Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
1983. december 10., szombat o Békéscsaba őrizze meg sajátos hangulatát így látja Vozár Imre főépítész — Jelenleg milyen város Békéscsaba? — Alföldi város. Széles, fásított utcák, alacsony épületek, — ez első látásra -szembetűnő. Rövid múltú, újratelepült város, a történelem viharai többször elpusztították. a-török kiűzése előtti korból' nem őrzött meg semmit. Fontos tudni, hogy Békéscsaba önmaga erejéből lett a megye vezető településévé. A parasztság itt mindent megtett, hogy megszabaduljon a feudális terhektől, s minél inkább saját erejéből alakíthassa életét. Ennek következtében Békéscsaba először az Alföld legnagyobb faluja lett, majd városias településsé alakult át, melynek határában kis- és középparaszti birtokok voltak. Ezek piacra gazdálkodtak, s mindenkor szem- benálltak a feudummal. Békéscsaba határában nagybirtok nem volt. A gazdák a piacért minden áldozatot meghoztak: vasutat, közutat építettek. így válhatott Békéscsaba a régió központjává, közvetlenül a felszabadulás után. A város arculata még ma is mutatja ezt a régi életformát. A város főterének alakja is erről vall: az egyre növekvő piac alakította a térséget a jelenlegi formájúvá. Kevés viszont a városias, nagy építmény, hiszen saját erőből csak a legfontosabbra tellett. — Milyen feladatokat rótt ez a helyzet a város építészeire a háború után? — Mikor 1950-ben Békéscsaba megyeszékhely lett. úgyszólván minden megyei rendeltetésű épület hiányzott. Ezért a megyei funkciók egy része Gyulán maradt. Békéscsaba nem agresszióval valósította smeg központi szerepét, hanem lehetőséget adott a megye más településeinek arányos fejlesztésére is. Ez az állapot a mindenkori erők eredőjeként jött létre. Így — szerencsére — nem következett be szélsőséges arányú megyeszékhelyre vándorlás, ami másutt tetten érhető, s óriási terhet ró a megye- székhelyek lakásépítésére. A város lakásállománya amúgy is annyira elöregedett, hogy az itt lakóknak kellett lakást építeni nagy mennyiségben és sürgősen, amellett, hogy a beköltözők igényeivel is foglalkozni kellett. A város úthálózatának minősége. a közművesítés messze utolsó helyet biztosított az ország megyeszékhelyei között, ezt az elmaradottságot csak nehezen tudjuk leküzdeni. — Milyen lesz Békéscsaba kétezerben? — Területileg nem fog növekedni. A város 120 ezer lakost és még jó néhány ipari létesítményt tud befogadni területén belül. Kétezerben várhatóan 80 ezer lakosa lesz Békéscsabának. A gazdasági helyzettől függően a város épületállománya — a védett épületeket kivéve — át fog épülni. Újabb társas- és bérház- jellegű lakónegyedek épülnek a víztorony környékén és a Békési út körzetében. !\ Békéscsaba térbeli szerkezete az elmúlt évszázadok során kialakult. Ez a szerkezet a modern élet kiszolgálására — kisebb korrekciókkal — alkalmas lesz. Itt elsősorban a széles utcákra utalhatok, és a jó arányú épülettömbökre. A város központja i közúti forgalomtól részben mentesített lesz. Ez már a jövő év közepétől várható. A buszok ettől fogva megkerülik' a városközpontot. — Milyen lesz a városközpont? — Míg korábban a Körösparttól az Irányi utcáig terjedt, az új terv szerint a Körös-parttól a Gábor Áron és a Trefort utcáig nyúlik majd el. Másik irányban a Luther utca és a Bartók Béla út határolja. E területen belül megtalálhatjuk majd a város igazgatási, kulturális és kereskedelmi központját. Itt lesznek a leglátványosabbak a térkialakítások, amelyek már néhol tetten- érhetők. A városközpontban három sétáló utca lesz. így az év nyolc hónapjában, mikor a városi élet szinte kitárulkozhat, a központ utcái, s az ezekre felfűződő terek funkcionálisan és hangulatilag igazi városias élet színterévé változtatják a város- központot. — Mit próbálnak tenni a lakótelepek esztétikusságá- ért? — Békéscsabán a lakótelepek lényegesen ritkább be- építésűek. mint az országos átlag. ,,harcosan ellentmondva” a normatíváknak. A közterületek ma még nem működnek úgy, ahogy szeretnénk, mert a parkosításra jut a legkevesebb pénz, azonkívül a parkosítás eredménye csak évekkel később látható. Emellett az előrelépés záloga a lakosság nagyobb öntevékenysége, s ez nemcsak pénzkérdés, de a lakosság számára semmiképp sem lehet érdektelen, hogy részt vegyen saját környezetének kialakításában. Az épületeknél eddig sikerült elkerülni a monotonitás csapdáját, méretben. formában, technológiában viszonylag változatosak a lakótelepek. Az új lakónegyedeknél visszanyúlunk a városépítés olyan humánus elemeihez, mint az utca- és a térképzés. — Várható-e, hogy a Jó- zse Attila-lakótelep egyik alközpontja lesz a városnak? — Ennek tervezése elkezdődött. A negyed központja a 16 tantermes iskola előtt üresen hagyott nagyobb térség lesz. — Az új után térjünk át a régire. Mit tart a legfontosabbnak a műemlékek megóvásában? — Kevés műemlékünket nagy becsben tartjuk. Rendkívül értékes a város épület- állománya a történelmi központban, mint együttes. Egyenként kevés a kiugró érték, összességében azonban karakterisztikus és sajátosan szép. Ennek megóvása rendkívül fontos. Ugyancsak fontos, védendő a múlt század paraszti életének néhány utcasora. A házak egy részét igyekszünk megszerezni, más esetben tudatosítjuk a tulajdonosokkal e házak értékét, s hogy ezek a mai élet számára átalakíthatóak. Napjainkban felértékelődnek a Dózsa György és a Ságvári utca házai, amik egy sajátos parasztpolgári ízlésvilágot őriztek meg. Ezek védendő városképi értékek. — Ez azt jelenti, hogy adminisztratív eszközökkel is odahathatnak ezen házak elbontása vagy szakszerűtlen átépítése ellen? — Adminisztratív eszközökkel ennyi épület megőrzése megoldhatatlan. Legfeljebb rábeszéléssel tudjuk a szerintünk legideálisabb átépítési tervet elfogadtatni. Anyagilag csak egy tucat ház fenntartását, átépítését segíthetjük. Ezek önálló építészeti értékek, a többi mint együttes volna fontos. — Van-e olyan műemlék- épület, amely megváltozott funkcióval folytatja majd életét? — A város minden értékes épülete már gazdára talált. Más kérdés, hogy nem mindig a legcélszerűbben, a leggondosabban használják őket. — Mi lesz például a sorsa a kisebbik zsidótemplomnak? — Az épület sajnos jó ideje raktár, ráadásul olyan átalakításokat szenvedett, amik nem váltak javára. Most tárgyalások folynak, hogy az üzemeltető kiköltözzön. Szeretnénk mindenképp nemesebb célra használni . .. — Mi a szándékuk a régi utcaburkolati anyagokkal? — Mind az idomított, mind a faragott terméskőburkolatok rossz állapotban vannak. Ezek az utcák általában aszfalt burkolatot kapnak majd. Napjainkra a ter- méskőburkolat-készítő szakma szinte kihalt. Mi úgy látjuk, hogy nem minden utca jellegéhez szükséges feltétlenül megőrizni a terméskő- burkolatot, hiszen ezt a negyvenes években rakták le, tehát az utcakép kialakulása után. A terméskövet viszont nem kótyavetyéljük el, igyekszünk felhasználni ezt az egyre értékesebb építőanyagot. A téglajárdák a múlt századtól kezdődően épültek. Ezek azért bírták jól a kopást és a fagyot, mert a téglákat üvegszerűvé égették. Ezt a minőséget megpróbáltuk a téglagyárral megismételtetni, százezer tégla erejéig, sajnos, a mai futószalag-technológia nem képes ezt a minőséget garantálni. Ezek a száz évvel ezelőtti, téglák nem tömegesen égetett, hanem a kemence torkában kiégett téglák voltak. Nem adtuk fel a reményt, hogy ez az érdekes anyag szerepet kapjon a városkép kialakításában... — A város több temetőt túlnőtt. Mi lesz ezek sorsa? — Ha az új köztemető — az Orosházi úton — megnyílik, akkor a város területén levő temetők elvesztik mai szerepüket, és kegyeleti földterületté alakulnak át. Sétáló-, pihenő-, felüdülőhelyei lesznek a városnak. — Befejezésül hadd kérdezzem meg, hogy érzi a főépítész, mitől lesz Békéscsaba „csakis Békéscsaba”? — Én rendkívül értékesnek és megőrzésre érdemesnek tartom azt a — bevezetőben már említett — szellemet, ami ezt a várost az ismeretlenségből kiemelte, és a megye vezető településévé tette. Ezt a szellemet kell korszerűen továbbvinni. Hiába születnek nagyszabású épületek, ha azok idegenek az adott várostól. Ezért azok az építészek, . akik tenni akarnak és képesek is tenni Békéscsabáért, időt és fáradságot nem kímélve előbb azonosulni igyekeznek a várossal. De nemcsak nekik, hanem a város minden lakójának rá kell éreznie, hogy Békéscsabának van egy sajátos íze. hangulata, amit a múltból hozott magával. A város lakóinak alkotó módon ezzel az örökséggel kell azonosulni. Az ő felelősség- teljes, szerető gondoskodásuk, tevőlegességük nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy Békéscsaba megtalálja, megőrizze és továbbfejlessze önnön és csakis önnön arcét. Ungár Tamás l 1 A Békési úti ABC Életutak Huszonkét év a járás élén Egyedül a terjedelem szab határt annak, hogy bővebben, vagy akár apró részletekbe menően leírjuk egy-egy emberi élet lényegesebb epizódjait, sorsfordulóit. Pedig többen vannak olyanok, akik érdekes, sok-sok tanulsággal szolgáló pályát futottak be. Közéjük tartozik Győri Imre, a szarvasi Járási Hivatal elnöke is. Nem az lett, amit származása, gyermek- és ifjúkora „ígért” neki. Ugyanis szülei, akik békésszentandrási agrárproletárok voltak, idő előtt meghaltak. Az árván maradt 6 éves fiukat a nagymama nevelte. Imre az iskola befejezése után hol gazdasági cselédként, illetve napszámosként, hol meg kubikosként dolgozott, egészen a felszabadulásig. — Nem szerénytelenségből mondom — emlékezett vissza —, de már 17 éves koromban brigádvezető voltam. Valószínű, azért lettem az, mert felvállaltam mások ügyeit, és nem féltem kinyitni a számat, ha valamilyen igazságtalanság ért bennünket ... A fiatalember elszántságára, kitartására mi sem jellemzőbb, hogy még a háború előtt sikerült gyermekkori vágyát teljesíteni, éspedig: eljutni Erdélybe. Egykori tanítója ugyanis onnan származott, és gyönyörű elbeszélései mély nyomot hagytak a legtöbb tanítványának emlékezetében. Ha már az utazás témájánál tartunk, " hadd említsük meg, hogy Győri Imre bejárta a fél világot. Eddig 32 alkalommal utazott a Szovjetunióba — többnyire valamilyen delegáció tagjaként —, de ezenkívül gyakran megfordult Európa különböző államaiban is. Igen örül annak, hogy rokoni látogatás céljából két hónapot tölt- hetett el Ausztráliában. Nagyon sok jó barátja és régi ismerősé van szerte az országban és külföldön. Szeret olvasni, utazni, vadászni, kártyázni, és szívesen dolgozik a hétvégi telkén is. — Nyugdíjaskoromban sem fogok unatkozni — jegyezte meg —, mert niég sok társadalmi megbízatásom lesz, s mindemellett még több időt kívánok együtt tölteni családommal és unokáimmal. De villantsuk fel ismét az életút azon állomásait, amelyek alapvető változást, fordulatot hoztak Győri Imrének. A front egyre közelebb került a fővároshoz,. s ő akkoriban éppen Csepelen, katonai jellegű építkezésen dolgozott. Munkatársai még időben figyelmeztették arra, jobb lesz, ha hazatér, mert különben könnyen behívják katonának. Megfogadva a tanácsot, 1944 októberében elindult Békésszentandrásra, amely közben már felszabadult... A szovjetek repülőtereket kezdtek építeni a magyarok részvételével. Ez idő alatt a németek bombázták őket, s Győri Imre is akkor sebesült meg . .. A MADISZ-ba 1945 januárjában lépett be, majd a párt felhívására önként jelentkezett az újjáalakult magyar néphadseregbe. Katonatársaival együtt utak, hidak, vasúti pályatestek építkezésein dolgozott az ország különböző részein. Még le sem szerelt, amikor már Székesfehérvárra helyezték megyei káderfelelősnek. Egy év múlva a Mezőhegyesi Állami Gazdaságba került és a traktorosiskolán politikai előadó lett, majd különféle tisztségeket töltött be. Onnan a mezőkovácsházi járási párt- bizottságra ment, ahol 1953 februárjáig • tevékenykedett. Azután kinevezték a pá- ■ pai járási pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetőjévé. Később a Veszprém megyei pártbizottságon mint titkári referens látta el a teendőket, majd visszakerülve a Mezőhegyesi Állami Gazdaságba, az ottani pártbizottság titkárává választották meg. Ezt követően nevezték ki 1961. augusztus elsejével a járási tanács élére, s 11 évre rá pedig Szarvasra jött, ahol a járási hivatal elnöke lett. — Mindig is tetszett -a tanácsi testület munkája — mondotta. — A népképviseleti, az önkormányzati elemek erősítésében, az államigazgatás, a mezőgazdaság helyi átszervezésében, s a szocialista demokrácia fejlesztésében — tudásom legjavát adva — lelkesen igyekeztem közreműködni. Ebben nemcsak munkatársaim, hanem feletteseim is sokat segítettek. Elég hiányos lenne a kép, ha nem szólnánk azokról a szellemi és fizikai megpróbáltatásokról, amelyek egy időben igencsak megviselték Győri Imre egészségét- Az 1960-as évek elején elvégezte a mező- gazdasági technikumot és a szegedi JATE Bölcsészettudományi Karán pedig a történelem szakot. Közben elkezdte a Politikai Főiskolán az újabb tanulmányokat is. Ez a roppant idegi erőfeszítés, a mindennapi munka mellett, végül is szívinfarktushoz vezetett. Azóta már rendbe jött az egészsége. Jóleső érzés — amint megjegyezte —, hogy több mint 30 éve tagja valamelyik járási pártbizottságnak és végrehajtó bizottságnak, 20 éve megyei tanácstag és 10 esztendeje elnöke a Békés megyei Tanács településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának. Érdemeinek méltó elismeréséről tanúskodik például a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozata. Az utóbbit már két alkalommal is megkapta az eltelt időszakban. A Jubileumi Felszabadulási Emlékérem mellett 6-7 kormány- és ugyanennyi miniszteri kitüntetése van. Bukovinszky István m B MH Városrcszlct madártávlatból Fotó: Fazekas László
