Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

/ 1984. február 25., szombat Saját zsebre Megkopasztott vásárlók Laci úr, a maszek keres­kedő mérges. Pöröl a világ­gal, az ellenőrökkel, a vá­sárlókkal. Azt mondja: ah­hoz, hogy a kereskedelmet megértsem, egy dolgot kell tisztán látnom. Azt, hogy nincs elég áru. Ez majdnem rosszabb, mintha lenne, mert azt jelenti, hogy van, de nem mindenkinek. Egyéb­ként ő csak jót akar, ami­kor megy, rohan az áru után, és nem válogat a beszerzési források között. Mi van a butikban ? Persze azért nem árt meg­nézni a forrásokat! Ugyanis a megyei kereskedelmi fel­ügyelőségnek szomorú és el­gondolkoztató tapasztalatai vannak ezen a területen. Szőkébb hazánkban jelenleg 724 magánkereskedő dolgo­zik. Számuk az utóbbi két évben 200-zal emelkedett. Az újak leginkább divatáru, do­hány-bazár, ajándék- és mű­szaki üzlet megnyitására vál­lalkoztak. Csak az a bökke­nő, hogy néhányuk visszaél a lehetőségekkel. Nagy ré­szük a kiskereskedelemtől szerzi be az árut, amely sza­bálytalan. Baj van a bizony­lati fegyelemmel, az árak feltüntetésével, a használati és kezelési utasítások elhe­lyezésével, a minőség tanú­sításával. Az állami és szö­vetkezeti boltokban megvett árukat olykor 20—30 száza­lékkal drágábban árusítják. Sajnos, a nagykereskedelmi vállalatok sem tartják min­dig szem előtt az elosztási elveket. Ez főleg a hiány­cikkekre vonatkozik. Indo­kolatlan előnyhöz juttatta a magánkereskedőket például a RÖVIKÖT és a FŰSZERT békéscsabai lerakata. A divatárut kínáló butiko­sok általában kisiparosokkal dolgoztatnak, de varratnak ruhát állami és szövetkezeti üzemekkel, magánszemélyek­kel is. A harisnya, a zokni, a póló, az alsóneműk be­szerzése nekik is gondot okoz, ezért kénytelenek csú­szópénzért vásárolni. No, nem önzetlenül! A többlet- ráfordítást belekalkulálják a fogyasztói árba. Általában 15—40 százalékos haszonkul­csot alkalmaznak, amely azt jelenti: áraik 15—35 száza­lékkal magasabbak, mint az államiak. Kétségtelen, a bu­tikosok igyekeznek a leg- s újabb divatot követni. Főleg a gyermek- és a kamaszhol­miknál sikerül ezt elérniük. Farmernadrágokat,1 mellé­nyeket, kendőket, kitűzőket árusítanak, amelyek hiányt pótolnak. Viszont itt is kí­sért az uniformizálódás. A magánkereskedők budapesti kisiparosoktól rendelnek, mindenkinek megvan a sa­ját mestere. így a pantallók, a dzsekik, az ingek semmi­ben sem különböznek egy­mástól. A maszekok ceruzája is vastagon fog! Az egyik bé­késcsabai kiskereskedő az 500 forintért beszerzett farmert 780-ért adta. De volt olyan is, aki a 21,40 forintért meg­vett gyermek harisnyanadrá­got 65-ért árusította, amely kimerítette a tisztességtelen haszon fogalmát. Ugyanak­kor a pamut alapanyagú al­sónemű kezelési utasítását tűzték fel az orkán dzseki, a jersey és a műszálas in­gekre. Elképzelhető, hogy mi­lyen képet vágott a vevő, aki az utasítás szerint mosta vagy tisztította a kelmét. Hová gurul a gumiabroncs ? A műszaki kiskereskedő kikelt magából, mert a gyu­lai járműboltban a 20 Sto- mill autóköpeny helyett csak ötöt kapott. Az ellenőrök ki­derítették: nem a saját gép­kocsijára kellett az áru, hi­szen a hiánycikknek számító gumiból még tizenötöt talál­tak az üzletében, amelyet 972 forintos egységáron vett meg és 1179-ért adott tovább. A békési fiatalember egyébként precíznek és szakmáját sze­retőnek bizonyult. A meg­rendelésekről füzetet vezetett és előleget vett fel, majd sze­mélyes kapcsolatait felhasz­nálva állami boltokból sze­rezte be a járműalkatrésze­ket. Készletének csaknem 63 százaléka kiskereskedelmi beszerzés! Árukínálatának kétharmad részén, mintegy 120-féle árun, semmilyen ár­jelzés nem volt. Amikor az egyik vevő a rossz minőség­re és a magas árra panasz­kodott, a magánkereskedő el­utasította, moridván: mutas­son fizetési jegyzéket, holott ő ilyet soha senkinek nem adott. ' De a többi kiskereskedő sem bír valami nagy képze­lőerővel, ha az árubeszerzés­ről van szó. Termeltető tevé­kenységet senki sem folytat a megyében (?). Csupán , egyetlen kereskedő adja be az igényét az AUTOKER- nek. így csöppet sem lehet csodálkozni azon, hogy a mű­szaki magánkereskedők ki-'! nálata szinte azonos az álla- j mi és a szövetkezeti keres­kedelemével. A maszekok ki­fejezetten a hiánycikkek fel­kutatására vállalkoznak, bu­sás haszon reményében. Et­től nem lesz több áru, leg­feljebb a magas árakon bosszankodhatunk. Mert, ha árfelhajtásról van szó, a le-* lemény határtalan. A gyo- maendrődi alkatrész-keres­kedő P—126-os első rugót vett a gebines autószerelőtől, aki a beépítési díjat is fel­számította. A kereskedő sem volt rest, saját hasznát ráté­ve, az eredeti ár több mint kétszereséért adta el az al­katrészt. A vevő meg tap­solt örömében és fizetett. II TRIAL messze van ? Milyen jó lenne, ha az áruk eredetét mindig sike­rülne megállapítani. Ebben a dzsungelben viszont nem ne­héz eltévedni. A bizonylat nélküli áru után ugyebár senki sem fizet adót. Ezek a bevételek csak a kiskereske­dő zsebét dagasztják, a nép­gazdaság és a vásárló pedig rosszul jár. A kisiparosok is dörzsöltek: csak akkor ad­nak számlát, ha 10 százalék­kal megemelhetik az árakat. Marad a közös megegyezés: a bizonylat nélküli vásárlás. A számlák nagy része olvas­hatatlan, hiányzik a dátum és a bélyegző, elharapódzott az önbizonylatolás és az úgy­nevezett bizományosi elszá­molás, amelyet elfelejtenek a pénztárkönyvbe bejegyez­ni. Az AUTOKER bizonyla­tait kézzel írják, nehezen ol­vashatók, csupán a kódszám segít az eligazodásban. A kis­iparosok számláin az áru egyedi megnevezése helyett gyűjtőfogalmakat használ­nak. Például: különféle mű­anyag babák. Ellenőr legyen a talpán, aki megállapítja, hogy a 150 baba közül me­lyik mennyibe kerül. A kozmetikumokat, illat­szereket árusító magánkeres­kedők sem szemérihlsek. Magyarul:, visszaélnek ezek­nek a cikkeknek a hiányá­val. így talál gazdára a Ka- loderma testápoló 80, a Frotte dezodor 35, a Raden- tax fogkrém 6 forinttal drá­gábban az eredeti árnál. Kí­nál a butikos Camell ciga­rettát is, holott a tőkés im­portból származó füstölni va­lók értékesítése állami mo­nopólium. Természetesen a kifogások sem maradnak el. Az egyik ajándék-dohány- kereskedő azzal védekezett, hogy „csak” a keresettebb játékokat vásárolta meg a kiskereskedelmi boltokban, hiszen drága a benzin, és a szegedi TRIÁL messze van. Hol a határ? Ez persze aligha hatotta meg az ellenőröket. A vizs­gálat során 28 személyt von­tak felelősségre, közülük 27- en összesen 91 ezer forint pénzbírságot fizettek (!). Fel­hívták a figyelmet arra, hogy a sok önbizonylat vissza­élésre ad okot. Akadályozza az ellenőrzést, elhomályosít­ja az áruk eredetét. Ennek hatására az illetékesek már intézkedtek. Az sem jó, hogy a magánkereskedők által az állami kiskereskedelemtől szabálytalanul beszerzett áruk miatti felelősségre vo­nást csak a szabálysértésről szóló törvény tartalmazza, a Belkereskedelmi Minisztéri­um idevágó rendelete viszont nem. Indokolt lenne a ki­egészítés. A legnagyobb gon­dot azonban az árképzés je­lenti. Igaz, a magánkereske­dő többért adhatja a szabad­áras termékeket, mint az ál­lami vagy a szövetkezeti ke­reskedelem, de akkor több­letráfordítást kell igazolnia. Ez legtöbbször sántít. Ugyan­akkor nem igazodnak az ál­lami és a szövetkezeti keres­kedelem áraihoz. Ezért java­solta a felügyelőség, hogy az irányhaszonkulcstól felfelé való eltérés határát, amely általában 20 százalék, leg­alább irányelvként központi­lag meg kellene szabni. Ehhez csak annyit: a mi­nősítés nem a mi felada­tunk. A tisztesség, a becsü­letes kereskedők és a vá­sárlók védelme mindenkép­pen cselekvést sürget. Seres Sándor Gondoskodás az öregekről Öregszőlőn Nem sokáig gondolkoztak a gyomaendrődi egyesített szo­ciális intézmény irányítói, a község, a helybeli téeszek, üzemek vezetői, amikor az öregszőlői elárvult tanyasi iskola hasznosításáról szó került. A csaknem 800 la­kosú településen — az end- rődi résztől néhány kilomé­terre — sok az idős ember, aki saját otthonnal rendel­kezik, de magányos és szük­sége van a közösségi gondos­kodásra. Elhatározták, hogy legyen a tanyasi iskolából klubszoba öregnek és fiatal­nak, nyugdíjasklub, s bőven elfér itt még egy napközi otthon is az időseknek. — Nem luxuskörülménye­ket akartunk teremteni — meséli Gellai Józsefivé, az egyesített intézmény vezető­je. — Olyan helyen talán jól sem éreznék magukat a kis- öregeink. Ahol nem volt szükség valamilyen szek­rényre, székre, térítőre, füg­gönyre egy intézményben, el­kértük, s a mieink letakarí­tották, kimosták, rendbe szedték. A nagyméretű régi tanyasi iskolát 7 gyomaendrődi ter­melőüzem összefogásával át­alakították, korszerűsítették, bővítették. Az egyik a vil­lanyt szerelte, a másik a fürdőszobát építette. Többen is jöttek volna, de egyelőre elegendő volt ennyi segítség. Későbben a programok szer­vezésénél, egyéb jogos kéré­sek teljesítésénél bizonyosan szükség lesz majd további társadalmi támogatásra. Szeptember 20-án született az ötlet az öregek napközi­jének megvalósításáról és február elsején már fogad­hatták a gondozottakat. A 20 helyen 60 embert látnak el. Negyvenen helyben pi­hennek, szórakoznak, étkez­nek, húsznak szociális étkez­tetést biztosítanak. Számuk­ra házhoz szállítják az ételt. Igen jól sikerült ezt is meg­oldani, de nemcsak Öregsző­lőn, hanem egész Gyomaend- rődön. Rész házigondozást, étel házhoz szállítást mini­mális tiszteletdíjért vállaltak gyesen levő kismamák, ak­tív nyugdíjasok. A Hídfő és a Körös étteremből a Lenin, a Béke Tsz és a halászati szövetkezet ingyen szállítja az ételt a napközikbe, ahol szétporciózzák, s egy társa­dalmi gondozó öt-hat helyre viszi az ebédet. Ez állandó felügyeletet is jelent, hiszen naponta látják az időseket, állapotukról tájékoztatni tudják a családot, a szociá­lis intézmény vezetőit. Az öregek napközijében rend­szeres az orvosi ellenőrzés, amit az orvos ellenszolgálta­tás nélkül vállalt. A nagy­község területén két főhiva­tású, 8 tiszteletdíjas házi szo­ciális gondozónő dolgozik. Az utóbbiak főként a külterüle­„Mi még csak tanuljuk a napközis életet — nevetnek az öregszőlőiek —, egymás­sal is ismerkedünk.” Segíte­nek ők a ház körül is, a fér­fiak rostálják a szenet, vág­ják a fát, az asszonyok a ta­karításban tevékenykednek. Csaba Jánosáé, a helyi nap­közi vezetője és a gondozónő társai sem idegenkednek a munkától, a napokban a für­dőszoba meszeléséhez fog­nak. — Egyszer talán a hetes napközit is kialakíthatjuk itt — töpreng Gellainé. — Ta­pasztalatcserére ellátogatunk a csorvásiakhoz, bizonyosan tanulhatunk egymástól. Bedc Zsóka teken, ahol idős szomszédot, jó ismerőst látnak el. „Mi még tanuljuk a napközis életet” Fotó: Veress Erzsi flhol különösen elkel a népfrontsegítség Két esztendővel ezelőtt alakult meg az értelmi fo­gyatékosok szüleinek Békés megyei érdekvédelmi szek­ciója, amelynek titkára Du- ray Miklósné gyógypedagó­giai tanár, a békéscsabai ki­segítő iskola igazgatóhelyet­tese lett. A közelmúltban őt kértük meg arra, hogy a testület főbb célkitűzéseiről, feladatairól és az idei kon­krét tennivalókról tájékoz­tasson bennünket. * * * Az országos szervezet — mint mondotta — Budapes­ten van, a szekciók pedig a megyeszékhelyen működnek. Nálunk e tagozat tevékeny­ségét egy héttagú vezetőség irányítja, mely zömmel szü­lőkből áll, de részt vesz a munkában például dr. Acsay Pál, a csabai egészségügyi gyermekotthon igazgató fő­orvosa és dr. Blahut Károly- né, a HNF megyei politikai munkatársa is. Az éves munkaterv szerint dolgozó szervezet az alap­szabályban meghatározott célok, feladatok végrehajtá­sán fáradozik. Ezek közé tartozik a gyermekük mun­kába állásának problémáival küszködő szülők megsegíté­se. Ugyanis az a tapasztalat, hogy Békés megyében nincs védőmunkahely, nincs taná­csi szociális foglalkoztató, és sajnos hiányzik az olyan speciális napközi otthon is, ahol az úgynevezett közép­súlyos értelmi fogyatékosok elhelyezkedhetnének. Éppen ezért a szervezet javaslato­kat dolgozott ki és komplex gondozási modellekre nyúj­tott be tervezetet a megyei művelődési osztálynak. A vá­rosi tanács egész.ségügyi osztályának pedig jelezte a békéscsabai fogyatékosok otthonára vonatkozó igényét. Az elképzelések között sze­repel egy olyan intézmény létesítése, amelyben az isko­lából kikerült, de még csa­ládjuk körében élő fiatalo­kat helyeznének el. A további feladatok közé sorolta a szervezet titkára a rendszeres tájékoztatást, az előadások megtartását és az egyéb programok szervezé­sét szülőknek és értelmi fo­gyatékosoknak egyaránt. Az előző években már ilyen cél­lal rendeztek több ízben mű­soros télapódélutánt és gyer­meknapot, s ezeken 40—80 érdekelt is részt vett egy- egy alkalommal. Ugyancsak a konkrét ten­nivalókkal függ össze az a célkitűzés, amelyre az em­lített alapszabály egyik pontja is utal, és pedig: a felnőtt értelmi fogyatékosok üdültetésének szervezésével nemcsak az ő pihenésüket kell elősegíteni, hanem ez idő alatt szükséges mentesí­teni a családokat is a fogya­tékosokkal való együttélés problémái alól. Nos, közös erőfeszítéssel sikerült elérni, hogy a Békés megyeiek 1982. és 1983. nyarán Bala- tonlellén, a SZOT-üdülőben pihenjenek. Az országos szervezet ehhez helyet bizto­sított, míg a költségeket me­gyénk fedezte. Szintén a szekció támogatta azt a Diótörő asszonyok A köröstarcsai Petőfi Ter­melőszövetkezet melléküze­mi tevékenységben foglal­koztatja a téli hónapokban az asszonyokat, lányokat. Élelmiszer-válogató üzemük­ben jelenleg a Szovjetunió­ból érkezett mintegy 35 ton­na diót törik, szortírozzák minőség szerint a dióbelet. kezdeményezést is, amelynek eredményeképpen tavaly ősz­szel Debrecenbe utazhattak el, míg a csabai kisegítő is­kola tanulói részt vehettek csehszlovákiai üdülésen. A jövő elképzeléseihez tartozik a taglétszám növe­lése, s ezzel egy időben — szülők bevonásával — ki­sebb helyi csoportok létre­hozása. Jelenleg Gyulán és Mezőkovácsházán szervező­dik egy-egy ilyen közösség. A Békés megyei szekciónak most 245 tagja van, ám en­nél jóval többre tehető azok száma, akik igenis érdekel­tek az együttműködésben. Az ő felkutatásukhoz és meg­nyerésükhöz nem csekély segítséget tudna nyújtani a Vöröskereszt mellett a Ha­zafias Népfront helyi testü­leté, amelynek tisztségvise­lői, aktívái jól kiépített kap­csolatokat tartanak fenn a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervekkel, s nem utolsósorban a gyermekin­tézményekkel. Az 1984. évi munkaterv célul tűzte még az iskolás kor előtti korcsoportú értel­mi fogyatékosokkal, vala­mint a Down-syndrómás gyermekek szüleivel való foglalkozást is, amire a kü­lönböző klubösszejövetel, tanácsadás és intézménylá­togatás teremtett és teremt megfelelő lehetőséget. Egyéb­ként 1983-ban már létrejött egy ilyen csoport Békéscsa­bán. Külön melléklet tartal­mazza a tanköteles koron aluli és a tanköteles korú, továbbá a Down-syndrómás gyerekek szüleinek tartandó idei előadássorozat temati­káját. Az iskolás kor utáni fiataloknak, illetve szüleik­nek például a kapcsolatte­remtés és párválasztás kér­déséről szintén lesz egy fog­lalkozás. A februárban kez­dődő tájékoztató helyi idő­pontjáról meghívóval, körle­vélben értesítik majd az ér­dekelteket. A Békés megyei szekció­nak nincs külön költségveté­se, bár az adminisztrációs kiadások fedezésére kap né­mi támogatást az országos szervtől. Ezenkívül a köz­ponti és megyei alapból, va­lamint az egyes szocialista brigádok felajánlásaiból ösz- szegyűlt pénzt az értelmi fo­gyatékosok üdültetésére, s a különböző hasznos rendez­vények céljára fordították az elmúlt évben. Ahhoz, hogy minél ered­ményesebben valósuljanak meg a kitűzött célok, s hogy a népfrontfeladatokkal is összegyeztethető teendőket jól ellássa a vezetőség, a későbbiekben sem nélkülöz­hető az erkölcsi támogatáson kívül bizonyos anyggi hozzá­járulás. Az esetleges pénz­felajánlásokat továbbra is a 3342-260 számlaszámon le­het befizetni. Aki pedig a Békés megyei szekció tagja kíván lenni, a csabai kisegí­tő iskolában (Jókai út 22.) jelentkezhet a megyei tit­kárnál. Bukovinszky István Ezenkívül az elmúlt év őszétől mintegy 50 tonna szárazbabot tisztítottak, vá­logattak, 60 tonna, ugyan­csak a Szovjetunióból érke­zett fokhagymát tisztítottak és fontak koszorúkba. Az így tetszetős külsőt kapott fűszernövény nyugati ex­portra került. Új termék a szúnyogriasztó füstölő spirál A körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet, amely ezelőtt két évvel a Szuku, azaz a szú­nyog- és kullancsirtó kenőcs for­galomba hozásával hallatott magáról, újabb ilyen jellegű termékkel bővítette gyártmány­skáláját. Saját újításként állít­ja elő a szúnyogriasztó füstölő spirált. Az illatosított rovar- riasztó áprilisban kerül az üz­letekbe. A szövetkezet vezetői figyelembe vették, íiogy a szú­nyogok első rajzása májusban indul. Az új szer hétvégi há­zakban, horgásztanyákon, de lakásokban is alkalmazható, oly módon, hogy a spirált szét­bontva, egyik végét meggyújt­va, hat órán keresztül kelle­mes illatú, ám a szúnyogok számára elviselhetetlen füstöt ereget. A füstölő spirálból több százezret juttatnak el a keres­kedelemnek, s az igényektől függően folyamatos gyártást ígérnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom