Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-20 / 16. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUÁR 28., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Hegedűs Béla tsz-elnök és a KROBATH cég képviselői alá­írják a szerződést Fotó: Veress -Erzsi 11 stockholmi értekezlet egyik legfontosabb feladata a bizalom erősítése Várkonyi Péter tolmácsolta a kormány és a magyar nép véleményét Licenceladási szerződést kötöttek Nagyszénáson Hollandia, Svájc, Svédország, Ciprus, az NSZK és Gö­rögország külügyminiszterei szólaltak fel csütörtök dél­előtt a stockholmi konferencia plenáris ülésén. A ta­nácskozás, amely 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével január 17-én kezdő­dött, első szakaszában Európára vonatkozó államközi bizalom, és biztonságerősítő intézkedéseket dolgoz ki. A csütörtöki általános nyi­latkozatok sorát Van den Broek holland külügyminisz­ter nyitotta meg. Többek kö­zött idézte Kennedy elnököt, aki szerint „ne félelemből tárgyaljunk, de ne féljünk a tárgyalásoktól”. Pierre Aubert svájci kül­ügyminiszter megállapította, hogy néhány tárgyalás meg­szakadása a bizalom hiányá­nak a jele. A tárgyalások nem folytathatók azon a ponton, amelyen abbamarad­tak, de folytatni kell őket. „Bizalom nélkül nincs biz­tonság, biztonság nélkül nincs leszerelés” — mondot­ta a svájci diplomácia veze­tője, megjegyezve, hogy Stockholmban nem két tömb tárgyal, hanem 35 szuverén, független állam. Alva Myrdal asszony sza­vait idézve „jól előkészített csatatérnek” minősítette Európát a harmadikként fel­szólaló svéd külügyminiszter. Lennart Bodström az eny­hülési szakasz eredményei­nek és kihagyott lehetősé­geinek áttekintése után a mostani tárgyalások követel­ményeiről szólt. Ciprus és Görögország képviselője jelentős teret szentelt beszédében Törökor­szág fegyveres akciójának, amelynek következtében Ciprus területének immár több mint egyharmada „ide­gen megszállás alatt van”. Mindketten szóba hozták a földközi-tengeri térség biz­tonsági problémáit. Joannisz Haralambopulosz görög kül­ügyminiszter méltánytalan­nak mondotta, hogy bizton­sági szempontból eltérő meg­ítélés alá kerüljön Európa északi és déli része. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter azzal kezd­te beszédét, hogy különbsé­get tett a konfrontáció poli­tikája és a konfrontáció nyelvezete között. Szólt Né­metország „megosztottságá­ról”, a decemberi NATO- ülésszak ajánlatairól, s „a kinyújtott kéz elfogadását” szorgalmazta. „Az európai biztonsági rendszert csak Amerikával lehet megvalósí­tani, nem pedig Amerikának Európáról való politikai és katonai leválasztásával” — mondotta. (Folytatás a 2. oldalon) Huszonöt százalékkal növeli az exportot a Békéscsabai Hűtöház II lakosság áruellátása a NEB napirendién 1983-ban a hűtőipar 12 százalékkal nagyobb ered­ményt ért el, mint 1982-ben. Az ágazat 10 termelőüzeme magas színvonalú ellátást biztosított a hazai lakosság­nak, a friss zöldség-gyü­mölcshöz viszonyítva mér­sékeltebben emelkedtek az árai. A lakosság tavaly ösz- szesen 54 300 tonna hűtőipari terméket vásárolt. Az export tavaly elma­radt a tervtől, s ennek több oka is van. A tőkés piacon a mirelit-áruk iránt meg­csappant a kereslet és ked­vezőtlenek voltak az átvételi árak is. Az ágazat hasznosan mégis hozzájárult az export­mérleg javításához, szolgál­tatásaival ugyanis jól segí­tette a társ-élelmiszeripari üzemek külföldi eladásait. Hűtőtárolóinak bérbeadásá­val a hús- és baromfiipar tárolási gondjain is enyhí­tett. Így ezek az iparágak rugalmasabban követhették a külpiaci keresleti-kínálati viszonyok változásait. Az idén nehéz feladat vár az iparágra. A terv 40 szá­zalékos exportnövekedést ír elő. Ennek eléréséhez min­denekelőtt a termelést kell fokozni azért, hogy a nyo­mott árakat többletáru el­adásával ellensúlyozhassák. A termesztési kedv fenntar­tására néhány mirelitüzem, mint például a székesfehér­vári és békéscsabai — fej­lesztési alapjából segíti — részben — a mezőgazdasági partnerek zöldségszedőgép­vásárlásait. Az áru elhelye­zésére a hűtőipar fokozza a piacfeltáró munkát. A kül­kereskedők a hagyományos megrendelők mellett olasz, görög, spanyol és finn cé­gekkel tárgyalnak az eladás­ról. * * * A Békéscsabai Hűtőház négymillió forinttal járult hozzá a zöldborsótermesztés­ben használt berendezések vásárlásához. Ezt az összeget hat gazdaság kapta. A tá­mogatásnak köszönhető, hogy a gyár végül is a szerződé­sekben biztosítani tudta a feldolgozásra szánt mennyi­séget. Az üzemek e segítség nélkül zöldborsóból csak a tervezett mennyiség 50 szá­zalékát termelték volna meg. A hűtőház egyébként a nagyüzemekkel már megkö­tötte a - szerződéseket, és mintegy 17 ezer tonna fa­gyasztott termék alapanyagát készül átvenni 1984-ben. A nyersanyagtermelő gazda­ságok, amelyekkel szerződé­ses kapcsolata van az üzem­nek, már korábban megol­dották a zöldborsó, a zöldbab és a gyökérfélék termeszté­sének gépesítését. Változatla­nul sok kézi munkaerőre lenne szükség azonban a paprikafélék, a karfiol ter­mesztésében, a meggy és a szilva szedésénél. E két gyü­mölcs szedéséhez használt berendezéseket egyelőre nem tudják megvásárolni a gaz­daságok, pedig igen nagy szükség lenne rá. Régi gyakorlat, hogy a ter­melőszövetkezetek a kézi­munka-igényes zöldségfélék túlnyomó többségét a ház­táji termeltetés segítségével állítják elő. A feldolgozó üzem emellett az idén 400 kistermelővel külön is szer­ződést köt. A termeltetés­nek ez a formája több éves múltra tekint vissza, és a sok munka ellenére is ked­vezőek a tapasztalatok. A termelés alakulására döntő hatással van a keres­let, az értékesítés lehetősége. A gyár ezért tökfélékből a feldolgozás növelésére törek­szik. A fagyasztott tök iránt nagy a kereslet, és az ára is kedvező. E termékből eddig évente ezer tonnát értékesí­tettek a belföldi piacon, s most úgy tűnik, egy-két év alatt az export is elérheti ezt a mennyiséget. Üj termék­nek számít a cukkini. A hű­tőház ebben az évben jelen­tősen, várhatóan 20—25 szá­zalékkal növeli az exportot, így termékeinek csaknem 60 százalékát szállítja majd nyugat-európai piacokra. A hazai választékot gazda­gítják a félkésztermékek. Halászléből, forgácsfánkból, gombócból, almatortából, birkapörköltből háromezer tonna készül a Békéscsabai Hűtőházban. (—nyes) Tegnap délelőtt Békéscsa­bán tartott ülést p. Békés megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Az ülésen részt vett dr. Saly Ferenc, a KNEB főosztályvezetője és Mézes Jánosné, a Békés megyei pártbizottság politikai mun­katársa. Az első napirendi pont előadója Józsa Béla, a me­gyei NEB elnöke volt. Mint beszámolójából megtudtuk, a megyei tanács által jóvá­hagyott, valamint a központi népi ellenőrzés által megha­tározott feladatokat a megyei népi ellenőrzés maradéktala­nul végrehajtotta. Békés megyében ezt a munkát 1251 fő népi ellenőr bevoná­sával végezték el, s erre 2915 munkanapot fordítottak. A munka eredményeként 360 vizsgált szervhez küldött felhívást és javaslatot a megye népi ellenőrzése. Né­hány esettől eltekintve a Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa — mint­egy 800 ipari és 250 kisszö­vetkezet képviseletében — csütörtökön megtárgyalta a szövetkezetek gazdálkodá­sának múlt évi tapasztala­tait, valamint az export to­vábbi növelésének, és az im­portcikkek helyettesítésének lehetőségeit. Az írásban elő­terjesztett beszámolókhoz Rév Lajos, az OKISZ elnö­ke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta: az- ipari szövet­kezetek az elmúlt évben is sokat tettek mind a belföldi igények jobb kielégítése, végrehajtás fegyelme jó. 202 bejelentés, illetve panasz nyomán végeztek vizsgála­tot. A második napirendi pont előadója Krizsán Miklós, a megyei NEB kereskedelmi szakcsoportjának vezetője a lakosság áruellátásáról szerzett tapasztalatokkal fog­lalkozott. Az áruellátás szin- tentartása érdekében kifej­tett erőfeszítések eredmé­nyesek voltak. Néhány áru­cikkből azonban bosszantó hiányok is előfordultak, amelyek nem mindig vezet­hetők vissza gyártási és im­portproblémákra. Ezután a területi népi el­lenőrzési bizottságok 1984. évi ellenőrzési tervéről Flender Pál, a megyei NEB általános elnökhelyettese be­szélt. A negyedik napirendi pont Józsa Béla elnöki be­számolója volt. mind pedig az export foko­zása érdekében. Az ipari szövetkezetekben gyártott termékek belföldi értékesítése ennek ellenére elmaradt az előző évitől, és a tervezettől egyaránt. A ta­nácsülés résztvevői az okot egyrészt abban látják, hogy a szövetkezetek munkáját sok esetben nehezítette az anyaghiány, az alapanyagok korábbinál gyengébb vá­lasztéka. De csökkent a szö­vetkezetekben a vállalkozói készség is, kevesebb új, il­letve nagyobb használati ér­tékű terméket ajánlottak fel a belkereskedelemnek. U. T. II múlt évi gazdálkodást értékelték ftz Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése Országosan és már hatá­rainkon túl is ismert az az eljárás, amelyet a nagyszé- nási Október 6. Termelőszö­vetkezet szakembergárdája dolgozott ki. Az eljárás és módszer lényege: úgy ala­kítják át a toronyszárítók műszaki és technológiai tu­lajdonságát, hogy a koráb­ban igényelt energiahordo­zónak 25—30 százaléka meg- takaríthatóvá válik. 1982—83-ban a szövetkezet összesen negyven hasznosítá­si szerződést kötött, ezek kö­zött szerepel csehszlovákiai és ausztriai referenciaüzem is. Az ausztriai Haltburn ne­vű faluban a nagyszénási módszer szerint alakítottak át egy szárítót, az energia- megtakarítás elérte a 34 szá­zalékot. Közben 1983. októ­berében az eljárás szolgálati szabadalmat kapott, így meg­kezdhették a szövetkezet ve­zetői a licenciaértékesítési tárgyalásokat az osztrákok­kal. Ennek eredményeként tegnap, január 19-én az oszt­rák KROBATH cég és a nagyszénási Október 6. Tsz képviselői aláírták azt a szerződést, amely lehetővé teszi, hogy az ausztriai gép­gyár a nagyszénási eljárás­sal alakítson át terményszá­rítókat energiatakarékos üze­meltetésűre. Ülést tartott a Minisztertanács \ A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette az idegen- forgalom múlt évi tapasztalatait és megerősítette az idei teendőkre kidolgozott programot. Megállapította, hogy a köz­ponti, a tanácsi és a vállalati intézkedések nyomán — a szálláshelyek számának növekedésével együtt — érzékelhe­tően javult az ellátás minősége, a szolgáltatások színvonala. A kormány az idegenforgalom fejlesztésére teendő további intézkedések mellett fontos feladatként jelölte meg a belföldi turizmus feltételeinek javítását. A Minisztertanács jelentést kapott a petrolkémiai és az alumíniumipari központi fejlesztési program végrehajtásáról. Megállapította, hogy e programok fontos szerepet töltöttekbe az ipar fejlesztésében és hozzájárultak a népgazdaság egyen­súlyának javításához. A kormány úgy határozott, hogy 1983. december 31-ével mindkét programot befejezettnek nyilvá­nítja. A fejlesztés további feladatait az éves és a középtávú tervekben kell meghatározni. (MTI) Készülődés a megyei KISZ-küldöttértekezletre A KISZ Békés megyei bi­zottsága a múlt év decembe­rében úgy döntött, hogy 1984. március 10-re hívja össze a megyei küldöttérte­kezletet, amelyet megelőznek az alapszervezeti taggyűlé­sek, majd a különböző szin­tű küldöttgyűlések. Mind­ezek után, az év derekán ke­rül sor az országos küldött- értekezletre, ahol áttekintik a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkát, és határoz­nak a következő kong rész- szusig hátralevő időszak fel­adatairól. A KISZ Békés megyei bi­zottsága Pataki István első titkár elnökletével január 19-én, tegnap Békéscsabán megtartott ülésén a megyei küldöttértekezlet beszámoló­jának tézistervezetét vitatta meg. A napirendet szóban, dr. Forrai József, a KISZ megyei bizottságának titká­ra terjesztette a testület elé. A tézistervezet a bevezető­ben megállapítja, hogy fej­lődött az ifjúságért felelős szervek közötti munkameg­osztás. Ezután az egyes mun­katerületek ; a gazdasági építőmunka, tanulás, honvé­delem; a politikai nevelő­munka; a közművelődési te­vékenység, sport; és az ér­dekérvényesítés témáit ve­szi sorra. A következő ter­vezett nagy fejezet a szer­vezeti élet, ezen belül a szervezettség, a párttaggá nevelés, s az úttörőmunka irányítása. Az előterjesztést, vita után, a testület jóváhagyta. E tervezet alapján készül majd el, s kerül a bizottság elé a beszámolótervezet. Az ülésen ezután a VI. Kulich Gyula ifjúmunkás­napok rendezvénysorozatá­ra vonatkozó javaslatot tár­gyalta meg, és fogadta el a testület. A döntés szerint 1984-ben bővül a Kulich Gyula ifjúmunkásnapok ren­dezvénysorozata, melynek résztvevői az iparban, épí­tőiparban, közlekedésben, kereskedelemben, és a szol­gáltatásban dolgozó, tanuló fiatalok. Az előző években rendszerint két-háromnapos, Békéscsabán megtartott ta- Jálkozó az idén kéthetes ren­dezvénysorozattá bővül; 1984. május 25.—június 10. között a megye különböző településein, nagyobb üze­mi KISZ-bizottságoknál szer­veznek programokat. A nyi­tó- és zárórendezvény Békés­csabán lesz. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom