Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

o 1984, február 29., szerda Szomszédolás csohghÍd u*n* n » *1 1 KLAJr Ü.j vasúti híd épül a Ti­szán. Még a viszontagságos időjárás ellenére is jó ütem­ben halad annak az új vas­úti hídnak az építése, amely Csongrád és Sz.entes között a Tisza két partját köti majd össze. Az új vasúti híd köz­vetlenül a régi szomszédsá­gában készül. A beruházó a MÁV Szegedi Igazgatósága. Előreláthatólag az új híd építése 800 millió forintba kerül. A fővállalkozó a Ganz-MÁVAG acélszerkeze­ti gyára. A 2700 tonna ön­súlyú acélszerkezet darabja­it a helyszínre szállítják, majd ott szerelik össze. Ed­dig a bal parti gerincleme­zes hídszerkezetet gyártot­ták le.- A Hídépítő Vállalat készíti a híd alépítmé­nyét. ebben a munkában nyújt óriási segítséget a korszerű SOIL—MEC cölöp- fúró berendezés. Sok gondot okoz a régi híd mederpillére körüli kő­zetszórás eltávolítása. Ezt, a KÖVIZIG szakembereire bízták, akik búvárok segít­ségévei dolgoznak. Megkez­dődtek már a hídhoz csatla­kozó vasúti pálya építési munkálatai, a MÁV Szente­si Építésfőnöksége és az ATIVIZIG csongrádi sza­kaszmérnöksége közreműkö­désével. A hídépítést a ter­vek szerint 1986. június Ól­én fejezik be. Ezt követően bontják le a régi vasúti hi­dat, amelynek 1987. decem­ber végén már nyoma sem les/ i helyszínen le MourAijAi fcruOpiTK i HAJDÚ­BIHARI NAPID Százmillió forint értékű vetőmag. A múlt év augusz­tusának végén adták át a Hajdúszoboszlói Állami Gaz­daság vetőmagüzemét. Idén januárban kezdődött a fo­lyamatos termelés a kör­nyékbeliek által egyszerűen csak fűmaggyárnak becézett üzemben. A 70 milliós be­ruházás keretein belül több mint 24 millió forintért vá­sárolták meg azokat a mo­dern dán gépeket és beren­dezéseket, amelyek a munka zömét végzik. A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság 58, a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény­termelési Együttműködés 22 és az INTERINVEST betéti társaság 22 százalékos része­sedéssel megvalósított gyár a nem rubelelszámolású ex­port növelése érdekében épült. Eddig ugyanis a KI­TE taggazdaságaiban több magot termeltek, mint amennyit finomítva expor­tálni tudtak. A holland és NSZK-beli vevők a termeléshez szüksé­ges gépekért és berendezé­sekért cserébe visszavásárol­ják a termékek egy részét. Ebben az évben 2 ezer ton­na fűmag, ezer tonna bor­só, 500 tonna napraforgó, ezer tonna repce és mustár, valamint 2 ezer tonna búza vetőmagot állítanak elő, mintegy 100 millió forint ér­tékben. DhumARORSIÁB Tollfeldolgozó Makón. Je­lentős eseményre került sor az elmúlt héten Makón. A Hungarofeder (Magyartoll) néven új üzemet alakítottak a Lenin Tsz területén a Rá­kosi tanyaközpontban, a volt zöldségszántó üzem épületében. Az üzem alapí­tásának gondolata a HUN- GAROTEX révén 1982 tava­szán merült fel. Csütörtökön délelőtt már termelésben le­hetett látni a tollmosó, -tisz­tító. -osztályozó üzemet és magát a varrodát is. A nem oly régen még tehénistálló­ként szolgáló épületben most ,,Betti", „Lotti", ,,írisz", „Li­za", „Diana" és ehhez ha­sonló márkanevű pehely­paplanokat és még név nél­kül szereplő úgynevezett ja­pán modelleket is, továbbá sokféle különböző méretű és minőségű párnát láthattak gyártás közben a jelenlevők. Szó volt arról, hogy később tollpehellyel bélelt turista­öltözeteket és hálózsákokat is gyártanak majd itt. Az üzemnek három ala­pító tulajdonosa van. A szervező részvényes a HUN- GAROTEX Külkereskedelmi Vállalat, a másik á makói Lenin Tsz, a harmadik pe­dig a Bettfederfabrik Victor Bauer osztrák cég. A magyar baromfitoll mi­nősége hagyományosan vi­lághírű. E jó tulajdonsága ellenére is inkább nyers­anyagként, semmint kész termékként vásárolták fel, és további feldolgozás után. mint magyar toliból készült ágyneműt reklámozták, for­galmazták szerte a világon. A magyar toll mostantól kezdve önálló márkaként is megjelenik majd a világ­piacon. Ehhez a gyártástech­nológiát, a géprendszereket és a licencet, illetve a know- howt az osztrák Bauer-cég adja. A forgalmazó a HUN- GAROTEX Külkereskedelmi Vállalat, a hazai textilgyá­rak úgynevezett angin anya­gait exportálja majd kész ágynemű formájában. A ma­kói Lenin Tsz pedig a tollat L'rmeli ('*■< hi/tosíMa Olcsón dolgoznak a jász­berényi cipősök. Eddigi leg­sikeresebb évét zárta 1983- ban a 22 esztendeje üzeme­lő Jászberényi Cipőipari Vállalat: 601 ezev pár női lábbelit gyártott, árbevétele 118 millió forint, a nyeresé­ge pedig 25 millió volt. A jövedelmezőségi mutató 75 százalékos. A vállalat dol­gozói csaknem 490 ezer pár női szandált készítettek ex­portra; zömében az NDK- ba és a ■ Szovjetunióba, 92 millió forint értékben. A jászberényi cipősök a Jászság nagy múltra vissza­tekintő csizmadiamesterség jó hagyományait igyekeznek folytatni, a 240 dolgozót számláló közösség a minőség mellett az újszerűségre is törekszik, hogy a fogyasz­tók (divatcikkről lévén szó!) igényeit minél jobban kielé­gítse. Saját „nevelésű”, ön­álló tervezőcsoportjuk 35 női cipő modelljét alkotja meg. elsősorban az olasz divat- irányzatokat követvén: je­lenleg már az 1985-ös bemu­tatóhoz készülnek. A tetsze­tős kivitelezésen kívül gaz­daságos előállítást is szem előtt tartják — termékeiket fele annyi áron tudják (ha­szonnal) értékesíteni, mint más cégek. Ebben sokat je­lent az. hogy viszonylag jó termelő kollektívával dol­goznak, annak tagjai az ala­csony bérszínvonal ellenére sem néznek jobban fizető „gazda" után. Megjegyzendő, hogy a vállalat az új kere­setszabályozási rendszerhez kapcsolódóan pályázatot nyújtott be az Ipari Minisz­tériumhoz, ennek révén vár­hatóan mintegy 11 száza­lékkal növelik majd a dol­gozók bérét. A hatékonyságot segíti az is, hogy az utóbbi 10—12 évben folyamatosan végez­ték a műszaki fejlesztést. Hazai viszonylatban modern gépekkel termelnek: cseh Minerva tűzőgépekkel, az al­jamegmunkálásra pedig NSZK gyártmányú berende­zéseket állítottak be. A Jászberényi Cipőipari Vállalat az idén 570 ezer pár lábbelit készít a tervek sze­rint. összeállította: P. F. Középiskolások a fogorvosnál Korszerű műszerekkel gyorsabb, fájdalommentesebb a ke­zelés A fiú ül a fogorvosi szék­ben. és csendben tűri a hosz- szas kezelést. Életében elő­ször került fogorvos elé, s 15 éve ellenere sajnos, nagyon rosszak a fogai. Nem gon­dolta még. amikor asztalos­tanulónak jelentkezett, hogy ilyen megpróbáltatás is vár­ja az első esztendőben. Ti­zenöt tömés, egy gyökérke­zelés, egy húzás. „Nem sok ez egy kicsit egyszerre?” — kérdezzük a kezelő orvostól. dr. Barta Kálmántól. — Legközelebb legfeljebb egy-másfél év múlva talál­kozunk újra ezzel a fiúval, milyen sokat romolhat ez idő alatt a fogsora — hall­juk a választ. A fiú is cá­folja aggodalmunkat. Fel­áll. és. bár sápadt arccal, de mosolyogva köszöni meg a kezelést. „Ez a köszönet so­kat jelent nekünk” — súgja Papp Andrásné Klárika, az asszisztensnő. Közben a ka- szaperi fiatalember kifeié menet a váróban titkon tü­körben lesi az eredményt, örömmel nyugtázza. rend­ben vannak a fogai. Jöhet a következő. Ismét fiatalember foglalja el a vizsgálószéket. Hófehéren ragyogó. élet­erős. hibátlan fogsor villan a szájából. Mezőgyánból ér­kezett, s mint orvosunk tá­jékoztat. a megye északi te­lepülésein olyan fluortartal­mú ivóvizet isznak, amely védi a fogzománcot, megőrzi a fogak épségét. „A fogakról leolvasható a megye fluor- térképe” — állítja, s ez így igaz, hiszen ebben a rende­lőben több csabai középisko­la egész megyéből toborzott tanulógárdája megfordul. Annak csak örülhetünk, hogy a középiskolásokat vég­re három ifjúsági fogászat látja el. Egy a gyulai szak­munkásképzőben, egy a bé­késcsabai nyomdaipari szak- középiskolában, s ez, ahol vagyunk, a Sebes György Közgazdasági Szakközépis­kolában. Az általános isko­lások, óvodások ellátásáról Gyulán és Békéscsabán fő­állású iskolafogorvosok gon­doskodnak. Mindez, bár az előzőekhez képest nagyon nagy fejlődés, még mindig kevés. A gyermekkorosztály fo­gászati gondozásában. a megelőzésben megyénk or­szágosan mindig az elsők között. volt. Megyénkben már az ötvenes évek máso­dik felében, a hatvanas évek elején tudományos alapos­sággal szervezték ezt a munkát. A 14-^18 éves ko­rúak egészségügyi ellátása azonban országosan nagy­arányú fejlesztésre vár. „Ók már nem gyerekek és még nem felnőttek”, s ezzel a jel­szóval valahogy nem szer­veződött olyan fajta iskola­egészségügyi hálózatuk, amelynek a kisebbek eseté­ben már hagyományai van­nak. Az ifjúsági fogászat lé­tét és alakítását 1980-tól je­lentős lépésként értékelhet­jük. — Békéscsabán 6 ezer kö­zépiskolás tartozik a két fő­állású ifjúsági fogorvoshoz — magyaráz dr. Barta Kál­mán csoportvezető főorvos. — Általában a gyerekeknek nálunk is a nemzetközileg megállapított 11 hiányzó, vagy lyukas, esetleg tömött foga van. Az Irányi utcai rendelőbe járók közül igen lelkiismeretesen, jól szerve­zetten irányítja diákjait a közgazdasági szakközépisko­la, a Kemény Gábor Szak- középiskola és a 635. számú iparitanuló iskola. A peda­gógusok tudják, hogy egy- szer-kétszer egy évben erre időt kell szakítani. Az a cé­lunk. hogy egy ülésben rend­be hozzuk a fogsorukat, visz- szaállítsuk a rágóképességet. Szűrést önmagáért nem ter­vezünk. az idetartozó iskolák diákjai közül úgyis minden­ki sorra kerül. A tanácsi művelődési irányítók körle­vélben szóltak a pedagógu­sokhoz, támogassák az isko­lafogászat munkáját. A felnőtt fogorvosok me- gyeszerte 3 plusz 2-es rend­szerben dolgoznak, azaz 3 napon át felnőtteket, 2 na­pon pedig gyerekeket kezel­nek. A szükség mégis azt diktálná, hogy idővel leg­alább a megye városaiban elegendő számú iskolafogor­vos dolgozzon. Így lehet majd folyamatos egészségnevelő, megelőző, gyógyító, gondo­zó tevékenységről beszélni. Az iskolafogászok egyelőre még tűzoltó munkát végez­nek. Az a sokfelé uralkodó káros szemlélet, hogy fel­nőtt és gyerek csak akkor megy orvoshoz, ha már fáj a foga, minden fogorvos előtt ismerős. A megelőzés, az ellenőrzés fontosságára kevesen jönnek rá maguktól. No és persze, fogorvos sine« minden településen. Örömmel meséli a városi iskolafogász csoportvezető főorvos, hogy év végére re­mélhetően már négyen lesz­nek főállásúak. Az iskolafo­gászati rendelők műszer- és eszközellátottsága igen jó. szerencsés, ha a rendelő az iskolában van. A fogászati védőnők munkájára nagy szükség lenne, egyelőre csak Gyulán segíti egy dentál- higiénés nővér az ottani is­kolafogászokat, az egészség- nevelést. Az ifjúsági rende­lőben itt Békéscsabán sem unatkozik az orvos és asz- szisztense. A rendelés mel­lett dr. Barta Kálmán fel­adata az iskolafogászati munka koordinálása, a fel­nőtt-körzeti fogorvosok gyer­mekek körében végzett mun­kájának szakmai ellenőrzése. Nyáron, amikor a diákok vakációznak, sorra kerülnek az óvodások, az iskolába menők. — A kicsik is nagyon fe­gyelmezettek, többségük nem fél, s ez az óvónők felkészí­tését jiieséri — mondja Bar­ta dr. — Kétségtelenül ne­hezebb dolgozni a gyerekek­kel, mint a felnőttekkel. Mégis azt mondom, a bete­get nem sajnálni, hanem ke­zelni kell. persze, nem mind­egy, hogyan. Igen fontos az orvos személyisége, hogy szeretettel végezze az isko­laorvosi munkát. Az iskolafogászat manap­ság még kétségtelenül nem a legcsábítóbb terület a fog­orvosok számára. Az okok messzire vezetnek; a munka anyagi, erkölcsi megbecsülé­se, a szakma rangja, a fel­adatok nehézsége mind sze­repet játszik ebben. Azt azonban senki sem tagadhat­ja, hogy munkájukra nagy szükség van. Bede Zsóka Általában nem türelmetlenek a diákok Fotó: veress Erzsi Bővülő áruházi csere A Konsumex Külkereskedel­mi Vállalat közvetítésével az idén két újabb szovjet áruház kapcsolódik be a Centrum áru­házakkal folytatott fogyasztásl- cikk-cserébe. A kölcsönös for­galom bővül; a termékcsereér­téke az elmúlt évi 3 millió ru­bellel szemben 1984-ben eléri a 4 millió rubelt. A Szovjetunióba elsősorban élelmiszereket, konfekció- és kötöttárut, logikai játékokat szállítanak, cserébe halkonzer­veket, kerti szerszámokat, sport­cikkeket, gyermekkerékpárokat, televíziós készülékeket, háztar­tási gépeket hozunk be. Az áruházi csere már több éves múltra tekint vissza. Kez­detben kizárólag a moszkvai GUM Aruház vállalkozott ilyen akció lebonyolítására, 1983-ban egy-egy leningrádi, ogyesszai, tallinni áruház is bekapcsoló­dott. Időközben a magyar part­nerek száma is bővült, az együttműködésben a fővárosia­kon kívül kecskeméti és a szolnoki Centrum Aruház is részt vesz. Mivel a partnerek rendszeresen tájékoztatják egy­mást a változó kinálatról, a cse­recikkek köre folyamatosan szélesedik, ami nagyban hozzá­járul az együttműködésben részt vevő áruházak választéká­nak bővítéséhez. Ilyen peches csak egy férfi lehet Bosszantó apróságok. Vagy talán ilyen a pech, rohanó korunk velejárója. Mert ke­vés az idő. Á bevásárlás mégis az én fel­adatom. Hol ebben, hol abban az ABC-ben vásárolok Békéscsabán. Mikor belépek egy boltba, mindig szerencsésnek érzem maga­mat. A pénztárnál alig van valaki. Roha­nok hát, hogy minél hamarabb megpakol­jam a szükséges dolgokkal a kosarat. Mire végzek, legnagyobb döbbenetemre már hosszú sorok kígyóznak a pénztár előtt. Türelem, türelem, nyugtatom magamat, mintha valami idegerősítő gyakorlatot vé­geznék. Lassan fogy a sor. Am mire a pénztárhoz érek, mindig történik valami végzetes dolog. Éppen akkor jön a váltás. Vagy ha nem jön a váltás, akkor elromlik a gép, beakad a szalag. Már szólnak is jó hangosan, hogy mindenki hallja. Álljunk át a másik sorba. Kezdődik az álldogálás elölről. Aztán közbejön más. Éppen az or­rom előtt kezd reklamálni az egyik vevő. Parázs vita kerekedik. De ezzel nem ér véget a kálvária. Ott­hon a feleségem játssza meg a népi ellen­őrt. Kijelenti, balek vagyok, mert megint többet fizettem. Tanuljak meg sürgősen fejben számolni. Megpróbálok, ám nem megy. A napokban valami kakaófélét vá­sároltam. A tasakon két árcédula. Melyik az igazi? Megszólítom az eladót. Ügy néz rám, mint egy zöldfülűre. Azt válaszolja, hogy amelyik felül van. Csakhogy egyik sincs felül. Egymás mellé vannak ragaszt­va. Vagy rosszul látok? Kedvem volna új­ra megszólítani, de ehhez bátorság kell. Csakhogy rossz napom volt. Semmi ked­vem tetézni újabb vitával. Odahaza ismét presztízsveszteség ért. A családi tanács úgy dönt, alkalmatlan vagyok a bevásárlásra. A szünet azonban nem sokáig tart. Hama­rosan megint kapok megbízatást. Vegyek Fluorita fogkrémet! Olcsó és kitűnő. Állí­tólag a 100-as ABC-ben lehet kapni. Való­ban lehet. Veszek két tubust. Odahaza az­tán kiderül, hogy az egyik üres. A követ­kező nap felhívom az ABC-t. Az üzletve­zető kedves és udvarias. Azt hitte, mosó­por miatt reklamálok. Ennél az árucikk­nél ugyanis előfordul, hogy üres a doboz, de üres fogkrémtubusról még nem hallott. Teljesen lehangolt a válasz. Ügy látszik, rám jár a rúd. Tegnap azonban éppen az ABC előtt egy fiatalasszony kifakadása ütötte meg a fülemet. — Ilyen peches csak egy férfi lehet. A férjének mondta. Vigasztal a tudat, hogy nem vagyok egyedül. —di—

Next

/
Oldalképek
Tartalom