Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-07 / 288. szám
1983. december 7., szerda o Békéscsabai Szabadság Tsz A gázfűtésre való átállás eddig kétmillió forint megtakarítást hozott Fotó: Fazekas László A ma és a holnap A békéscsabai Szabadság jövő évi gazdálkodáshoz Tsz nem tartozik a tipikusan szükséges alapok előteremté- aszály sújtotta szövetkezetek séhez. közé. Termelési eredményein mégis érezni a nyári, krónikus vízhiány okozta károkat. Ez és a jövő év elejétől életbe lépő közgazdasági szabályozók még szigorúbb gazdálkodásra ösztönzik a gazdaság vezetőit. Mint Bertáné Szabó Mária főkönyvelőtől megtudtam, alaposan mérlegelték a lehetőségeket, teendőket, s bizakodva néznek a nehezebbnek ígérkező év elé. Maradjunk egy kicsit a mánál, az idei esztendőnél. A tsz búzatermesztése még hozta, amit vártak tőle, de a cukorrépán, a szóján, a burgonyán és a kukoricán már megmutatkoztak a szárazság jelei. Szégyellni valónak még így sem mondhatók ezeknek a növényeknek a hozamai, de ha van eső, a kukorica hozza a tíz tonna feletti átlagot ... Ragozhatnák tovább, de nem érdemes. Most már azzal kell megelégedni, ami van — vallják a szövetkezetben. S ami van, az nem is olyan rossz. Hiszen megtermett az állatok ellátásához szükséges takarmány, nem kényszerülnek arra, hogy kívülről vásároljanak. Az állattenyésztés termelése szépen felfutott. A felújított és kibővített sertéstelep 11 és fél ezer hízót ad évente a piacnak. Jövedelmezően termel a 450 férőhelyes hízómarhatelep. A tehenészet sorsa még kérdéses, az elavult épületekben képtelenség biztosítani a gazdaságos tejtermelést. összességében várhatóan hat-nyolc millió forinttal csökken a szövetkezet nyeresége a tavalyi 36 millióhoz képest. Ettől „nem áll fejre” a tsz — vallja a főkönyvelőnő —, a tartalékalapból kipótolják a hiányzó jövedelmet, s ez lehetőséget ad a S hogy milyen is volt 1983 pénzügyi szempontból? Nehéz, de nem áthidalhatatla- nul. A szövetkezet szakvezetése megpróbált a lehető legszigorúbban gazdálkodni a költségekkel. Igaz, hogy hárommillió forintot kiadtak a repülőgépes növényvédelemre, de azt együtt végezték a lombtrágyával. Hatékonysága azt bizonyítja: megérte. A kukorica ugyan kevesebb lett, mint arra a vetés, növényápolás idején számítottak, de betakarításkor kevesebb vizet vontak el a szemekből, kevesebb gázt használtak szárításra. Ésszerűbbé tették a szövetkezet energiagazdálkodását. Már tavaly bevezették, hogy a gépvezetőket prémiummal jutalmazzák, ha a megállapított normánál kevesebb üzemanyagot használnak fel egy-egy műveletre, aki túllépi a megengedett fogyasztást, büntetést fizet. Ennek eredménye, hogy az egy normál hektárra eső olajfogyasztás héttized literrel csökkent, s ez évi 60—80 ezer normál hektár felhasználásánál már tekintélyes summa. Hozta az eredményeket a gázfűtésre való átállás is. A beruházásból eddig kétmillió forint térült meg — lehetett volna több is, ha több kukoricát szárítanak gázfűtéssel. A fentiek azt sugallják, hogy a szövetkezet tagsága és a vezetősége nem tétlenkedett, megpróbálta a maga javára fordítani a közgazda- sági szabályzókat. És jövőre? A jövő, még keményebbnek ígérkező évben marad ez az irányvonal. De vegyük sorra a szabályzóváltozásokat és várható hatásukat a szövetkezet életére! Az 1984-es közgazdasági szabályzó elvonó jellegét tudomásul vették, várhatóan 10—15 százalékkal lesz kevesebb a nyereség. Ennél nagyobb gond, hogy a nyereség érdekeltségi alapban 5 —10 százalékos csökkenés várható. Kevesebb lesz tehát a részesedésre és a fejlesztésre fordítható pénz. A fejlesztési alap húsz százalékának kötelező zárolása is érzékenyen érinti a szövetkezetét. Jelenleg építés alatt áll egy gabonatárház, amit minél előbb be kell fejezni — ez elviszi a fejlesztési források jelentős részét. Gépvásárlásra várhatóan annyi jut majd 1984 után, amiből legfeljebb egy borsókombájnt tudnak venni. Nem örülnek az emelkedő műtrágyaáraknak, hiszen a terméshozamok emeléséhez még egy kicsit növelni kell a felhasználást. Természetesen okszerűen, laboreredményekre támaszkodva, hiszen eddig is így tették. A tejprémium megszűnése még inkább megkérdőjelezi a tehenészet létjogosultságát. A felvásárlási árak növekedése csak részben ellensúlyozza a műtrágyák, növényvédő szerek és gépek drágulását. A földadó és a társadalom- biztosítási járulék emelkedése kivédhetetlen. Ezek tehát a tények. Elkeseredésről azonban szó sincs a Szabadság Tsz-ben. Áttekintették az idei és a jövő esztendőt. Tudják, hogy „keményedik a helyzet”, és hogy nem vonhatják ki magukat a népgazdaság kívánalmaitól. Sokat várnak a számítástechnikától, amely a költségtakarékos gazdálkodásban nyújthat nagy segítséget. És mindenekelőtt: időben elvetették az őszi kalászosokat, rövidesen megszántják a tavaszi vetésűek területének egészét. Vallják, hogy a mai megalapozás a biztosítéka a holnap sikerének. M. Szabó Zsuzsa Huszonhatféle paprika a kisgazdaságoknak Megkezdte a tavaszi vetőmagvak előszállítását a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyugat-magyarországi területi központja. A háztáji és kisegítő gazdaságok, a munkás kertszövetkezetek és a kertbarátok igényeit a területi központ szakemberei külön is felmérték, s ennek megfelelően látják el a boltokat: paprikából 26, paradicsomból 23, borsóból, uborkából 16, karalábéból 10, sárgarépából, retekből 9 fajta közül válogathatnak a termelők. Virágmagvakból mintegy 120 faj és több mint 300 fajta áll majd a vásárlók rendelkezésére. Vas megyében körülbelül 46 000 háztáji és kisegítő gazdaság együttesen mintegy 52 000 hektár földet fűvel, s jelentős a kertbarátok, a szakcsoportok és a munkás kertszövetkezetek száma is. Az általuk termelt árunak nagyon fontos szerepe van a lakosság ellátásában. Miről ír a Kisten vésztők Lapja? Érdekes új sorozat indul, a különböző állatfajok tartásáról, viselkedéséről, igényeiről nyilatkoznak neves szakemberek egyebek között a Kistenyésztők Lapja decemberi számában, amely várhatóan 10-én kerül az olvasókhoz. Első alkalommal Fekete István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora beszélget a riporterrel a sertéstartásról. A lúdtenyésztésről, az ágazat gondjairól is átfogó képet ad a lap, amely a házinyúl szaporodásbiológiája sorozat utolsó fejezeteként a laktációval, a fiókák nevelésével, választásával foglalkozik. Jaksa Mihály kistenyésztő ugyancsak sertéstartási tapasztalatokról számol be, s ad hasznos tanácsokat, ötleteket termelőtársainak. Gyakran okoz gondot az állattartóknak a különböző gyógyszerek beadása. Ehhez kapnak útmutatást a Gyógyszerbeadás házilag című írásból. Ezenkívül a lap idei utolsó számában közzéteszik az év folyamán megjelent fontosabb, közérdeklődésre számot tartó cikkeknek a tartalomjegyzékét is. Egy cseppjigyelem — sok olajcseppért Energiagazdálkodásunk kétéves mérlege Aligha van a világnak olyan kormánya, amely ne fektetne különös hangsúlyt a hosszú távú energiamegtakarítási programok kidolgozására. Nálunk néhány hete értékelte a Minisztertanács az energiafelhasználás racionalizálási program teljesítésének eddigi helyzetét. Az elemzés megállapította: a lakosság és az ipari üzemek energiaellátása az év első felében zavartalan volt, annak ellenére, hogy a tavalyihoz viszonyítva összesen 3,9 százalékkal kevesebb volt az energiafelhasználás. Javult'az energiafogyasztás összetétele is: a drága kőolajtermékek részaránya az 1978. évi 40,7 százalékról 32,7 százalékra csökkent. Az eredmények elsősorban a különböző takarékossági intézkedéseknek köszönhetők. Forgó-Morgó és a feltételek A hosszabb távú elgondolásokat jelzi, hogy az ország energiafogyasztása 1979. óta nem emelkedett. A nyolc fejezetből álló kormányprogram egyébként még 1980- ban foglalta össze az energiagazdálkodás feladatatit, és az ezek végrehajtásához szükséges feltételeket. Ami az utóbbiakat illeti, elsősorban a beosztó energiagazdálkodást lehetővé tevő beruházásokról van szó. Az energiafelhasználás racionalizálási program megvalósításához a VI. ötéves tervidőszak során összesen 15 milliárd forint áll rendelkezésre, ötször annyi, mint az előző tervidőszakban. Az összeg jelentős része államkölcsön, illetve vissza nem térítendő állami támogatás. Emellett vállalati források és MNB- hitelek segítik az ésszerű energiagazdálkodás megvalósítását. Ami a hiteleket illeti, ezek pályázat útján érhetők el, mégpedig oly módon, hogy összemérik a ráfordításokat és az eredményt: azt, hogy 15 esztendő alatt hányszor térül meg a beruházás. Az eddig elfogadott csaknem ezer beruházásból 1983. első feléig mintegy ötszázat fejeztek be, s ez az energiafelhasználás ésszerűsítésére szánt összeg egyötödét emésztette fel. A program alapján a 15 milliárd forintos ráfordításnak 1985-ig összesen 3,35 millió tonna olajértékű megtakarítást kell hoznia. A beruházási ígéretek 4,87 millió tonnára adnak garanciát. Ami pedig a számok mögötti konkrét eredményeket illeti,' a kisüzemektől az óriásvállalatokon át a kisfogyasztókig, sokkal lehetne példálózni. A lakosságikommunális szektor energia- fogyasztása 1983. első felében például 6,4 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A reklámemberkék, Forgó- Morgóval az élen, azonban mindhiába súlykolják mondanivalójukat, ha a feltételek nem mindig és nem mindenütt segítik az energiaköltségek lefaragását. A rosszul záró ablakok miatt az utcát is fűtjük, pedig a jó hőszigetelés 900 ezer tonna fűtőolaj megtakarítását tenné lehetővé. A szakemberek szerint ehhez mindössze 180 millió osztrák schillinges importra volna szükség, a lakóknak pedig négyzetméterenként 150 forintot kellene fizetni a szerelésért. A fejlesztés pénzbeli haszna 9,4 milliárd forint lenne, fűtési idényenként. Nemcsak olajjal lehet tüzelni Gondot okoz az is, hogy a hazai villamos háztartási készülékek olykor energiapazarlók. A nagy nyugati cégekkel kötött kooperációk ugyan hozzájárultak az energiatakarékos berendezések kifejlesztéséhez, a korszerűsítés azonban csak lassan halad. A hűtőszekrények átlagos áramfogyasztása naponta 1,5 kilowattóra, megfelelő szigeteléssel ennek 25—30 százaléka megtakarítható lenne. Ez felhasználóként és naponta mindössze 40 fillér, országosan azonban milliókra rúg. Az októberi kormányülésen hangsúlyozták: az olaj- fogyasztás további csökkentése érdekében mind több fogyasztónak kell áttérnie a földgáz, a szén, a geotermikus energia, illetve a mező- és erdőgazdasági hulladékok, valamint a különböző helyi források igénybevételére. Szerencsére mindez már nem csupán igény. A martfűi Tisza Cipőgyár központi gyárában például 1200 méter mélységből feltörő, 64 Celsius-fokos, gáz- talanított meleg víz tartja egyenletes hőmérsékleten a fűtőrendszert és a helyiségeket. A megoldás révén egy szezonban 4 ezer tonna kőszenet takarítanak meg. ■ A Somogy megyében fekvő bö- hönyei állami gazdaságban fahulladék felhasználásával működő kazánt helyeztek üzembe. A faaprítékból származó hőenergiával látják el a takarmányszárító és a keverőüzemet. valamint a gazdaság sertéstelepét. Az irodákat, a szociális létesítményeket ugyancsak a faaprítékból nyert hő melegíti. A Dél-Alföldön — ahogy arról nemrégiben u Csong- rád megyei Tanács is beszámolt — elsősorban a helyi energiaforrások: a földgáz és a termálvíz kiterjedtebb hasznosítására törekszenek. Üjabb és újabb településekre vezetik be a fölgázt, Szegeden pedig olyan üzem kiépítését kezdték meg, amely a geotermikus energia fel- használása révén kétezer lakás fűtését és melegvíz- ellátását teszi lehetővé. Szombathelyen tavaly kezdte meg működését az ország első olyan biogázüzeme, amely a városi szeméttelep rothadó anyagaiból nyert metángázt. 1,4 köbméter gáz energiatartalma megegyezik egy kiló tüzelőolajéval. Az sem lényegtelen, hogy egy köbméter biogáz előállítása mindössze 22 fillérbe kerül. A nemrégiben alakított biogáz gazdasági társaság egyebek közt az eljárás elterjesztésére törekszik. Újabb négymilliárd Az energiaköltségek lefaragását mind többen érzik magukénak. A MTESZ például már hatodik alkalommal írt ki energiatakarékossági pályázatot. A javaslatok bevezetése révén évente mintegy 4 milliárd forint értékű energiahordozó takarítható meg. Közéjük tartoznak a traktorok energiafogyasztását mérséklő elképzelések, a Rábánál kidolgozott üzemcsarnok-világítási rendszer és így tovább. Tartalékok persze még bőven akadnak. Egyebek között a milliós értékű szellemi termékek, újítások, mielőbbi hasznosítása hozhat sokat az energiagazdálkodás konyhájára. És az olyan apróságok, amelyekre naponta érdemes a sok olaj csepp megtakarítása érdekében egy csepp figyelmet áldozni. Molnár Patrícia A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség megbízásából 17 fejlődő ország szakemberei ismerkednek a Műegyetem tanreaktorával. A nemzetközi tanfolyamon a vendégek előadás- sorozaton ismerkednek meg a kutatóreaktor működési elvével, valamint, hogy az egyes kísérletek milyen hatással vannak a reaktor egységeire (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS)
