő- pavilon felállításáról. A beszámolót követően többen mondták el vélemé­nyüket. Felszólalt Máté Ist­ván, az MHSZ városi veze­tőségének titkára, aki ered­ményesnek ítélte a kórházi klub munkáját. A hozzászó­lások után Várdai György, a klub elnöke adott át jutal­makat a legeredményesebb MHSZ-aktíváknak. Kép, szöveg: Béla Ottó A SZÖVOSZ elnöksége keddi ülésén a községek, kis­települések kereskedelmi há­lózatáról tanácskozott. Amint elmondták, az apró­falvak népességének megtar­tásában döntő szerepe van a boltoknak, a vendéglőknek, az építő- és tüzelőanyag-te­lepeknek, amelyeknek nagy többsége fogyasztási szövet­kezetek kezelésében áll. Csakhogy ezeknek az üzle­teknek egy része — megkö­zelítően 50 százaléka — el­avult, már nem képes mara­déktalanul a kulturált, szín­vonalas ellátás biztosítására. Mintegy 1500 kereskedelmi egység felújítása vált szük­ségessé. A SZÖVOSZ elnöksége a hálózat korszerűsítésének elősegítésére — a kormány­zati szervek egyetértésével — három évre szóló akciót kez­deményezett. Az AFÉSZ-ek- nek azonban általában ke­vés ehhez a pénzük. A SZÖ­VOSZ javaslatára a Pénz­ügyminisztérium hozzájárult, hogy az ÁFÉSZ-ek által be­fizetett tartalékalap egy ré­szét az akció keretébén a kistelepülések kereskedelmi hálózatának rekonstrukciójá­ra fordíthassák a szövetke­zetek. Ez az összeg az idén mintegy 120 millió forint. Az ÁFÉSZ-ek pályázat útján ré­szesülhetnek ebből a — visz- sza nem térítendő — támo­gatásból. A támogatás odaítélésénél előnyben részesítik azokat a rekonstrukciókat. amelyek­hez az ÁFÉSZ-ek nagyobb arányban használják fel sa­ját forrásaikat, és amelyik felújítások 500 lakosúnál ki­sebb településen kezdődnek. Pályázat népi gyermekjáték készítésére A VII. nemzetközi bábfesztivál szervező bizottsága és a Kecs­keméti Játékmúzeum a Népművészeti Egyesület védnökségével pá­lyázatot hirdet természetes alapanyagú népi gyermekjátékok készí­tésére. A pályázat célja: a tárgyalkotó népművészet hagyományainak ápolása, a népművészeti munka széles körű népszerűsítése, a gyer­mekek fantáziájának és kreativitásának fejlesztését szolgáló játé­kok felkutatása, megismertetése. A pályázaton részt vehet mindenki, aki pályamunkáit amatőr­ként készíti. Nem lehet pályázni viszont olyan tárgyakkal, melyek országos pályázatokon már szerepeltek, vagy a kereskedelmi for­galomból ismertek. A pályamunkák április 24-ig küldhetők el a Békés megyei Mű­velődési Központnak. Az országos zsűri által kiválogatott pálya­munkák a VII. nemzetközi bábfesztivál alkalmából a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban megrendezésre kerülő kiállításon lesznek bemutatva. A bíráló bizottság döntése alapján a kiállítás megnyitóján a fesztivál, a Kecskeméti Játékmúzeum és a Népművészeti Egyesület díjait oszták ki 1984. június 27-én 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom