Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

1983. december 10., szombat Három a tizenhét közül (fcntről): Pablo Neruda Színpad elő­adásában Rozsgyesztvenszkij Rekviemje — JASZI „Felső- Ausztriája” — ÉGISZ Színpad Kassák Lajos verseiből állítot­ta össze Emléktábla című oratóriumát Amatőr színjátszók Túl a kátyúkon?! A cím egyszerre kérdés és felkiáltás is. Az elsőt az ag­gódás, a másodikat az él­mény szülte. S talán azok­ban is hasonló érzéseket éb­resztett, akik részesei voltak az elmúlt hétvégén Mezőbe- rényben, a művelődési köz­pontban megrendezett me­gyei amatőr színjátszó fesz­tiválnak. Szép, értelmesen értékes, de tanulságos is volt ez a két, hallatlanul zsúfolt prog­ramú nap. Ami köszönhető volt a technikai szempontok­ból mindennel felszerelt mű­velődési központ példamu­tató szervezésének, és rész­ben adódott a műfaj sajátos­ságaiból is, no, meg egy ré­gen várt. áhított élménynek is. Most maradjunk ez utób­binál. Itt volt mindenki — mint mondani szokás —, aki „él és mozog”. Kisgyerekek, ka­maszok, diákok, dolgozók színpadai. Irodalmi színpad­műfaj és a színjátszó kate­gória megyénkben csoport­jai. Kezdők, haladók és már- már ..professzionisták”. Isko­lai és művelődési intézmé­nyek támogatását élvezők. A szinte semennyit, a már va­lamennyit, a majdnem elég pénzt. Az olyan csoportok, akik minduntalan tagot ke­resnek. és az olyanok, akik megengedhetik maguknak, hogy amolyan felvételit tart­sanak. Az^ országosan elis­mert rendező által vezetet­tek, a működési enge­dély nélküli rendezők együt­tesei. Akik oratórikus mű­veket dolgoztak fel, s akik „igazi” színpadi művel, darabbal jöttek. De lehetne sorolni. S minden'szempont fontos itt, hiszen az amatőr színjátszás gyűjtőnévvel il­letett közművelődési (művé­szeti?) forma jelenét, gond­ját és kicsit jövőjét jelzik, önmagában a felsorolásban is. A krónikás, e sorok írója, bevallja gyengeségét: képte­len volt arra, hogy minden előadást megnézzen. De mentsége van: nincs egye­dül. S ebből máris követke­zik egy újabb gond. Hiszen az amatőr színjátszás veleje éppen közösségteremtő ere­jében van. Összejön néhány fiatal, aztán elkezdenek az irodalommal, azon belül is a színpadi műfajokkal foglal­kozni. Jól érzik magukat. Néhány hónap, év után úgy érzik, hogy a közösen elő­varázsolt kincset meg kell osztani másokkal is. A kö­zönséggel. S a szerzett si­kerélmény az újabb kincsek megteremtéséhez lesz tőke. alap. A sikerélményt azon­ban valahol meg kell sze­rezni! Vagyis: minél több fellépési lehetőség lenne jó. Van olyan megyénkbeli cso­port, amely nem tud eleget tenni a kívánságoknak. S van olyan ist amely ..» Pedig olyat nyújtanának, ami él­mény. Érték, jó, nagyszerű. De valami megmozdult. A mostani fesztivál egyik szer­vezője lett (ők kérték !h a Társadalmi Ünnepeket és Szertartásokat Szervező Iro­da (TÜSZSZI). Képviselőjük szerint megtalálják a mód­ját annak, hogyan segíthet­nének ezen. De itt kell meg­jegyezni azt is, hogy a leg­illetékesebb, a KISZ most valahogy nem találta érde­mesnek arra ezt a rendez­vényt, hogy képviseltesse magát. A közművelődés szakmai dolgaiért felelős Megyei Mű­velődési Központ statisztikái szerint az elmúlt négy év alatt öttel nőtt a színpadok száma. Fogalmazzunk úgy: a valóban működőké. Persze, e szám nem sokat mutat. In­kább az, amit a mostani zsű­ri — köztük megyénk amatőr színjátszóinak két régi ba­rátja: Kovács Miklósné ASZIOT- (Aamatőr Színját­szók Országos Tanácsa)-tag Szegedről és a szintén ASZL OT-tag Bácskai Mihály ama­tőr rendező Szentesről — mondott el: a felmérések szerint hazánkban félezer a színpadok tagjainak száma. Megyénkben a felmérések szerint most ötszázhatvan... S ez utóbbi látszik megala­pozottnak ! Persze, a mostani 34 szín­pad lehetne csak papíron lé­tező. Elsősorban az iskolák azok (19 ilyen csoport van). amelyek felfedezték az ama­tőr színjátszásban rejlő meg­annyi, a pedagógia szem­pontjait is segítő erőt. Ügy tűnik hát, lesz utánpótlás. Ami szintén meglepetés volt: a mezöberényi fesztivá­lon értékes irodalmi anyag­ra épült, átgondolt (ha nem is hibáktól mentes) rendezé­sű, a közepes színvonalnál mindenhol jobb előadású mű­sorokat láthattunk és hall­hattunk. A fenttartók nem mindig céltudatos és hasznos követelése miatt talán a kí­vántnál több volt a kimon­dottan ünnepi műsor. A szó­rakoztatás, a drámai isme­retterjesztés serpenyőjébe most kevesebb, de értéke­sebb rész került. Kettőt — önhatalmúlag kiemelve — hadd említsek: a békéscsa­bai Harold Lloyd Színpad Életképek című tízstációs burleszkes összeállítása —, melynek megoldásai a néma­filmek stílusát idézte Putno- ki Gyula rendezésében — megyénkben legalábbis is­kolát teremtő újdonságnak hat. És egy másikat is, amelyről lapunkban is több­ször már szó esett: az ugyan­csak csabai JASZI Kroetz: Felső-Ausztria című színmű­vét játszotta el ismét (most nyolcadszor): fnind jobban árnyalva, finomítva, gazda­gítva a korábbi előadásokat. Ügy tűnik, a sok évi, sok­szor már a népművelők ál­tal is feleslegesnek vélt szer­vezés, győzködés és támoga­tás lassan megérleli a gyü­mölcsét. Thália amatőr pap­jainak és papnőinek echós szekere — itt Békés megyé­ben mindenképpen — kezdi kikerülni a kátyúkat. Ezt is elemezte a mezöberényi ta­lálkozó alkalmából megtar­tott megyei amatőr színját­szó szakbizottsági ülés, amely egyben tisztújító is volt. Mint ismeretes, a ha­zai amatőr művészeti moz­galmak 1984-ben tartják ta­nácskozásaikat, köztük az ASZIOT. Megyénk amatőr színjátszói most megválasz­tották a küldötteket is, s megbízták a megyei szakbi­zottságot. hogy dolgozza ki ajánlásait az országos kon­ferenciára. Nemesi László Ez alkalommal osztották ki az ünnepi műsorok szerkesztésére korábban kiírt megyei pályázat díjait is .A forgatókönyvek ka­tegóriájában a zsűri nem ítélte oda az első dijat. Második lett a Szarvasi Óvónőképző Intézet színpada és a szeghalmi gim­názium Kőszita együttese. Har­madik helyezést ért el a körös- tarcsai gyerekek Körös Színpa­da és a mezöberényi Lenin raj. A forgatókönyvírás első és má­sodik díját nyerte a szarvasi óvónőképző színpadának veze­tője, Maginyeczné Bárdos Zsu­zsa. Harmadik lett a békéscsa­bai ölyüs Imréné. A fesztivál zsűrije országos minősítéseket is átadott. A Kő- szita együttes és a JASZI ezüst fokozatot ért el, bronz minősí­tést kapott a Harold Lloyd Színpad, az újkígyósi szakmun­kástanulók Pablo Neruda Szín­pada és a szarvasi óvónőképző­sök, valamint a Békéscsabai Konzervgyár ÉGISZ Színpada. Mint ismeretes, csak az adott előadások, műsorok minősülnek. Országos ifjúsági képzöművésztábor Mártilyon A KISZ Csongrád megyei bi­zottsága 1984. július 28. és au­gusztus 11. között, immár 19. alkalommal rendezi meg az or­szágos ifjúsági képzőművészeti tábort Mártélyon. Azon fiatal alkotók számára, akik e tábo­rozáson részt szeretnének ven­ni, képző- és iparművészeti pá­lyázatot hirdet a KISZ Csong­rád megyei bizottsága. Műfaji és technikai kötöttség nélkül le­het pályázni képző- és iparmű­vészeti alkotásokkal, s a leg­jobb alkotásokat beküldő pályá­zók meghívást kapnak a XIX. országos ifjúsági képzőművész táborba, továbbá az alkotók kö­zött 5 ezer forint munkajutal­mat osztanak ki. A pályázatot 1984. január 10-ig lehet elkülde­ni a következő címre: Novem­ber 7. Művelődési Ház, 6726 Sze­ged, Odesszai körút 42. Az alko­tásokat kiállításra kész állapot­ban kell beküldeni. A kiállítás megnyitója 1984. január 29-én lesz. E „Téli tárlat” legjobbjai kapnak tehát meghívást majd a nyári táborba. E tárlaton egyéb­ként a szokásokhoz híven az 1983-ban megrendezett tábor résztvevői is bemutatkozhatnak új alkotásaikkal. MOZI flz új ösztöndíjrendszer egyéves mérlege Néhány apróbb módosítás, szükségességétől eltekintve alapjában véve bevált az új ösztöndíjrendszer a felsőok­tatásban — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. Az 1982—83-as tanévtől éven­ként 150 millió forinttal, vagyis a/, előző -évekhez ké­pest mintegy 30 százalékkal emelték a felsőoktatási in­tézmények ösztöndíjalapját. Az egyéves tapasztalatokat összegezve az illetékesek el­mondották: a megemelt ösz- szeg új elosztási rendszerét széles körűen a tavalyi tan­évben vezették be. A felső­oktatási intézményekben jól éltek az új rendelet adta le­hetőségekkel : „saját képük­re” formálták ösztöndíj- szabályzatukat, sőt karon­ként, évfolyamonként is dif­ferenciáltak. A juttatásoknál mindenütt alapvető célnak tartották, hogy azok jobb ta­nulmányi teljesítményekre ösztönözzenek, és hatékonyan támogassák a szociális kö­rülményeik miatt rászoruló, arra érdemes hallgatók ta­nulását. Az elosztási elvek meghatározásánál arra is tö­rekedtek, hogy csökkentsék a korábbi gyakorlat kialakítot­ta aránytalanságokat; az ösz­töndíj az eddiginél jobban ismerje el a kiemelkedő A Magyar Televízió is mű­sorra tűzte az angol—ma­gyar koprodukcióban készült filmsorozatot Richard Wag­nerről. December 20-án kez­dődik és február végéig tart a 10 részes szuperprodukció sugárzása , amely a zene­költő halálának 100. évfor­dulója alkalmából idézi élet­útját. A külföldi sajtó maratho- ni filmnek nevezte el, pre­mierjét tavasszal tartották Londonban. A mintegy 2000 embert befogadó moziban, telt ház előtt, délelőtt 10 órától este 11-ig vetítették, és a közönség mindvégig ki­tartott. A belépőjegyek szo­katlanul magas (20—50 font közötti) árát, a forgatási költségék rendkívüli növe­kedésével indokolták, amely végül is 28 millió márkára rúgott. Azóta több európai városban mutatták be mozi­filmváltozatát, köztük Ve­lencében, Wagner halálának színhelyén, és az ünnepi já­tékok alatt Bayreuthban is. A tengerentúlon az ameri­kai tv kezdte meg először a sugárzását, majd követte az NDK Televízió, ahol heten­ként két folytatásban lát­hatja a közönség. A Pannónia Filmstúdió­ban Mohácsi Emij rendező irányításával több hónapig dolgoztak a Wagner-filmso- rozat magyar nyelvű televí­ziós változatán. — Szerencsésnek és bol­dognak éreztem magam, amikor megkaptam ezt a fel­adatot. A stábbal együtt tudtuk, hogy bravúros szak­mai anyagot vehetünk kéz­be, ismertük az alkotókat, hiszen együtt dolgoztunk a film technikai munkálatain. Meglepetést okoztak a látvá­nyos, freskóhatású képkom­pozíciók a feszített, izgalmas rendezés, és lenyűgöző Wag­ner zenéje. — A szinkronmunka alfá­ja és ómegája a jó szöveg. Charles Wood angol forga­tókönyvíró munkája alapján Szőnyi Klára írta a magyar változat szövegét, a jól mondható, plasztikus, filozo­fikus gondolatokkal fűszere­zett dialógusokat. A Wag­nert alakító Richard Burton magyar hangja Szabó Gyu­la lesz. Ez a szerep úgy szellemileg, mint fizikailag is teljes művészt kíván. To­ny Palmer, az angol rende­ző, amikor meghallgatta a magyar nyelvű változatot, elismeréssel szólt a szinkro­nizálásról, mert számos je­lenetben jobban érvényesül a pergő diagógus. mint az ere­munkát; a szociális támoga­tás pedig váljék igazságo­sabbá. Az egyetemeken, főiskolá­kon gyakorlattá vált, hogy az eddigieknél határozottab­ban elkülönítik a tanulmá­nyi ösztönzést a fiatalok szo­ciális támogatásától. Ez utób­bi célja a tanulás alapvető feltételeinek megteremtése az arra érdemes és családi hely­zetük alapján rászoruló hallgatóknak. A kérelmek elbírálásakor, az összegek megállapításakor nem csak azt vették figyelembe, hogy a hallgató az intézmény székhelyén, vagy attól távol lakik-e, s mennyi a család egy főre jutó havi jövedel­me. A diákság régi kívánsá­ga szerint ma már vizsgál­ják azokat a — jövedelem- igazolásban nem tükröződő — vagyoni és egyéb körül­ményeket is, amelyek a ta­nuló, illetve családja élet- színvonalát ténylegesen be­folyásolják. Az állami tá­mogatás különböző formái­val kapcsolatos kérdések el­bírálásában a felsőfokú ok­tatási intézmények diákjóléti bizottságai és a KlSZ-szer- vezet képviselői szorosabban együttműködve juttatják ér­vényre a hallgatói közössé­gek véleményét, javaslatait. deti nyelven. Szabó Gyula mellett a főszereplők ma­gyar hangjai: Földessy Mar­git, Szakács Eszter, Andai Györgyi, Fülöp Zsigmond, Tyll Attila, Képessy József és Benkő Gyula. A nemzetközi filmvilág­ban kétkedéssel vegyes ér­deklődés kísérte és fogadta Tony Palmer rendkívüli vál­lalkozását, a Wagner-filmet. A rendező kijelentette, hogy Wagnert személyének és mű­vészetének jobb megértése érdekében a maga ellent­mondásosságával kívánja megidézni. Rendezői kon­cepciójában Wagner alkotót módszerének elemeit fedez­hetjük fel. A film zenei anyagát Wagner műveiből válogatták. A filmsorozatban jelképek, víziók emlékeztet­nek az összefüggésekre. Se­gítségül hívja a természet elemeit, szépségeit, a tűz, a víz. a köd, az évszakok han­gulatai fontos szerepet kap­nak. A képzőművészet cso­dálatos alkotásai szolgálnak háttérként a képsorokhoz. A rendező Richard Wag­ner megjelenítéséhez Ri­chard Burtont választotta, aki teljesen azonosult a mű­vészi nagyságáról, szertelen természetéről híres zsenivel. Külsőleg, belsőleg egyaránt átalakult. A Nordbayeri­scher Kurier azt írta róla, hogy a premieren a leged­zettebb filmesek is meg­könnyezték Burton torokszo­rító jeleneteit. Mind a kriti­ka, mind a közönség dicsér­te a II. Lajos bajor királyt alakító Gálffy Lászlót. Vittorio Storaro Oscar-dí- jas operatőr káprázatos ké­peket varázsol a vászonra, mestere a természetes és mesterséges fényhatásoknak. Színorgiát alkot, a pasztell- től lángoló vörösig — le­nyűgöző hatással. A filmsorozat az egész vi­lág elé tárja kontinensünket. 5000 szereplő fél Európán át 200 helyszínre vezeti a kö­zönséget. A mű az írországi partokon tomboló tengeri vihart is megörökítette. E zord légkört enyhíti Wind­sor, Párizs, Zürich, Luzern, Iribschen, Velence, Firenze, Ravello, Siena, München, Bayreuth, Bécs pompás lát­ványa. A palotákban, mú­zeumokban, királyi várak­ban, és hazánk számos vá­rosában forgatott képsoro­kon át kísérhetők végig a XIX. század legvitatottabb művészének, Richard Wag- nernak emberi és alkotói küzdelmei, sikerei. Erdősi Mária Szelíd lázadás A magyar filmművészet­ben — csakúgy, mint a kul­turális élet más területein — manapság egyre gyakrabban felbukkan a nemzeti identi­tás kérdése. Nem valamiféle új jelenség ez, hiszen egy népet mindig is érdekelt, honnan jött, hol tart, merre halad. Nem is lehet ez más­ként, hiszen ahogyan tágul körülöttünk a horizont, egy­re inkább muszáj ragaszkod­nunk a hozzánk legközelebb eső, vagy bennünk gyökerező dolgokhoz. Másképp hogyan is tudnánk megkapaszkodni, hogyan volnánk képesek vi­szonylag biztos talajról szemlélni a folyton-folyvást alakuló világot? Gyöngyössy Imre és Ka- bay Barna a filmvilág olyan alkotópárosa, amely épp a hovatartozás kérdését állít­ja filmjei gyújtópontjába. Gondoljunk csak a Két el­határozás parasztasszonyára. Verus nénire, aki akár szim­bóluma is lehetne a magyar parasztság életformájának, gondolkodásmódjának. Bár új filmjük, a Jób lázadása egy falusi zsidó család sor­sán keresztül villantja fel a történelmet, a cselekményt át- meg átszövik a paraszti élet elemei. A család feje egyszerű pásztorember. Élet- felfogása megegyezik azoké- . val. akiket — ugyanúgy, mint őt — közvetlenül a föld táplál. Akik közel él­nek a természethez, s ezért követik — hitüktől, vallá­suktól függetlenül — annak parancsait. Ez a parancs most így szól: hagyj utó­dot magad után! És a házas­pár teljesíti a parancsot. A keresztény árvaházi gyer­mekből „saját fiút” nevel­nek. elvetve benne az ősi zsidó bölcsesség magvait. Jób tehát kifog sorsán. A film utolsó képei — ame­lyekbe sikerült belesűrítení a történet egész drámaiságát. — világos üzenetet közvetí­tettek a néző szamára: lá­zadni mindig érdemes! Még akkor is, ha óriási súllyal nehezedik ránk a kor, még akkor is, ha lázadásunk csu­pán szelíd lázadás; senki nem veszi észre, csak mi. Nem állítom, hogy Petényi Katalin forgatókönyvéből életük legjobb alkotását ké­szítették el a film szerzői. Időnként széthullott a törté­net. szétszabdalták a vallá­sos-rituális jelenetek, ame­lyek dokumentumértékét nem vitatom, ám a drámgi élményt nem segítettéit elő. Csak jelekből éreztem a kort. Ez még önmagában nem lett volna baj, ha ezek a jelek megfelelő súllyal bírtak vol­na. Föltétlenül szólni kell a színészek munkájáról, mert e területen volt legsikerül­tebb a film. Zenthe Ferenc talán élete legjobb művészi alakítását nyújtotta. Méltó partnere volt Temessy Hédi, aki anyaszerepében a görög tragédiák nőalakjait idézte. Érdemes megjegyezni a gyer­mekszereplő, Fehér Gábor nevét, s az operatőr, Szabó Gábpr munkája is említésre méltó. Végül is mi volt a film célja? Azon túl, hogy a ma­gyarországi zsidóság egy ré­tegének gondolatvilágába, életmódjába próbált bepil­lantani, örök emberi kérdé­sekre adta meg a választ. Jób üzenete hozzánk szól: a küzdés lehetősége, az em­beri méltóság megőrzése még a legpokolibb történelmi helyzetben is lehetséges. — gubuez — Tv-filmsorozat Wagnerről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom