Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-11 / 292. szám
1983. december 11., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG újra Tótkomlóson 0 földgáz bevezetése, új utak, járdák, nyomásfokozó hidroglóbus építése, a központi orvosi rendelő átalakítása és korszerűsítése jelzi- Tótkomlós egyre gyorsabb ütemű gazdagodását. Mindez az igényekhez képest még mindig kevés, de a lehetőségekhez viszonyítva figyelemre méltó fejlődést takar. A nagyközségben 1980-ban kezdtek hozzá a gáz bevezetéséhez. A három év alatt mindamellett, hogy megépült a gerincvezeték, tizenkét utcába, négy intézménybe vezették be a gázt. A község lakóinak régi panaszán segit az a 35 méter magas hidroglóbus, amely az egyébként bőven rendelkezésre álló vizet a nyári időszakokban is nagy nyomással képes feljuttatni a több szintes lakásokba. A glóbus felállítását 1982-ben kezdték el, és a beruházás több mint hárommillió forintba került. A központi orvosi rendelő átalakításával, korszerűsítésével ideális körülményeket teremtettek a betegellátáshoz. A reumatológiai szakrendelés kivételével így már valamennyi körzeti orvosi rendelő és szakrendelő egy épületben kap helyet. Az épület átalakításához a megyei tanács egészségügyi osztálya járult hozzá másfél millió forinttal. Az általános iskolák közül a Jankó János Általános Iskolában teljes tetőcserére került sor, a szlovák iskolában pedig a Viharsarok Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak összefogásával új szociális épületet adtak át. Az elkövetkező évek legnagyobb feladata továbbra is a gázbevezetés lesz. Újabb utcákba jut el a kényelmet és a gazdaságosabb fűtést szolgáló gáz. A legtöbb gondot azonban az okozza, hogy a napközi otthonos konyha, amelynek építése, alapozása már az idén megkezdődött, teljes kivitelezéséhez nincs elég pénz. Pedig a régi már elavult, a követelményeknek nem felel meg. Tsz a tanyavilágban Alig öt esztendeje még önálló település volt az inkább tanyavilágnak számító Nagykopáncs. A kis települést 1977-ben csatolták Tótkomlóshoz, azóta a község' egyik külterülete, ahol 90 dolgozó taggal, mintegy 1600 hektár szántón és 700 hektár legelőn gazdálkodik a Kossuth Tsz. — A dolgozó tagok többsége tótkomlósi és békéssámsoni — kezdi a beszélgetést Danis József, aki két évtizede a téesz elnöke, s jómaga is kint él a tanyavilágban. Mint mondotta, igen családias légkörben dolgoznak, a 96 nyugdíjas és a még aktív tagok névről ismerik egymást. A jól gépesített szövetkezetben a szántó kétharmadán őszieket, vagyis búzát, repcéi és őszi árpát termelnek, míg a többi területen tavasszal zabot, kukoricát vetnek, a háztáji területen szudáni fűvetőmagot, fűszerköményt és seprűcirkot termesztenek. A növénytermesztés idei árbevétele várhatóan 25 millió forint körül alakul, ami csaknem hatmillió forinttal kevesebb a tervezettnél. Az állattenyésztési ágazatot a 4 ezer 200 darabos juhászát jelenti1. Az állománynál bevezették a kéteszten- dőnkénti háromszori elletést. évente csaknem 4 ezer pecsenyebárányt értékesítenek — exportra. Ezenkívül a hazai feldolgozóiparnak 20 tonna nyers gyapjút szállítanak. — Kis szövetkezet az önöké. Nem gondolták arra. hogy valamelyik közeli nagyüzemmel egyesüljenek? — fordulok Danis Józsefhez. — Közös gazdaságunk tizenkét éve saját erejéből, egy fillér hitel nélkül gazdálkodik. stabil pénzügyi alapokkal rendelkezik. Jó közösség a miénk, ezért nem akarjuk feladni önállóságunkat. Az aszály sem rendített meg bennünket, noha a termésátlagok kisebbek voltak, árbevételünk és a nyereségünk is a tervezett szint alatt alakul, ennek ellenére nincsenek és nem is lesznek pénzügyi gondjaink — hallom. Fehérbe burkolózott a vidék. arasznyi hópaplan alatt szunnyadnak az ősziek. A földeken az őszi munkákkal időben végeztek a gazdák, ezekben a napokban az állattenyésztő telepeken és a gépjavításban szorgoskodnak a Kossuth Tsz tagjai. No, és készülnek a zárszámadásra, már megkezdték a közösben a leltározást. n szlovák iskola Hol van már az olajos padló, az olajfűtés, a sportpálya nélküli udvar? A tótkomlósi szlovák tanítási nyelvű általános iskolában az utóbbi három évben sokat változtak az oktatás feltételei. A padló helyére parkettát raktak le. az olajfűtést gázfűtésre csOTélték. az udvaron új bitumenes pálya épült, s ráadásul új szociális épületet is „kapott” az intézmény. Mindezt azok tudják legjobban értékelni, akik ismerték a régit, és van viszonyítási alapjuk. Talán ezért is hangsúlyozza a megvalósítás körülményeit Majoros János igazgató. „Széles körű társadalmi összefogással ■ készült el minden, a község lakói és üzemei önzetlen segítségének közsönhető, hogy korszerűsödött az iskola.” S ha mindehhez hozzávesszük, az oktató-nevelő munkához szükséges egyéb feltételeket, így például azt. hogy az iskolában egyre több „szakos nevelőt" tudnak alkalmazni, még kedvezőbbé válik a kép. A szlovák nyelv tanítása szempontjából elsődleges fontossága van annak, hogy minden pedagógus rendelkezik felsőfokú szlovák nyelvvizsgával. A szlovák nyelv tanítására egyébként megkülönböztetett figyelmet fordítanak az iskolában, és nem is akármilyen eredménnyel. Az országos szlovák olvasómozgalom versenyen az iskola kisdiákjai második helyezést értek el legutóbb. De nemcsak a szlovák nyelvű tantárgyakban jeleskednek a tótkomlósi gyerekek. Szaktárgyi vetélkedőkön, úttörőszemléken számos helyezést értek el már. Ennek tulajdonítható. hogy ma már -a szülők is másképpen értékelik az iskolát. A hetvenes évek végén ugyanis alig akadt jelentkező. a gyerekeket — kevés kivétellel — a magyar nyelvű iskolába íratták. Négy évvel ezelőtt mindössze tizenhárom elsőst írattak be az iskolába. Azóta sok minden változott, a szlovák népszerűbb lett; a nyolc osztályba 144 tanuló jár. Kulcsátadás tavasszal Száznyolc OTP-lakás építése érkezett befejező szakaszához. A belső szerelési munkákon dolgoznak most a DÉLÉP szakemberei, akik egyébként azt ígérik, hogy 1984 első negyedévénél semmi esetre sem kell tovább várni a kulcsátadással. A községben a VI. ötéves tervben összesen 180 lakás építését tervezik. Ebbe az előbb már említett száznyolc is beletartozik, de azt Aem lehet még tudni, hogy lesz-e valami a további hetvenkét lakosból Egy nap a sportért Már el kellett volna készülnie. De a salak szállítását vállaló kazári Zöldmező Termelőszövetkezet eddig még „nem jelentkezett”, s a panelek szállítása is csak a közelmúltban kezdődött el. így a tótkomlósi sportlétesítmények fejlesztésére készült feladattervből mindeddig nem lett valóság. Az atlétikai pálya és a 300 ülőhelyes lelátó építése áthúzódik a következő évre. Mint annyi mást, a sport- létesítmények fejlesztését is társadalmi - összefogással akarják megoldani a községben. Gyűjtési akciót szerveztek. Az akció „Egy nap a sportért” címet viselte, és az volt a lényege, hogy a község lakói járuljanak hozzá az építéshez, egy napi keresetükkel. Az utóbbi hónapokban 250 ezer forint gyűlt össze ilyen módon. Ám a futópálya és a lelátó építéséhez szükséges pénznek ezzel még csak egy része „jött össze”. A hiányzó részt a községi tanács pótolja, és az üzemek támogatására is számítanak. Az Általános Fogyasztási *cs Értékesítési Szövetkezet 11. számú önkiszolgáló boltja évente 30 millió forint értékű árut forgalmaz. A község legnagyobb élelmiszerboltja a tótkomlósi ÁFÉSZ élelmiszer-forgalmának csaknem 40 százalékát bonyolítja le. A fogyasztási szövetkezet egyébként néhány hiánycikk kivételével a községben élelmiszerekből, iparcikkekből és ruházatból is kiegyensúlyozott ellátást tud biztosítani. A folyamatos ellátásban azonban időnként gondot okoz, hogy a nagykereskedelmi vállalatok késve szállítják az árut az üzletekbe Az oldalt írták: Kepenyes János, Szekeres András, a fotókat készítette: Fazekas László. A közelmúltban fejeződött be Jankó János születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett emlékkiállítás. Mint arról az emléktábla is tanúskodik, Jankó János Tótkomlós szülőt-, te. a magyar karikatúra egyik megteremtője Bőséges a kolbásznak való A Tótkomlósi SERKÖV, vagyis a sertéshústermelő szövetkezeti közös vállalat — az ISV partnergazdaságaként — eredményeivel évek óta az ország élvonalába tartozik. Sajátos tenyészállo- mányt alakítottak ki, melyek kiváló genetikai tulajdonságokkal rendelkeznek. — A telepről évente mintegy 21 ezer vegyes súlyú sertést értékesítünk' — kezdi a beszélgetést Varga Imre főállattenyésztő. — A húsiparnak szállítunk mintegy nyolcezer hízót, és csaknem hétezer vágóállatot exportálunk. Ezenkívül üzemi vághídunkon Tótkomlós és Békéssámson húsellátására évente 2800 állatot vágunk, s az idén a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombináton keresztül mintegy 2000 kocasüldőt értékesítettünk a kisüzemeknek. A község háztáji gazdaságaiban hagyományai vannak a sertéshizlalásnak: ez évben mintegy hétszáz 40 kilogrammos süldőt értékesítettünk részükre. A vállalati gazdasági eredmények évek óta igen figyelemreméltóak. Az idei árbevételük minden bizonnyal eléri a 86 millió forintot, s már most látszik, hogy a nyereség a tavalyi szint körül alakul, vagyis meghaladja a 10 millió forintot. Egy kilogramm sertéshúst alig 3,9 kilogram* takarmány felhasználásával állítanak elő. A következetes és szakszerű. gondos tenyésztői munka itt is elengedhetetlen. A folyamatos mérlegeléssel, válogatással érik el azt. hogy a jószágokat optimális súlyban értékesítsék, ami az árképzést igencsak befolyásolja. A telepről az év végéig már csak exportra értékesítenek, az elkövetkezendő napokban mintegy 1600 hízott sertés „utazik” a komló- si hizlaldából határainkon túlra. A SERKÖV ez évben jelentős beruházást valósított meg: 5,2 millió forintos költséggel elkészült, csaknem teljes egészében saját kivitelezésben a gázfűtés, ami az olajat helyettesíti.
