Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-28 / 23. szám
/ 1984. január 28., szombat Köszöntötték a gyulai hármas ikreket Meghitt hagulatú ünnepséget szervezett szerdán délután a gyulai városháza nagytermében a városi tanács rendezvényirodája. Ekkor köszöntötték a gyulai hármas ikreket, és a szülőket, Kiss Zoltánt és feleségét, Az ünnepségen ott voltak Gyula üzemeinek, szocialista brigádjainak képviselői, továbbá a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke. Banadics Márton és sok-sok érdeklődő. Köszöntőt dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke mondott, aki a város támogatásáról biztosította a hármas ikrek szülőit. Ezt követően az 1. számú általános iskola ének- és zenetagozatos növendékei adtak meghatóan szép zenés műsort, majd Bihariné Lupsán Mária, a rendezőiroda dolgozója szedte csokorba a hangulatos köszöntőt. Ezután az üzemek, szocialista brigádok képviselői halmozták ajándékokkal az ikreket. A gyulai Városi Tanács és a Békéscsabai Kötöttárugyár, a KISZ gyulai városi bizottsága, a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyárának, a szabók szövetkezet, a háziipari szövetkezet, a kötőipari vállalat, valamint az itt dolgozó Lendület Szocialista Brigád, a Gyomaendrődi Háziipari Szövetkezet ajándékait adták át. Az Állami Biztosító gyulai fiókja a kicsik születésekor ajándékozott ezer-ezer forintot, a városi tanács egészségügyi gondozónőt — Mindzsák Erzsébetet — biztosított a gyermekek ápolásához, a pelenkák, valamint a kis ruhák mosását az 1 számú óvoda vállalta. A körzeti gyermek- orvos, dr. Lájer Márta és Tóth Erzsébet védőnő rendszeresen látogatja a kicsiket. Ezen a köszöntőn és a széles körű érdeklődésen, ami a gyermekek iránt megnyilvánul, bebizonyosodott, hogy az egész város lakossága megkülönböztetett figyelemmel kíséri a város történetében az első hármas ikrek sorsának alakulását. De nemcsak figyeli, hanem részt is vesz nevelésükben. Akupunktúrával a dohányzás ellen Kínai orvosok nagy sikerrel vezették be az akupunktúrát a dohányzás elleni harcban — jelentette minap a. China Reconstructs című folyóirat. Mint a lap beszámolt róla, egy sang- haji kórházban- 900 erős dohányost kezeltek ezzel a gyógymóddal. A kezeltek két-három nap után már napi 2—5 cigarettával is megelégedtek, többen pedig teljesén leszoktak a dohányzásról. A két-három hetes kezelés során a dohányos mindkét fülkagylójába akupunktúratüket szúrnak, majd negyedóra múltán eltávolítják azokat. és a helyükre tapaszt ragasztanak, amely egy „vangholiuhszing” nevű, gyógynövényből készült szerrel van átitatva. Amikor a dohányos vágyat érez a cigarettára. meg kell nyomnia ezt a tapaszt. hogy a gyógynövényoldat is kifejthesse hatását. A kezelés ..titka" abban rejlik. hogy a fülkagylók idegpályáinak akupunktúrás kezelése jelentős „ízlésváltozást” okoz a pácienseknél. A tűk ugyanis a száj és a nyelv működését szabályozó idegekre gyakorolnak hatást. Ideális esetben a dohányzás iránti óhaj nyomban megszűnik. Dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke köszöntötte a hármas ikreket Fotó: Béla Ottó Heten egy ellen? Q 11 muronyiak nevében — névtelenül Ma szünnap van a telepen. Talán Szabó Istvánt is otthon találom. Nyitva a nagykapu, a garázsajtó. A havas, sáros keréknyomban egyensúlyozok. A hátsó konyhából lép elém a feleség, miközben vizes kezét a kötényébe törli. — Nincs itthon a férjem, bement Békésre a szűcshöz. Ha akarja megvárhatja. Szomorú tekintetű asz- szony. Hévízről hozta az ura 27 évvel ezelőtt. A kályha mellett nyolcvanegynéhány esztendős anyóka üldögél szótlanul. — Agyvérzés érte a mamát, állandóan mellette kell lenni, ezért vettem ki egy év íizetetlen szabadságot — mondja Szabóné és leül a kredenc elé. A tiizépes tiltakozik Közben előkerül Szabó István is, kék köpenyben.- svájcisapkában. Kerek képű, ötven év körüli, barna férfi. Az istennek sem mosolyogna. Kezébe veszi a hamutartót, azt szorongatja. — Hogy érzi magát? — próbálom oldani a feszültséget. — Rosszul. Az a legnagyobb baj, hogy most már sokan nem bíznak bennem. Ettől teljesen kikészülök. Bementem Békésre a pártalap- szervezethez. Tiltakoztam a rágalmak ellen. Huszonegy esztendeig becsülettel dolgoztam a tanácsnál, munkásőr voltam. Ma már bármit rá lehet fogni az emberre? Ezért is gorombáskodtam néhány vevővel. Bántott, idegesített a gyanúsítgatás. Képzelheti, milyen karácsonyunk, szilveszterünk volt. — Ezek szerint alaptalanul vádolják? — Hibáztam én is. Több mint hét éve vettem át az üzletet, soha semmi baj nem volt. Tavaly ősszel kezdődött a „hadjárat”. Először nem vettem komolyan, de amikor már hárman is szóltak, hogy kevesebb a szén, leellenőriztem a mérleget. — Hogyan? — Ráálltam az itthoni fürdőszobamérlegre, amely 103 kilót mutatott, ugyanannyit, mint a telepi mázsa. Meg' nyugodtam. — Mégis elfogadta a reklamációkat és a pénzt is visszaadta. — Molnár Laci bácsinak hittem, pontos mérlege van. A többiek viszont öt-hat nap után szóltak, ennyi idő alatt bármi megtörténhet. Szabályosan, a telepen szinte senki sem vette át az árut. A lakásomra és a telepre se jöttek, hogy menjek megnézni a mérlegelésüket. Nevetséges. Ha 6 mázsa szénből kettő hiányzik, azt szabad szemmel is észre lehet venni. A pénzt pedig nem kellett visszaadni, mert utólag fizettek. — Miért? — Ezt a szokást még az elődömtől örököltem. Ezért kénytelen voltam engedni, ha valaki nem akarta a teljes összeget letenni az asztalra. — De ezzel vissza is lehet élni. Nem félt ettől? — Bíztam az emberekben, ennyi az egész. — Ugyanakkor a mérleg körül sem volt minden rend' ben. — A vizsgálat kiderítette, hogy lassú, azaz kevesebbet mér. Egyébként az előírásoknak megfelelően két éve hitelesítették. Azelőtt rossz volt, ezért a kamuti téesz- ben mérettük a tüzelőt. Ekkor havonta 3-4 ezer forintot is ráfizettem. Most megállapították, hogy lerakodott a sár a mérleg aljában, ezért lett „lustább". Azóta kitisztították. — Tehát ebből nem lehet meggazdagodni? — Meggazdagodni?! Ép- penhogy nem fizetek rá, hiszen a vagonból mindig hiányzik néhány mázsa szén, a bányában sem patikamérle- gen mérik. — És a ház, a kocsi... — Hallatlan. Három gyerekünk van, mind felnőtt már. A nagyobbik fiú a té- eszben dolgozik, a kisebbik katona, a lányunk férjnél van. A házra OTP-kölcsönt vettek fel, ott áll a sarkon, megnézheti, még a fele sincs készen. Persze, segítjük őket, de nem úgy, ahogy egyesek gondolják. .— Beszéljünk nyíltan, ön adóvégrehajtóként is dolgozott. Talán bosszút forralnak némelyek? — Nem az egész faluval van nekem bajom, illetve fordítva. A lakosság 95 szá~ zaléka elfogad, becsül. Az öt százalék meg haragszik rám. Mit tegyek? Kiss'né például képtelen megbocsátani. hogy a száj- és körömfájás idején elvitettem a disznóit a karanténba. Csak a kötelességem teljesítettem. Az ÁFÉSZ-elnök csodálkozik Ülünk Paczuk Józsefnek, a Békés és Vidéke ÁFÉSZ elnökének a szobájában. Itt van Kiss László, a területi ügyintéző, aki a vizsgálatot vezette és Balázs Józsefné. a megyei kereskedelmi felügyelőség munkatársa. Jegyzőkönyvet lapozgatunk, aláírásokat egyeztetünk. Balázs- né a névtelen levélírók lélektanát ecseteli és elmond egy történetet: — Minden évben menetrendszerűen megérkezett a névtelen levél a felügyelőségre. Az állt benne, hogy a tápboltos lop, csal, elviselhetetlen a modora. Kiderült: az egészből semmi sem igaz. a szomszéd szerette volna megkaparintani az egyébként jól jövedelmező üzletet. A vizsgálat óta nem jött levél. Kényszeredetten mosolygok és kérdem az elnököt: mi a véleménye a muronyi ügyről ? —■ Soha semmi baj nem volt Szabó Istvánnal, örültünk, hogy helybeli lakos el" vállalta a kis forgalmú, szabad k^sszás telep vezetéséi. Én csodálkoztam a legjobban. amikor megtudtam, hogy többen ellene fordultak. Kétségtelen, sok a szubjektív elem. amit a jegyzőkönyvek is tanúsítanak. Volt olyan panaszos, aki soha nem vásárolt még a telepen és olyan is akadt, aki 1979- ben járt ott utoljára. A TÜ- ZÉP-eá bűnösségét végül is senki nem tudta bizonyítani. — Ügy tudom, a szövetkezet sem. — Sajnos a próbavásárlás elmaradt, mert év végén nem volt tüzelő a telepen. Ami egyértelműen hibaként róható fel az, hogy utólag fizettek a tüzelőért és goromba, durva volt a vevőkkel. Ezért mindenképpen felelősségre vonjuk. Hallom és értem, amit mondanak. Közben minduntalan Szabó István jár a fejemben, aki évekig csendben mérte a szenet, a fát min" denki megelégedésére. Szabálytalanul küldte névsor szerint a tüzelőt, megelőlegezve a pénzt, amelyet a vevőnek kellett volna még ott a telepen legombolnia. De ő nem akart haragot, felháborodást, hiszen az elődje is így csinálta. Ezt mindenki kényelmesnek. természetesnek tartotta, holott tudvalevő, hogy az árut a vásárlónak az üzletben kell átvenni, ellenőrizni és fizetni. Vagy megbízni a fuvarost, aki felel a megvett anyagért. Vödörrel, talicskával méricskélni, napok múlva reklamálni jogilag is felesleges, egyszerűen árnyékbokszolás. Elképesztő, hogy évekig a szomszédos községben mérték a muronyiak tüzelőjét, még akor is, ha a téesz embere megbízhatónak bizonyult. Szerintem Szabó István szakmailag sem volt felkészítve erre a munkára. Elvállalta, mert a nehézségek ellenére jó üzletnek látszott. Tíznaponként befizette a pénzt és minden rendben volt. Az ÁFÉSZ-nek sem kellett egyéb. Vajon ki és hányszor, ellenőrizte ezt a telepet? A központban senki sem tudott a muronyi helytelen gyakorlatról? És hol voltak a község vezetői? Ahogy telt az idő, valakinek mégis szemet szúrt a TÜZÉP-es. Ennek jól megy, biztosan csal. Rosszindulat, csapdahálókat szövő pletyka, acsarkodás, gyűlöletbe torkolló, régi sebeket felszaggató személyi ellentétek? Nevekkel illusztrált névtelen levél, amelynek írását senki sem vállalja magára. Vajon miért? Megannyi kérdés, megválaszolatlanul. jelezve az emberi gyarlóságot. Savanyú képet vághatok, mert Paczuk József megnyugtat: — Februárban lesz Mu- ronyban a szövetkezeti küldöttgyűlés, ahol beszámolok az eddigi munkáról. Természetesen szóba kerül Szabó István esete is. Feltétlenül meg kell nyugtatni a lakosságot, hiszen 400 szövetkezeti tag van a községben. Utóhang Kamuton, a Béke étterem előtt kerékpáros fiatalember áll. — Nálunk nincs tüzelőtelep — mosolyog a bajusza alatt. — Békésről, Mezöbe- rényböl hozatjuk a szenet, a fát, ha kapunk. — Miért nem Muronyból? — Őszinte legyek? Azt beszélik, hogy valami nem stimmel, a rendőrség visz- gálja az ügyet.. . Tényleg akad tisztáznivaló azon a küldöttgyűlésen. (Vége) Seres Sándor Nőpolitika a gyakorlatban — a három Dombegyházán Mintegy 65—70 nőt foglalkoztat a FÉKON melléküzemága a Petőfi Tsz-ljen Dombegyházán — a másik két társközséget is beleértve — több mint 700 asszony és lány dolgozik. Legnagyobb létszámban a Petőfi Termelőszövetkezet foglalkoztatja őket, s a mintegy 330 nő közül jelenleg csaknem harmincán vannak gyesen. Mindezekről a kérdésekről Dús ‘Lajosné tanácstag, a pénzügyi osztály vezetője számolt be a közelmúltban tartott testületi ülésen. Megemlítette, a nagyközség párt-, állami és gazdasági vezetése régóta arra törekszik, hogy a munkaképes lányoknak, asszonyoknak ne kelljen ingázniuk naponta, inkább helyben biztosítsanak részükre alkalmas munkalehetőségeket. Egyébként 1983- ban a három településről százan jártak el máshová dolgozni. Az erőfeszítéseket siker koronázta, ugyanis a téesz tavaly FÉKÓN-mellék- üzemágat hozott létre, ahol a nők szép és kulturált körülmények közé kerültek. A foglalkoztatás gondja ezzel csak részben oldódott meg, mivel a gépesítés és az új technológia alkalmazása a meglevőnél magasabb szintű szakmai ismereteket feltételez. * * * A nők jelentős hányadának a háztáji gazdaság, valamint az év egy részében a gyümölcsös teremt folyamatos elfoglaltságot. A gazdálkodó szervek kellő figyelmet fordítottak a szociális létesítmények, például ebédlők, fürdők stb. kialakítására, ezzel is javítva a dolgozók munkahelyi körülményeit. Például az elmúlt évben készült el a tízmillió forint értékű 600 adagos üzemi konyha, valamint a vágóhíd. A téesz igyekszik elősegíteni ezzel is a szervezett ebédeltetést, illetve a jobb húsellátást a településeken. A szövetkezet ezenkívül bővítette a kereskedelmi hálózatot, éspedig úgy, hogy egy-egy élelmiszerboltot, valamint az EVIG-nél egy büfét kezdett üzemeltetni. Előreléptek a férfiak és a nők keresetei között korábban tapasztalt aránytalanságok csökkentésében, illetve megszüntetésében, és most már jobban érvényesül az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve. Sőt, ahol alacsony volt az átlagkereset, ott bérfejlesztésre is sor került, mint például a kertészeti ágazatban. Éz utóbbiban foglalkoztatottak havi átlagkeresete: 3 ezer 400-tól 3 ezer 700 forintig, míg az állattenyésztésben, továbbá a FÉKON-nál és az EVIG- nél dolgozóké hozzávetőlegesen 2 ezer 700—3 ezer 200. illetve 3 ezer 400 forint között mozog. Legalacsonyabb viszont az adminisztrációban alkalmazottak munkabére. akik 2 ezer 300—2 ezer 700 forintot keresnek havonta. A ládagyár helyi üzemében viszont pár száz forinttal kisebb a kereset, mint a kertészeti ágazatban. * * * Valamennyi, ma még meglevő nehézség ellenére a nők tevékenyen és lelkiismeretesen vesznek részt a szocialista munkaversenyben. Például a brigádmozgalomban a 332 nő közül 120-an vállaltak aktív szerepet, különösen az úgynevezett kampánymunkákban: a hibridkukorica-címerezés, az almaszüret idején és így tovább. A tanácstagi beszámoló foglalkozott a téeszben dolgozó nők politikai, társadalmi és tömegszervezeti tevékenységével is. Egyébként nemcsak a termelőszövetkezetben, hanem a községek többi munkahelyén is szorgalmazni kellene a párttaggá nevelést, hiszen a kollektív tudatformálással egy időben tovább emelkedik az alap- és .középfokú politikai felkészültség is. Többen a kihelyezett szakközépiskolában, valamint marxista—leninista középiskolában folytatják tanulmányaikat. Az arányokat alapú] véve — az országos helyzethez hasonlóan — Dombegyházán is még elég kevés a nő a felsőbb vezetésben. Ez főképp az alacsony képzettséggel, a családi leterheltséggel magyarázható. A középszintű vezetői munkakörökben viszont már elfogadhatóbb helyzet alakult ki az utóbbi években. A párt-, állami és gazdasági szervek erőfeszítésének, a munkahelyi kollektívák és a lakosok jó hozzáállásának köszönhető az újonnan épült négy tantermes iskola átadása, valamint a bölcsőde felújítása és a két óvoda átalakítása. Ezeknek a munkálatoknak a befejezése egyben azt is jelentette, hogy elhárult a nagyobb akadály a családanyák foglalkoztatásának útjából. Figyelemre méltó eredménynek számít: a dolgozó nők munkakezdéséhez és -végzéséhez igazodik az intézmények nyitva tartása is. A Petőfi Tsz egyebek között támogatja a gyermekek étkeztetését, továbbá az általános iskolások teljes napközis ellátását is a három községben. * * * Dús Lajosné tanácstag befejezésül utalt arra, már csak a szolgáltatások helyzetén kellene javítani, különösen a Patyolat, a GELKA, a cipő- és órajavító részleg vonatkozásában. Egy új szolgáltatóház létesítésével minden bizonnyal ezek a gondok is megoldódnak a három településen. Kép. szöveg: Bukovinszky István A 30 személyes felújított bölcsőde átadása megkönnyítette a kisgyermekes anyák munkába állását az elmúlt évben
