Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM Kádár János fogadta a nemzetiségi szövetségek főtitkárait Képünkön (balról jobbra): Mandity Marin, Márk György, Hambuch Géza, Jakab Róbertné, Kádár János és Aczél György (Telefotó) Jovo évi egészségügyi beruházások Január közepéig látható az a kiállítás a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban, amelyen három helyi amatőr kép­zőművész munkáival találkozhat a közönség. Jász Jolán toll- rajzai, Bujdosó Imre linómetszetei és Szűcs József karikatú­rái közül az utóbbinak egy szellemes rajzát mutatjuk be ízelítőül Fotó: Béla Ottó Medgyesegyházán tartotta ülését a MÉSZÖV elnöksége Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára fogadta Hambuch Gézát, a magyarországi né­metek, Jakab Róbertnét, a magyarországi szlovákok, Mandity Marint, a magyar- országi délszlávok és Márk Györgyöt, a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének főtitkárait. A ba­ráti találkozón részt vett Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Tétényi Pál, a KB tudo­mányos, közoktatási és kul­turális osztályának vezetője. A főtitkárok tájékoztatást adtak a nemzetiségi szövet­ségek legutóbbi kongresszu­sainak tapasztalatairól. Meg- állapítotátk, hogy a nemzeti­ségek a Magyar Népköztár­saságot hazájuknak tekintik, ahol — számarányuktól füg­getlenül — egyenjogú ál­lampolgárként élhetnek, dol­gozhatnak. Az MSZMP kö­Elsősorban a gépipari vál­lalatok helyzete nehéz, mivel tőkés rendelésállományuk szintje lényegesen alacso­nyabb, mint tavaly ilyenkor volt. A Technoimpex Külke­reskedelmi Vállalat éppen ezért jelentős erőfeszítéseket tesz a tőkés piacok bővíté­sére, házi bemutatókat szer­vez, amelyek értékes szerző­déskötésekkel járhatnak. Nyugat-európai és japán partnerekkel már kialakított szerszámgépipari kooperá­ciói keretében folytatják gép­exportjukat, s több évre szóló szerződés alapján újabb oktatási intézményeket sze­relnek fel magyar gépekkel Algériában és Nigériában. A Technoimpex 1984-ben 10 százalékos forgalomnöveke­déssel számol, amiben szere­pet játszik a szocialista ki­vitel további bővítése is. Egyik legnagyobb partnerük a Szovjetunió, ahol a közel­múltban adták át az első öt­ven NC-esztergát. 1984-re újabb százat rendeltek belő­le. ­A győri Rába Magyar Va­vetkezetes, lenini elvekre épülő nemzetiségi politiká­jának erdményeként a nem­zetiségek sajátosságaik fel­adása nélkül — egyéni és kollektív jogaik érvényesíté­sével — kiveszik részüket a közös szocialista célokért fo­lyó építőmunkából. A szö­vetségek, megyei és országos szervekkel, szervezetekkel együttműködve segítik a nemzetiségi lakosság aktí­vabb részvételét a közélet­ben, és ezzel is hozzájárul­nak társadalmunk egységé­hez. Kádár János elismeréssel szólt a nemzetiségi szövetsé­geknek a közelmúltban meg­tartott jó légkörű kongresz- szusairól, megköszönte a Központi Bizottságnak kül­dött üdvözleteket, és viszo­nozta a szövetségek vezető testületéi, a nemzetiségi dol­gozók jókívánságait. gon- és Gépgyár az idei esz­tendőben mintegy 84 millió dollár, illetve 350 millió ru­bel értékű terméket exportál. 1984-ben is ezt a szintet akarják tartani, illetve lehe­tőség szerint túlteljesíteni. A korábban kötött hosszú tá­vú szerződések alapján a Rába 1984-ben is több ame­rikai világcégnek szállít te­hergépkocsikba és különböző erőgépekbe építhető futómű­veket. Emellett a tervek sze­rint kisállattartó berende­zéseket exportálnak a Közel- Keletre és Észak-Afrikába, s a Rába mosonmagyaróvári üzemében készült berende­zésekkel több országban ál­lattenyésztő farmokat sze­relnek fel. 1984-ben már az új típusú motorokat építik be a Rába-kamionokba, és az Ikarus-autóbuszok egy ré­szébe. Ezek a járművek na­gyobb teljesítményt és ké­nyelmesebb utazást biztosí­tanak. A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek 1984-ben szin­tén az idei esztendőéhez ha­sonló exporttal számol. A Az új egészségügyi létesít­mények építésére és felsze­relésére mintegy 4,8 milliárd forint jut 1984-ben. Ebből az összegből mintegy 3,8 milli­árd forintot a tanácsi, egy- milliárd forintot a központi beruházásokra fordítanak. Az egészségügyi tárca első­sorban a megkezdett beru­házások folytatásáról kíván gondoskodni. A terv szerint 1984 első felében befejezik az Orszá­gos Traumatológiai Intézet rekonstrukcióját és az Orszá­gos Onkológiai Intézet sebé­szeti új műtőjének építését. A mentőhálózat területi bá­zisainak folyamatos kiépíté­se során átadják rendelteté­sének a szolnoki és a bajai új, korszerű mentőállomást. Folytatják az Országos Hae- matológiai és Vértranszfúzi­ós Intézet komplex fejleszté­sét, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ér- és szívsebészeti klinikája műtőblokkjának rekonstruk­cióját. Tovább fejlesztik a perinatális intenzív közpon­tokat, a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni küz­delem egészségügyi intézmé­nyeit, a művesehálózatot, azon belül a gyermekműve- se-állomásokat. Az előirány­zott pénz egyharmadát az intézetek gép- és műszer­parkjának felújítására, gya­rapítására fordítják. Szüksé­ges — egyebek közt — men­tőjármüvek, és az Országos Kardiológiai Intézet haemo- dinamikai laboratóriumi mű­szereinek cseréje. A tanácsi egészségügyi fej­lesztés során folytatják a tervek szerint a tőkés orszá­gokba 180—190 ezer tonna, a szocialista országokba mintegy 120 ezer tonna ko­hászati terméket szállít a vállalat. A szocialista part­nerekkel a jövő évi szállítási szerződéseket nagyrészt már megkötötték. A tőkés piaco­kon 1984-ben hengereltáruk, ötvözött és ötvözetlen acélok eladása mellett elsősorban az ötvözött termékek értékesí­tését akarják növelni, ame­lyek jobb áron eladhatók. Ehhez megvannak a terme­lési feltételek a diósgyőri új kombinált acélműben, ahol ötvözött és különleges minő­ségű termékeket is gyárta­nak. Kedvező előjelekkel vár­ják a jövő esztendőt a vegy­ipari, illetve a gyógyszer- ipari vállalatok. A Chemo- limpex Külkereskedelmi Vállalat 1984-es kötésállo­mánya eléri az éves konver­tibilis export 16 százalékát, ami nagyobb a szokásosnál. Az eddigi szerződések sze­rint mintegy 8 millió dollár értékben exportálnak poli­propilént, 2,5 millió dollárért pvc-port és 1,3 millió dollár értékben különböző aromás alapanyagokat. A legjelentő­sebb megrendeléseket nitro­génműtrágya szállítására kaptak, az eddigi megálla­podások alapján 1984-ben mintegy 350 ezer tonnát ex­portálnak. Annak ellenére, hogy a gyógyszerpiacon a várt fellendülés elmaradt, és az árak az utóbbi három év folyamán folyamatosan csök­kentek, a Medimpex Gyógy­győri kórház rekonstrukció­ját, a tatabányai kórházat 252 ágyas új pavilonnal bő­vítik. Az egri megyei kór­ház rekonstrukciója révén gyarapszik az ágyak száma. Tovább építik a Pest megyei Semmelweis Kórház 120 ágyas új részlegét, Kisvár­dán pedig a 200 ágyas kró­nikus osztályt. Folytatják a székesfehérvári, a debreceni, a kaposvári és a szombathe­lyi megyei kórház rekonst­rukcióját, valamint a zala­egerszegi kórház diagnoszti­kai tömbjének építését. Ez utóbbi beruházások részben 1985-ben, részben a rá kö­vetkező évben fejeződnek be. A fővárosban folytatják a Margit és László Kórház rekonstrukcióját, előrelátha­tóan átadják a gyógyászat­nak a csepeli kórház 126 ágyas szülészeti pavilonját. Az egészségügyi hálózat- fejlesztések eredményeként a következő évben a gyógyin­tézetekben az ágyak száma csaknem 1600-zal gyarap­szik, így várhatóan megha­ladja a 100 ezret. A központi és a tanácsi intézmények fenntartására, valamint az egészségügyi és szociális ellátásra 29,2 milli­árd forintot irányoztak elő a költségvetésben, ez az ösz- szeg meghaladja az 1983. évi kiadásokat. Az egészségügyi tárca az anyagi lehetőségek­hez képest jelentős erőfeszí­téseket tesz az egészségügyi ellátás színvonalának meg­tartására, ugyanakkor foko­zottabb takarékoskodásra ösztönzi az egészségügyi in­tézményeket. szer-külkereskedelmi Válla­lat jövő évi rendelésállomá­nya eléri a 10—11 millió dol­láros, az egy évvel ezelőtti­nél valamivel magasabb szintet. Mivel egyes fejlődő országokbeli nagy felvevő­piacaikon a vásárlók fizető- képessége megromlott, 1984- ben elsősorban a fejlett or­szágokban tervezik bővíteni kivitelüket. Az alacsony árak miatt a külkereskedők azzal próbálkoznak, hogy ahol le­hetséges, a kereskedőházak kikapcsolásával közvetlenül a felhasználóknak adják el termékeiket, és növeljék de­vizabevételüket. Az import­vásárlások előkészítése során pedig versenytárgyalásokat szerveznek, hogy minél ol­csóbban jussanak a külföl­di gyógyszeripari alapanya­gokhoz. A Kaposvári Ruhagyárból a napokban indult el tenge­rentúli útjára az idei utolsó exportszállítmány, kétezer férfiöltöny az Egyesült Álla­mokba. A gyár termékeinek 35 százalékát külföldön érté­kesíti, a vállalat idei tőkés exportja 50 százalékkal ha­ladta meg a múlt évit, s a tervek szerint 1984-ben to­vábbi 10 százalékkal növelik tőkés eladásaikat. Eddig már mintegy 50 millió forint értékű szerződést kötöttek kuvaiti, szaúd-arábiai part­nerekkel. Előreláthatólag nagyobb megrendelésekre januárban amerikai, febru­árban angliai, NSZK-beli, svájci vásárlókkal írnak alá megállapodást. A szocialista országokba jövőre mintegy 60 millió forint értékű ter­méket exportálnak, s ebből a legtöbbet szovjetunióbeli megrendelők szállítják. Tegnap, december 28-án Medgyesegyházán tartotta idei utolsó ülését a MÉ­SZÖV elnöksége. A testület ülésén részt vett és felszó­lalt Mézes Jánosné, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa és Krizsán Miklós, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának a vezetője. Először az ÁFÉSZ-ek, a takarék- és a lakásszövetke­zetek együttműködéséről, kapcsolataik továbbfejleszté­séről szóló előterjesztést vi­tatta meg az elnökség. Kü­lönösen az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek egy ré­szénél konkrét megállapo­dások jelzik az összefogást, a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok elmélyítését. Ta­nai Ferenc MESZÖV-elnök hangsúlyozta, hogy az egüttműködésben a megyei szövetségre is jelentős fel­adat hárul. Ugyanakkor szó­vá tette: az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek a la­kásszövetkezetekkel is keres­sék a kapcsolatot. Ezután a keretgazdálkodá­sú termékek forgalmi rész­arányáról készült írásos tá­Az óvodáskorúaknak je­lenleg már 87 százalékát fo­gadják be a gyermekintéz­mények, több mint 455 ezer kisgyermekről gondoskod­nak. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben feszített óvodaépítési prog­ramot hajtottak végre a ta­nácsok, s az állami ráfordí­tások mellett sok milliós ér­tékű társadalmi összefogás­sá) gyarapították az intéz­mények számát. Tíz óvodai helyből átlagosan 2-3-at helyi összefogással teremtet­tek meg. E törekvések ered­ményeként a gyermekek le­hető legnagyobb részének elhelyezését megoldották — igaz, nem könnyen. Az el­múlt években egyes intéz­ményekben ugyanis nem volt ritka a 180 százalékos ki­használtság. Az idén mintegy 4 és fél ezer óvodai hely létesült, csak fele annyi, mint a ko­rábbi években, hiszen me­gyénként és településenként, sőt városrészenként más­más ütemben csökkent az óvodáskorúak száma. Ez az eltérés okozza azt is, hogy az óvodák felében még min­jékoztatót vitatták meg. Nem közömbös: milyen lesz 1984- ben a hús és húskészítmé­nyek ellátása, eljut-e az áru időben a megye legkisebb településeire is. Ugyanis az áruk kiszállítása ma még rendszertelen. Viszont a szövetkezeteknek is a jobb kapcsolatok kiépítésére kell törekedni a szállító vállala­tokkal. Ezért 1984 januárjá­ban a Gyulai Húskombinát­tal és a ZÖLDÉRT-vállalat- tal áruterítési egyeztető tár­gyalást tart a megyei szö­vetség. Következő napirendként a SZŐ VOSZ Kupa 1983. évi sportversenyének eredmé­nyeiről tárgyaltak. A MÉ­SZÖV elnöke átadta Török Sándornak, a Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ elnökének azt a vándorserleget, és a vele járó 12 ezer forintot, amely az első helyezett me­gyei szövetkezetei megilleti. Második helyezett a békés­csabai, harmadik helyezett pedig az orosházi ÁFÉSZ lett Balkus Imre dig nagyobb a létszám a megengedettnél. A 16 ezer 323 óvodai csoport közül nem kevés a 40-néi maga­sabb létszámú, ezért a Mű­velődési Minisztérium véle­ménye szerint differenciált óvodafejlesztésre van szük­ség: Az általános iskolába lépő elsősök túlnyomó többségét az óvodákban készítik 'fel, teszik alkalmassá az iskolás életmódra, a követelmények teljesítésére. A magyar óvo­dai nevelési program a szak­emberek szerint erre kiváló­an alkalmas, bevált, nemzet­közileg elismerést szerzett. Ez akkor is igaz, ha az utób­bi időben több intézménynél nem éppen kívánatos, isko­lát utánzó törekvések is je­lentkeztek. A program to­vábbfejlesztésén már dolgoz­nak az Országos Pedagógiai Intézet szakemberei, de meg kívánják őrizni annak alap­vető pedagógiai értékeit, mindenekelőtt azt az elvet, hogy a 3—6 éves gyermek egész személyiségét kell har­monikusan fejleszteni a sa­játos óvodai életforma ke­retein bőül. Külföldi megrendelések 1984-re Jövőre a tervek szerint a népgazdaság 4 százalékkal bővíti konvertibilis, és 7—8 százalékkal rubelelszámo­lású kivitelét, miközben az import előreláthatólag szin­ten marad. Ez a feltétele annak, hogy a szocialista kül­kereskedelemben 1983-ban keletkezett passzívum csök­kenjen, s a fizetési mérleget tovább javítva a konver­tibilis elszámolású külkereskedelmi mérleg aktívuma lé­nyegesen növekedjék. A külkereskedelmi és termelő vállalatok jövő évi rendelésállományát vizsgálva nem ígérkezik könnyűnek a terv teljesítése. Óvodai helyzetkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom