Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
Siker volt 1984, február 29., szerda Baptistin: Gyurcsek Sándor Éppen csak bejön a színpadra, látszólag semmit nem tesz. de máris légköre van. Tartásával magával hozza a figura múltját. Ezzel a Bap- tistinnel mindent lehet csinálni. Kiszolgáltatott, elesett kisember. Ahogy meghunyászkodva zsörtölődik, már érezni rajta, hogy mulatságos dolgok fognak történni vele. Alig van pár mondata, de ahogy eljajdulja magát, „jaj, a reumám'’, sajnáljuk is, meg nevetünk is e csúnya kis teremtményen. — Nem mondhatom, hogy különösebben őrülten» volna, amikor rám osztották Feydeau: Bolha a fülben című bohózatában Baptistint — mondja Gyurcsek Sándor. — Máskor- is előfordult, hogy lassacskán szerettük meg egymást a szereppel. Nem tudnám pontosan meghatározni. mikortól kezd élni. mennyi mindenből van ösz- szegvúrva a figura. Megyek az utcán, figyelem az embereket. Látok egy különös mozgást, érdekes alakot. Elképzelem. miféle szerzet lehet. önmagámnak eljátszadozom vele. El is raktározom. és esetleg évek múlva, amikor egy szerepet ízlelgetek, „beugrik" a régi ismerős. Ismét belebújolv a bőrébe, most már színpadi munkám során. És örülök, ha a kollégák azt mondják, te, ez a figura él. Persze, hogy él. gondolom. hiszen régóta bennem él. — Még az se számít, ha a színpadon csak egy-egy villanás, néhány mondatnyi látszik belőle? — Egyik tanítómesterem. Lendvav Ferenc mondta, hogy az epizódszerepeket ugyanúgy kell eljátszani, mint a főszerepet, csak még jobban. Ha valakinek mondjuk nyolc nagyjelenete van. és abból kettőt elront, hatszor adódik alkalma a javításra. De az egyetlen lehetőségnél nem szabad hibázni. Persze, hogy jó megfürdeni néha egy-egy főszerep sikerében, de igazán nem a mondatai mennyiségével méuhető a művész. Régebben, amikor a drámai szendétől az intrikusig számtalan skatulyába sorolták a színészeket. megkérdezték Hevesi Sándort. hányféle típust ismer. Van karakter- színész és rossz színész — mondta a mester. Szeretnék én is karakterszínész lenni, annak megmaradni. — Egy férfiember, aki színészi pályára adta életét, mit tehet önmaga kiteljesítéséért? — Figyelem azokat, akik már eljutottak valameddig. Nem azért, hogy lemásoljam sorsukat, de legalább törekedjek a cél felé. Úgy látom, hogy az igazi művészek mind emberséges emberek is. Ideig-óráig el lehet leplezni a bűnöket. A civil életben is, meg a színpadon is bárki „megjátszhatja magát”, de előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból. Belső tartásunkhoz, jellemünk formálásához kellenek példaképek. Ideálok nélkül nem is tudnék élni. — Kik a példaképei? — Színészként azokat csodálom. akik aprónak tűnő feladatokból tudtak jelentős életművet alkotni. Makiári János és Misoga László. Ragyogó művészek, nagyszerű emberek voltak. Karakterszínészek! Emlékszem, néhány éve a gyulai strandon egy mesedarabot játszottunk. Bánhidi Laci bácsi, aki benn a várban szerepelt, minden előadásunkat megnézte. Jellegzetes hanghordozásával panaszkodott: a ti szerepeiteket már mind tudom, de az a néhány szó, amit nekem kellene elmondanom, az istennek se megy a fejembe. Ki gondolná, hogy Bánhidi Laci bácsi remek novellákat is ír? A legjobbak között érzem Csákányi Lászlót, aki sokkal nagyobb színész, mint ahogy használják. — Gyurcsek Sándorral hogyan „gazdálkodnak”? — Huszonöt éve vagyok a pályán, és ebből 18 esztendőt Békéscsabám töltöttem. A társulathoz való hűségem is felelet a kérdésre. Egyébként se vagyok csapongó alkat. Ha valaki sehol se érzi jól magát, mindenütt a környezetet szidja, néha arra is kellene gondolnia, hogy esetleg benne van a hiba. Ha megtaláltuk a helyet, „hol élned, halnod kell”, próbáljunk ott szépen, tartalmasán élni. Örülök, természetesen örülök, ha egy epizódszerepet jutalmazva, felerősödik esténként a nézőtéri taps. De az is jó, ha időnként másfajta feladatot kap az ember. Amikor a Bánk bán című drámában II. Endrét játszottam, hosz- szú időre új energiákat kaptam tőle. Kell a sokszínűség, hogy ne legyen iparszerű a munkánk. Unalmassá válik a színész, ha azonos típusú figurákban mindig ugyanazt a nótát fújja, legfeljebb más-más szöveggel. Szerepre szerep jön, dolgozom. Remélve, hogy én is épülök általa. Ügy érzem, hozzá tartozom a városhoz, s ha Fityisz kutyámmal sétálok, a gyerekek szívesen játszanak velünk. Nekem itt az újságárus fogadja a köszönésem, és ez semmivel sem pótolható. Andódy Tibor Romantikus művészest Gyulán A Tiszántúlt elborító ítéletidő miatt elmaradt a február 13-ára meghirdetett bérleti hangverseny, amelyen Borisz Petrusanszkij szovjet zongoraművész mutatkozott volna be a gyulai közönség előtt. Az Országos Filharmónia szerencsés ötlettel a XIX. század romantikus hangvételű verseiből és zenéjéből állított össze egy műsorra valót, amit február 20-án hallgathatott meg az Erkel Művelődési Központ közönsége. Sikerült az irodalmi remekműveket úgy összeválogatni, hogy azok zenés változata is elhangozzék. Viszont a műsor során Kiss Gyula Liszt-díjas zongoraművész tolmácsolásában két csodálatos Liszt-zon- goramű is elhangzott, ami a művelődési központ sajnálatosan lehangolt és elhanyagolt zongoráján is megérdemelt sikert aratott, és kárpótolt az elmaradt hangversenyért. A zongora miatt a konferáló Turcsányi Emil is kérte a hallgatóság megértő elnézését. Az Országos Filharmónia a műsorra tűzött remekművek tolmácsolására megnyerte Sziklay Erika Liszt-díjas érdemes művésznőt, a már említett Kiss Gyula Lisztdíjas zongoraművészt, aki az énekszámokat is kísérje, továbbá Bordás György SZOT- díjas bariton hangú operaénekesünket, valamint a miskolci Nemzeti Színház két színművészét: Kulcsár Imrét és a beugró Péva Ibolyát, aki csak olvasta — elég színtelenül — a neki jutó verseket. A hangverseny első részét Vörösmarty: Öda Liszt Ferenchez című költeményének néhány felolvasott részlete vezette be, ami után Liszt: Funerailes című híres zongoraművében gyönyörködhettünk. Liszt Ferenc ezt a művét 1948 októberében alkotta és kifejezte fájdalmát a szabadságharc elbukása és barátja, Franz Chopin ez idő tájt bekövetkezett halála miatt. A gyászdobok hangjaival kezdődik a mű, majd a hazafiúi fájdalom hangjait halljuk, ami lágyan megnyugvásba torkollik. Megérdemelt siker volt. Henrich Heine világhírű német költő két híres verse szerepelt prózai és megzenésített fői-mában. Ismert a „Loreley" című ballada, amely szerint a csábos hangú szirén halálos örvénybe csalta a hajósokat. Liszt Ferenc csodálatos megzenésítése Sziklay Erika előadásában hatott. Vörösmarty Mihály: Ciliéi és a Hunyadiak című drámájában írta meg azt a „Keserű pohár” című monológot, amit aztán Erkel Ferenc az 1861. évben bemutatott „Bánk bán” című operájába felvett és Petur bán bordalaként hangzik el. Most Bordás György énekelte lelkesen és művészien, míg az eredeti monológot Kulcsár Imre szavalta. A műsor második részét Csajkovszkij lírai szépségű dala nyitotta meg Sziklay Erika előadásában. Ezt követően Johan Wolfgang Goethe német költőfejedelem „Faust” című drámájának két epizódja került műsorra prózában és megzenésített formában. A „Bolhadalt” prózában Kulcsár Imre mutatta be, majd Bordás György Gounod: Faust operájából Mefisztó áriáját énekelte el sikerrel. „Margit a rokkánál” volt a másik epizód, amit Franz Schubert zenésí- tétt meg, s amit német nyelven Sziklay Erika énekelt el. A hangverseny kiemelkedő eseménye volt a zárószám: Liszt Ferenc „Dante” szonátájának parádés előadása Kiss Gyula zongorázásával. A húszperces remekmű, ami igen virtuóz tolmácsolást igényel. Ez most sikerült is az előadónak. Nehéz és hálás feladatot vállalt Turcsányi Emil, amikor a XIX. század romantikus hangulatát próbálta felidézni. A műsor ismertetése jól sikerült és meggyőzte a hallgatóságot. Dr. Márai György Gyermekkönyvtár az ifjúsági házban Az új épület elkészültéig átmenetileg a békéscsabai ifjúsági és úttörőház harmadik emeletén kapott helyet a Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára. Csaknem négy éve járnak ide a békéscsabai gyerekek; nemcsak azért, hogy a könyvek, folyóiratok, napilapok között böngésszenek (az utóbbiakból 20-féle választék van), hanem a kellemes időtöltés, a szórakozás kedvéért is felkeresik az intézményt. Tartanak itt könyvtár- bemutató foglalkozásokat, irodalomórákat, őrsi és csapatfoglalkozásokat, délutánonként pedig sokféle játék várja a kisdiákokat. Nemrég vásároltak mintegy ötezer forint értékben társas- és logikai játékokat. Az elmúlt évben az ifjúsági ház tatarozása miatt januártól áprilisig zárva volt a könyvtár, ezért a megszokott ezer fölötti olvasólétszám 700-ra csappant. Ám úgy tűnik, lassan visszaszoknak a kis olvasók. Az idén már csaknem négyszázan váltak a könyvtár tagjaivá. A mintegy 30 ezer kötet könyvnek alig egyharmadát tárolják a szabadpolcokon, a többi a könyvtár raktárában, a volt gyermekkórház épületében van. Ez azonban nem okoz gondot, hisz az iskolai kötelező és ajánlott olvasmányokból, a legnépszerűbb gyermekkönyvekből több példányt is vásárolnak. A betűrendes és szakkatalógus használatát könnyen megtanulják a gyerekek. A polcok között sem nehéz a tájékozódás, hisz szerző szerinti betűrendben sorakoznak a könyvek. Külön helyet kapott a mintegy 150 kötetből álló szlovák nyelvű anyag, amelyet rendszeresen forgatnak a szlovák iskola és diákotthon tanulócsoportjai. A hely jó lehetőséget kínál az együttműködésre: a könyvtár nemegyszer részt vesz az ifjúsági ház rendezvényein. Az iskolákkal évek óta jó kapcsolatot tartanak fenn. Rendszeresen tartanak itt órákat, s az intézmény más módon is segíti a tanulmányi munkát. Nemrégiben készítettek például a magyar nyelv és irodalom tanításához ajánló biblográfiát, s tervezik a fizika és a földrajz oktatásához is segédanyag összeállítását. Minden évben részt vesznek a békéscsabai napközis tábor programjában. Heti egy alkalommal játékos irodalmi vetélkedőt szerveznek, s háromszáz kötetet kölcsönöznek a napközis gyerekeknek. Most egy városi irodalmi vetélkedősorozatot készítenek elő, amely, a jövő tanév úttörőprogramjának része lesz. G. K. n Világ és Nyelv új száma A Magyar Eszperantó Szövetség kéthavonta megjelenő folyóiratának legutóbbi számában magyar nyelvészek, írók és újságírók nyílt levélben fordultak a hazánkba látogató Margaret Thatcher brit kormányfőhöz, hogy hazájában és az ENSZ- ben is segítse a nemzetközi nyelv fokozottabb terjedését. az eszperantó-világmoz- galom szükséges térhódítását. A folyóirat emellett érdekes cikket közöl az éppen 80 éves londoni eszperantóklub históriájáról, s foglalkozik az Egyesült Államok és az UNESCO között támadt viszály történetével. Több cikk foglalkozik az eszperantónyelv-tudás hasznos voltával. Az egyik írás korunk latinjának nevezi az eszperantó nyelvet — kifejtvén, hogy aki tanult vagy tud latinul, az egy kicsit eszperantóul is tud —, egy másik írás viszont a magyar és az eszperantó nyelv szókincsének analógiáját tárgyalja, bizonyítván, hogy idegen nyelvet egyáltalán nem beszélő honfitársaink számára sem nehéz az eszperantót elsajátítani. Publikálja a folyóirat dr. Humphrey Tonkinnak, az Eszperantó Világszövetség alelnö- kének a budapesti világ- kongresszuson elhangzott hozzászólását, s e világtalálkozó külföldi sajtóvisszhangjából is ad ízelítőt. Nagyon érdekes japán útibeszámoló, továbbá a kínai írás korszerűsítésének lehetőségeivel, illetve nehézségeivel foglalkozó cikk szerepel még a folyóiratban, amelyet kritikusan elemző sajtószemle, s — többek között — az eszperantista turizmust szolgáló ismertető is gazdagít. A „Vidéki nagyvárosokról”, a lehetséges regionális központok helyérő] cserélték ki gondolataikat legutóbb a Szegedi beszélgetések műsorsorozatának meghívott vendégei, Tóth Béla író, a Somogyi Könyvtár igazgatója, Herényi József főépítész, országgyűlési képviselő, dr. Tóth József földrajzkutató és dr. Szániel Imre, a Szegedi Akadémiai Bizottság titkára. Képünk a szegedi stúdióban készült, a műsor felvételét megelőző percekben. A televízió március 20-án, kedden este 8 órakor sugározza az adást a második csatornán. Fotó: Virág Pál Mai miisor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Az olvasás gyönyörűsége. 8.54: Nötacsokor. 9.41: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Zenekari muzsika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Vendéglátó, (riport) 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Népzenei műsor. 15.28: MR 10—14. 16.03: Kritikusok fóruma.- 16.13: Operaáriák. 16.30: Társadalom és iskola. 17.05: Körkép a termelésről és a külkereskedelemről. 17.30: Válogatás az . OIRT-rádiók műsoraiból. 19.15: Mozaikok Thury Zsuzsa ..Barátok és ellenfelek” című regényéből. 20.00: Népzene. 20.41: Jevtusenko a fényképezésről, a filmről és a prózáról. (interjú) 21.01: örökzöld dallamok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Operaáriák. 22.45: Gondolatok a népesség- genetikáról. 23.00: A Weiner-vonósnégyes játszik. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04. 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Zenés délután. 14.00: Hegyi Ildikó hegedül. 14.15: Cimarosa-szonáták. 14.35: Slágermúzeum. 15.27: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. 16.00: Dr. Bihary Ottó profesz- szorral beszélget Tarnay Márta. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Könnyűzenei újdonságok. 18.55: Népdalok. 19.15: Zenei Tükör. 19.45: Lionel Richie felvételeiből. 20.35: ,,Egy atom ára.” (jegyzet) 20.45: Dubarry. (operett) 21.01: Nemzedékek. 21.51: Csermák verbunkosok. 22.05: Nosztalgiahullám. 23.20: Furcsa hölgy, (zenés játék) III. MŰSOR 9.00: Balettkomédia. 10.33: Tánczene. 11.05: Bioritmus. 11.25: Egy hatpennys fele. (zenés játék) 12.00: Zenekari muzsika. 13.07: Mihály András műveiből. 13.47: Zenekari operarészletek. 14.30: Szimfonikus zene. 15.30: Johann Strauss műveiből. 16.12: Gagaku — japán udvari zene. 16.36: Brahms: f-moll szonáta. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Vivaldi: Hat fuvolaverseny. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Beethoven-hangverseny. Közben: 20.25: Beszélgetés dr. Somogyi Endrével, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektorhelyettesével. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.50: Ki viszi át a szerelmet? A Magyar Rádió és az Űj- vidéki Rádió Nagy László műsora. 22.49: Táncházi muzsika. 23.03: Vaszil Kazandzsiev: III. szimfónia. SZOLNOKI STÜDIŐ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: Pártmunkás „nyugdíjban”. Riporter: Dalocsa István. 17.20: Stúdiópódium. Dávid Sándor, a ceglédi zeneiskola tanára játszik népszerű hegedűátiratokat. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Tamási László. • 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Orosz nyelv. 8.25: Fizika. 9.00: Történelem. 9.30: Osztályfőnöki óra. 10.00: Delta, (ism.) 10.30: A régensherceg. (angol tévéfilm, ism.) VIII/7. 15.00: Kölcsönhatások az élő természetben. 15.35: Magyar nyelv. 15.55: Film_ és tévéesztétikai műsor. 16.45: Lengyel utak. (lengyel film) XI/9. 18.20: Eletet az éveknek. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az önök kérték különkiadása. 21.35: Mestersége: színész. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.55: Mozart: Idomeneo. (feliratos operafilm) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Péntek, a benszülött. (angol film) BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00 : Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Népzene. 20.45: Dokumentumfilmek. 21.00: A nagy művelet. Játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A fehér kő — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Ismeretterjesztő adás. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Moziszem. 20.05: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Egészséges fogak — művelődési adás. 18.43: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A francia televízió vetélkedője. 21.00: Reklám. 21.05: zágrábi körkép. 21.20: Zenei események. SZÍNHÁZ 1984. február 29-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?! ,,D” bérlet 1984. március 1-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Vörösmarty-bérlet 19 órakor Orosházán: BOLHA A FÜLBEN MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Fe- keteszakáll szelleme, 8-kor: Maótól Mozartig. Békéscsabai Szabadság: Dühöngő bika. Békéscsabai Terv: Az álarcos lovas legendája. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Gyerekek a Kéktó-hegy- röl, fél 8-kor: Futásod véget ér. Gyulai Petőfi, 3-kor: Timin és a cápák tava, 5 és 7-kor: Hé, élet! Orosházi Partizán, fél 4-kor: Az erdő szépe, fél 6 és fél 8-kor: Megbilincseltek. Szarvasi Táncsics: A néma front.
