Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-03 / 1. szám

1981. január 3-, kedd Hangsúlyváltozások a pályaválasztásban Próbál a Bartók Béla vegyes kórus Nem kel] a pályaválasztó tanulók szüleinek attól tar­tamok, hogy valami teljesen új dolog nehezíti gyermekük pályaválasztását. Sőt — ami a továbbtanulási lehetősége­ket illeti — megyénkben to­vább bővült a középfokú is­kolák szakjainak (szakmái­nak) választéka. (Pl. elekt­roműszerész szakközépiskolai szak, telefon- és hálózatsze­relő szakma, lótenyésztő szakma stb.) A felsőfokú ok­tatásban is igazán széleskö­rűek a választási lehetősé­gek. A pályaválasztási igé­nyek és a választási lehető­ségek, esélyek összeegyezte­tése sok családnál viszony­lag problémamentesen meg­oldódik. Másoknál viszont nem kis gondot jelent a fia­tal és a család élethelyzeté­nek változtatásával is ösz- szefüggő döntés. Bár a szo­kásos választási, mérlegelési szempontok nem változtak; mégis észrevételeznünk kell, hogy egyikük-másikuk óha­tatlanul nagyobb vagy más hangsúlyt kapott napjaink­ra. A továbbiakban a" körül­mények változására vissza­vezethető néhány fontos kö­vetkezményre hívjuk fel az érdekelt szülők figyelmét. A felgyorsult változások következtében a pályaválasz­tás kérdésében is megnőtt mind a naprakészebb, mind az előrelátóbb tájékozódás fontossága. Ennek az igény­nek megfelelően az iskolák­ban egyre használhatóbb írá­sos anyagok állnak rendelke­zésre a felvételi esélyekről, az esélyt növelő jelentkezési sorrendekről. A szervezett pályaválasztási események a konkrétabb, személyre szó- lóbb tájékozódás lehetőségét biztosítják. Naponta osztják a munka, a pályák világá­val kapcsolatos közleménye­ket a tömegkommunikációs eszközök is. Azért is hang­súlyozzuk ennyire a tájéko­zódás (az életismeret) fon­tosságát, mert a fiatalok ta­nácstalansága gyakran csak tájékozatlanságuk kifejeződé­se. Egyre fontosabbá válik az is, hogy megfelelő időt fordítsunk a kapott tájékoz­tatások kezelésére, gyerme­künkkel való feldolgozására, elhatározássá fejlesztésére. Mivel a pályaválasztás nem pontosan kicentizhetö döntés, eddig is kellett né­Oj elnevezéssel. Múzsák Köz­művelődési Kiadó néven van je­len az új év első napjától a magyar könyvkiadás szervezeté­ben a Népművelési Propaganda Iroda. A közel két évtizede ala­kult intézmény kiadványaival korábban főként a közművelő­dés szükebb szakmai köreiben dolgozók munkáját segítette. Az utóbbi években azonban film-, színház-, képző- és népművé­szeti, valamint irodalmi köny­veivel, zenei kiadványaival, az amatőr művészeti mozgalom szá­hány kockázati tényezővel számolni. Mindezek, mellett azonban napjainkban aján­latos felfigyelnünk az éssze­rű pályáválasztási kockázat- vállalásban rejlő előnyökre is. Az előzetes felmérések szerint — a jelentősen vál~ tozó körülmények ellenére — kissé csökken a hagyomá­nyosan divatos szakokra, szakmákra történő túljelent­kezés. A pályaválasztásban i£ viszonylag lassan reagá­lunk az újra. Az utóbbi idő­ben beindított egyes szakok „felkapottá” válásáig arány­lag hosszú idő telik el. Pl. olyan rövid múltú, de igen értékes szakközépiskolai sza­kokra, mint a növényvédel­mi és agrokémiai, vagy mint a gépszerkesztői szak, ta­vasszal még a felvehetők fe­lénél is kevesebben érdek­lődtek a mostani 8. osztá­lyosok közül. Különösen a középiskolások számára koc­kázatvállalási lehetőség ma már az is, hogy esetleg vá­laszthatnak olyan munkafaj­tát, amely a foglalkozási no­menklatúrában nem szere­pel. (Természetesen, ha tör­vényes előírásokba nem üt­közik.) Ezek a kiegészítések is a folyamatos tájékozódás és az újragondolás jelentő­ségére utalnak. Növekvő jelentősége van és lesz annak, hogy gyerme­künk választott pályáján majd jó teljesítményt is tud­jon nyújtani. Ehhez nemcsak gyermekünk alaposabb isme­retére, hanem fokozottabb ösztönzésére is szükség van. Korábban sem valósulha­tott meg mindig a pályavá­lasztók minden kívánsága. A képzés helyének, a felvételi esélynek, s a választandó pá­lyák vonzerejének az össze­egyeztetése -sem egyformán könnyű. A körülmények (pl. útiköltségek emelkedése) vi­szonylag gyors változásaival szemben iskolarendszerünk nem változhat olyan gyorsa­sággal. Előreláthatóan a pá­lyaválasztók többségének a következő évben is meg­nyugtatóan megoldódik a to­vábbtanulása. Egyes szülők­nek azonban arra is fel kell készülniök, hogy türelem­mel átsegítsék gyermeküket a valamiről . való lemondás, vagy az első kudarc nehéz­ségén. Dr. Bőke Gyula mára készített kézikönyveivel, illetve kultúrtörténeti, irodalom- történeti. müvelődéselméleti munkák gondozásával már az olvasók szélesebb tábora felé fordult. A Múzsák Közművelő­dési Kiadó — a nagyobb olva­sóközönség megtartása mellett — változatlan művelődéspolitikai célkitűzésekkel, könyveinek gaz­dagabb választékával és eszté- tikusabb megjelenésével kíván hozzájárulni a jövőben a köz­művelődési hálózatban dolgozók eredményesebb tevékenységéhez. Gyermek- és ifjúkorában az ember sokmindennel pró­bálkozik. Sporttal, tánccal, zenével... Végül valami megragadja az egyikben, s akkor már annak szenteli minden szabad idejét, lelke­sedését. Igen ám, de aztán jön a családalapítás, a munka, s csak keveseknek adatik meg, .hogy továbbra is kedv­telésének hódoljon, netán hivatásául válassza azt. Mi marad hát a többségnek? Némi nosztalgiával emlékez­ni a szép időkre, a sikerek­re, na. és a Szomorú tény: valami kimaradt az életünk­ből, mely oly széppé, gaz­daggá, színessé tette a szür­ke hétköznapokat. Bizonyára végiggondolták mindezt a szervezők, ami­kor Rázga József vezetésé­vel 1976-ban életre hívták Békéscsabán a Bartók Béla vegyes kórust. Elővették a zeneiskola régi ,,anyaköny­vét'', s összeírták mindazok címét, akik 5:6 évig hallga­tók voltak, megszerették a muzsikát, jól tanultak, s ha hangszeren már nem is ját­szanak, tudásukat szívesen kamatoztatnák egy kórus munkájában. így aztán az egykori zeneiskolásokból megszületett a Bartók kórus. Később hozzátartozók, is­merősök is csatlakoztak a társasághoz, és mikor meg­alakult 1980-ban a zenemű­vészeti szakközépiskola, a szolfézs-zeneelmélet tagoza-' tosok is bekapcsolódtak a kórus tevékenységébe. Ennyit a kezdetekről. Az­óta öt rádiófelvételük volt — most kaptak meghívást a hatodikra —, megszámlálha­tatlan helyen bemutatták műsorukat, így többek kö­zött Komlón, Solymáron. Szegeden ... Képviselték ha­zánk színeit Csehszlovákiá­ban és Németországban. 1984 nyarán Bulgáriában vendégszerepeinek majd. Bé­késcsaba zenei életében is részt vesznek, önálló kon­certeket tartanak. Együtt­működnek a gyulai Erkel kórussal, oratorikus műve­ket énekelnek közösen, és Bulgáriába is együtt men­nek júniusban. Eredményeiket sorolván különösen büszkék arra, hogy négy éve a békés-tar- hosi zenei napokon elnyer­ték a zsűri különdíját. S még valamire szívesen em­lékeznek: az Országos Fil­harmónia által rendezett if­júsági hangversenyekre. „Rendkívül fogékonyak a gyerekek. Pisszenéstelen csendben, fegyelmezetten hallgatják végig előadásain­kat. Öröm nekik énekelni” — mondja Rázga József. Terveik? A bolgár útról már szóltunk. Addig azon­ban még egy jelentős fellé­pésük lesz. Márciusban a neves zeneszerző, zenepeda­gógus, Szőnyi Erzsébet 60. születésnapja tiszteletére szerzői estet rendeznek Bé­késcsabán, a városi tanács dísztermében. Mindezek után úgy hisz- szük, méltán vehette át a kórus a napokban a Nép­művelési Intézet nívódíját. A dalosok nagy örömmel nyugtázták az elismerést, ám, mint Rázga József egyik próbájuk szünetében el­mondta: — Ügy érezzük, nem ér­demeltünk ekkora elisme­rést. Ahogy a díj átadása­kor a Népművelési Intézet igazgátója mondta, előleg is ez a kitüntetés. Nem sze­retnénk visszaélni ezzel a bizalommal, s igyekszünk a nívódíj elvárásainak megfe­lelően dolgozni a jövőben is. Aztán a közei 45 kórustag ismét elfoglalta a helyét, Ráz­ga József keze magasba len­dült, s ki tudja hányadszor, ismét felcsendült a dal: „Már nyugszanak a völ­gyek ...” — Ezt még szólampróbán megnézegetjük ... — Szöveg! Drágalátosaim! — Ismétléstől kérném! — Tessék szíves fülelni! Nem szép az, ha valaki ki­szól belőle. Aztán lassan véget ért a próba, ám a dallamok bizo­nyára hazáig kísérték a kó­rustagokat ... Kép, szöveg: Nagy Ágnes Új néven, gazdagabb tartalommal KÉPERNYŐ A Magyar Televízió mindig is szívén viselte a szilveszteri műsort. Talán a szükségesnél jobban is. Magam nem ér­zem fontosnak, hogy december 31-én valami felejthetetlent, utolérhetetlent kapjak. Ügy hiszem, a tévé már vált annyi­ra családtaggá hazánkban, hogy ne körötte forogjon a vi­lág. Éppoly családtag, mint a többi, kicsit figyelünk rá, ki­csit unjuk, néha rácsodálkozunk, s van, hogy feléje se né­zünk. Miért pont szilveszteri hangulatunk, vagy hangulat- talanságunk mozdíthatatlanságán várjuk, hogy csodát te­gyen? Bár az év utolsó napjának hangulata már a délutáni mű­sorba befurakodott, s még a Képújság is elengedte magát, mikor az orvos-meteorológia került sorra, a szilveszteri mű­sort mégis a Dolly Rolí-tól éreztem elkezdődni. Hiszen ez a félóra á tv-híradó helyett volt. Maga az együttes szerencsés választásnak mondható, hiszen zenéjük minden izében az élet élvezetére serkent. Biztathatnak táncra, ijeszthetnek kocsányos szemű szörnnyel: napsugaras, minden problé­mának hátat fordító (vagy az elől menekülő), divatosan nosztalgiázó banda a Dolly Roll. A 25 perc, mint könnyű­zenei film, elég laposra sikeredett. Koreográfia alig, ötletek még a megszokottak se, s az egyébként szellemes, vállaltan festett világ több viccet ígért, már csak az együttes kiváló stílusérzéke miatt is. Ha szombat, nyolc óra, akkor vers mindenkinek. Jó ötlet volt Arany János Alkalmi versének megzenésítése. Papp Zoltán szinte a mi asztalunktól állt fel, hogy ország-világot köszöntsön. Oldott hangzatossága illett az esthez. Amúgy is az a véleményem, ha valaki az ötszázason keresztül szereti meg Ady költészetét, az se baj, s ha valaki szilveszterkor érez rá Arany Jánosra, csak nem felejti el újévre. Az is jó volt, hogy ha csak pár percre is, de láthattuk Márkus Lászlót. Kellemes hangja, varázslatos egyénisége öt perc alatt is nyomot hagyott az emberben. Az Üdvözlet a tengerpartól című angol burleszk néhány igazi nagy gégét hozott. A némafilm nagy alkotásaira emlé­keztetett itt-ott, ám mégsem volt esélye elérni a filmgyártás hőskorának csúcsprodukcióit. Ennek fő oka, hogy Chapli- nék csak a némafilmben gondolkodhattak, a némafilmbe kellett átmenteniük az egész életet. A mai — amolyan fel­támasztó — kísérletek néhány speciális adottságú és fizi- miskájú színésznek nyújtanak olyan lehetőséget, amit ko­runk filmgyártása egyébként nem képes biztosítani. Ezek­ben a filmekben azonban szó sincs az élet. az életérzés, a korérzés megjelenítéséről, csakis egy technikai viccről. A film jelenetei ráadásul naturalista dramaturgiával készül­tek. Nem lehet azonosulni senkivel, aggódni sem lehet senkiért, csak várni a viccet. Váropi. hogy törje össze vala­ki magát, s röhöghessek rajta. A régi némafilmekben iz­galmamban. sőt, szinte kínomban nevettem, mert akinek drukkoltam, újabb és újabb bajba keveredett, hogy aztán annál meglepőbb módon vágja ki magát. E ■ mostaniban nincá a jeleneteknek fokozódó feszültsége. Van viszont — akárcsak a régi némafilmekben — egy soványka tanulság. Nem, nem az az érthetetlen hepiend, amivel megfejelték a végét, hanem hogy mindannyian ilyen kis csetlő-botló em­berkék vagyunk a magunk szintjén. Minden „filmesztéta- aggályom” ellenére felszabadultan szórakoztató ötven perc volt. S nincs okunk panaszkodni Paudits Bélára sem. Köny- nyed dalolása, pálcika-végtagú mozgása, gumiarca egyre inkább a közönség kedvencévé teszi őt. Paudits is a nosz­talgiára épít. A század első felének dalai — amellett, hogy a kor életének napsugaras, apró-problémás oldaláról pon­tos képet adnak — igazi fülbemászó művecskék, irigylésre méltó ötletességeL írt szövegekkel. (Akkoriban még ' nem volt snassz költőknek dalszövegét írni, így a dalszövegek sem lettek snasszok.) A Szuperbola aligha hozott több humort, mint a Parabola szokott. Ezúttal is a külföldi képanyagok szellemes megvá- gása, szinkronizálása, „értelmezése” jelentette a fő attrak­ciót. A Kórház a város szélén parodizálása enyhén szólva erőltetettre sikeredett. A fantáziadús gyurmaemberke jól he­lyettesítette Menő Manót. Mozgása alaposan megcsavarintia az emberi látásmód minden biztosnak hitt pillérét. Aztán jövel-a Vidám, zenés gálaest a Vigadóból. Egy mentsége mindenképp van ennek is: nem akart felejthetet­len lenni. Na nem is lett az. Nem akarta a sikert ..fenntar­tani’ a fél tizenkettőkor beköszönő leghumorosabb magyar­nak. (Lásd korábbi években Gugyerák és Hofi.) Voltak alul- múlhatatlan ötletek, amiket csak a színészek inaszakadtu- kig-teher-alá-álló-melója mentegetett. Az est nulla óráig terjedő részének legjobb pillanata az volt, mikor Verebes István cikizte a műsort. Aztán nekiállt énekelni, táncolni — s bár ne tette volna! Ügy látszik, cikizni a legkönnyebb. Ab­ba is hagyom épp ezért. Mert aki akart, az tudott szórakoz­ni a tévé műsorán. Értékes energiák, jó válogatások keve­redtek kevésbé jókkal. Akárcsak máskor. (ungár) KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A keleti gyógymódok le­hetőségei. 8.57: Nótacsokor. 9.44: A csodafurulyás juhász. 10.05: MR 10—14. 10.35: Szimíonikus könnyűzene. 11.00: Zenekari muzsika. 11.39: Kis kamorámban gyertyát gyújték. Francsics Károly: A veszprémi borbélymes­ter önéletírása. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Alfred Cortot (zongora), Jacques Thibaud (hegedű) és Pablo Casals (gordon­ka) felvételeiből. 14.09: Dalos kalendárium. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: A Szovjetunió turistaútjai. 16.08: Népzenei Hangos Ojság. 16.48: Bartók: Három etűd. 17.05: Mozgásterek. 19.15: Operaáriák. — 19.40: Szintézis. 20.10: A hegedű virtuózai. 21.01: Alom a fehér hegyekben. 22.30: Liszt kórusműveiből. 22.50: Hétköznapok kutatói. 23.00: Szimfonikus zene. 0.10: Birtwistle: Grimethorpe ária. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szécsi Pál felvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Frid Géza: Kis magyar rapszódia. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Disputa. 18.35: Muzsikaszó Béres Ferenc­cel. 19.21: Vértelen műtétek. 20.35: Tigrisugrás (regény). XV/10. ’ 22.00: Operettparádé. 23.20: Tánczene éjfélig. III. MŰSOR 9.00: Gustav Leonhardt csemba­lózik. 9.21: Csajkovszkij: A varázsló­nő (opera). 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 12.49: Francia vígjátéknyitány. 13.07: Népzene sztereóban. 13.14: Előd László versei. 14.10: Olasz kamarazene. 14.43: Kamarazene. 16.06: Üj lemezeinkből. 16.45: Labirintus. 17.00: Operaáriák. 17.30: A külpolitikai rovat mű­sora. 18.00: Bach-művek. 18.30: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műso­ra. 19.05: A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű műsora. 19.35: Kosztolányi Dezső versei. 20.30: Szimfonikus táncok. 22.00: Váltott lovakkal (elbeszé­lés). 22.35: A New York All-Stars fel­vételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A tegnap slágereiből éne­kel Paul Anka. 17.20: Nők negyedórája. Szer­kesztő: Váczi Szabó Már­ta. (A tartalomból: Ki vi­selje a kalapot? — Terve­zés a családban — Szere­tet és következetesség.) 17.35: Csongrádi Kata műsorá­ból. 17.40: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.50: Népdalköreink felvételei­ből. A száj öli és a karca­gi együttes énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Chilly együttes sláge­reiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Ajánlóműsor gyerekeknek, (ism.) 9.30: Kisfilm. 10.00: Candide (ang. film), (ism.) 15.00: Iskolatévé: kémia. 15.15: Környezetismeret. 16.05: Magyar irodalom. 16.40: Vízenjárók (ang-. film), (ism.) 17.10: Utazások a világ nagy vasútjain (ang. rövidfilm). 17.55: Dél-alföldi krónikák. 18.30: Rátonyi Róbert műsora. 19.15: Tévétorna. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Wagner (angol—magyar tévéfilm). 20.55: Stúdió ’84. • 21.55: Panoráma — különkiadás. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.30: Séta a walsradei madár­parkban (NSZK kisfilm). 19.15: Részletek Ránki György szerzői estjéből. 20.00: Pihenő a Pompidou-köz- pontban (francia film). 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Csókolni való menyasz- szony (csehszlovák film). BUKAREST 15.05: Fiatalok klubja. 15.25: Diákfórum. 15.50: Dokumentumfilmek. 16.00: Állatvilág. 16.20: Szünidei matiné. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Tudományos horizont. 20.50: Könnyűzene. 21.00: Történelmi krónika. Tv­film. 21.50: Jégfantázia. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 13.55: Műsorismertetés — Tv­napló — Adás gyermekek­nek — Válogatás az újévi műsorból. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.50: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 16.20: Műsorismertetés, utána Válogatás az újévi műsor­ból. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei adás. 20.45: Dokumentumadás. 21.35: Hírek. SZÍNHÁZ 1984. január 3-án, kedden 19 óra­kor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Déryné-bérlet 19 órakor Békéscsabán: IRGALMAS HAZUGSÁG „I”, „J” bérletek 1984. január 4-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: szelkötö kalamona Toldi Miklós-bérlet 19 órakor Csanádapácánj MARIA FŐHADNAGY MOZI Békési Bástya, 4-kor: Az idő urai, 6 és 8-kor: Az utolsó metró. Békéscsabai Szabadság, 10 és 4-kor: Erdő szépe, 6 és 8-kor: Klute. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Vízimese, fél 8-kor: Meztelenek és bolondok. Gyulai Erkel: E. T. Gyulai Petőfi, 3-kor: Kis darázs, 5 és 7-kór: D. B. Cooper üldözése Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Johohohó, fél 8-kor: Istenke te­remtményei. Kezdjük újra!

Next

/
Oldalképek
Tartalom