Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-03 / 1. szám
NÉPÚJSÁG 1984. január 3-, kedd Üdvözlet Pénzéből Kedves Elvtársak! Az SZKP Penza megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága szívélyesen üdvözli Békés megye minden dolgozóját az -újév alkalmából, őszintén örülünk azoknak az eredményeknek, amelyeket a népgazdaságban, a dolgozók anyagi és kulturális jóléte színvonalának emelésében elértek. Mély megelégedettségünket fejezzük ki a megyéink közötti igaz testvéri barátság fejlődése láttán, amely fényes bizonyítéka a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei gyümölcsöző együttműködésének. Kívánunk minden kommunistának, dolgozónak jó egészséget, boldogságot, új, jelentős sikereket az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a szocializmus építésében. Éljen és erősödjék a Békés és Penza megye dolgozói közötti barátság! A megyei pártbizottság titkára, F. KULIKOV, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, V. DOROSENKO Így nevelődik az utánpótlás. A Csepel Autó szeghalmi gyárában mintegy nyolcvan szakmunkástanulót oktatnak a mesterek. A korszerűen felszerelt tanműhelyekben — több komoly esztergagéppel rendelkeznek például — a lakatos és forgácsoló szakmák rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a gyerekek Fotó: Fazekas László Uj jogszabályok január 1-töl Január 1-tőj életbe lépett több olyan jogszabály, amely közvetlenül érinti az állampolgárokat, több más új rendelkezés pedig a közösségi érdekű vállalati gazdálkodás jobbítását szolgálja. Az állampolgárokra vonatkozóan a leglényegesebb új rendelkezések közé tartozik az általános jövedelem- adóról szóló minisztertanácsi és pénzügyminiszteri rendelet, amely mintegy két és fél millió adófizetőt érint. A különféle foglalkozások szerint korábban eltérő mértékű adóztatás helyett ezentúl az adó egységes lesz, s az adó mértékét a jövedelem szabja meg. Az esetek túlnyomó részében mérséklődik az adóteher. A legmagasabb adókulcs 75-rői 65 százalékra csökkent, s ezt is csak az évi 600 ezer forinton felüli jövedelem után kell fizetni,, az eddigi 200 ezer forint helyett. A legalacsonyabb — 20 ezer forint bevételig számított — adó mértéke 6-ról 2 százalékra csökkent. Kedvezőbb lesz az idős kor és a munkaképesség csökkenése miatt adómentességet élvezők helyzete: 48 ezer forintig adómentesek, s csak az ezt meghaladó jövedelmük után kell adózniuk. Szigorúbb következményei lesznek viszont az adóalap (a nyereség) eltitkolásának: az eddigi — többnyire szabálysértési — bírság helyett 20—50 százalékkal felemelt adót fizetnek azok, akik ki akarják játszani az adóügyi szabályokat. EMELTÉK A KAMATLÁBAKAT Emelték a kamatlábakat egyes tartós betéteknél, ösztönzendő a lakosságot arra. hogy takarékoskodjék a pénzével, a megtakarított pénzt felhasználhassák az állampolgároknak folyósítható hitelekre. Az Országos Takarékpénztár a takaréklevélbetéteknél két év után az eddigi 5.5 helyett 6,5, három év után a korábbi 6 helyett 7, öt év után 7 helyett 8. hét év után pedig 8 helyett 9 százalék kamatot fizet. A másik tartós lekötésű betétfajta, az ifjúsági takarékbetét kamata 'hat év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 1,5, hét év után 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalék. Felemelték a lakástakarékossági betét kamatát is: öt év után változatlanul évi 5 plusz 1 százalék jár, de hét év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalékot, tíz év után 5' plusz 2 helyett 5 plusz 4 százalék kamatot fizetnek az ügyfeleknek. Valamennyi kamatlábemelés visszamenőleg érvényes, tehát azokra a takaréklevelekre, ifjúsági takarékbetétekre és lakástakarékossági betétekre is, amelyeket korábban váltottak. Átrajzolódott Magyarország közigazgatási térképe: az alkotmány módosításával megszüntették a járásokat, megszűntek tehát a járási hivatalok és a járási területbeosztás is. Ismerejes, hogy tizenkét korábbi nagyközség január 1-től városi rangot kapott. A megváltozott közigazgatási rendszerben erősödik a megyei és a községi tanácsi szervek kapcsolata: egyes nagyközségi tanácsok közvetlenül, a városokhoz hasonló módon illeszkednek a megyei irányításhoz, míg a többi községi és nagyközségi tanács bizonyos megyei kapcsolatai egy- egy erre kijelölt — többségében városi, kisebb részben nagyközségi jogállású — település tanácsi szerveinek segítségével realizálódnak. Az Elnöki Tanács összesen 139 tanácsot jelölt ki a megyei irányításban való közreműködésre. LAKCÍMBEJELENTÉSEK EGYSZERŰSÍTÉSE A lakcímbejelentésekről és -nyilvántartásról szóló minisztertanácsi rendelet egyszerűsítette és számítógépes feldolgozásra alkalmassá teszi a ki- és bejelentő lapokat. Az új előírások azt ■ célozzák, hogy csökkenjenek az adminisztrációs feladatok, s az állampolgárok könnyebben, gyorsabban intézhessék el a bejelentéssel kapcsolatos ügyeiket. Ezentúl a korábbi terjedelmes bejelentő lap helyett egyfajta, egyetlen szelvényből álló, a régebbinél kevesebb, összesen tíz rovatot tartalmazó ;,Be- jelentőlap”-ot kell lakcím- változáskor kitölteni, s ezt csak egyetlen helyre, a tanácshoz kell elvinni. További könnyítés, hogy ha valaki személyi igazolványának kiváltásával, cseréjével, érvényesítésével egyidejűleg változtat lakást, akkor a bejelentő lapot a rendőrségen nyújthatja be. A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályok módosítása nyomán a korábbi nyolcféle helyett négyféle útlevelet ad ki a hatóság: diplomata- és szolgálati útlevelet, valamint magánútlevelet és külföldön élők útlevelét. A legtöbb embert az a módosítás érinti, hogy megszűnt a piros és a kék útlevél, s ezután egységesen csak kék magánútlevél lesz, amellyel valamennyi országba lehet utazni. Módosították az útlevél illetékét is. A korábbi 49- féle útlevélilleték helyett lényegében csak egyféle illetéket keli fizetni. Korábban 20 forinttól 4000 forintig terjedt az illeték, ezentúl pedig mind a szolgálati, mind pedig a magánútlevélnek .350 forint lesz az illetéke. A kis- határforgalom illetéke 20- ról 100 forintra emelkedett, míg a kivándorlási kérelmek illetékét 4000-ről 1000 forintra mérsékelték. MÖDOSÍTOTT GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓK 1984. január 1-i hatállyal a Minisztertanács módosított egyes gazdasági szabályozókat, hogy hatásosabban ösztönözzenek a teljesítmények növelésére, a népgazdasági és a vállalati jövedelmek közötti jobb összhang megteremtésére. A változások elsősorban a termelői árak rendszerére, a vállalati jövedelem- és keresetszabályozás egyes elemeire koncentrálódnak. Egyszerűbbé és rugalmasabbá válik a vállalatok egy részénél azoknak a termelői áraknak a megállapítása, amelyek az exportárakhoz kötődnek, sőt, azok a vállalatok, amelyek jó eredmény- nyej vesznek részt a hazai és a külpiaci versenyben, szabadon állapodhatnak meg vevőikkel az árban. Ez azonban szükségessé teszi a rendszeres árellenőrzést, és indokolt esetben szigorú szankciók alkalmazását is. A vállalati gazdálkodás iránt fokozott követelményeket támasztó intézkedés, hogy 10 százalékkal magasabb társadalombiztosítási járulékot kell a vállalatoknak fizetniük; vagyis költségesebb lesz a munkaerő, kifizetődőbb, ha takarékoskodnak vele. Ugyanakkor javulnak a feltételek ahhoz a törekvéshez, hogy a társadalombiztosítás önfinanszírozóvá váljék. Növeli a vállalati gazdálkodás önállóságát, hogy a vállalati tartalékolási rendszerben megszűnt a kötelező tartalékalap-képzés, s a tartalékolás mértékéről maga a vállalat dönt. Egyszerűsödtek az amortizációs normák: a vállalatoktól függ, hogy az "adott évben amortizáció címén a gép elhasználódásának tényleges értékét számolják el vagy annáj kisebb összeget, tehát késleltethetik az értékcsökkenési leírást. MEZŐGAZDASÁGI CIKKEKNÉL A mezőgazdasági cikkek egy részének felvásárlási árai és a pénzügyi szabályozók is módosulnak. A termelési költségeket növelő áremelkedésekkel, valamint egyes támogatások megszűntetésével, illetve mérséklésével - összhangban 1984-ben a mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. A fejlesztési forrásokat mérséklik, az itteni szabályok azonban a mezőgazdaság sajátosságai miatt némileg eltérnek az általános szabályoktól. A fejlesztési források zárolása alól mentesülnek a kedvezőtlen termőhelyű, valamint az aszály miatt 1983-ban veszteséggel zárt nagyüzemek, s az általánosnál kisebb mértékben zárolják a fejlesztési forrásokat azoknál a gazdaságoknál, amelyeknél az aszály miatt jelentősebb kiesés volt a növénytermelésben. A vállalati bér- és keresetszabályozási rendszer úgy alakul, hogy több vállalat élhet a rugalmasabb kereset- szabályozás lehetőségével, mégpedig azok a vállalatok, amelyeknek termékeikből kielégítő a kínálatuk. A vállalati dolgozók alapbérrendszerénél az a leglényegesebb változás, hogy a bérkategóriák felső határait átlagosan 25, alsó határait pedig csaknem 10 százalékkal emelik. E rendelkezés azonban nem jelent egyben béremelést is, csupán a lehetőségét teremtette meg, hogy a vállalatok a magasabb kategóriahatárnak megfelelően emeljék a kiemelkedő munkát végzők bérét, ha arra anyagi fedezetük is van. Arról is rendelkezett a Minisztertanács, hogy a korábbi fo- gvasztói áremelésekkel kapcsolatos személyi jövedelemkiegészítéseket fix összegű bérpótlékká alakítják: a vállalatok, a nem mezőgazdasági szövetkezetek és a költségvetési intézmények dolgozóinak az eddigi havi 290 forint bérkiegészítés helyett 310, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak 200 helyett 210 forint bérpótlékot fizetnek. Itt a negyvenórás munkahét a z 1984-es esztendő beköszöntővel az iparés az építőipar vállalatai megkezdték az átállást a negyvenórás munkahétre. Az iparban január elsejétől 216 vállalat mintegy 580 ezer dolgozója tölt kevesebb időt munkahelyén, az építőiparban — ezen belül az építőanyag-iparban — 14 vállalatnál dolgoznak kevesebb ideig. E nagyarányú változást — amint azt az Ipari Minisztériumban dr. Hermann Sándortól megtudtuk — gondos előkészítő munka vezette be. A tavaszi párthatározat után először a főhatóságokra hárult a feladat, mérjék föl, képesek lesznek-e a vállalatok pótolni a kieső munkaidőt. A felmérés pozitív eredménnyel zárult; a gazdálkodás még mindig jelentős tartalékokat rejt magában, jobb szervezéssel, nagyobb körültekintéssel áthidalhatják az áttérés buktatóit. A negyvenórás munkahét egyébként sem ismeretlen már a magyar gazdaságban. A negyvenkét órás munkahét bevezetése óta az egészségre ártalmas munkahelyeken, valamint a több műszakban foglalkoztatottak negyven órát dolgoznak hetenként. A statisztikai adatok szerint az iparban dolgozó 1,5 millió ember közül 1,1 millióan egy műszakban tevékenykednek. Az átállással körülbelül 4,8 százalékkal csökken a munkaidejük. Ennek pótlására, valamint a tervben előírt feladatok teljesítésére mintegy 5 százalékkal nagyobb teljesítményt kell produkálniuk. Az előkészítő munka még a nyáron megkezdődött. A vállalatok programot állítottak össze, amelyet a főhatóságok, tehát az Ipari Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékesei bíráltak el. Az értékelés szempontjai között első helyen szerepelt a következő: képes-e a vállalat önerejéből; mindenféle központi támogatás nélkül megszervezni a kieső munkaidő pótlását? Az eszközök és a lehetőségek az egyéni sajátosságok miatt is széles skálán mozogtak. A legnagyobb tartalékot általában a vállalati szervezés mai rendszerének gyenge pontjaiban találták meg a szakemberek. A technológiai folyamat felmérése és elemzése során számos, az idők során észrevétlenül beépült, de fölösleges szakaszra bukkantak. Néhol például túlságosan hosszú ideig vándoroltak a termeléshez szükséges anyagok és alkatrészek, mert a raktárát a gyár másik végében rendezték be. Máshol a sokat emlegetett bürokrácia rontotta a hatékonyságot; míg minden pecsét a kivételezett anyag papírjaira került, felesleges percek, félórák, sőt órák teltek ,el. A kieső munkaidő pótlására alkalmas a termelés egész folyamatának a racionalizálása; hol lehetne megfelelő célgépekkel helyettesíteni az emberi kéz munkáját, sőt egyes munka- folyamatokat a végtermék minőségének romlása nélkül elhagyni. A vállalati programok értékelésekor a főhatóságok megvizsgálták azt is, hogy nem okoz-e gondot a rövidített munkaidő a vállalat kooperációs kapcsolataiban, s nem rontja-e a lakosság ellátását. A mai ár- és érték- viszonyok mellett nagysúly- lyal esett latba, hogy ne csökkenjen a dolgozók keresete. Az eddig említett szempontok a vállalatok képességeit tették próbára. Ám az átállással növekednek majd a kereskedelem és a közlekedés gondjai is. Hiszen az emberek naponta átlagosan húsz perccel korábban jönnek ki a gyárak, hivatalok kapuján, s csak akkor ér számukra sokat a munkaidő csökkentése, ha időben jön a busz, s nyitva tartanak az üzletek. Az ilyesfajta gondok elkerülésére egyeztették a programokat a minisztériumok a helyi szervek képviselőivel. Igaz, a közlekedésben javul valamelyest a helyzet, miután nem faragtak a péntekből fél napot — ahogy az illetékesek fogalmazták —, hanem a napi munkaidőt csökkentették arányosan, széthúzódik majd a délutáni csúcs ideje. A munkaidő csökkentésével javulnak majd a dolgozók életkörülményei, habár a változás nem hasonlítható a szabad szombatok bevezetése utáni helyzethez. A napi körülbelül húszperces nyereséggel könnyebbé válik a napi bevásárlás, az utazás. Kevesebbszer akadnak majd el az autók- és az autóbuszok a csúcsforgalomban, és az anyák sem az utolsó pillanatban érkeznek az óvodák, bölcsődék és iskolák kapuihoz. Január elsejével csak az átállás első szakasza zárul le. Az év végéig bevezetik a negyvenórás munkahetet az ipar és az építőipar minden vállalatánál, szövetkezeténél. Az építőanyag-iparban a tervek szerint már az év közepére átállnak az üzemek. A legnagyobb feladat mindenképpen az építőiparra hárul 1984-ben; az ágazathoz tartozó cégek — miután később láttak a programok kidolgozásához — csak a következő évben kezdik meg az átállást. n sorban az utolsó a tervek szerint a Herendi Porcelángyár lesz. A gyár termelésének 80 százalékát külföldön értékesíti, s a rendkívül fontos megrendeléseknek nem tudna eleget tenni csökkentett munkaidőben. Ezért a gyárban csak 1985 január elsejétől csökkentik 40 órára a munkaidőt. Lakatos Mária Változások a földhivatali ügyintézésben Az Országos Takarékpénztár hétfőn Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek 1983. negyedik negyedévi sorsolását.. Mindazok az 1983. december 29- ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek Sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1983. negyedik negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Számvégződés Nyereménysz. 023 25 185 25 194 50 199 25 232 25 Nyereménysz.. 25 25 50 50 25 100 25 50 250 50 25 25 100 957 25 976 25 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók, takarékszövetkezet, vagy postahivatal 1984. január 18-tól fizeti ki. Gyermekéletet követelt a tűz Az év első napján, vasárnap Hajdúhadházán, a Dorogiáshegy utca 8. számú családi házban a szülők távollétében az otthon maradt két kisgyermek gyufával játszadozott, s felgyújtotta a lakást. Az 5 esztendős fiú a lángoktól megrémülve az ablakon át kimenekült, másfél éves húgát azonban az égő épületben hagyta. A közelben tartózkodó nagyapa azonnal unokája segítségére sietett, de a másfél éves kislányt már nem tudta kimenteni az égő házból. A lángokat végül is a tűzoltók fékezték meg. A tűzeset körülményeinek vizsgálatát a rendőrség és a tűzoltóság megkezdte. A közigazgatás korszerűsítésével, a járások megszüntetésével összefüggésben 1984. január elsejétől megváltozott a földhivatalok illetékességi területe. Az új területi beosztás az alábbiak szerint alakult.. Nem változott a békési és a mezőkovácsházi földhivatal illetékességi területe. A békéscsabai földhivatalhoz tartozik a város környéki települések mellett Doboz, Csorvás, Gerendás és Kondoros községek földügyeinek intézése. A gyulai földhivatal látja el a Gyula és Sarkad körzetközpontokhoz tartozó településekkel kapcsolatos feladatokat. Az orosházi földhivatal területe a volt orosházi járás területére terjed, kivétel a békéscsabai körzethez sorolt Csorvás és Gerendás község. A szarvasi földhivatal végzi a szarvasi és a gyomaendrődi körzethez tartozó települések földügyi, igazgatási feladatait. Ide tartóznak tehát a déva- ványai és ecsegfalvi ügyintézői teendők is. A szeghalmi földhivatal látja el a jövőben a szeghalmi körzethez tartozó települések feladatait, továbbá Vésztő nagyközség földügyeit is (bár ez utóbbi község egyébként megyei irányítású lett). Nyereménybetétkönyv-sorsolás Számvégződés 244 344 373 504 536 599 616 661 672 699 _ 786 868 943 r
