Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

1984. február 21., kedd Tegnap nyílt meg Békéscsabán a Padrah Lajos Általános Iskola galériasorozata keretében Lenkefy Konrád bábművész kiállítása. A bábok színes világát ezúttal közvetlen közelről vehetik szemügyre az érdeklődők március 2-ig Fotó: Gál Edit Horgászeredmények 1983-ban Filmjeink a világban OSCAR-DÍJRA JELÖLTÉK A JÓB LÁZADÁSÁT Az amerikai filmakadé­mia — 3000 tagjának jelölé­se alapján — Oscar-díjra javasolta Gyöngyössy Im­re—Kabay Barna „Jób láza­dása” című filmjét. Az NSZK—magyar koproduk­cióban készült alkotás az öt legjobb nem angol nyelvű film közé került. A film fő­szereplői: Zenthe Ferenc — aki ezért az alakításért nem­régiben elnyerte a magyar filmkritikusok díját — és Temessy Hédi. Az operatőr Szabó Gábor volt. * * * Leningrádban megkezdő­dött a Kálmán Imre című film forgatása. A szovjet— magyar koprodukcióban ké­szülő film a világhírű ope­rettszerző kalandokban, for­dulatokban gazdag életéről szól. A forgatókönyvet Ju- rij Nagibin írta, a rendező Palásthy György. Az opera­tőr Herczenik Miklós. / A Magyar Országos Hor­gász Szövetség Békés me­gyei intéző bizottságánál ér­tékelték — a leadott fogási naplók szerint — az 1983. évi eredményeket. örvendetes, hogy az előző évihez képest ismét növekedett az egy fő­re jutó halfogás. Míg 1982- ben az átlag 16,64 kilogramm volt, 1983-ban 17,3 kiló lett. A megyében a 7452 felnőtt horgász közül 7177 adta le időben naplóját, sajnos a 2177 ifjúságiból csak 1648 teljesítette elemi kötelezett­ségét. A jövőben nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az utánpótlás horgászok nevelé­sére, serkenteni kell őket, hogy időben és pontosan ki­töltve adják le eredményes­ségüket vagy sikertelenségü­ket bizonyító füzetecskéjü- ket. Ellenkező esetben saját magukat fosztják meg a hal­fogás örömeitől, mert csak fél évvel később kaphatnak engedélyt. A megyei horgá­szok az elmúlt évben 152 ezer 638 kilogramm halat fogtak. Ez az eredmény már nemcsak a kikapcsolódás szintjének növekedését, ha­nem az otthoni étkezés vál­tozatosságának javulását is magával hozta. Kialakult a 36 egyesület közötti sorrend, melyet a naplóleadás százalékos ará­nya és az átlagfogás alapján állítottak fel. Eszerint első helyre az Eleki HE, a má­sodikra a Szarvasi Vas-Fém­ipari Szövetkezet HE, a har­madikra a békéscsabai Uni- verzál Kiskereskedelmi Vál­lalat—Lenin Tsz HE került. Az egy főre jutó átlagfo­gásban a Mezőkovácsházi HE ért el legjobb eredményt 31,6 kilogrammal, második helyen 29,4 kilogrammal az elekiek, harmadikon 27,1 ki­lós átlagfogással a békés- szentandrásiak végeztek. Plavecz Pál Növényvédős tanfolyamok Tovább folytatódnak me­gyénkben azok a tanfolya­mok, amelyeken a növény- védelemben dolgozók szerez­hetnek szakképzést, illetve felújíthatják ismereteiket. Tegnap, február 20-án a DATE Szarvasi Főiskolai Karán kezdődött az az egy­hetes továbbképzés, ame­lyen az öntözésben és me­liorációban dolgozó vezető szakemberek vesznek részt. Az egyhetes, bentlakásos kurzus hallgatóinak képzé­sében kiemelt szerepet kap az öntözéssel és a meliorá­cióval kapcsolatos feladatok ismertetése, a múlt évi aszály tanulságainak meg­vonása. Szintén Szarvason, az MHSZ-klubban növényvé­delmi betanított- és szak­munkástanfolyam kezdődött február 20-án. A két képzé­si formában részt vevők fel­frissítik ismereteiket, illetve újonnan szereznek oklevelet a két hétig tartó képzésen. m. sz. zs. Hagyomány már Eleken, hogy farsang idején a kultúrházban tart­ják meg a román nemzetiségiek batyusbálját. így volt ez az el­múlt hét végén is. A zsúfolásig megtelt eleki művelődési házban Topa Sándorné igazgató mondott megnyitót, majd a hagyomány­őrző néptánccsoport adott ízelítőt műsorából. Ezután vette kezdetét a hajnalig tartó bál. Az aradi zenészek vasárnap Battonyán vettek részt hasonló mulatságon. A rendkívüli időjárás miatt elmaradt gyulai román bál március 3-án lesz, előtte, 2-án Méhkeréken lép­nek fel a temesvári zenészek, és technikai okok miatt elmarad a március 4-re hirdetett kétegyházi román bál Fotó: Béla Ottó Vödör vagy kifüggesztés? A vödör ki lépcsőházban maradt, amíg a tulajdono­sa elment a boltba, öt perc alatt bevásárolt, mire haza­ért, a szeméttároló vödröt valaki trombitának nézte. Do­hogott magában a tulajdonától megfosztott gazda: — nem az a 60 forint, de kinek kell a vödör? Fogalma­zott egy írást: — Aki elvitte a vödröt, legyen szíves visszahozni, vagy kiírom a nevét (vödör vagy kifüggesztés?)! A cédula a lépcsőházi bejárati ajtóra került. Három napig csend, aztán valaki válaszolt a felhívásra: nem merted ideírni a nevedet? A kis Sherlock Holmes (volt vödörtulajdonos) letépte a választ, az eredeti szöveget meg otthagyta. Másnap meglett a vödör, eltűnt az írás. —madó— Könyvkötők kiállítása Könyvkötő kisiparosok orszá­gos vándorkiállítása nyílt meg tegnap Kaposvárott, a Helyőrsé­gi Művelődési Otthonban. Az or­szág különböző részeiből tíz könyvkötő kisiparos mutatja be összesen több mint száz, szebb­nél szebb mestermunkáját, is­merteti meg a látogatókat e szakma szépségével. A kiállítás célja a már lassan kihalófélben levő könyvkötőszakma iránti fi­gyelem fölkeltése a fiatalokban, és ezzel az utánpótlás elősegíté­se. Emlékezés a francia ellenállás magyar mártírjaira őz MTA Békekutató Központjának tanácsülése Hétfőn délután az Akadé­mia székházában tartotta ez évi első ülését az MTA Bé­kekutató Központjának ta­nácsa. Vajda György akadé­mikusnak, a tanács elnöké­nek megnyitója után Kiss J. László, a Magyar Külügyi In­tézet munkatársa tájékoztat­ta a jelenlevőket a békeku­tatás mai irányzatairól, majd Valki László, a központ fő­titkára ismertette a szerve­zet ez évi programját. Az ülés Simái Mihály aka­démikusnak, a Békekutató Központ tudományos elnöké­nek zárszavával ért véget. A francia ellenállás ma­gyar mártírjaira, Békés (Glasz) Imrére, Botczor Jó­zsefre és Elek Tamásra em­lékeztek hétfőn a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségében. Rostás István, a szövetség elnökségének tagja, a francia antifasiszta mozgalom egyik szervezője szólt a 40 évvel ezelőtt kivégzett 23 parti­zánról, akik között örmény, spanyol, lengyel, román és magyar nemzetiségűek is voltak. 1944. február 17-én rendezte meg perüket a fa­siszta bíróság, amelynek so­rán az ellenállók vádlottból vádlóvá léptek elő: a német megszállók és az őket ki­szolgálók fejére olvasták a francia nép ellen elkövetett bűneiket, bár. jól tudták, hogy halál vár rájuk. 1944. február 21-én végezték ki őket. Az ünnepség kötetlen ba­ráti beszélgetéssel ért véget, melynek során a volt ellen­állók, partizánok emlékeztek az egykori harcokra. Főzőverseny Békéscsabán A Békéscsabai Konzerv­gyár és a városban működő Kulich Gyula Ifjúsági és Üt- törőház hirdette meg a házi­asszonyok és a házias férfiak főzőversenyét. A konzerv­gyár termékeinek népszerű­sítése céljából, de azért is, hogy mind többen megismer­jék a korszerű, gyorsan ke­zelhető élelmiszereket. Az első fordulóban beküld- ték a versenyzők a receptpá­lyázatokat: reggeli ételek, előételek, levesek, főételek tartoztak az első forduló té­makörébe. Ezután január vé­géig vacsora-egytálételek, kö­retek, saláták és édességek leírását várta a bíráló bizott­ság. Olyan recepteket fogad­tak el, amelyeket eddig még sehol nem közöltek. A két forduló után dr. Em­ber István és társai hajdúszoboszlói, Bruchner Györgyné budapesti, Sa­lamon Andrásné és Szabó Sándor békéscsabai, Jezer- niczky Attila ceglédi, Tisza Kálmánná mátészalkai, Ste- fanovits Márta mezőberényi és Újvári Mária röjtökmu- zsai versenyzők kaptak meg­hívást a február 24-i, illetve február 25-i döntőre. Pénteken este 7 órakor az ifjúsági és úttörőházban az idelátogatók találkozhatnak F. Nagy Angélával, a Ma­gyar Konyha felelős szer­kesztőjével és Dénes Piros­kával, a békéscsabai Jókai Színház művésznőjével. Más­nap, február 25-én a ver­senyzők délelőtt 9-től 12 órá­ig elkészítik a „Csabai étel­sorozatot”, délben a zsűri ér­tékel. A jutalom pedig egy csabai éléskamra lesz a győz­tes számára, a helyezettek egy-egy ajándékládát kapnak a konzervgyár termékeiből. —szj— „Mezei energia” fűtésre, szárításra „Mezei energiára” — ku­koricaszár, szalma, fanyese­dék és venyige tüzelésére — állították át Fejér megye több nagyüzemi gazdaságá­ban a korábban olajjal mű­ködő kazánokat, terményszá­rítókat, s ezzel jelentősen sikerült mérsékelni az ener­giaszámlákat. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát­ban negyedik éve működik igen hatékonyan a hulla­déktüzelésre alapozott Kol- bach-kazán, amelyet kuko­ricaszárral, szalmával, gyü­mölcsfanyesedékkel, szőlőve­nyigével táplálnak. Haté­konyságára jellemző, hogy hatezer órás üzemeléssel nyolcszáz tonna olajat ta­karítottak meg vele, éves át­lagban pedig hétmillió fo­rinttal csökkentette a gaz­daság energiaszámláját. Gaz­dasági haszna mellett lehe­tőséget nyújtott arra is, hogy hőenergiával fűtsék a tele­pülés óvodáját, iskoláját, va­Vízitúra-kalauzt adott ki a Cooptourist szabolcs-szat- mári irodája. A kiadvány összefoglalja mindazt, amit a Tiszáról és közvetlen kör­nyékéről kell tudni a vízi­túrázóknak. Bemutatja a víz és partjának élővilágát, szól a környező vidék ég­hajlatáról, domborzati vi­szonyairól, s a folyószabá­lyozás históriájáról. Hasz­nos tanácsokkal szolgál a túrázóknak a kikötőkről és csónakházakról, a vizmeder veszélyeiről, a táborozás le­hetőségeiről, valamint a ví­zi sporttelepek elhelyezkedé­séről is. Külön fejezet fog­Kandallócsempe Sárospatakról Tetszetős kivitelű kandal­lócsempék gyártását kezdték meg a Borsod megyei Taná­csi Építőanyag-ipari Válla­latának sárospataki üzemé­ben. A népművészeti min­tákkal, stilizált dombornyo- mású virágokkal díszített csempéket kézzel formázzák, aztán — még égetés előtt — különleges mázzal vonják be. A tervek szerint az idén mintegy 60 000 csempét gyártanak; ebből körülbelül 400 kandallót lehet építeni. Ez évtől kezdődően a válla­lat egy másik üzemében — a hejőszalontaiban is — gyártanak kályhacsempéket. lamint a kombinát több mű­helyét, irodáját. A Mári Állami Gazdaság­ban száraz venyige tüzelésé­vel táplálják a hőközpontot, s ezzel évente 360 tonna ola­jat takarítanak meg. Mező- szentgyörgyön az Alkotmány Termelőszövetkezetben szal­ma, kukoricaszár, szőlőve­nyige és nyesedék tüzelésé­re alkalmas kazánnal fűtik a szárítót, s ezzel évi 300 tonna olajat szabadítottak fel más célra. A „mezei energia” hasz­nosításának több eredménye is van, nemcsak jelentős mennyiségű importból szár­mazó olaj megtakarítását te­szi lehetővé, hanem segít a korábban csak külön mun­kával megsemmisíthető „el­tüntethető” szántóföldi, er­dei, szőlőskerti hulladék — környezetvédelmi szempont­ból fontos — megsemmisíté­sét is. lalkozik az 568 folyam-kilo­méternyi hosszúságú — Ti- szabecstől Szegedig tartó — Tisza-túra útvonalával. Rész­letezi a folyó menti telepü­lések látnivalóit, irodalmi, történelmi és néprajzi neve­zetességeit, és a túrakalauz szerzői kitérnek olyan gya­korlati tennivalókra, mint például a part menti bevá­sárlás és étkezési lehetősé­gek. A Tiszáról közölt tudni­valókon túl taglalja a kiad­vány a mellékfolyók is­mérveit, felsorolva a jel­vényszerző vízitúrák helyét és időpontját. Sikeres év után a csabai baromfitartók A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ békéscsabai baromfi- tenyésztő szakcsoportja feb­ruár 18-án tartotta soros tag- értekezletét Békéscsabán. A 166 baromfitenyésztő munká­ját Bakos Mihály szakcso­portelnök értékelte. A szak­csoport a tojástermelésre szakosodott — hallottuk az elnöki beszámolóban —, ezért fennáll a veszélye an­nak, hogy a kedvezőtlen vi­lágpiaci helyzet közepette gondot okoz a tojás értéke­sítése. És bár a múlt évben a ^békéscsabai szakcsoport is érezte ennek hatását, mégis eredményes esztendőt tud­hatnak maguk mögött. Az intéző bizottság 1983- ban is olyan átvételi árat alakított ki, hogy a tenyész­tőknek nem volt érdemes más csatornákon értékesíte­ni a tojást. Ebben része volt a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ-nak is, amely évek óta sokoldalúan segíti a szak­csoportot. A szakcsoport tagjai 1983- ban túlteljesítették szerző­désben vállalt kötelezettsé­güket; a tervezett 36 millió forint helyett 40,4 millió fo­rintos árbevételt értek el — nyereségük 130 ezer forint. Igaz, voltak gondok, ame­lyek egy részével 1984-ben is meg kell küzdeni. A vár­ható idei értékesítési körül­mények ismeretében készítet­te el az intéző bizottság az idei tervet. Eszerint 37,6 mil­lió forintos árbevételt kíván­nak elérni. A beszámolót és a tervet a tagok jóváhagy­ták. Balkus Imre A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa a közelmúlt­ban Mezőhegyesesen szerepelt az általános művelődési köz­pontban. A hangversenysorozat keretében Kodály-, Bartók- dallamok, orosz, japán, ausztrál, olasz, osztrák és amerikai népdalokat adtak elő Fotó: Bessenyei Ferenc Tiszai vízitúra-kalauz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom