Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
I ESŐSE} 1984, február 29., szerda Kötegyáni Petőfi Tsz Minden fillérért megküzdenek — Ne tessék azt hinni, hogy ezek a tartalék erőforrások buzgárként törtek fel a földjeinken — fakad ki a maga csöndes módján Felföldi Imre, a kötegyáni Petőfi Tsz elnöke. — De minden egyes erecs- két igyekeztünk fellelni, s vizét a közös medrébe terelni — teszi még hozzá a szemközti falon függő térképre mutatva. Összeszoritott foggal Szabályos, meg kevésbé szabályos, színesre satírozott táblákból áll egybe a faliképen az a négy és háromnegyed ezer hektár, ami a két falunak — Kötegyán- nak meg Űjszalontának — a boldogulásához adatott. Tegyük hozzá rögtön: errefelé sosem mérték olcsón a sikert. Életerőt sokszorozó buzgárok helyett szerencsét, reményt, lehetőséget csorbító emésztő belvizek lepték meg a határt esztendőről esztendőre. — Elhiheti, nekünk sem volt nagy öröm, amikor kérnünk kellett. De nem volt más megoldás. Sokáig tartottuk magunkat, volt év, hogy önerőből szanáltuk a tsz-t, a végén csak elúsztunk. Nem segíthetett más. mint az egyedi rendezés. Valószínű, hogy jó néhány dologban mi magunk is melléfogtunk. Más kérdés, hogy ilyen földeken a hiba is ha-, marabb meglátszik. Mindenesetre a rendezést megelőző vizsgálat után is bizalmat szavaztak az illetékesek az itteni vezetésnek,, ami azért nem mondható általánosnak az egyedi rendezéseknél. Szóval ez is kell. hogy jelentsen valamit. Keserűség nélkül idézi ama nehéz napokat Felföldi Imre, amelyeket bizony csak összeszorított foggal lehetett végigcsinálni. Már a rendezés évében. 1981-ben egymillió forint nyereséget kellett elérniük, amit minden következő évben további egymillióval kellett szaporítaniuk. Ellenkező esetben — így rendelkezett a PM meg »a MÉM — a gépekre, meg a libatelep építésére adott ötmillió forint visszafizetendő! — Nem panaszkodunk mi egyébként, hiszen ért szerencse is bennünket. A korábbi nem éppen jó] sikerült meliorációnkat kiselejtezték, így nekiláthattunk állami támogatással az átfogó vízrendezésnek. Háromszázhatvan hektáron ez kész. most kezdjük újabb 540 hektáron. Szigorú vetésváltással Azt már a fiatal főagro- nómus, Hajdú Mihály magyarázza, hogy a melioráció a kötegyáni Petőfinek talán mindennél többet jelent. — Azt egyelőre csak másoknál, például a sarkadi- aknál látjuk, milyen csodát művel a melioráció a határral. s főleg, hogy milyen eredményeket hoz. Nálunk ebben az évben vizsgázik az első szakasz, és nagyon reméljük, hogy jól! Rájuk férne. Ezt ők maguk állapították meg. miután számbavették s elősorolták, mi mindent kellett egybegereblyézniük ahhoz, hogy úgy zárjanak, ahogy zártak. Hárommillió 841 ezer forint nyereséggel! Ehhez az eredményhez már egy fillér dotáció nem tapad, amj nem kis szó azok után. hogy az' aszály hatmilliót vitt el a remélt árbevételből. — Ami az agrotechnikán múlik, azt mi legjobb tudásunk szerint igyekeztünk meg is fogni. Amióta a parlagi ecsetpázsit megtámadta a búzát, még a vetésváltást is szigorúan betartjuk. Folyamatosan lazítottuk a kalászos gabonák monokultúrás szorítását, elsősorban a kukorica, az ipari növények meg a pillangósok javára. Ez is hozott már eredményt 1983-ban — egészíti ki az előbbieket a főagronómus. amihez az elnök félig tréfásan, félig komolyan a következőket teszi hozzá: — No meg az, hogy tavaly aratás után, látva a kedvezőtlenre fordult helyzetet, itt a Petőfi Tsz-ben bevezettük a „hadikommunizmust’'. Jó vagy nem jó, de a legkisebb vásárláshoz is elnöki engedély kellett, mindenesetre a végösszeg az intézkedés helyességét látszik igazolni. Ezek után a következő kérdésnek — hogy stílusosak maradjunk — úgy kellett hangzania: vajon most már a NEP-korszak következik a Petőfiben? Előbb a főagronómus mosolyodik el. ö is válaszol: — Legalábbis egy jó GOELRO-terv végrehajtása. II lazaságok megszüntetésével Feszes, valóban minden erőt megmozgató tervről van szó. Az üdvösséghez ugyanis Kötegyánban meg Üjsza- lontán immár kevés a tavalyi teljesítmény megismétlése. Ha megint három-négy millió forint hasznot akarnak év végén elkönyvelni, ahhoz további négymilliót kell kigazdálkodniuk a szabályozás új feltételei között. — Sakkozik az ember ilyenkor. Jói fizet az általunk elért hozamok mellett a cukorrépa, akkor azt a meliorált területre tesszük: fizessen még többet. A napraforgó felemelt termelői árában ugyan nem ismerik el az új betegség miatti többlet növényvédő szer fel- használását és a munkát, egy kicsit mégis növeljük a területét. mert valamennyi nyereséget azért így is ad. Az elmúlt évben egymillió 800 ezret, hozott az ipari tevékenység, azt sem szeretnénk alábbadni — jegyzi meg Felföldi Imre, és újabb nehézségekről szól. A seprűkötéshez nincs elég cirokszakáll, legutóbb Bátorligetről hoztak seprűnyélért cserébe, így tudtak 176 ezer seprűt kötni. Elhatározták hát, hogy maguk fogják megtermelni az alapanyagot. Építőbrigádjukat épületkarbantartásokon hasznosítják majd, és folytatják a tavaly jól bejött bérfuvarozást is. — Az igazi, nagy lehetőség azonban a sertéstenyésztés helyrehozásában van — árulja el a végén az elnök. Kötegyánban és Üjszalontán 730 kocát tartanak összesen a portákon. A malacaikat a közösben hizlalják. A tenyésztés, a felvásárlás és a tartás, a hizlalás feltételeinek szigorításával, javításával kétmillió forintot szeretnének az idén „megfogni". Eltökéltségüket, sorsukban gyökerező keménységüket ismerve, teljesítményüket látva, talán nem elhamarkodott a kijelentés, ha azt mondjuk: ennek js sikerülnie kell a kötegyáni Petőfiben ! Kőváry E. Péter A kötegyáni termelőszövetkezet eredményeihez hozzájárult az ipari tevékenység is Fotó: Béla Ottó Napirenden a nemzetközi árucsere-forgalom Miről ír a Kertészet és Szőlészet 9. száma? Ahhoz, hogy sokáig és folyamatosan szedhessük a zöldborsót, szakaszosan kell vetnünk és három-öt különböző tenyészidejű fajtát érdemes választani. A borsó önmagával össze nem férő növény, ezért növény-egészségügyi okokból csak három- négyévenként kerülhet ugyanarra a helyre a kertben. A fajta kiválasztásáról és a technológiáról Schel- mecz Lászlóné írta a Kertészet és Szőlészet 9. számában. Főleg öntözés nélküli, illetve nyáron vízhiányos kertekbe, nyaralókba és parkokba való a Venídium, amely szárazságtűrő, júniustól szeptemberig virágzó, igen szép egynyári virág. A japán törpefácskák neveléséről , gondozásáról és a nekik megfelelő edények kiválasztásáról és készítéséről érdekes írás jelent meg. A szabadon álló ernyőművelésről, a csonthéjasok mézgáso- dásáról, a tél végi lemosó permetezésről, és a borotai laskaüzem vezetőjéről is jelent meg cikk ebben a számban. A szövetkezetek nemzetközi árucsere-forgalma tavaly ütemesen növekedett, értéke összességében elérte a 171 millió rubelt, és az 55 millió dollárt. Az árucsere jelentőségéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről volt szó kedden a SZÖVOSZ elnökségének ülésén. Amint a résztvevők elmondták: a különböző országok szövetkezeteivel szervezett árucsere fontos szerepet tölt be a hazai ellátás színvonalának emelésében, a választék gazdagításában. E formában a szocialista országokból általában építőanyagok, konfekcióáruk, kozmetikai cikkek érkeznek, a tőkés országokból pedig főként déligyümölcs és konzer- vek kerülnek a boltokba. A vállalatok — elsősorban a Hungarocoop és a Skála- Coop — piacszervező munkájának eredményeként az utóbbi években megerősítették az áruházak közötti kapcsolatokat, tavaly például a Skála-Coop négy áruházi hetet is szervezett, ahol a külföldi partnervállalatok forgalmaztak részben olyan cikkeket, amelyek nálunk egyébként nem szerepelnek a kínálatban. A tervek szerint az idén tovább bővül a szövetkezeti árucsere-forgalom. Az elnökség hangsúlyozta: főként a rubelelszámolású országokkal célszerű a vállalatoknak erősíteniük a kapcsolatokat, s ennek nyomán várhatóan a tavalyinál 12 százalékkal több árucikk érkezik majd az országba. Különösen jó lehetőség kínálkozik a magyar—szovjet kapcsolatok bővítésére, ezen belül is az ukrán, a moldáviai, az azer- bajdzsáni, a grúz szovjet köztársaságok szövetkezeti szerveivel való szorosabb együttműködésre. Űj színfolt lesz, hogy a szövetkezeti árucserébe bekapcsolódnak az egyiptomi szövetkezetek. Ennek első lépéseként a Skála- Coop a Magyar Kereskedelmi Kamarával együtt részt vesz áprilisban a kairói áruházi héten. Kemencehőszigetelő Száraz hőszigetelő beton gyártására alkalmas kisüzem kialakítását kezdték meg a Mezőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezetben. Az Építőipari Innovációs Alap és a kisipari szövetkezetek Szolnok megyei központjának támogatásával megvalósuló beruházás jól szolgálja mind a helyi tartalékok kihasználását, mind pedig az energiatakarékosságot. A termelésével számottevően javítja a szövetkezet gazdaságosságát, s .ugyanakkor olyan speciális, a hazai piacról hiányzó cementmasszát készít, amellyel tökéletesen lehet szigetelni az 1000—1200 Celsius-fok hőmérsékletű kemencék égésterét. Ezzel rendkívül nagymértékben csökkenthető e kemencék szigetelés nélkül nagyon tetemes hővesztesége. Az új szövetkezeti kisüzem 1985- ben kezdi meg a folyamatos termelést. Nyolc malac az ára Sertések a háztájiban Kamuton, sok más kis településhez hasonlóan, alig akad porta, ahol ne tartanának disznót, ne szerződtek volna a tsz-szel tenyésztésre, hizlalásra. Ahogy a helyi tsz elnöke fogalmaz: múltja van a sertéstartásnak. De nem régmúltja! Hisz’ valamikor 40—50 esztendeje, vagy azelőtt, sokkal inkább tehenet tartottak az emberek. Most mindössze 12 tehenes gazda van Kamuton, és ők is az idősebbek közül valók. Nem annyira a haszon (bár az sem elhanyagolható), mint inkább a megszokás „tartatja” velük a nagytestű jószágot. Ahogy az egyik gazda. Hídvégi István is mondja: mindig volt tehenünk. harminc-negyven-öt- ven év alatt úgy megszokták, hogy fejni kell, nehezen tudják elképzelni, hogy üresen álljon az istálló. A fiuk, az már más, ő szívesebben foglalkozik a disznókkal. És a tények szerint nemcsak ő. A szarvasmarhatartást — a sertésnél jóval munka-, hely- és szakértelem-igénye- sebb lévén — egyre kevesebben vállalják. A sertéshizlalás viszont virágzik. A tsz-tagok, illetve, akik a tsz-szel szerződést kötöttek, kedvező áron kapják a tápot, a szemes takarmányt, A tsz ügyel arra is, hogy a háztájiban jól értékesíthető, jó húst adó fajtákat neveljenek. Ezért „terjesztették" el Kamuton, a vékony szalonnájú Kahyb fajtát. A tsz vemhes kocákat helyez ki a háztáji gazdaságokba. Egy kocának nyolc malac az ára, és egy éven belül kell a „hitelt” megtéríteni. Tavaly 13 ezer 587 malacot vásárolt fel a tsz a tagoktól és a környező települések gazdáitól együttesen. Az idén csupán a tagokkal van 13 ezerre szerződésük. A felvásárolt malacokból három-négyezret a társgazdaságoknak adnak el, ötezret a saját telepükön, ötezret pedig bérhízóként nevelnek tovább. A bérhizlalás jövedelmező a tsz-nek, mert nem kell beruházni, ólakat építeni, mégis nagyobb a sertésforgalom. De a „bérlőnek" is hasznos. A takarmányt ingyen kapja, és minden egy kilogrammos súlygyarapodás után 6-7 forint a gazda munkabére. » A kamuti Béke Tsz állat- tenyésztésében tehát a hangsúly a sertéshizlaláson, a malacfelvásárláson van Szarvasmarhatelepüket fer- tőzöttség miatt megszüntették. Ám a falusi tehenes gazdák tejszállítási gondjai magára vállalta a szövetke zet. Mindössze négy-ötszáz li tér tej szállításáról, hűtésén kell gondoskodnia naponta és e feladat megoldása ga • daságosnak nem mond ha ugyan, de elhanyagolhat, lan, szükséges. —szí ■henekel mindössze 12 gazda tart Betiltották a BÉTflX padlósimító anyag forgalmazását Előzetes alkalmassági vizsgálat nélkül hoíta forgalomba a gyártó a BÉTAX padlósimító anyagot. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet a felhasznált anyag helyszíni vizsgálatai és a laboratóriumi ellenőrzés alapján megállapította, hogy ez a termék nem alkalmas padlófelületek simítására, ezért forgalombahozatalát és epi - tőipari felhasználását egyaránt megtiltotta. A tilalomról szóló közleményt közzétették az Építésügyi Értesítőben. S a tilalmi döntésről közvetlenül tájékoztatták a gyártót, a BÉPA Budapesti Építőanyagipari Szövetkezetei. Timföld a tiízállóanyag-iparnak A választék bővítését szolgáló kísérletek fejeződtek be Ajkán, hazánk legnagyobb timfölgyárában. Az évente csaknem 500 ezer tonna alumínium-alapanyagot előállító nagyüzem termékeit eddig' teljes egészében a kohászat használta és használhatta fel. A most befejeződött kísérletek során olyan timföldvariánst — úgynevezett szárított timföldhidrátot — állítottak elő, amelyre a kerámia- és a tűzállóanyag-iparnak is nagy szüksége van. A sikeres kísérlet eredményeinek hasznosítására még ebben az évben új üzemet szerelnek fel, s ebben évente 6000 tonna szárított timföldhidrátot készítenek.
