Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

1983. december 7., szerda o Békéscsabai Szabadság Tsz A gázfűtésre való átállás eddig kétmillió forint megtakarítást hozott Fotó: Fazekas László A ma és a holnap A békéscsabai Szabadság jövő évi gazdálkodáshoz Tsz nem tartozik a tipikusan szükséges alapok előteremté- aszály sújtotta szövetkezetek séhez. közé. Termelési eredménye­in mégis érezni a nyári, kró­nikus vízhiány okozta káro­kat. Ez és a jövő év elejétől életbe lépő közgazdasági sza­bályozók még szigorúbb gaz­dálkodásra ösztönzik a gaz­daság vezetőit. Mint Bertáné Szabó Mária főkönyvelőtől megtudtam, alaposan mérle­gelték a lehetőségeket, te­endőket, s bizakodva néznek a nehezebbnek ígérkező év elé. Maradjunk egy kicsit a mánál, az idei esztendőnél. A tsz búzatermesztése még hozta, amit vártak tőle, de a cukorrépán, a szóján, a bur­gonyán és a kukoricán már megmutatkoztak a szárazság jelei. Szégyellni valónak még így sem mondhatók ezeknek a növényeknek a hozamai, de ha van eső, a kukorica hoz­za a tíz tonna feletti átla­got ... Ragozhatnák tovább, de nem érdemes. Most már azzal kell megelégedni, ami van — vallják a szövetke­zetben. S ami van, az nem is olyan rossz. Hiszen megter­mett az állatok ellátásához szükséges takarmány, nem kényszerülnek arra, hogy kí­vülről vásároljanak. Az ál­lattenyésztés termelése szé­pen felfutott. A felújított és kibővített sertéstelep 11 és fél ezer hízót ad évente a piacnak. Jövedelmezően ter­mel a 450 férőhelyes hízó­marhatelep. A tehenészet sorsa még kérdéses, az el­avult épületekben képtelen­ség biztosítani a gazdaságos tejtermelést. összességében várhatóan hat-nyolc millió forinttal csökken a szövetkezet nye­resége a tavalyi 36 millióhoz képest. Ettől „nem áll fejre” a tsz — vallja a főkönyvelő­nő —, a tartalékalapból ki­pótolják a hiányzó jövedel­met, s ez lehetőséget ad a S hogy milyen is volt 1983 pénzügyi szempontból? Ne­héz, de nem áthidalhatatla- nul. A szövetkezet szakveze­tése megpróbált a lehető leg­szigorúbban gazdálkodni a költségekkel. Igaz, hogy há­rommillió forintot kiadtak a repülőgépes növényvédelem­re, de azt együtt végezték a lombtrágyával. Hatékonysá­ga azt bizonyítja: megérte. A kukorica ugyan kevesebb lett, mint arra a vetés, nö­vényápolás idején számítot­tak, de betakarításkor keve­sebb vizet vontak el a sze­mekből, kevesebb gázt hasz­náltak szárításra. Ésszerűbbé tették a szö­vetkezet energiagazdálkodá­sát. Már tavaly bevezették, hogy a gépvezetőket prémi­ummal jutalmazzák, ha a megállapított normánál ke­vesebb üzemanyagot használ­nak fel egy-egy műveletre, aki túllépi a megengedett fo­gyasztást, büntetést fizet. Ennek eredménye, hogy az egy normál hektárra eső olajfogyasztás héttized liter­rel csökkent, s ez évi 60—80 ezer normál hektár felhasz­nálásánál már tekintélyes summa. Hozta az eredmé­nyeket a gázfűtésre való át­állás is. A beruházásból ed­dig kétmillió forint térült meg — lehetett volna több is, ha több kukoricát szárí­tanak gázfűtéssel. A fentiek azt sugallják, hogy a szövetkezet tagsága és a vezetősége nem tétlen­kedett, megpróbálta a maga javára fordítani a közgazda- sági szabályzókat. És jövőre? A jövő, még keményebb­nek ígérkező évben marad ez az irányvonal. De ve­gyük sorra a szabályzóvál­tozásokat és várható hatásu­kat a szövetkezet életére! Az 1984-es közgazdasági szabályzó elvonó jellegét tu­domásul vették, várhatóan 10—15 százalékkal lesz ke­vesebb a nyereség. Ennél nagyobb gond, hogy a nyere­ség érdekeltségi alapban 5 —10 százalékos csökkenés várható. Kevesebb lesz tehát a részesedésre és a fejlesz­tésre fordítható pénz. A fej­lesztési alap húsz százaléká­nak kötelező zárolása is ér­zékenyen érinti a szövetke­zetét. Jelenleg építés alatt áll egy gabonatárház, amit mi­nél előbb be kell fejezni — ez elviszi a fejlesztési forrá­sok jelentős részét. Gépvá­sárlásra várhatóan annyi jut majd 1984 után, amiből leg­feljebb egy borsókombájnt tudnak venni. Nem örülnek az emelkedő műtrágyaáraknak, hiszen a terméshozamok emeléséhez még egy kicsit növelni kell a felhasználást. Természete­sen okszerűen, laboreredmé­nyekre támaszkodva, hiszen eddig is így tették. A tej­prémium megszűnése még inkább megkérdőjelezi a te­henészet létjogosultságát. A felvásárlási árak növekedé­se csak részben ellensúlyoz­za a műtrágyák, növényvédő szerek és gépek drágulását. A földadó és a társadalom- biztosítási járulék emelkedé­se kivédhetetlen. Ezek tehát a tények. Elkeseredésről azonban szó sincs a Szabadság Tsz-ben. Áttekintették az idei és a jövő esztendőt. Tudják, hogy „keményedik a helyzet”, és hogy nem vonhatják ki ma­gukat a népgazdaság kívá­nalmaitól. Sokat várnak a számítástechnikától, amely a költségtakarékos gazdálko­dásban nyújthat nagy segít­séget. És mindenekelőtt: idő­ben elvetették az őszi kalá­szosokat, rövidesen meg­szántják a tavaszi vetésűek területének egészét. Vallják, hogy a mai megalapozás a biztosítéka a holnap sikeré­nek. M. Szabó Zsuzsa Huszonhatféle paprika a kisgazdaságoknak Megkezdte a tavaszi vetőmagvak előszál­lítását a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyugat-magyarországi területi köz­pontja. A háztáji és kisegítő gazdaságok, a munkás kertszövetkezetek és a kertbarátok igényeit a területi központ szakemberei kü­lön is felmérték, s ennek megfelelően lát­ják el a boltokat: paprikából 26, paradi­csomból 23, borsóból, uborkából 16, karalá­béból 10, sárgarépából, retekből 9 fajta közül válogathatnak a termelők. Virágmag­vakból mintegy 120 faj és több mint 300 fajta áll majd a vásárlók rendelkezésére. Vas megyében körülbelül 46 000 háztáji és kisegítő gazdaság együttesen mintegy 52 000 hektár földet fűvel, s jelentős a kertbarátok, a szakcsoportok és a munkás kertszövetkezetek száma is. Az általuk ter­melt árunak nagyon fontos szerepe van a lakosság ellátásában. Miről ír a Kisten vésztők Lapja? Érdekes új sorozat indul, a különböző ál­latfajok tartásáról, viselkedéséről, igényei­ről nyilatkoznak neves szakemberek egye­bek között a Kistenyésztők Lapja decem­beri számában, amely várhatóan 10-én ke­rül az olvasókhoz. Első alkalommal Fekete István, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem professzora beszélget a riporterrel a sertéstartásról. A lúdtenyésztésről, az ágazat gondjairól is át­fogó képet ad a lap, amely a házinyúl sza­porodásbiológiája sorozat utolsó fejezete­ként a laktációval, a fiókák nevelésével, választásával foglalkozik. Jaksa Mihály kis­tenyésztő ugyancsak sertéstartási tapaszta­latokról számol be, s ad hasznos tanácso­kat, ötleteket termelőtársainak. Gyakran okoz gondot az állattartóknak a különböző gyógyszerek beadása. Ehhez kapnak útmu­tatást a Gyógyszerbeadás házilag című írás­ból. Ezenkívül a lap idei utolsó számában közzéteszik az év folyamán megjelent fon­tosabb, közérdeklődésre számot tartó cik­keknek a tartalomjegyzékét is. Egy cseppjigyelem — sok olajcseppért Energiagazdálkodásunk kétéves mérlege Aligha van a világnak olyan kormánya, amely ne fektetne különös hangsúlyt a hosszú távú energiamegtaka­rítási programok kidolgozá­sára. Nálunk néhány hete értékelte a Minisztertanács az energiafelhasználás racio­nalizálási program teljesíté­sének eddigi helyzetét. Az elemzés megállapította: a lakosság és az ipari üzemek energiaellátása az év első fe­lében zavartalan volt, annak ellenére, hogy a tavalyihoz viszonyítva összesen 3,9 szá­zalékkal kevesebb volt az energiafelhasználás. Javult'az energiafogyasz­tás összetétele is: a drága kőolajtermékek részaránya az 1978. évi 40,7 százalékról 32,7 százalékra csökkent. Az eredmények elsősorban a különböző takarékossági in­tézkedéseknek köszönhetők. Forgó-Morgó és a feltételek A hosszabb távú elgondo­lásokat jelzi, hogy az or­szág energiafogyasztása 1979. óta nem emelkedett. A nyolc fejezetből álló kormányprog­ram egyébként még 1980- ban foglalta össze az ener­giagazdálkodás feladatatit, és az ezek végrehajtásához szükséges feltételeket. Ami az utóbbiakat illeti, elsősor­ban a beosztó energiagazdál­kodást lehetővé tevő beru­házásokról van szó. Az ener­giafelhasználás racionalizá­lási program megvalósításá­hoz a VI. ötéves tervidőszak során összesen 15 milliárd forint áll rendelkezésre, öt­ször annyi, mint az előző tervidőszakban. Az összeg jelentős része államkölcsön, illetve vissza nem térítendő állami támogatás. Emellett vállalati források és MNB- hitelek segítik az ésszerű energiagazdálkodás megvaló­sítását. Ami a hiteleket il­leti, ezek pályázat útján ér­hetők el, mégpedig oly mó­don, hogy összemérik a rá­fordításokat és az ered­ményt: azt, hogy 15 eszten­dő alatt hányszor térül meg a beruházás. Az eddig elfogadott csak­nem ezer beruházásból 1983. első feléig mintegy ötszázat fejeztek be, s ez az energia­felhasználás ésszerűsítésére szánt összeg egyötödét emésztette fel. A program alapján a 15 milliárd forin­tos ráfordításnak 1985-ig összesen 3,35 millió tonna olajértékű megtakarítást kell hoznia. A beruházási ígére­tek 4,87 millió tonnára ad­nak garanciát. Ami pedig a számok mö­götti konkrét eredményeket illeti,' a kisüzemektől az óriásvállalatokon át a kis­fogyasztókig, sokkal lehetne példálózni. A lakossági­kommunális szektor energia- fogyasztása 1983. első felé­ben például 6,4 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A reklámemberkék, Forgó- Morgóval az élen, azonban mindhiába súlykolják mon­danivalójukat, ha a feltéte­lek nem mindig és nem mindenütt segítik az ener­giaköltségek lefaragását. A rosszul záró ablakok miatt az utcát is fűtjük, pedig a jó hőszigetelés 900 ezer ton­na fűtőolaj megtakarítását tenné lehetővé. A szakem­berek szerint ehhez mind­össze 180 millió osztrák schillinges importra volna szükség, a lakóknak pedig négyzetméterenként 150 fo­rintot kellene fizetni a sze­relésért. A fejlesztés pénz­beli haszna 9,4 milliárd fo­rint lenne, fűtési idényen­ként. Nemcsak olajjal lehet tüzelni Gondot okoz az is, hogy a hazai villamos háztartási készülékek olykor energia­pazarlók. A nagy nyugati cégekkel kötött kooperációk ugyan hozzájárultak az ener­giatakarékos berendezések kifejlesztéséhez, a korszerű­sítés azonban csak lassan halad. A hűtőszekrények át­lagos áramfogyasztása na­ponta 1,5 kilowattóra, meg­felelő szigeteléssel ennek 25—30 százaléka megtakarít­ható lenne. Ez felhasználó­ként és naponta mindössze 40 fillér, országosan azonban milliókra rúg. Az októberi kormányülé­sen hangsúlyozták: az olaj- fogyasztás további csökken­tése érdekében mind több fogyasztónak kell áttérnie a földgáz, a szén, a geotermi­kus energia, illetve a mező- és erdőgazdasági hulladékok, valamint a különböző helyi források igénybevételére. Szerencsére mindez már nem csupán igény. A martfűi Tisza Cipőgyár központi gyárában például 1200 méter mélységből fel­törő, 64 Celsius-fokos, gáz- talanított meleg víz tartja egyenletes hőmérsékleten a fűtőrendszert és a helyisége­ket. A megoldás révén egy szezonban 4 ezer tonna kő­szenet takarítanak meg. ■ A Somogy megyében fekvő bö- hönyei állami gazdaságban fahulladék felhasználásával működő kazánt helyeztek üzembe. A faaprítékból szár­mazó hőenergiával látják el a takarmányszárító és a ke­verőüzemet. valamint a gaz­daság sertéstelepét. Az iro­dákat, a szociális létesítmé­nyeket ugyancsak a faaprí­tékból nyert hő melegíti. A Dél-Alföldön — ahogy arról nemrégiben u Csong- rád megyei Tanács is beszá­molt — elsősorban a helyi energiaforrások: a földgáz és a termálvíz kiterjedtebb hasznosítására törekszenek. Üjabb és újabb települések­re vezetik be a fölgázt, Sze­geden pedig olyan üzem ki­építését kezdték meg, amely a geotermikus energia fel- használása révén kétezer la­kás fűtését és melegvíz- ellátását teszi lehetővé. Szombathelyen tavaly kezdte meg működését az ország első olyan biogáz­üzeme, amely a városi sze­méttelep rothadó anyagaiból nyert metángázt. 1,4 köbmé­ter gáz energiatartalma meg­egyezik egy kiló tüzelőola­jéval. Az sem lényegtelen, hogy egy köbméter biogáz előállítása mindössze 22 fil­lérbe kerül. A nemrégiben alakított biogáz gazdasági társaság egyebek közt az el­járás elterjesztésére törek­szik. Újabb négymilliárd Az energiaköltségek lefa­ragását mind többen érzik magukénak. A MTESZ pél­dául már hatodik alkalom­mal írt ki energiatakarékos­sági pályázatot. A javasla­tok bevezetése révén évente mintegy 4 milliárd forint ér­tékű energiahordozó takarít­ható meg. Közéjük tartoznak a traktorok energiafogyasz­tását mérséklő elképzelések, a Rábánál kidolgozott üzem­csarnok-világítási rendszer és így tovább. Tartalékok persze még bő­ven akadnak. Egyebek között a milliós értékű szellemi ter­mékek, újítások, mielőbbi hasznosítása hozhat sokat az energiagazdálkodás konyhá­jára. És az olyan apróságok, amelyekre naponta érdemes a sok olaj csepp megtakarí­tása érdekében egy csepp figyelmet áldozni. Molnár Patrícia A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség megbízásából 17 fejlődő ország szakemberei is­merkednek a Műegyetem tanreaktorával. A nemzetközi tanfolyamon a vendégek előadás- sorozaton ismerkednek meg a kutatóreaktor működési elvével, valamint, hogy az egyes kísérletek milyen hatással vannak a reaktor egységeire (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom