Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

i^HslUkfiTcI 1984. február 1., szerda Lassan egy évtizede, hogy Sarkadon a cukorgyári művelő­dési otthonban megrendezték az első képzőművészeti kiál­lítást. Azóta félévenként új és új művész alkotásainak ad­nak itt otthont. Tegnap, január 31-én, 14.30 órai kezdettel ismét megnyitót rendeztek a cukorgyári művelődési házban, ám ezúttal nem ismeretlen művész alkotásaiból került vá­logatás a közönség elé, hiszen Koszta Rozáliát korábban nemegyszer meglátogatták műhelyében az üzem szocialista brigádjai. A SZOT-díjas festőművész kiállítását B. Supka Magdolna művészettörténész nyitotta meg Fotó: Fazekas László Olvasómozgalmi csoportgyttles a megyeszékhelyen A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének olvasó­mozgalmi csoportja január 31-én, tegnap ülést tartott Békéscsabán. Elsőként Var­ga Zoltán titkár, az Olvasó népért mozgalom III. orszá- •gos konferenciájának ta­pasztalatait és az ezekből adódó megyei feladatokat ismertette. Pozsgay Imré­nek, a HNF OT főtitkárá­nak ott elhangzott hozzá­szólására utalva a politikai kultúra színvonalemelésének fontosságát hangsúlyozta. A budapesti tanácskozáson — a sok egyéb megoldásra vá­ró probléma mellett — szó­ba került az olvasás- és be­szédkultúra elsekélyesedésé- nek kérdése is. Éppen ezért többen azt indítványozták, hogy a helyzet további rom­lásának megakadályozása és az anyanyelv ápolása, mű­velése végett mindenütt te­gyék szervezettebbé e té­mával való foglalkozásokat a felnőttek körében. A következő napirendi pontban Krasznahorkai Gé­za csoportelnök a múlt év­ben elért eredményeket ér­tékelte, majd az idei fel­adatokról beszélt. Ezután vita következett, s végül Krísztoff Andrásné, a HNF megyei művelődéspolitikai bizottságának titkára az ol­vasó-, művelődési és hon­ismereti táborok ez évi szer­vezésével, az országos hely- és üzemtörténeti, valamint az egyéb pályázatokkal kap­csolatos tudnivalókról tájé­koztatta a csoportülés részt­vevőit. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a fel- szabadulás közelgő 40. év­fordulójára vonatkozó isme­reteket ajánlatos beépíteni az említett táborok temati­kájába. —• y _ n T ímár Mátyás sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) export növelését, az import gazdaságos helyettesítését, valamint a népgazdaság anyag- és energiafelhaszná­lásának csökkentését segítik elő. A bank arra törekszik, hogy elsősorban azok a ki­sebb, kiegészítő jellegű fej­lesztések részesüljenek hitel­ben, ahol a várható jövedel­mezőség magas, továbbá a saját erő kellő magas • ará­nya lehetővé teszi, hogy a hitelt a lehető legrövidebb időn belül visszafizessék. A vállalati beruházások céljára rendelkezésre álló hitelkeret — a múlt évihez hasonlóan — 22 milliárd fo­rint. Az igény ennél jóval magasabb. A keret bővítése érdekében a bank az eddigi gyakorlatot követve az év elején felülvizsgálja a már meglevő beruházási hitel- szerződéseket. Azoknál a be­ruházásoknál, ahol nem vár­ható a szerződésben vállalt feladatok teljesítése, esetleg a bank visszavonja folyósítá­si kötelezettségét, vagy azt átütemezi. Az MNB tovább­ra is szorgalmazza a gyor­sabb hiteltörlesztéseket azok­nál a vállalatoknál, amelyek­nek pénzügyi helyzete ezt le­hetővé teszi. A forgóeszköz-hitelezések elvei sem módosulnak 1984- ben. A készletgazdálkodás ja­vításának fokozott ösztönzé­sére azonban azok a terme­lőeszköz-, illetve külkeres­kedelmi vállalatok, amelyek felesleges készleteket hasz­nosítás, értékesítés céljára más vállalatoktól átvesznek, közéDlejáratú, a fejlesztési alap felhasználása nélkül (vagyis az árbevételből) tör- leszthető hitelt kaphatnak. A hitel szabályozó szere­pének növelése érdekében a bank az év folyamán kidol­gozza a kereskedelmi hitel- nyújtás rendszerét és javas­latot tesz annak, bevezetésé­re. Ezután- arról szólt, hogy a gazdaságirányítás intéz­ményrendszerének átalakítá­sával összefüggésben felve­tődött a pénzügyi intézmény­rendszer továbbfejlesztése is. Az elgondolások a központi beavatkozás csökkentését, a vállalati önállóságot, a piac, illetve a verseny szerepének növelését célozzák. Ehhez az szükséges, hogy erősödjék a jegybanki funkció és javul­jon az üzleti banki tevé­kenység. Az utóbbi években létrejöttek pénzintézeti tevé­kenységet végző különféle kisebb szervezetek. Ezeket az MNB támogatja. Tímár Mátyás részletesen foglalkozott a különféle cí­meken nyújtott hitelek fel- használásának tapasztalatai­val. Elmondta például, hogy 1983-ban az exportfejlesztő beruházások eredményeként mintegy 1,1 milliárd dollár értékű árut exportáltak, va­lamivel kevesebbet a hitel- kérelmekben ígértnél. Ebben közrejátszottak a világpiaci árcsökkenések is (a konver­tibilis elszámolású kivitelünk árai 1983-ban körülbelül 10 százalékkal voltak alacso­nyabbak, mint egy évvel ko­rábban). Nehezítették azon­ban az exportot az értékesí­tés mennyiségi korlátái, de belső problémák is, például a minőség hibái. Elmaradás leginkább a kohászati és gépipari vállalatoknál tapasz­talható. Az élelmiszeripar teljesítette a hitelszerződé­sekben vállalt kötelezettsé­gét, a mezőgazdasági üzemék azonban — az aszálykárok miatt, az eddigi évek során először — némileg elmarad­tak a teljesítésben. Az MNB elnöke kitért az Innovációs Alap és a Vállal­kozási Alap működésének tapasztalatairá is. Az Inno­vációs Alap, 600 millió fo­rintos alaptőkéjéből 1983 vé­géig mintegy 370 millió fo­rintot helyezett ki, ebből kö­rülbelül 100 millió forint már meg is térült. A Vállalkozási Alapot az MNB 1983-ban azért hozta létre, hogy kiegészítő hitele­zéssel, pénz-átcsoportosítá­sokkal segítse a vállalatokat, tőkét biztosítson az újon­nan megalakuló gazdasági társulások és társaságok ala­pításához és működéséhez, új finanszírozási formákat (lízing, kötvény) honosítson meg, és mindezekhez kap­csolódó pénzügyi szolgáltatá­sokat nyújtson. A Vállalko­zási Alap pénzeszközeinek felhasználását — a fejlesz­tés- és hitelpolitikai előírá­sok keretei között — alap­vetően üzleti szempontok, vagyis a jövedelmezőség, a megtérülés, a kockázat ha­tározzák meg. A vállalatok és szövetkezetek az alap igénybevételére 1983-ban 325 millió forint összegben kö­töttek szerződést. A magán­erős lakásépítéssel kapcsola­tos szolgáltatások fejleszté­sére például gazdasági tár­saság alakult az alap 100 millió forintos részesedésé­vel. Feladata: országos bolt­hálózat kiépítésével építő­ipari kisgépek kölcsönzése a lakosságnak. Egy másik vál­lalkozás keretében az Alap 33 millió forintot folyósított egy külföldi film Magyaror­szágon történő forgatásához. Kedvező tapasztalatok a jogpropaganda- munkában A Békés megyei Tanács igazgatási és jogi bizottsága tegnap délelőtt dr. Sajti Im­rének, a bizottság elnökének vezetésével megtárgyalta a munkabizottság 1983-ban végzett munkájáról szóló je­lentést. A bizottság egyben megvitatta a jogpropaganda­tevékenység tapasztalatait. Napjainkban a közvéle­mény fokozott érdeklődéssel kíséri a jogszabályok válto­zását, alkalmazását, a jog- propagandát. Tavaly a leg­nagyobb Figyelem a magán- vállalkozásokat és az adó­szabályok változásával kap­csolatos jogpropagandát kö­vette. Ä propagandahónap keretében 32 városban és községben összesen 110 elő­adást szerveztek. A válasz­tói törvénytervezet vitájában pedig a 45 fórumon 4500-an vettek részt. A keddi tanácskozáson, amelyen a bizottság egyeztet­te tevékenységét a HNF me­gyei jogi munkabizottságá­val, elfogadták az 1984-es munkatervet. Ennek megfe­lelően ebben az évben a ci­gánylakosság munkakörül­ményeit, a hatósági munka, az árellenőrzés és a kisajátí­tás helyzetét, a közérdekű bejelentések intézésének me­gyei tapasztalatait elemzik majd. A gyulai szakmaközi bizottság ülése Tegnap, kedden délután Gyulán, a SZOT-gyógyüdülő különtermében tartotta ez évi első ülését a városi szak­maközi bizottság. A kibőví­tett ülésen részt vettek a város üzemeinek, intézmé­nyeinek szakszervezeti tit­kárai. Ott volt az esemé­nyen és felszólalt Fodor né Birgés Katulin, az SZMT ve­zető titkára. Szilágyi Gábor elnök meg­nyitója után Dömény Ferenc titkár számolt be a szakma­közi bizottság tavalyi mun­kájáról. Megállapította, hogy a szakmaközi bizottság az elmúlt esztendőben is fontos napirendeket vitatott meg. Szó volt üléseiken töb­bek között a város távlati fejlesztési tervéről, az áru­ellátásról, a fogyasztói ér­dekvédelemről. Hangsúlyoz­ta: a szakszervezet ott van például a lakáselosztó, a társadalmi munkát szerve­ző, a társadalmi ünnepsége­ket lebonyolító és a rehabi­litációs bizottságban. Így ér­vényesül a szakszervezet vé­leményezési joga. B. O. Bűvös kockázat Ha sok ilyen kócerájunk volna, ma nem lenne ilyen nehéz a gazdasági helyzetünk... A Bűvös kockázat című tv-riportsorozat legújabb adásában (18 óra 15 perc) halljuk majd ezt a mondatot, a szerkesztő-riporter, Karácsondi Miklós szájából, aki ezúttal a Haldex-jelenséget mutatja be a televízió nézőinek. Hazánk sok állampolgára tudja, hogy ez a név már vagy 25 éve benne van a pesti és a tatabányai telefonkönyvben. Arra is emlékszik, hogy a bányavidékeket — s újabban a kohókat — övező meddőhányók 'hasznosítása rejlik a háttérben, és már sok éve közös magyar—lengyel vállalatot alapítottak erre a célra Lengyelországban. Az átlagember megszokott jelenséget lát e mögött, ám a szerkesztő-riporter — Ja- novics Sándor operatőr és Kapuvári Sán­dor rendező társaságában — a közhelynek látszó hétköznapi ügy nyomába ered. A Haldex tatabányai üzeme valóban úgy fest kívülről, mint valami kóceráj. Nem is büszkélkedhet más külsővel, mert ennek a — Tatabányai Szénbányákhoz tartozó — kis vállalatocskának alig van pénze. S mégis, egész meddőhányóhegyeket tünte­tett el már Magyarországon és Lengyelor­szágban, s újabban már Ausztriában és az USA-ban is van Haldex-üzem. Vagyis, ha így haladunk, világszerte ismert kiscéggé válik. S miközben az egyik magyar válla­lat fanyalog (még ma is csak erős fenntar­tásokkal bízik a Haldexben), az amerikai meg az osztrák fél dicséri őket, s biztató jövőt jósol számukra. Eközben persze a „kis kóceráj” szorgal­masan termeli a kemény valutát az ország nak. A kérdés hát így hangzik: mije van ennek a Haldexnek? A film alkotói bemu­tatják: fantáziája és mersze. Vállalkozó- készsége, meg az ehhez szükséges felké­szültsége. Kulcsár Gyulája (a kis cég igaz­gatója), aki még a nyugdíjkorhatár mezs­gyéjén is tele van sokat ígérő tervekkel. Vonatkoztassunk el most a Haldextől, s gondoljunk azokra, akik nehéz sóhajok kí­séretében panaszkodnak napjainkban a hazai vállalatoknál: egyre kevesebb pénz jut fejlesztésekre, beruházásokra. Hej de nehéz így versenyezni Nyugattal!... Bizony nem könnyű ... De milyen különös: a Haldexnek ez . is megy. — magyar — Tanácskozás a könnyűipar idei feladatairól A könnyűipari vállalatok vezetői kedden, a Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyárban az ágazat idei feladatairól ta­nácskoztak. Szabó Imre ipa­ri miniszterhelyettes elöljá­róban elmondotta, hogy a könnyűipar 1983-ban az elő­zőnél eredményesebb évet zárt. A külpiaci munka ja­vításával <_ kihasználták a konvertibilfe- piacokon mu­tatkozó enyhe fellendülést, fokozták az ide irányuló ex­portjukat. Rubelelszámolású kivitelük összességében az előirányzatnak megfelelően alakult. Könnyűipari ter­mékekből a hazai ellátás a múlt évben általában meg­felelő volt, noha egyes idő­szakokban . néhány áruból hiányos volt a kínálat. Az idei feladatok közül ezért kiemelkedik a hazai vásárlók igényeinek a koráb­biaknál jobb kielégítése — mutatott rá a miniszterhe­lyettes. A vállalatoknak ar­ra kell törekedniük, hogy az eddig hiányzó fogyasztási cikkek — még ha viszonylag szűkebb választékban is —, de mindig kaphatók legye­nek. Az idén tovább bővül a szabadidő-ruházati cikkek kínálata. A cipőipar ter­mékválasztékának jobban fi­gyelembe kell venni a külön­böző korosztályok eltérő igényeit. A miniszterhelyettes a leg­fontosabb feladatok közé sorolta a vállalatok belső szervezettségének javítását. Ennek egyik elemeként em­lítette a gyáregységek elkü­lönült gyártmánytervezésé­nek vállalati szintű össze­vonását. Így biztosítható, hogy színben, formában, anyagában harmonizáló gyártmánycsaládokat alakít­hassanak ki, a vállalat egész termékpolitikája egységes elképzelések alapján fejlőd­jön. Ezeknek a gyártmány- tervezési stúdióknak a ki­alakítása már több válla­latnál jelentős hasznot ho­zott. A kezdeményezők kö­zött található textilipari vállalat is, melynek teljes kollekciója megfelel a leg­újabb divatirányzatoknak, s ily módon lehetőségük nyílt a vásárlók által oly régóta hiányolt textilgarnitúrák — például abrosz, szalvéta, hozzá illő konyhafüggöny, a háziasszonyi öltözet — gyár­tására. Mezőgazdaság és vízügy Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága Cselőtei László elnökletével kedden ülést tartott a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban. "'Az ülésen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke is. A bizottság tagjait Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint Kovács, Antal államtit­kár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság, illetve a vízügy idei feladatairól, és a gazdálkodás feltételeiről. Az ülésen a testület meg­tárgyalta, és elfogadta idei munkatervét is. Szlovák nemzetiségi kongresszus után Hat kulturális körutat szervez ebben az évben a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége. Országos választmányuk kedden a Néphadsereg Mű­velődési Házában tartott ülésén, az idei munkaterv megvitatásakor elmondták: a szlovák nemzetiségi ama­tőr művészeti együttesek — köztük a pilisszentkereszti, a nagytarcsai ének- és tánc-, a tardosbányai tánc-, a tót- komlósi népi együttes — február és október között több mint húsz településen szerepel majd. Felszabadu­lásunk 40. évfordulója tisz­teletére a szövetség megren­dezi a szlovák tánc- és ha­gyományőrző együttesek or­szágos szemléjét. Gondos­kodnak a tánccsoportok ok­tatóinak továbbképzéséről szlovákiai szakemberek köz­reműködésével. Kesztölcön és Tótkomlóson szorgalmaz­zák a szlovák nyelvű szín­játszás felelevenítését; egy- felvonásos színdarabok meg­írására, táncok koreografá­lására és betanítására, szlo­vák néptáncok és népzenei alkotások gyűjtésére, váloga­tására adnak megbízatást. Az idén a VIII. néprajzi tá­bor résztvevői Szápár, Jásd, Öskü és Bakonycsernye köz­ségekben gyűjtik a szlovák néprajzi hagyományokat. A szövetség .közművelődé­si tevékenységével is segí­tik a nemzetiségi tudat fej­lesztését, a szlovák lakosság anyanyelvének, nemzetiségi kultúrájának ápolását — hangsúlyozták az ülésen. A tavaly novemberben tartott VII. kongresszus .irányelvei­hez híven támogatják anya­nyelvűk oktatását mind az óvodákban, mind az isko­lákban, ugyanakkor segítik a szlovák nemzetiségi peda­gógusok képzését, szakmai és nyelvi továbbképzését. Az Országos Pedagógiai Intézet­tel együttműködve hozzájá­rulnak a tankönyvszerzők körének bővítéséhez, az is- -merethordozók, szemléltető eszközök gyarapításához, ösztönzik a nemzetiségie­ket: a családban, mindenna­pi tevékenységük közben is­mertessék meg a fiatal nem­zedékkel anyanyelvűket, kulturális örökségüket. Totiper a Legfelsőbb Bíróságon Kedden a Legfelsőbb Bí­róságon megkezdődött a másodfokú — tehát már jogerős ítélettel záruló — tárgyalás abban a fővárosi bűnügyben, amelyet ' (a Szekszárdon elbírált, ugyan­ilyen ügyhöz hasonlóan) to­tóperként ismer a közvéle­mény. Mint ismeretes, az eset lényege az volt, hogy a né­pes bűnszövetség tagjai kü­lönösen nagy kárt okozó csalás bűntettét követték el, sok' vádlott folytatólagosan, részben társtettesként, rész­ben bűnsegédként. A totózó társaság tagjai játékosokat, edzőket, játékvezetőket bír­tak rá kisebb-nagyobb ösz- szegekkel, hogy az előre megbeszélt tippeknek megfe­lelően alakítsák egy-egy mérkőzés eredményét. Saját szerencséjük „irányításával” ilyenformán több mint 26 millió forint nyereményt vettek fel. A vádlottak padján most harmincán ülnek. A Fővá­rosi Bíróságon rájuk kisza­bott ítéletek ellen — hat évig terjedő szabadságvesz­tés, vagyonelkobzás, össze­sen 26 millió forint kártérí­tés és más kapcsolódó bün­tetések miatt — az ügyész valamennyi vádlott esetében súlyosításért, a vádlottak és védőik mindegyike pedig enyhítésért fellebbezett. A Legfelsőbb Biróság büntető tanácsa várhatóan február közepéig tárgyalja az ügyet, s utána hirdeti ki a jogerős Ítéletet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom