Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

Siker volt 1984, február 29., szerda Baptistin: Gyurcsek Sándor Éppen csak bejön a szín­padra, látszólag semmit nem tesz. de máris légköre van. Tartásával magával hozza a figura múltját. Ezzel a Bap- tistinnel mindent lehet csi­nálni. Kiszolgáltatott, elesett kisember. Ahogy meghu­nyászkodva zsörtölődik, már érezni rajta, hogy mulatsá­gos dolgok fognak történni vele. Alig van pár mondata, de ahogy eljajdulja magát, „jaj, a reumám'’, sajnáljuk is, meg nevetünk is e csú­nya kis teremtményen. — Nem mondhatom, hogy különösebben őrülten» volna, amikor rám osztották Fey­deau: Bolha a fülben című bohózatában Baptistint — mondja Gyurcsek Sándor. — Máskor- is előfordult, hogy lassacskán szerettük meg egymást a szereppel. Nem tudnám pontosan meghatá­rozni. mikortól kezd élni. mennyi mindenből van ösz- szegvúrva a figura. Megyek az utcán, figyelem az em­bereket. Látok egy különös mozgást, érdekes alakot. El­képzelem. miféle szerzet le­het. önmagámnak eljátsza­dozom vele. El is raktáro­zom. és esetleg évek múlva, amikor egy szerepet ízlelge­tek, „beugrik" a régi ismerős. Ismét belebújolv a bőrébe, most már színpadi munkám során. És örülök, ha a kol­légák azt mondják, te, ez a figura él. Persze, hogy él. gondolom. hiszen régóta bennem él. — Még az se számít, ha a színpadon csak egy-egy vil­lanás, néhány mondatnyi látszik belőle? — Egyik tanítómesterem. Lendvav Ferenc mondta, hogy az epizódszerepeket ugyanúgy kell eljátszani, mint a főszerepet, csak még jobban. Ha valakinek mond­juk nyolc nagyjelenete van. és abból kettőt elront, hat­szor adódik alkalma a javí­tásra. De az egyetlen lehető­ségnél nem szabad hibázni. Persze, hogy jó megfürdeni néha egy-egy főszerep sike­rében, de igazán nem a mondatai mennyiségével méuhető a művész. Régeb­ben, amikor a drámai szen­détől az intrikusig számta­lan skatulyába sorolták a színészeket. megkérdezték Hevesi Sándort. hányféle típust ismer. Van karakter- színész és rossz színész — mondta a mester. Szeretnék én is karakterszínész lenni, annak megmaradni. — Egy férfiember, aki színészi pályára adta életét, mit tehet önmaga kiteljesí­téséért? — Figyelem azokat, akik már eljutottak valameddig. Nem azért, hogy lemásoljam sorsukat, de legalább töre­kedjek a cél felé. Úgy lá­tom, hogy az igazi művé­szek mind emberséges embe­rek is. Ideig-óráig el lehet leplezni a bűnöket. A civil életben is, meg a színpadon is bárki „megjátszhatja ma­gát”, de előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból. Belső tartá­sunkhoz, jellemünk formá­lásához kellenek példaképek. Ideálok nélkül nem is tud­nék élni. — Kik a példaképei? — Színészként azokat cso­dálom. akik aprónak tűnő feladatokból tudtak jelentős életművet alkotni. Makiári János és Misoga László. Ra­gyogó művészek, nagyszerű emberek voltak. Karakter­színészek! Emlékszem, né­hány éve a gyulai strandon egy mesedarabot játszottunk. Bánhidi Laci bácsi, aki benn a várban szerepelt, minden előadásunkat megnézte. Jel­legzetes hanghordozásával panaszkodott: a ti szerepei­teket már mind tudom, de az a néhány szó, amit ne­kem kellene elmondanom, az istennek se megy a fejem­be. Ki gondolná, hogy Bán­hidi Laci bácsi remek no­vellákat is ír? A legjobbak között érzem Csákányi Lászlót, aki sokkal nagyobb színész, mint ahogy használ­ják. — Gyurcsek Sándorral ho­gyan „gazdálkodnak”? — Huszonöt éve vagyok a pályán, és ebből 18 eszten­dőt Békéscsabám töltöttem. A társulathoz való hűségem is felelet a kérdésre. Egyéb­ként se vagyok csapongó al­kat. Ha valaki sehol se érzi jól magát, mindenütt a kör­nyezetet szidja, néha arra is kellene gondolnia, hogy esetleg benne van a hiba. Ha megtaláltuk a helyet, „hol élned, halnod kell”, próbáljunk ott szépen, tar­talmasán élni. Örülök, ter­mészetesen örülök, ha egy epizódszerepet jutalmazva, felerősödik esténként a néző­téri taps. De az is jó, ha időnként másfajta feladatot kap az ember. Amikor a Bánk bán című drámában II. Endrét játszottam, hosz- szú időre új energiákat kap­tam tőle. Kell a sokszínűség, hogy ne legyen iparszerű a munkánk. Unalmassá válik a színész, ha azonos típusú figurákban mindig ugyan­azt a nótát fújja, legfeljebb más-más szöveggel. Szerep­re szerep jön, dolgozom. Re­mélve, hogy én is épülök ál­tala. Ügy érzem, hozzá tar­tozom a városhoz, s ha Fi­tyisz kutyámmal sétálok, a gyerekek szívesen játszanak velünk. Nekem itt az újság­árus fogadja a köszönésem, és ez semmivel sem pótolha­tó. Andódy Tibor Romantikus művészest Gyulán A Tiszántúlt elborító íté­letidő miatt elmaradt a feb­ruár 13-ára meghirdetett bérleti hangverseny, ame­lyen Borisz Petrusanszkij szovjet zongoraművész mu­tatkozott volna be a gyulai közönség előtt. Az Országos Filharmónia szerencsés ötlettel a XIX. század romantikus hangvéte­lű verseiből és zenéjéből ál­lított össze egy műsorra va­lót, amit február 20-án hall­gathatott meg az Erkel Mű­velődési Központ közönsége. Sikerült az irodalmi remek­műveket úgy összeválogatni, hogy azok zenés változata is elhangozzék. Viszont a műsor során Kiss Gyula Liszt-díjas zongoraművész tolmácsolásá­ban két csodálatos Liszt-zon- goramű is elhangzott, ami a művelődési központ saj­nálatosan lehangolt és elha­nyagolt zongoráján is megér­demelt sikert aratott, és kárpótolt az elmaradt hang­versenyért. A zongora miatt a konferáló Turcsányi Emil is kérte a hallgatóság meg­értő elnézését. Az Országos Filharmónia a műsorra tűzött remekmű­vek tolmácsolására megnyer­te Sziklay Erika Liszt-díjas érdemes művésznőt, a már említett Kiss Gyula Liszt­díjas zongoraművészt, aki az énekszámokat is kísérje, to­vábbá Bordás György SZOT- díjas bariton hangú opera­énekesünket, valamint a mis­kolci Nemzeti Színház két színművészét: Kulcsár Imrét és a beugró Péva Ibolyát, aki csak olvasta — elég szín­telenül — a neki jutó verse­ket. A hangverseny első részét Vörösmarty: Öda Liszt Fe­renchez című költeményének néhány felolvasott részlete vezette be, ami után Liszt: Funerailes című híres zongo­raművében gyönyörködhet­tünk. Liszt Ferenc ezt a mű­vét 1948 októberében alkotta és kifejezte fájdalmát a sza­badságharc elbukása és ba­rátja, Franz Chopin ez idő tájt bekövetkezett halála mi­att. A gyászdobok hangjaival kezdődik a mű, majd a ha­zafiúi fájdalom hangjait halljuk, ami lágyan meg­nyugvásba torkollik. Megér­demelt siker volt. Henrich Heine világhírű német költő két híres verse szerepelt prózai és megzené­sített fői-mában. Ismert a „Loreley" című ballada, amely szerint a csábos han­gú szirén halálos örvénybe csalta a hajósokat. Liszt Fe­renc csodálatos megzenésíté­se Sziklay Erika előadásában hatott. Vörösmarty Mihály: Ciliéi és a Hunyadiak című drámájában írta meg azt a „Keserű pohár” című mono­lógot, amit aztán Erkel Fe­renc az 1861. évben bemu­tatott „Bánk bán” című ope­rájába felvett és Petur bán bordalaként hangzik el. Most Bordás György énekelte lel­kesen és művészien, míg az eredeti monológot Kulcsár Imre szavalta. A műsor második részét Csajkovszkij lírai szépségű dala nyitotta meg Sziklay Erika előadásában. Ezt kö­vetően Johan Wolfgang Goethe német költőfejedelem „Faust” című drámájának két epizódja került műsorra pró­zában és megzenésített for­mában. A „Bolhadalt” pró­zában Kulcsár Imre mutatta be, majd Bordás György Gounod: Faust operájából Mefisztó áriáját énekelte el sikerrel. „Margit a rokká­nál” volt a másik epizód, amit Franz Schubert zenésí- tétt meg, s amit német nyel­ven Sziklay Erika énekelt el. A hangverseny kiemelkedő eseménye volt a zárószám: Liszt Ferenc „Dante” szoná­tájának parádés előadása Kiss Gyula zongorázásával. A húszperces remekmű, ami igen virtuóz tolmácsolást igényel. Ez most sikerült is az előadónak. Nehéz és hálás feladatot vállalt Turcsányi Emil, ami­kor a XIX. század roman­tikus hangulatát próbálta fel­idézni. A műsor ismertetése jól sikerült és meggyőzte a hallgatóságot. Dr. Márai György Gyermekkönyvtár az ifjúsági házban Az új épület elkészültéig át­menetileg a békéscsabai ifjúsá­gi és úttörőház harmadik eme­letén kapott helyet a Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára. Csaknem négy éve járnak ide a békéscsabai gyerekek; nem­csak azért, hogy a könyvek, folyóiratok, napilapok között böngésszenek (az utóbbiakból 20-féle választék van), hanem a kellemes időtöltés, a szórakozás kedvéért is felkeresik az intéz­ményt. Tartanak itt könyvtár- bemutató foglalkozásokat, iro­dalomórákat, őrsi és csapatfog­lalkozásokat, délutánonként pe­dig sokféle játék várja a kis­diákokat. Nemrég vásároltak mintegy ötezer forint értékben társas- és logikai játékokat. Az elmúlt évben az ifjúsági ház tatarozása miatt januártól áprilisig zárva volt a könyvtár, ezért a megszokott ezer fölötti olvasólétszám 700-ra csappant. Ám úgy tűnik, lassan vissza­szoknak a kis olvasók. Az idén már csaknem négyszázan vál­tak a könyvtár tagjaivá. A mintegy 30 ezer kötet könyvnek alig egyharmadát tá­rolják a szabadpolcokon, a töb­bi a könyvtár raktárában, a volt gyermekkórház épületében van. Ez azonban nem okoz gon­dot, hisz az iskolai kötelező és ajánlott olvasmányokból, a leg­népszerűbb gyermekkönyvekből több példányt is vásárolnak. A betűrendes és szakkatalógus használatát könnyen megtanul­ják a gyerekek. A polcok kö­zött sem nehéz a tájékozódás, hisz szerző szerinti betűrendben sorakoznak a könyvek. Külön helyet kapott a mintegy 150 kö­tetből álló szlovák nyelvű anyag, amelyet rendszeresen for­gatnak a szlovák iskola és diák­otthon tanulócsoportjai. A hely jó lehetőséget kínál az együttműködésre: a könyvtár nemegyszer részt vesz az ifjú­sági ház rendezvényein. Az is­kolákkal évek óta jó kapcsola­tot tartanak fenn. Rendszere­sen tartanak itt órákat, s az in­tézmény más módon is segíti a tanulmányi munkát. Nemrégi­ben készítettek például a ma­gyar nyelv és irodalom tanítá­sához ajánló biblográfiát, s ter­vezik a fizika és a földrajz ok­tatásához is segédanyag össze­állítását. Minden évben részt vesznek a békéscsabai napközis tábor programjában. Heti egy alka­lommal játékos irodalmi vetél­kedőt szerveznek, s háromszáz kötetet kölcsönöznek a napközis gyerekeknek. Most egy városi irodalmi vetélkedősorozatot ké­szítenek elő, amely, a jövő tan­év úttörőprogramjának része lesz. G. K. n Világ és Nyelv új száma A Magyar Eszperantó Szö­vetség kéthavonta megjele­nő folyóiratának legutóbbi számában magyar nyelvé­szek, írók és újságírók nyílt levélben fordultak a hazánk­ba látogató Margaret Tha­tcher brit kormányfőhöz, hogy hazájában és az ENSZ- ben is segítse a nemzetközi nyelv fokozottabb terjedé­sét. az eszperantó-világmoz- galom szükséges térhódítá­sát. A folyóirat emellett ér­dekes cikket közöl az éppen 80 éves londoni eszperantó­klub históriájáról, s foglal­kozik az Egyesült Államok és az UNESCO között tá­madt viszály történetével. Több cikk foglalkozik az eszperantónyelv-tudás hasz­nos voltával. Az egyik írás korunk latinjának nevezi az eszperantó nyelvet — ki­fejtvén, hogy aki tanult vagy tud latinul, az egy kicsit eszperantóul is tud —, egy másik írás viszont a magyar és az eszperantó nyelv szó­kincsének analógiáját tár­gyalja, bizonyítván, hogy idegen nyelvet egyáltalán nem beszélő honfitársaink számára sem nehéz az esz­perantót elsajátítani. Publi­kálja a folyóirat dr. Humph­rey Tonkinnak, az Eszpe­rantó Világszövetség alelnö- kének a budapesti világ- kongresszuson elhangzott hozzászólását, s e világta­lálkozó külföldi sajtóvissz­hangjából is ad ízelítőt. Nagyon érdekes japán úti­beszámoló, továbbá a kínai írás korszerűsítésének lehe­tőségeivel, illetve nehézsé­geivel foglalkozó cikk szere­pel még a folyóiratban, ame­lyet kritikusan elemző saj­tószemle, s — többek között — az eszperantista turizmust szolgáló ismertető is gazda­gít. A „Vidéki nagyvárosok­ról”, a lehetséges regionális központok helyérő] cserélték ki gondolataikat legutóbb a Szegedi beszélgetések mű­sorsorozatának meghívott vendégei, Tóth Béla író, a Somogyi Könyvtár igazgató­ja, Herényi József főépítész, országgyűlési képviselő, dr. Tóth József földrajzkutató és dr. Szániel Imre, a Szegedi Akadémiai Bizottság titkára. Képünk a szegedi stúdióban készült, a műsor felvételét megelőző percekben. A tele­vízió március 20-án, kedden este 8 órakor sugározza az adást a második csatornán. Fotó: Virág Pál Mai miisor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Az olvasás gyönyörűsége. 8.54: Nötacsokor. 9.41: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Zenekari muzsika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Vendéglátó, (riport) 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Népzenei műsor. 15.28: MR 10—14. 16.03: Kritikusok fóruma.- 16.13: Operaáriák. 16.30: Társadalom és iskola. 17.05: Körkép a termelésről és a külkereskedelemről. 17.30: Válogatás az . OIRT-rádiók műsoraiból. 19.15: Mozaikok Thury Zsuzsa ..Barátok és ellenfelek” cí­mű regényéből. 20.00: Népzene. 20.41: Jevtusenko a fényképezés­ről, a filmről és a prózá­ról. (interjú) 21.01: örökzöld dallamok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Operaáriák. 22.45: Gondolatok a népesség- genetikáról. 23.00: A Weiner-vonósnégyes ját­szik. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04. 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Zenés délután. 14.00: Hegyi Ildikó hegedül. 14.15: Cimarosa-szonáták. 14.35: Slágermúzeum. 15.27: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban. 16.00: Dr. Bihary Ottó profesz- szorral beszélget Tarnay Márta. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Könnyűzenei újdonságok. 18.55: Népdalok. 19.15: Zenei Tükör. 19.45: Lionel Richie felvételeiből. 20.35: ,,Egy atom ára.” (jegyzet) 20.45: Dubarry. (operett) 21.01: Nemzedékek. 21.51: Csermák verbunkosok. 22.05: Nosztalgiahullám. 23.20: Furcsa hölgy, (zenés já­ték) III. MŰSOR 9.00: Balettkomédia. 10.33: Tánczene. 11.05: Bioritmus. 11.25: Egy hatpennys fele. (ze­nés játék) 12.00: Zenekari muzsika. 13.07: Mihály András műveiből. 13.47: Zenekari operarészletek. 14.30: Szimfonikus zene. 15.30: Johann Strauss műveiből. 16.12: Gagaku — japán udvari zene. 16.36: Brahms: f-moll szonáta. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Vivaldi: Hat fuvolaver­seny. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Beethoven-hangverseny. Közben: 20.25: Beszélgetés dr. Somogyi Endrével, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektorhelyettesével. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.50: Ki viszi át a szerelmet? A Magyar Rádió és az Űj- vidéki Rádió Nagy László műsora. 22.49: Táncházi muzsika. 23.03: Vaszil Kazandzsiev: III. szimfónia. SZOLNOKI STÜDIŐ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: Pártmunkás „nyugdíjban”. Riporter: Dalocsa István. 17.20: Stúdiópódium. Dávid Sán­dor, a ceglédi zeneiskola tanára játszik népszerű hegedűátiratokat. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Tamási László. • 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Orosz nyelv. 8.25: Fizika. 9.00: Történelem. 9.30: Osztályfőnöki óra. 10.00: Delta, (ism.) 10.30: A régensherceg. (angol té­véfilm, ism.) VIII/7. 15.00: Kölcsönhatások az élő ter­mészetben. 15.35: Magyar nyelv. 15.55: Film_ és tévéesztétikai mű­sor. 16.45: Lengyel utak. (lengyel film) XI/9. 18.20: Eletet az éveknek. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az önök kérték különki­adása. 21.35: Mestersége: színész. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.55: Mozart: Idomeneo. (felira­tos operafilm) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Péntek, a benszülött. (an­gol film) BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00 : Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Népzene. 20.45: Dokumentumfilmek. 21.00: A nagy művelet. Játék­film. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A fehér kő — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Ismeretterjesztő adás. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Moziszem. 20.05: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Egészséges fogak — műve­lődési adás. 18.43: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A francia televízió vetél­kedője. 21.00: Reklám. 21.05: zágrábi körkép. 21.20: Zenei események. SZÍNHÁZ 1984. február 29-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?! ,,D” bérlet 1984. március 1-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Vörösmarty-bérlet 19 órakor Orosházán: BOLHA A FÜLBEN MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Fe- keteszakáll szelleme, 8-kor: Maótól Mozartig. Békéscsabai Szabadság: Dühöngő bika. Bé­késcsabai Terv: Az álarcos lo­vas legendája. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Gyerekek a Kéktó-hegy- röl, fél 8-kor: Futásod véget ér. Gyulai Petőfi, 3-kor: Timin és a cápák tava, 5 és 7-kor: Hé, élet! Orosházi Partizán, fél 4-kor: Az erdő szépe, fél 6 és fél 8-kor: Megbilincseltek. Szarvasi Táncsics: A néma front.

Next

/
Oldalképek
Tartalom