Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-28 / 23. szám

/ IgNdWIkfeTci f 1984, január Z8., szombat Mit kér az ország a mezőgazdaságtól? kér Az aszály sok tekintetben még az idén is érezteti ha­tását. Drágábbak, gyengébb minőségűek a takarmányok, s ez rontja az állattenyésztés jövedelmezőségét; a bizton­ságos hazai ellátáson kívül kevesebb termék jut eport- ra. Ezért az idei népgazda­sági terv hangsúlyozza, hogy a várható eredmények eny­hítsék, kedvező időjárás ese­tén ellensúlyozzák a tavalyi veszteségekből fakadó hiányt. Több és jobb élelmiszert A terv azzal számol, hogy a mezőgazdasági termelés értéke a tavalyihoz képest 4 százalékkal növekszik, s mintegy 0,4 százalékkal meg­haladja az 1982-es szintet. Ennek teljesítése nehéz fel­adat elé állítja a gazdasá­gokban dolgozókat, hiszen két esztendeje kedvezett az idő a mezőgazdasági terme­lésnek. kiemelkedő termésát­lagokat értek el az üzemek. A növénytermelésben 9,ti szá­zalékkal, a kiegészítő tevé­kenységben fi százalékkal, az erdőgazdaságokban 3 száza­lékkal, az élelmiszeriparban 1,2 százalékkal kell növelni a termelést. Csak az állatte­nyésztés az az ágazat, ahol a termelés szerény mérsék­lését tervezzük. Most úgy tűnik, a növény- termesztők vannak a legne­hezebb helyzetben. A célok nehezen elérhetők, ugyanak­kor az időjárás idáig még nem kedvezett a növények­nek. Az aszály továbbra is tart, mintegy 150—200 milli­méter csapadéknak megfele­lő nedvesség hiányzik'a ta­lajból. A terv teljesítésének pedig egyik kulcsa a gabo­natermelés sikere. A szántó- terület 62 százalékán, 2.9 millió hektáron termelünk gabonát. ’Az állattenyésztőket biza­kodással töltheti el, hogy az országnak soha nem volt ak­kora az állatállománya, mint napjainkban. A sertések szá­ma például egyetlen eszten­dő alatt 900 ezerrel gyara­podott. az elmúlt őszön meg­közelítette a 11 milliót. A szarvasmarha-állomány va­lamelyest csökken, de a ter­melés színvonala javul. A tejtermelés megközelíti a 2,7 milliárd litert, vágómarhá­Az idén az élelmiszeripar a tavalyihoz hasonló nagy­ságban. mintegy 6-7 milliárd forint értékben hajt végre beruház.ásokat, amelyek je­lentős részben a vállalatok bővítését szolgálják. A szü- kebb anyagi lehetőségek mi­att a vállalatok gondosan mérlegelik, mit, mire költe­nek. Az építéssel összefüggő fejlesztésekre kevesebb jut. előtérbe kerül viszont a gépi rekonstrukció, a technológiai folyamatok korszerűsítése, valamint a takarékosságot szolgáló fejlesztés. Mindez elsősorban • a hazai ellátás javítását, továbbá az export fokozását, illetve a ráfordí­tási költségek mérséklését szolgálja. RAKTÁRAK. HÜTÖK ÉPÜLNEK A korábbi években vissza­térő gond volt az iparban — részben ma is az — a táro­lás. A feldolgozott árut nemegyszer a raktárhiány miatt idő előtt és áron alul kellett a külpiacon értékesí­teni. Máskor a kényszertáro­lást a minőség sínylette meg; végső soron növeked­tek a termelési költségek. Ezen a helyzeten enyhítenek az idén több ágazatban is. Folytatódik a gabonatárolók építésének programja: eh­hez — pályázat útján — a vállalatok és a mezőgazda- sági üzemek állami támoga­tást is kapnak. A Török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalatnál befejezik a kétezer-kétszáz tonnás mély­hűtő tároló építését, ugyan­ból pedig 328 ezer tonnát értékesítünk. A korábbiak­tól eltérően viszont csökken a baromfihús-termelés. A vi­lágpiacon túlkínálat van eb­ből a termékből. Az- élelmiszeriparnak vál­tozatlanul fontos feladata a hazai fogyasztók jó ellátása és az export növelése. A ha­zai piacon tovább kell bőví­teni az olcsó termékek vá­lasztékát, alkalmazkodniuk kell a különböző jövedelmű vásárlók igényeihez. Hogyan közvetíti a köz- gazdasági szabályozás a terv­ben előírt népgazdasági ér­dekeket? A gazdasági veze­tők vélekedése szerint is jól érzékelhetők a hangsúlyo­sabb feladatok, a szabályo­zás változása egyértelmű út­mutatást adott az idei gaz­dasági tervek összeállításá­hoz. Költségtakarékos gazdálkodást Leginkább a termelési költségek és felvásárlási árak viszonya befolyásolja a gaz­dasági döntéseket. A gabo­natermelés növelése érdeké­ben áll az országnak, ezért a gabona felvásárlási ára az átlagot meghaladó mérték­ben emelkedik. A kenyérga­bonáért például 7 százalék­kal többet fizetnek, mint az elmúlt évben. Ennyivel per­sze nem javul a termelés jövedelmezősége, de a fel- vásárlási ár ellensúlyozza a termelési költségek növeke­dését, így a korábbi gazda­ságosság megtartható. Más -ágazatokban, például a ba­romfihús-termelésben ezt sem érhetik el a mezőgaz­dasági nagyüzemek. A fe­hérjetakarmányok, . tápok ára ugyanis nagyobb mér­tékben emelkedett, mint a baromfihús felvásárlási ára. Az ösztönzésen kívül per­sze számos feltétele van a terv teljesítésének. Közülük is az elsők közé sorolható az anyagi-műszaki ellátás. A* kereskedelmi vállalatok elő­rejelzése szerint elegendő gép, műtrágya, növényvédő szer lesz az idén is. Ezzel jórészt egyetértenek a ter­melőszövetkezeti, állami gazdasági vezetők, de pél­dául a műtrágyák, növény­ükkor hozzákezdenek a 4800 tonnás hűtőraktár alapozá­sához. Hasonló beruházást indít a Bácskai Húsipari Kö­zös Vállalat és a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat. Az új hűlőtárolókkal lehető­ség nyílik a rugalmasabb külkereskedelmi szállítások­ra, egy-egy cikknél jobban kivárhatják a kedvezőbb ér­tékesítési lehetősége't. JÖN A HAMBURGER A beruházások hozzájárul­nak a választék bővítéséhez. Nagy erőfeszítéseket tesznek az üzemek az olcsóbb kate­góriába tartozó készítmények kifejlesztésére, a gyártás feltételeinek megteremtésé­re. A Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat baromfi­virsli, -párizsi és szárnyas­krém előállítására alkalmas berendezések vásárlását ter­vezi. Más baromfiipari vál­lalatoknál különböző ízesíté­sű fasírtot és Hamburger­fajtákat kísérleteznek ki. A húsipar újfajta kenőmája­sokkal, felvágottakkal jele­nik meg. Több helyen növe­lik az úgynevezett top bélbe töltött készítmények gyártá­si arányát. E termékek hosz- szabb ideig tarthatók el a hagyományosaknál, és így a kereskedelem hét eleji sze­rényebb kínálatát lehet ezekkel javítani. A hűtő­iparban tésztás mirelitfélék kidolgozásán munkálkodnak. A debreceni tejüzem .bolgár licenc alapján különleges sa­látákba. levesekbe, főzelé­kekbe is keverhető joghurt gyártását máris megkezdte. védő szerek választékát hiá­nyolják. Szakmai érveik is vannak emellett, hiszen a költségtakarékos gazdálko­dásnak elengedhetetlen fel­tétele, hogy a kellő időben a kívánt, s leghatásosabb növényvédő szert használ­hassák. Az aszálykárt szen­vedett gazdaságokban szű­kösek a fejlesztési lehetősé­gek, egyes helyeken a ter­melési alapokat sem képe­sek megújítani. Versenyképes exportot Valamennyi népgazdasági ágazattal szemben követel­mény, hogy járuljon hozzá a nemzetközi fizetőképesség megtartásához, a népgazda­sági egyensúly javulásához. A mezőgazdaságban ez azt jelenti, hogy a külkereske­delmi forgalmat úgy kell bővíteni, hogy még a közis­merten kedvező 1982. évi szintet is meghaladja 7 szá­zalékkal. A forgalom egyen­legét 5,1 százalékkal kell ja­vítani. A világpiacon kialakult helyzet újabb feladatokat ad a termelőknek és a külke­reskedőknek egyaránt. Az értékesítésnek egyre inkább feltétele a kiváló minőség, s ezt elsősorban a termelők és feldolgozók szavatolják, A külkereskedők pedig újabb piacok felderítésével segít­hetik az értékesítést. A nem rubelelszámolású piacokon nem is az áru mennyiségé­nek növelésével, hanem jobb piacszerző munkával, az ex­port gazdaságosságának ja­vításával kell nagyobb bevé­teleket. elérni. Ugyancsak fontos feladat, hogy a kivi­tel üteme egyenletes legyen. A terv és teljesítésének feltételrendszere ismert a gazdaságokban. Ezekben a napokban veszik számba a saját lehetőségeiket, és mun­kálják ki elképzeléseiket. Minthogy az idei év is ne­héznek ígérkezik, nagyon sok múlik az elkövetkező heteken. A siker egyik nél­külözhetetlen feltétele, hogy a tsz-vezetőségek tárjanak megalapozott tervet a tag­ság elé, és a végrehajtáshoz szerezzék meg a tsz-közvéle- mény támogatását. Farkas József Várhatóan bővül a diabe­tikus ételek, italok választé­ka. A Dunakeszi Konzerv­gyárban külön üzemet ala­kítanak ki, a Nyíregyházi Konzervgyár pedig aszepti­kus — csírátlanított — gyü­mölcslevek (jyártására ren­dezkedik be. A készítmények hosszú ideig eltarthatok, és gazdag nyersanyagtartalmuk miatt igen egészségesek; vár­hatóan keresettek lesznek. SÖRGYÁRI REKONSTRUKCIÓK Ugyancsak az ellátás javí­tására, a választék bővítésé­re a Győri Keksz- és Ostya­gyár lisztesáru-üzemében rekonstrukción dolgoznak. A ‘ linzerek, kekszek, az édes és sós sütemények iránt nőtt a kereslet, ám a gyártók az el­öregedett gépekkel nem bír­ják fokozni a termelést. Ezért vált szükségessé -a re­konstrukció. az új gépek be­szerzése. Sokszor — különösen nyá­ron — kevés a sör, a gyár­tás fokozására a nagykani­zsai és a soproni gyárak nö­velik a kapacitást. Folytató­dik a Kőbányai Sörgyár re­konstrukciója is. Az anyagi erők más részét az üzemek az exportlehető­ségek bővítésére fordítják. Ennek megfelelően kerül sor a szegedi marha- és sertés­vágó, illetve a bélüzem re­konstrukciójára, a debreceni sertésfeldolgozó korszerűsí­tésére. Folytatódik a Szege­di Szalámigyár és a soproni marhavágóhíd rekonstruk­ciója. Gábor István Néhány éve a Kétegyházi útról náddal szegélyezett, keskeny, salakos út vezetett az Északi Járműjavító Üzem XI. számú békéscsabai gyár­egységébe. A bejárat előtt egy-két autó parkolt. Sok volt az állványra helyezett kerékpár. Most már sehol nincs nád. A bejárati sorompó a három- szintes. szürkéskék színű szociális épület mellé került. Az épület eleje pontosan egyvonalban van a Kétegy­házi út nyugati oldalán so­rakozó többi üzem portájá- vel. Az előtte levő parkíro­zó helyen kilenc személy- gépkocsit számolok meg. Az üzembe betonút vezet. A tavaly elkészült szociá­lis épületben kétszázötven személy részére alakítottak ki fekete-fehér öltözőt. Eny- nyien dolgoznak ma már az üzemegységben; nyolcvannal többen, mint néhány évvel ezelőtt. Évente 15 villamos- gép-szerelőt képeznek ki, akik közül többen máshova mennek dolgozni, de néhá­nyon maradnak. Az utóbbi­ak képezik az utánpótlást. Később sem kívánkoznak máshová, ami részben a megfelelő bérezésnek és a jó légkörnek köszönhető. Az. sem mellékes, hogy a villa- mosgép-szerelő szakma a korszerű technikával áll ösz- szefüggésben, és szinte ösz­tönzi a fiatalokat arra, hogy tovább tanuljanak. Ezért évente átlag 10—12-en irat­koznak be a szakmunkás szakközépiskolába, hogy érettségi bizonyítványt sze­rezzenek. Néhányan techni- kusminősítő vizsgát is tesz­nek. A cég elnevezéséből is kö­vetkezik, hogy itt nem ter­meléssel foglalkoznak. A MÁV dízel- és villamos­mozdonyainak a segédüzemi villamosgépeit és készüléke­it (szivattyú-, ventillátor- és kompresszonmotorokat) ja­vítják ki, hozzák ismét hasz­nálható állapotba. De van­nak váltó- és sorompóállító motorok is. — Legalább 15—20-féle motor kerül hozzánk, ami­hez érteni kell. És most feladatunk az is, /íogy újít­sunk. gyorsítsuk meg a mun­kát. hogy megteremtsük a heti 40 órára való áttérés feltételét, egyúttal pedig ke­ressünk megoldást az im­portanyagok megtakarításá­ra — tájékoztat Orvos Má­tyás üzemvezető. Bodor János művezető bal­ról és Isztin Péter Van tehát mit tenni, mert bár javításról van szó, ez a munka a vasúti szállítás — amely társadalmilag a ter­melés egész folyamatának a része — egyik lényeges fel­tételét képezi. Ha például menet közben elromlana a dízel- vagy a villamos moz­dony ventillátormotorja, megállna a vonat a pályán. Elképzelhető, hogy még sú­lyosabb következményekkel járna, ha váltóállító motor romlana el A felelős szemé­lyeket persze megtalálnák, mert a motorokhoz nyilván­tartás is tartozik, amelyben minden változást bejegyez­nek. Feltüntetik azoknak a nevét is, akik a javításban közreműködtek, illetve ellen­őrizték a munkát. Ilyen vonatkozásban azon­ban még nem volt hiba. A gyáregység minden kikerülő villamosgép minőségéért ga­ranciát vállal. Tavaly a gyár­egységek közötti versenyben első lett, és megkapta a Ki­váló üzem címet. Bodor János művezető villamosgép-szerelőként ke­rült a gyáregységbe. Leve­lező tagozaton elvégezte a villamosipari szakközépisko­lát, majd technikusminősítő vizsgát tett. — Sokféle típusú villamos­motor kerül hozzánk. Egyre több is a munka. Ügy segí­tünk magunkon, hogy újí­, tunk, ésszerűsítünk — mond­ja. Be is mutat mindjárt egyet azok közül, amelyek­nek ő a szerzője: átalakított ponthegesztőgép tekercsvé­gek keményforrasztására. — Érdemes újítani? — Igen, nálunk mindenkit arra ösztönöznek, hogy vál­toztasson azon. ami rossz vagy ami jobb lehetne. Gábor István villamosgép­szerelő, aki hegesztő és la­katos szakmunkás itt, ugyan­csak sokat töri a fejét azon, hogyan tudná könnyebbé és gyorsabbá tenni a munká­ját. Fiatal ember létére már hét újítását fogadták el. — Megfizették? — kérde­zem tőle. — Igerr és aránylag jól. Persze nem a pénz jelent mindent. Szerintem az okos újítás a szakmához való hoz­Maulis Andrásné Fotó: Veress Erzsi záértés bizonyítéka és az ember értékmérője is. — Mások is alkalmazzák az újításait? — Mindenki, aki hasonló munkakörben dolgozik. Ezért Pintér Józsej főművezető a felelős. Maulis Andrásné tekercse­lő. betanított munkás. Tíz éve dolgozik a gyáregység­ben. Pontos és szorgalmas munkájával sok elismerést szerzett, már Bodor János most is dicséri: — Közte és a szakmunká­sok között nincs különbség. A teljesítményével többeket meg is előz. A kezdő szak­munkásokat ő tanítja be — Nem lenne érdemes szakmunkásvizsgát tennie? fordulok hozzá. — Két fiam van, az egyik 19. a másik 15 éves. Min­dig lekötött a család és most is elég sok a gond. Igaz. mint szakmunkás, havonta néhány száz forinttal többet, vihetnék haza. de így sincs panaszom a keresetre. Sokat jelent, hogy a vasúton ked­vezményesen utazhat az egész család. A kijavított villanymoto­rokat a megrendelőnek va­ló átadás előtt a próbate­remben megvizsgálják Mű­szerek segítségével ellenőr­zik a feszültséget, a szigete­lést. a terhelést.. Első szá­mú felelős Babinszki János, a próbaterem vezetője, de a beosztottjai sem sokkal ke­vésbé. Mindenkinek külön bélyegzője van. ami az ok­mányokon bizonyítja, hogy a villanymotort ki engedte át a szűrőn. — Nem hálás feladat — jegyzi meg Balics Béla, s meg is indokolja: — Ha sok a hiba, a csoportvezetőtől, sőt a -művezetőtől is meg­vonják a prémiumot. De itt „tusolni” nem lehet, min­den papíron történik. — A józaneszű ember bi­zonyára jó néven veszi, ha a hibát észre veszik és visz - szaadják. hogy hozza rend­be azt, amit elrontott — vé­lekedem. — Valóban, általában így is van. A szerelő, a csoport­vezető, a művezető és az üzemvezető is felelős. Sőt, a váltóállító, valamint a so­rompóállító motor kifogásta­lan működéséért még a MÁV átvevője is. Pásztor Béla Mennyit dolgoznak a mókusok? Meglepő: mennyit dolgoznak a mókusok egy szezonban! Az egyik kivénhedt mecseki szelíd- gesztenyefa odvábán mókuskamrára és benne egész zsáknyi élelemtartalékra bukkantak. A bun- dás kis állatok az őszi gyümölcsérés időszaká­ban nemcsak a napi eleségükről gondoskodnak, hanem télre és tavaszra is bőven raktároztak. Amikor az öreg, kiszáradt fát ledöntöttek, öm- leni kezdett a gesztenye az odúból, amely vala­melyik mókuscsalád éléskamrája lehetett. Körül­belül hatvan kilónyi gesztenye, valamint makk és dió került elő a fa rejtekéből, nagyrészt még fogyasztható állapotban. A makk és a dió be­gyűjtése viszonylag könnyen megy, a gesztenyé­hez azonban a tüskés burok miatt nem tudnak hozzáférni a mókusok, meg kell várniuk, amíg lepottyan a fáról és a burok magától szétnyílik. Ezt is figyelembe véve, igen dolgos és termelé­keny munkásoknak bizonyulnak a mecseki mókusok. Utólag már nem lehetett megállapítani, hogy érintetlen készletet találtak-e, vagy már fogyasz­tottak belőle. Egy közeli fán nyolcas társbérletet figyeltek meg: egymás mellett és felett nyolc mókuscsalád telel. Elképzelhető, hogy a zsáknyi élelem közös zsákmány volt, kalákában gyűjtöt­ték be, és most valamennyien rájárnak a téli készletre. A fadöntők mindenesetre otthagyták a gyümölcsöt a jogos tulajdonosainak. Idei élelmiszer-ipari beruházások Gyáregység az egykori nádas szélén Ahol villamos gépeket javítanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom