Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

1983. december 7., szerda »UslUltiTci Kapcsolatok Mezőkovácsházán ' Jellemző a. nagyközségek­re, községekre, hogy gazda­sági-kulturális életüket egy- egy gazdálkodó szerv megha­tározóan befolyásolja. Mivel Békés megye gazdaságában még mindig a mezőga?.dasá- gé a döntő szerep, nincs olyan falu, amelynek szelle­mi életében ne érződne a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok jelenléte. Nem csak azért, mert az adott te­lepülés lakosságának nagy része ott dolgozik, de a mű­velődési intézmények látoga­tóinak jó része is téesztag. A téesz, mint gazdasági egy­ség. jelentős anyagi-dologi támogatást is nyújthat a község művelődéséhez. Elő­fordul, hogy nélküle épp hogy létezne az adott intéz­mény. Hogyan alakult ki ez- a — lényegében nem köte­lességszerű — kapcsolat, s milyen távlatai vannak? Er­re kerestük a választ. Mező­kovácsházán. Hz egyik fél A környék egyre megha­tározóbb településévé fejlődő nagyközség egyik városias épülete az Üj Alkotmány Mgtsz másfél éve átadott központja. Maga az épület, s az ízléses berendezés ar­ról árulkodik, hogy nem ép­pen szegény szövetkezetről van szó. Ezt a tényt nem is tagadja Agócs István párt­titkár. Mint ahogy azt sem. hogy a téesz meghatározó szerepet játszik a nagyköz­ség életében. — Mezőkovácsházán nem tudnak olyan döntést hozni, amiben mi ' nem veszünk részt, hiszen tagjaipk csak­nem minden testületben je­len vannak — mondja. — Bátran állíthatom, hogy az Üj Alkotmány Téesz nélkül nem lehet itt közművelődés­ről sem beszélni. Az agrár­értelmiség megtalálható a helyi kulturális élet minden szférájában. Hogy csak egy példát említsek: igen sok TIT-előadást vállalnak dol­gozóink. Ritkaság, amivel ez a ter­melőszövetkezet dicsekedhet: 700 tagjából 230 harminc év alatti fiatal, s közülük 43- an végeztek egyetemet vagy főiskolát. Egyrészt a fiata­loknak, a jól működő KISZ- alapszervezetnek, másrészt a vezetők és nem utolsósorban a tagság hozzáállásának kö­szönhető, hogy élénk kultu­rális élet folyik a téeszben. Nem kis összeget, évi 700 ezer forintot fordítanak köz- művelődési célokra. Ebből a pénzből sok mindenre jut: kap belőle a KISZ-, a nő- bizottság, telik országjárás­ra, mozi látogatásra, üdülés­ié, strandbelépőre, sportren­dezvényekre. de ebből fize­tik ki a tagok által megvá­sárolt (!) színházbérieteket. Jelentős összeget fordítanak a képzésre és a továbbkép­zésre: ez évben például hat- vanan tanulnak tovább. — Az iskolai végzettség­nek presztízse van nálunk — hangsúlyozza a párttitkár. — Minden évben megszerzi va­laki a doktorit, elvégzik né- hányan az egyetemet, főisko­lát (kapcsolatot tartunk az ország legtöbb mezőgazda­sági felsőfokú intézményé­vel). és sokan érettségiznek. szakmunkás-bizonyítványt szereznek, politikai iskolát végeznek. Nem sok szövetke­zet mondhatja el, hogy több mint ötven érettségivel ren­delkező fizikai dolgozója van. Nagyon komolyan vesz- szük a tanulás kérdését, mert ez a szellemi beruházás biz­tos nyereséget hoz hosszabb távon a téesznek. Persze — teszi hozzá —, mindehhez nélkülözhetetlen egy bizton­ságos termelési szint. Ez adhat módot arra. hogy nem csak „házon belül", ha­nem kívül is próbálják a maguk módján előmozdíta­ni. segíteni a nagyközség kulturális életét. Csak egy példa: a téeszközpont tet?jén csillagdát létesítenek a TIT helyi csoportja kezdeménye­zésére. A közművelődési in­tézményekkel élő kapcsolatot tartanak fenn. A művelődési központ társadalmi vezető­ségén keresztül értesülnek az ottani gondokról, amelyeket próbálnak lehetőségeikhez mérten megoldani. Az anya­gi támogatáson túl részt vesz­nek egy-egy nagyobb rendez­vény (például a népművé­szeti napok) szervezésében, lebonyolításában. Ha szállí­tási vagy szállásgondok me­rülnek fel, akkor is segít a téesz. II másik fél — Egy községben vagyunk, az a dolgunk, hogy egyfele húzzuk a szekeret — így összegez röviden Arnóczky József, a művelődési központ igazgatója. — Kapcsolatunk a helyi gazdasági egységek­kel a kölcsönös segítségnyúj­tás jegyében alakult. Hagyo­mányos az együttműködés a téesszel és az ÁFÉSZ-szel; az utóbbival ez évben készítet­tük el az új. a tíz évvel ez­előttit továbbfejlesztő megál­lapodást. mely kimondja például, hogy a társastánc­klub fenntartását —• nem kis összegről van szó! — ők vál­lalják, A két nagy gazdasági egység mellett keressük a kapcsolatot másokkal, és meg is találjuk. Nemrég készült például együttműködési meg­állapodás a szociális otthon­nal, vagy az ÉVIG üzemével. Ezek a‘ kapcsolatok vala­mennyi pénzt, és sokkal több segítséget hoznak az intéz­ménynek. A művelődési ház nem marad magára egy-egy nagyobb rendezvény szerve­zésekor, s az'sem jelent gon­dot. ha olcsó szállásra, autó­buszra, vagy épp szalmára van szükség. És mit nyújta­nak viszonzásképpen? Kul­turális programot készítenek, nagytermet adnak, szervezé­si feladatokat vállalnak, le­bonyolítják az országjáró ki­rándulásokat .. . Egyszóval keresik az együttműködési alkalmakat. \ —■ A következő években még inkább számítunk a gazdasági egységek segítsé­gére, hiszen nagy fába vág­juk a fejszénket: bővítjük a művelődési házat — mondja Arnóczky József. A terveket nézegetjük; a rajzokból egy mostani jellegét megőrző, ám igen korszerű létesítmény körvonalai bontakoznak ki. A több lépcsős építkezés eredményeképpen a hatva­nas évek elején épült, ,ma már korszerűtlen, nagyterem­centrikus kultúrházból a mai művelődési igényeknek meg­felelő épület lesz, a mostani másfél helyett öt klubszobá­val, kamarateremmel, sza­badidőparkkal. természettu­dományi előadóteremmel, kávéházzal, tekepályával. Persze, hogy mindez megva­lósuljon, ahhoz sok segítség­re van szükség. S ezt a se­gítséget még akkor is érde­mes megadni, ha az ÁFÉSZ, vagy a téesz mostani tagjai­nak már csak a gyerekei él­vezhetik a munka gyümöl­csét. Gubucz Katalin Karácsonyi-újévi képeslapok Ebben az esztendőben több mint 100 karácsonyi és 25-féle újévi képes levelezőlapot jelen­tetett meg a Képzőművészeti Ki­adó, mintegy 17 millió példány­ban. A mennyiség valamivel ke­vesebb, mint a tavalyi, mert a múlt évi karácsonyi és újévi la­pokból 6 millió maradt a bol­tokban. Ezeket a kiadó vissza­vásárolta, ami a kereskedelem számára előnyös megoldásnak bizonyult: nem kellett a mara­dékot egész évben raktározni, s az eladatlan készletek nem emelték fölöslegesen az áru­készletet. Az idén gyártott la­pokkal együtt a maradékot is visszajuttatják a kereskedelem­be. A karácsonyi lapok közül 34- fajta most először lesz kapható. Az ünnepi üdvözlők több mint fele 2 forintos árban kerül for­galomba. Mintegy 100 ezer ol­csó, hajtogatott karácsonyi üd­vözlőkártya is az üzletek kíná­latát gazdagítja, és az igénye­sebbek 400 ezer nagyobb mére­tű, több nyelvű üdvözlőszöveg­gel ellátott, extra kivitelű lap­ból választhatnak. Az újévi ké­peslapok többsége ugyancsak 2 forintos, ezekből 27-féle számít újdonságnak. Néhány éve népszerűekké vál­tak az ajándékkísérő kártyák karácsonyi változatai is. Közü­lük az év végi ajándékok mellé kereken 50 fajtából válogathat­nak a vásárlók. II mások és a maguk örömére énekelnek Az ország 46 pedagógus- kórusából nem egy főbb év­tizedes múltra tekint visz- sza; hozzájuk 'képest a 10 éve működő Békés megyei pedagógus női kar fiatal. Eredményeit tekintve azon­ban egészen elöl jár. ugyan­is az összesből egyetlen a kiemelt hangversenykórus, 3 nyerte el a hangversenykó- rus minősítést és ugyancsak 3 rendelkezik fesztiváldiplo­mával. S ebből az egyik a Békés megyei. ■— Aránylag rövid idő alatt hogyan sikerült ezt a, kitüntető helyet elérni? — kérdem a kórusalapító és jelenlegi karnagytól, dr. Sár- helyi Jenemétől. — Oly sok minden játszik szerepet benne, hogy hosszú lenne mindet számba venni. Talán csak néhányat említek a fontosabbak közül. Ezek: a célhoz való következetes ragaszkodás, az egészséges elégedetlenség, a kellő me­részség (i műsorválasztásban — itt a modernekre gondo­lok —. és nem utolsósorban az ének-zene és egymás sze- retete. - • —■ Milyen céllal alakítot­ták a kórust? — A helyzet, maga az élet határozta meg. Kevés volt az énekszakos tanár, és ke­vés a felnőttkórus. így egyik célunk a szervezett és folya­matos továbbképzés volt. a másik pedig a megfelelő re­pertoár kialakítása, hogy mielőbb produkálhassunk. S valahogy úgy alakult, hogy nagyon hamar. 3 hónap után már bemutatkoztunk a bé­késcsabai múzeumban. Ez volt az első mélyvíz. — Aztán' nem sokkal ké­sőbb a második és harmadik — jegyzi meg Putnoki Er­zsébet óvónő, a Május 1. utcai óvodából. — Az aradi fellépés és a budapesti. Ez a Zenekadémián volt. ahol a VI. kerületi énekkarokkal szerepeltünk együtt. Nagy és emlékezetes élmény mind­kettő. hiszen ezek az első si­kerek ösztönöztek a további munkára. — A jó indulás — lelkesí­tés. S ez nagyon kellett a sok kötelezettséggel és le­mondással járó munkához — folytatja a gondolatot a.kar­nagy. — Mert a fellépésekre készülés tényleg munka, ami nélkül nincs eredmény. A rendszeres heti próbák, az állandó tanulás nem köny- nyű, s főleg a vidékiek ki­tartását teszi próbára. De a többiekét is. Hiszen sokan feleségek, családanyák. ■— Talán épp a sokféle terhelés és elfoglaltság mi­att tűnik egyfajta pihenés­nek a próba — mondja Széplaky Endréné, a 9-es is­kola igazgatója, aki nemcsak hogy itt énekel, hanem két iskolai kórust is vezet. — A jó hangulat, a vidámság fel­üdíti az embert. Tíz éve ezt tapasztalom. Az utazások so­rán is' jókat nevetünk, szó­rakozunk. Az első években alakult ki az egymást segí­tő, becsülő közösségi szel­lem, amelybe az új tagok is könnyen beilleszkedtek. — Az ének szeretete az alap. s az fűz legjobban ösz- sze bennünket — teszi hoz­za Petényi Borbála, a 2-es iskola tanítónője. — Itt min­denki már jóval előbb is énekelt, az alapítók és mi. az újabbak is. Én például ebben az iskolában, ahol ze­netagozatra jártam. Hét éve tanítok, két éve vagyok itt­hon. más kórust is választ­hattam volna, de azonnal idejöttem. — Tehát győzni kell erő­vel, türelemmel a betanulás és gyakorlás munkáját, és nagyon szeretni az éneklést, hogy aztán a műsorokat a közönség élvezhesse . .. — Igen. és ez a színpadon dől el — felel a karnagy —, és ez már egy más világ. A színpad és a próbaterem lég­köre jellegénél fogva egé­szen más. A színpadon nagy, olykor óriási a feszültség, és létezik lámpaláz is. — Én csak tudom — nevet föl Petényi Borbála —. mert hiába van rutinom. mégis mndig drukkolok. Tálán a felelősségtől, talán azért, mert annyi minden történ­het, hiszen az együttes ének­lés sikere oly sok mindenből tevődik össze. Az egyik, és nem akár­milyen tényező maga a kö­zönség. s példákat említe­nek. Néhány héttel ezelőtt három nap alatt 7 fellépé­sük volt a megyében, az If­jú Zenebarátok hangver­senysorozatán. s a közönség, a diákok reagálása bizony eltérő volt. Az első tíz perc­ben. mint szokott lenni, ki­derült: abban az iskolában, amelynek a tanulói a néző­téren ültek, van-e gazdája a zenei nevelésnek. Körösla- dányban például olyan kö­zönség, olyan érdeklődő gye­rekek és névelők hallgatták végig őket, hogy öröm és boldogság volt énekelni. — Nincs megkapóbb a közvetlen kapcsolatnál — szól végül Hajtman Ildikó, a 9-es. iskola pályakezdő taní­tónője —, ezért felejthetet­len az őszi Arad megyei fel­lépés is. Mindnyájunknak, de nekem különösen, mert bár gyermekkoromtól egyfolytá­ban karénekes vagyok, eb­ben a kórusban még csak néhány hónapja. Az aradi hangversenyünk is nagyon jól sikerült, de a kisperegi, az egyedülálló. A Battonyá- hoz közeli falu apraja-nagy- ja ott volt. és csodálatos hangulatban énekeltük előbb a népdalfeldolgozásokat, majd a népdalokat, amiket aztán velünk együtt énekelt a közönség is. Szívvel, lélek­kel és ez volt a legnagyobb elismerés. Vass Márta Fellépés Vácott KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak, (ism.) 8.56: Nótacsokor. 9.49: Gyermekkönyvhét. 10.05: Mesterségünk címere. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Klasszikus muzsika. 12.45: Nagyfáról jöttem (riport). 13.05: Operaslágerek, (ism.) 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Népzenei műsor. 15.28: MR 10—14. (ism.) 16.05: Sanzonfelvételekből. 16.19: Zenekari muzsika. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: A megújuló múlt. 17.30: Vonósnégyesek. 19.15: Jégkorongforduló. 19.20: Műveltségi játék. 20.40: Néptáncmuzsika. 21.01: Örökzöld dallamok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.45: Abrahám Ambrus pro­fesszorral beszélget Tár­nái Mária. 23.00: Operarészletek. 22.30: John Gibbs zenekara filmzenéket játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A váci Vox Humana éne­kel. 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt II. 35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Népzene. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus, (ism.) 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.15: Slágermúzeum. 15.34: Fúvószenekari hangver­seny. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Könnyűzene Varsóból. 19.15: Zenei Tükör. 19.45: Stevie Nicks felvételeiből, (ism.) 20.45: Operettekből. 21.39: NemzedÉKEK. 22.29: Nosztalgiahullám: Jack Scott. 23.20: Finn énekesek és együtte­sek műsorából. III. MŰSOR 9.00: Fellegi Adám zongorázik. 9.51: Berlioz: Fantasztikus szimfónia. 10.40: Pleszkán Frigyes zongorá­zik. 11.05: Bioritmus. 11.25: Operákból. 12.00: Zenekari muzsika. 13.07: Schubert: F-dúr oktett. 14.00: Magyar irodalmi arckép- csarnok. 14.20: Zenekari muzsika. 15.15: Panula: A folyó mentén (opera). 13.53: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Zenés játékokból. 18.15: Bach-művek. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Az MRT szimfonikus ze­nekarának hangversenye. Közben; 20.35: Indonéz költők verseiből. 20.55: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.50: Operettkettősök. 22.30: Rádiószínház: Alomtalan éjszaka (rádiójáték). 23.09: Mozart: D-dúr vonósné­gyes. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Michel Sardou felvételei­ből. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.20: A jászkarajenői asszony­kórus énekel, a szarvasi citerazenekar játszik. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Tamási László 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) Iskolatévé: 8.10: Orosz nyelv. 8.50: Mechanika. 9.00: Angol nyelv. 9.15: Magyar irodalom. 9.35: Korok művészete. 10.05: Delta, (ism.) 10.30: Éjszakai ügyelet (francia film), VI/2. (Ism.) Iskolatévé: 15.00: Magyar irodalom. 15.50: Osztályfőnöki óra. 16.00: Film- és tévéesztétikai műsor. 16.40: Madárnyomok a vizes ho­mokon. (csehszl. rövid­film.) (ism.) 17.00: Kuckó, (ism.) 17.30: Utazz velünk! 18.20: Telesport. 19.05: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. , 20.00: Harmincöt perc Psota Irénnel. 20.35: A nevem: Gusa Pál. 20.40: László Bencsik Sándor: A piac (tévéfilm). 22.15: Tévéegyetem, XVI/10. 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Wilson jutalma (am. film). 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A vidéki iparosítás törté­netéből. BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő, 20.30: Nemzetközi tv-hlrek. 21.00: A valóság képei. 21.35: Kedvelt előadóművészek. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű. tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Villámcsapás — tévésoro­zat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési sorozat. 18.45: Szerdal körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Színes fény. SZÍNHÁZ 1983. december 7-én, szerdán 12 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Kereskedelmi és Vendéglátóipari Iskola ea. 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Katona_-bérlet 1983. december 8-án, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: SZELKÖTO KALAMONA Némecsek-bérlet 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Bérletszünet MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: VI- zipók — Csodapók, 8-kor: Film­klub. Békéscsabai Szabadság, de. 10, du. 4 és 6-kor: Röpke éjszaka, 8-kor: Szervezet. Bé­késcsabai Terv, fél 6-kor: Vár­kastély a Kárpátokban, fél 8-kor: Visszaesők. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Erdő szépe, fél 8-kor: Elcserélt szerelem. Gyulai Pető­fi, 3-kor: Kriszta születésnapja, 5-kor: Flór asszony és két fér­je, 7-kor: Filmklub. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Kétéltű em­ber, fél 6-kor: Ben Hur I—II. Szarvasi Táncsics: A banda fogságában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom