Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-03 / 1. szám
1984. január 3., kedd Hosszú történelmi fejlődés eredménye az, hogy 1984. január 1-től városi rangra emelkedett Szeghalom. Ez az ünnepélyes alkalom méltó arra, hogy a fejlődés állomásait, eredményeit, s a jövőt röviden felidézzük. A helytörténet kutatói már Anonymus Gesta Hungaró- rum című munkájában, a honfoglalásról szóló egyik epizód leírásában rábukkantak Szeghalom nevére. A másik írásos emlék, amely 1067-ből való, s a százdi apátság alapító oklevele, ugyancsak említi Szeghalmot* A XIII. század elején a Sárrétet már „Szeghalom vidékének” nevezték, és még a tatárjárás előtt esperesi székhely lett. A XVI—XVII. század során háromszor pusztult el a település, mégis mindhárom- szor újraépült: a törökök, a tatárok és a kurucok ellen harcoló rácok rabolták ki és pusztították el. A Sárrét itt élő népének csak a XIX—XX. század hozta el a civilizációt. A települést ölelő — és a kezdetekkor megélhetést, de sok keservet is adó — Sebes-Körös és Berettyó szabályozása, a vadvizek lecsapolása, a vasutak és kövesutak építése révén. Mégis, az igazi fejlődést a felszabadulás utáni időszak hozta el a község számára. - Rohamosan javult a mezőgazdálkodás színvonala, s a hatvanas évek végén megindult, majd erőteljessé vált az iparosodás. A település földrajzi helyzete, középfokú, regionális központ szerepe, gazdasági helyzete és történelmi múltja együttesen indították arra a megyei vezetést és a nagyközség irányítóit, hogy a Sárrét „fővárosában” tudatos városépítő munkát indítsanak el. E fejlesztő, építő munkában az iparosítás játszotta a legnagyobb szerepet. 1969- ben a Fővárosi Ruhaipari Vállalat fehérneműtelepe, 1974-ben a Paplangyár, 1975- ben a Csepel Autógyár és 1978-ban pedig a Budapesti Harisnyagyár települt a községbe. A hetvenes évek végére alaposan átalakult a település gazdasági, társadalmi szerkezete. Az üzemek, gyárak telepítésével 2 ezer 500 ipari munkahely jött létre, a nők munkahelyhez jutottak, s ma már meghaladja az iparban dolgozó aktív keresők száma a mezőgazda- sági munkásokét. A Sárréti Termelőszövetkezet szerepét azonban ma sem lehet lebecsülni. Hiszen kisgazdaságokat segítő tevékenysége révén minden szeghalmira évente ma is egy darab hízó sertés leadása esik, ami országos szempontból is kiemelkedő eredmény. Mégis, a termelőszövetkezet és a Szeghalmi Állami Gazdaság éves termelési értékének napjainkban háromszorosát produkálja a helyi ipar, amely ebben az ötéves tervben az intenzív fejlődés szakaszába lépett. De nem csak a gazdasági élet, az életszínvonal javulása, a munkásság kialakulása volt jellemző az utóbbi évtizedre. Megváltozott a sárréti ember is. Gyarapodott szaktudásban, életvitelben. S emellett gondot fordított a tájegység népi hagyományainak őrzésére is. Itt született meg a sárréti napok rendezvénysorozat — két megyét megmozgató — nemes gondolata, s a könyvtár, a művelődési ház, az új' ifjúsági ház mellé nem kis erőfeszítéssel létrehozták a Sárréti Múzeumot is. Középfokú iskolája, a Péter András Gimnázium és Szakközépiskola a Sárrét oktatási központjává vált. Az 1926-ban alapított intézmény tovább gyarapította korábban is elismert tekintélyét, s a hagyomány- ápolás egyik bázisává vált. A település vezetőinek előrelátó, tervszerű városépítő munkája nem valósulhatott volna meg sikeresen, ha nem áll mögöttük az áldozatkész lakosság,* a szervező munkában jeleskedő tanácstagok. A község ivóvízellátását az országban is az elsők között, a község vezetése 1960-ban a lakosság összefogásával oldotta meg. Az összes földmunkát, amely az 59 kilométer hosszú vezeték kiépítéséhez kellett, a lakosok végezték el. De segítségüknek köszönhető az egyre szépülő környezet, az óvodák és bölcsődék gyarapodása, elkészülte, az ifjúsági tábor és a sportlétesítmények fejlesztése. S az együttmunkálkodás- ban a helyi üzemeknek, vállalatoknak igen nagy szerepe volt. A majd 11 ezer lelkes Szeghalom az utóbbi időben megfiatalodott. Ez pedig újabb és újabb lakásokat követel. Csak 1970 óta több mint 700 telepszerű, többszintes lakás épült Szeghalmon, s emellett évente 60— 80 családi ház. A bevásárlás már nem jelent gondot. A nagyközség központjában jól ellátott, korszerű szaküzletek, áruház várja még a környékről odasereglő vásárlókat is. A szakrendelőintézet, a szülőotthon, a százágyas kórház, a 11 munkahelyes orvosi rendelő és a mentő- állomás biztonságos ellátást nyújt a betegeknek. Jó érzés sétálni Szeghalom utcáin. Tisztaság, tágas terek. rendezett utcák, parkok vonzzák a tekintetet. A horgászokat pedig a két, halban bővelkedő folyó. Az ott élok mindig is büszkén vállalták hovatartozásukat. S lelkesen építgették lakóhelyüket, hogy nagy álmuk, a városi rang valósággá váljon. Az új évvel új szerepkör köszönt a szeghalmiakra. És új, nehezebb feladatok. A járás megszűntével a volt járási feladatok közül a többséget a város veszi át, és a hozzá, mint körzetközponthoz tartozó kilenc település, valamint a megye. A szakmai irányítást új, osztályokra épülő struktúrában végzi majd a városi tanács, s emellett fel kell készüljön a körzetközpont szereppel járó feladatokra is, amelyek a hatósági ügyekben érvényes másodfokú döntési jogkör ellátását, a megye, a város és a hozzá tartozó községek, nagyközségek közötti közreműködői feladatokat, és a körzetbe tartozó tanácsok tevékenységének összehangolását jelenti. Szeghalom vezetői, lakói tudatosan készültek a városi rang elérésére. Aminek megtartása a korábbinál még nagyobb áldozatokat követel mindnyájuktól. Az első, komoly erőpróbát jelentő feladat megoldása máris ösz- szefogást igényel: a művelődési központ és a mozi felújítása. A cél: városhoz méltó otthont teremteni a kultúra műhelyeinek és Tháliá- nak. A ma krónikaírói már ezt jegyezhetik be a Szeghalomról írott történelemkönyvbe: Szeghalom város lett 1984. január 1-én. B. S. E. A nők munkalehetőségének egyik fontos bázisa a harisnyagyár Szeghalom büszkesége a Makrisz Agamemnon alkotta Fel- szabadulási emlékmű Archív felvételek: Veress Erzsi II járási hivatalok új egészségügyi feladatairól Január elsejétől a városi és a városi jogú nagyközségi tanácsok hatáskörébe tartoznak a megszűnő járási hivatalok egészségügyi és szociális feladatai is. Az egészségügyi miniszter erre vonatkozó rendeletéi és utasításai ezekben a napokban jelennek meg a Magyar és az Egészségügyi Közlönyben. A szabályok egyebek között előírják, hogy a következő évtől a közigazgatási körzet- központokban intézzék például a speciális gyógyszerek kiadását, az alkoholisták gyógykezelésével, az elhunytakkal kapcsolatos hatósági ügyeket. A városi kórház- rendelőintézet igazgatója mond szakvéleményt a kórház működési területéhez tartozó körzeti orvosi állásokra pályázókról. Mindazokat az egészség- ügyi és szociális feladatokat viszont, amelyek megfelelő ellátásához speciális egészségügyi szakképzettség nem szükséges, a községi, nagyközségi tanácsok teljesítik majd. Gondoskodnak például az oktatási intézmények, a szervezett üdültetések orvosi ellátásáról, megállapítják a tanácsi bölcsődék és véleményezik az üzemi bölcsődék nyitva tartási idejét. Az állampolgárok egészség- ügyi és szociális problémáival tehát a közigazgatási átszervezés után is illetékesek, egészségügyi szakemberek foglalkoznak. Számos ilyen jellegű ügyet lakóhelyükön, vagy annak közelében intézhetnek a lakosok. A szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai igényeljék feladataik megoldásához — például a statisztikai adatszolgáltatáshoz, az adatok feldolgozásához — az egészségügyi intézmények nagyobb mérvű közreműködését. Az Egészségügyi Minisztérium egyébként közzéteszi a járási hivatalok egészségügyi, szociális feladatainak elosztására vonatkozó jogszabályok jegyzékét is. Szilveszter utáni Ilyen is van Néhány héttel ezelőtt az „Ilyen is van" sorai között ■ felemlítettem, hogy Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja 20. számú ház belső sarkánál finom kis betontörő- : vei felbontottak vagy három-négy négyzetméter járdát, ■ aztán ideje érkezvén (pár nappal, vagy héttel?) később a felét újra lebetonozták. Nyilván, nem volt több beton, vagy addig tartott a munkaidő. Mindezt a nemes cselekedetet a telefonosok nyakába varrtam, és milyen a világ: tévedtem. Közölték velem, hogy a DÉ- MÁSZ ügyködött ott, rajtuk kell követelni a betonozás másik felét. Közben csoda történt: habár a „kritika" mellé tra- fált, a „menyem” mégis értett belőle. Gyorsan elkészült a hiányok pótlása, szinte észrevétlenül. Mi marad hát- ■ ra? Egy jól irányzott szilveszter utáni dicséret (vagy in- \ kább köszönet), az épen maradt bokákért, amelyek nem törnek már ki azon a sarkon. Az újságírónak pedig a : tanulság: nem mindegy, hogy telefon, vagy áram. Az utóbbi jobban ráz, az előbbiből sosincs elég ... 8 Bizony isten, nem „szálka” a szememben a csabai posta. Igaza is van dr. Lénárd Lászlónak, aki igazgatóhelyettes a Szegedi Postaigazgatóságon, amikor közli ve- • lünk: „Az ötös számú munkahely 17 órakor körülbelül 8—10 percre zárt be. míg a dolgozó a leszámolást készítette. A cikk által sérelmezett beszélgetés nem öncélú volt, indokolta a leszámolással kapcsolatos tevékenység.” Köszönjük szépen! Arról van szó ugyanis, hogy november 22-én hosszú sor állt az ötös és a hatos ablak előtt, miközben az ötös ablaknál dolgozó kisasszony angyali nyugalommal csevegett a hatosban ülő ■ kolléganőjével. No, mindegy, fátyol rá, ők még bizonyára nem vártak bélyegre, vagy levelezőlapra csúcsforgalom idején. De ami pár nappal később történt, az már nem vplt mindennapi. Felhívott ugyanis egy bájos női • hang, hogy én vagyok-e az, aki azt a bizonyos cikket ; írta, hogy az ötös ablaknál. . . Igen válaszomra a kedves, bájos hangocska válogatottan obszcén dolgokat javasolt. Furcsa volt a báj, és a szöveg rikító ellentéte. ; Mit meg nem ér az ember?! Azért boldog új évet kívánok kedves telefonálómnak is. a Az ember, ha nem szereti maga körül a csendet, be- ■ kapcsolja a rádiót, vagy a magnót, vagy netán a televíziót. A minap a rádió mellett döntöttem, és nem is gon- 4 doltam, hogy az éppen csörgedező interjú egyik monda- ; iánál („mint az őrült, ki letépte láncát”) rohanok be a szobába, hogy leírjam, amit hallottam: „Ha a MÉM tudja biztosítani a vásárlás devizahátterét, akkor...” Hogy miket ki nem találunk! Eddig csak háttérbeszél- : getésről, háttérrádiózásról, háttérinformációról hal- • lottam, de hogy á Vásárláshoz nem deviza (dollár, font, márka stb.) kell, hanem „devizaháttér”, ez már sok egy 4 érző kebelnek! Hacsak nem vesszük úgy, hogy az a jó • magyar nyelv úgysem hagyja magát! $ Meg kell mondanom, utolérhetetlen boldogság fogott l el néhány hete, amikor hosszas és többszöri bajvívás • után emberek érkeztek, és elkezdték bontani Békéscsa- • ba belvárosának „műemlékét”, a telefonközpont építésekor odahelyezett, deszkákból ácsolt budit. Másnap való- : Sággal hiányzott, habár bizonyos törmelékek és egyebek ■ még ottmaradtak, de a budi, úgy egészében, szép feliratával együtt — eltűnt. Nemcsak szilveszter utáni tréfának szánom, meg jó- \ pofaságna'k, de higgyék el: 1983-ban ez volt az egyik, és • felejthetetlen sikerélményem. 8 Kolléganőm megírta, hogy gyönyörű az a csabai dísz- \ kút, csak miért nem folyik a víz belőle? A válasz erre • is 'megérkezett: ha nagy a hideg és megfagy a víz, szét- : nyomja az egész cuccot, ott a bronzszobor alatt... Nos, : azóta a kút „védőruhát” kapott, a bronzszobrocska pe- ; dig ijedten emelgeti a lábát. Fázik neki, biztosan. De hogy-hogy „befagy a kút, és szétnyomja a talapzatot?" A régi diszkutakat is leállították, ha jött a tél? : A csabait is, ott a Kossuh-szobor szomszédságában? Ki • emlékszik rá? Várja leveleiket: Sass Ervin :
