Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

\ fl Minisztertanács megtárgyalta KEVESEBB SZABÁLYOZÁS, TÖBB ÖNÁLLÓ KEZDEMÉNYEZÉS A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY SZERVEZÉSÉBEN 1983. december 10., szombat __________________ A szocialista munkaver- seny-mozgalom eddig is igen fontos szerepet töltött be ha­zánk gazdasági-társadalmi fejlődésében. Segíti a szocia­lista tudat formálását, a dol­gozók tulajdonosi felelősség- érzetének kialakítását, a munkához való új viszony kifejezését, hatékony formá­ja a dolgozók, brigádok ön­kéntes kezdeményezésének — állapítja meg a • Miniszterta­nács, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságá­nak együttes határozata, amely az új követelmények­nek megfelelően módosította a munkaverseny szabályozá­sát. A gazdaságirányítás fo­lyamatos korszerűsítése. a vállalatok önállóságának nö­vekedése, s ezzeL összefüg­gésben a helyi szabályozási lehetőségek bővülése tette szükségessé a korábbi sza­bályok felülvizsgálását, újak megalkotását. Ennek a kí­vánságnak adott hangot a szocialista brigádvezetők 19811 májusában megtartott országos tanácskozása is. Ennek megfelelően a jö­vőben maguk a vállalatok — a vállalati vezetés a mun­kahelyi demokrácia illetékes fórumaival együttesen — a kollektív szerződésben, mun­kaügyi szabályzatban szab­ják meg a munkaverseny­eredmények elismerésének formáit és az ösztönzésre fordítható Összegeket. A magasabb szintű, vagyis a minisztériumi és , minisz­tertanácsi elismerés szabá­lyainak egész spr kötöttségét is megszüntetik. Nem az lesz a döntő, hogy egy-egy bri­gád mióta működik, koráb­ban milyen kitüntetési foko­zatokat ért el, hanem az, hogy ma mit nyújt a közös­ségnek. A jutalmazásra rendelke­zésre álló összegek növelésé­re a mai viszonyok között nincs lehetőség, arra azon­ban mód van, hogy az ered­mények szerint jobban dif­ferenciáljanak. a kitünte­tést és jutalmat valóban a legjobbak kapják, s így azo­nos összegből több jut a leg­rátermettebbeknek. Az ilyen­fajta differenciálás lehetővé teszi, hogy.a szakma, illetve az Ágazat Kiváló Brigádja címet elnyert kollektívák — a brigádok egy-egy tagjára' számítva — kétezer helyett háromezer forintot kapja­nak, ugyanígy növelik a Ma­gyar Népköztársaság Kiváló Brigádjának járó fejenkénti háromezer forintot ötezer forintra, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével ki­tüntetett brigádok egy-egy tagjára számított hatezer fo­rintot nyolcezer forintra. A határozat egyértelműen kimondja, hogy a munkaver­seny szervezésével, a felté­telek biztosításával kapcso­latos feladatok a vállalati vezetők munkaköri köteles­ségéhez tartoznak. A Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB felkérte a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsát, az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsát és a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsát, hogy közreműködésükkel se­gítsék a határozat eredmé­nyes végrehajtását. JANUÁR 1-TÖL EMELKEDIK NÉHÁNY TARTÓSAN LEKÖTÖTT LAKOSSÁGI TAKARÉKBETÉT KAMATLÁBA 1984. január 1-től a pénz­ügyminiszter módosítja az ifjúsági betét és • a lakásta­karékossági" betét, valamint a- takaréklevél után téríten­dő kamat mértékét, és 1984. március 1-től új, magasabb kamatozású takarékbetét-faj­tákkal egészíti ki az eddi­gieket. 1984. március 1-től évi 6 százalékos, illetőleg évi 7 százalékos kamatozású taka­rékbetétkönyvbe is lehet pénzmegtakarításokat elhe­lyezni. Évi 6 százalékos kamatot azoknak fizetnek, akik be­tétjüket 2 évre, évi 7 száza­lékos kamatban pedig azok részesülnek, akik betétjüket 3 évi'e helyezik el. Az erre vonatkozó betétszerződés megszegése (a betét lejárat előtti felvétele) esetén a pénz tulajdonosa — akárcsak az egyéves lekötésű betéteknél ■— kamatot nem kap. A lakásra takarékoskodók eddiginél nagyobb támogatá­sa érdekében az ifjúsági ta­karékbetét kamata az aláb­biak szerint változik: — 5 évig tartó takarékos­kodás esetén a kamat azo­nos az eddigivel, — 6 éven át folytatott ta­karékosság esetén a kamat a jelenlegi évi 5 százalék plusz 1 százalék helyett évi 5 szá­zalék plusz 1,5 százalék, — 7 éven át folytatott ta­karékosság esetén a kamat a jelenlegi évi 5 százalék plusz 1 százalék helyett évi 5 szá­zalék plusz 3 százalék. Ez hét év alatt, havi 500 forint betételhelyezés esetén — ami a betétek átlagos 3 és fél éves időtartamú elhe­lyezésének felel meg — azt jelenti, hogy a betétes köve­telése 12 081 forinttal gyara­podik az eddigi 10 088 forint­tal szemben. Minthogy a be­tétes nemcsak az összegyűj­tött betét, hanem annak ka­mata és a kamatkiegészítés után is jogosult külön köl­csönre — a jogszabály sze­rint igénybe vehető 6.0 ezer, illetve 70 ezer forint maxi­mumon belül — a 6, illetve 7 év utáni kamatkiegészítés emelése automatikusan nö­veli a külön kölcsön össze­gét, amit a betétes új lakás építése vagy vásárlása esetén évi 3 százalékos kamattal ve­het igénybe hosszú lejáratra. Az ifjúsági betétek kamat­kiegészítésének növelésén túlmenően lehetővé válik, hogy a betételhelyező ne csak a rendszeres havi befizeté­seit teljesíthesse,' hanem egy­szerre nagyobb összeget is elhelyezhessen vagy betét- vállalását felemelhesse. A rendelkezés az 1984. ja­nuár .1. előtt megkötött if­júsági takarékbetét szerződé­sekre is érvényes. A lakossági betét után a betétes az évi .5 százalékos alapkamaton felül a továb­biakban 7 éven túli lekötés esetén a jelenlegi évi 1 százalék ki­egészítés helyett évi 3 szá­zalék kiegészítésben, 10 éven át folytatott taka­rékoskodás esetén pedig a je­lenlegi évi plusz 2 százalék helyett évi plusz 4 százalék kamatkiegészítésben részesül. Vagyis a 10 éves takarékos­kodás után elérhető kamat .plusz kamatkiegészítés együt­tesen évi 9 százalékot tesz ki. A változás a január 1. előtt megkötött lakástakaré­kossági betétszerződésekre is vonatkozik. Az előbbi intézkedésekkel összhangban az ugyancsak hosszú lejáratú, takarékossá­gi célokra szolgáló takarék- levél kamata is emelkedik a következők szerint: — egy évet meghaladó be­tételhelyezés esetén a kamat változatlanul évi 3 százalék, — a két évet kitöltött be­tétek a jelenlegi évi 5,5 szá­zalék helyett évi 6,5 száza­lékkal kamatoznak, — a három évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 6 szá­zalék helyett évi 7 százalék­kal kamatoznak, — az öt évet kitöltött be­tétek a jelenlegi évi 7 szá­zalék helyett évi 8 százalék­kal kamatoznak, — a hét évet kitöltött be­tétek a jelenlegi évi 8 szá­zalék helyett évi 9 százalék­kal jcamatoznak. A kamatváltozásra vonat­kozó rendelkezések a taka­réklevél esetében is vissza­menőleges hatályúak. (MTI) Bűnözés és bűnüldözés Beszélgetés dr. Horváth István belügyminiszterrel Érezzük az állampolgárok bizalmát ,A Központi Sajtószolgálat szerkesztőségébe látogatott dr. Horváth István belügy­miniszter. Az ott feltett kér­désekre válaszolva tájékoz­tatta a megyei napilapok ol­vasóit a hazai közrend és közbiztonság helyzetéről, a bűnözés alakulásáról és a belügyi szervek munkájáról. Szilárd a közrend és a közbiztonság — Milyen a bűnözés jel­lege, struktúrája? A bűn- cselekmények közü| melyek a leggyakoribbak, és me­lyek mutatnak növekvő vagy csökkenő tendenciát? — Országunk közállapotá­nak megítélésében, a belpo­litikai helyzet értékelésében egyik fontos tényező a bű­nözés nagysága. A bűncse­lekmények számszerű alaku­lása pedig- hatással van or­szágunk közrendjére és köz- biztonságára. A bűnözés a társadalom közrendjét, biz­tonságát, az egyének érdeke­it. jogait sérti. Régi. majd­hogynem bibliai keletű ez a káros jelenség, tehát volt, s napjainkban, de holnapja­inkban is számolnunk kell vele. ma talán nem is tud­juk megmondani, hogy med­dig még. A korábbi évek­hez' mérten valamivel több volt a bűnözés az , utóbbi egy-két esztendőben. 1982- ben például 3,6 százalékos emelkedést mutatott a sta­tisztika 1981-hez képest, az 1983-as esztendő első félévi adatai szerint pedig a bűn- cselekmények száma 10,6 százalékos volt, több. mint az elmúlt év azonos idősza­kában. Ugyanakkor kétség­telenül kevesebb bűncselek­mény van nálunk, mint az országok legtöbbjében. A kisebb változások ellenére is nálunk szilárd a közrend és a közbiztonság. Vannak, akik ezt megsértik, s napjainkban némileg többen és gyakrab­ban. mint korábban. A bűnözés struktúrája, társadalmi veszélyességének foka lényegében nem válto­zott. bár egyes bűncselek­mények szaporodtak, bizo­nyos bűncselekmények szá­ma pedig csökkent. Nincs lényeges változás az élet el­leni, az erőszakos és az úgy­nevezett intellektuális bűn­cselekményekben. Szembetű­nő azonban a növekedés a vagyon elleni, különösen a személyek javai ellen elkö­vetett bűncselekményeknél. A lopás, a betöréses lopás, különösen a lakásbetörés és a rablás elszaporodása erős hatást gyakorol a társada­lom közhangulatára. Sajná­latos. hogy növekedett a fia­talkorú és fiatal felnőtt bűn­elkövetők száma is. Üj -je­lenség a bűnözés szervezett­ségének fokozódása. Ez-nem mond ellent annak a meg­állapításnak, hogy hazánk­ban nincs bűnöző alvilág, hiszen ez a szervezettség, ami nálunk a bűncselekmé­nyek elkövetésekor tapasz­talható, semmiképp nem ha­sonlítható a nyugati bűnöző alvilághoz. Kialakulóban van viszont, sajnos, egy — mind nagyobb számú — ré­teg, amely hol börtönben van, hol pedig szabadlábon. Számukra — a visszaeső bűnözők, csavargók, mun­kakerülők és társaik számá­ra — semmi nehézséget, lel­kiismereti, erkölcsi gondot nem jelent élősködő, bűnöző életformájuk. állami és társadalmi feladat — Hogyan fejlődött a bűnüldözési tevékenység az elmúlt években? — Ami a bűnüldözés munkáját illeti ebben a helyzetben, azt mondhatom, hogy az alapjaiban eredmé­nyesnek ítélhető. A bűnözés elleni harcban súlypontokat alakítunk ki. Javultak a fel­tételek, felkészültebbek a rendőrök, az egyes szakterü­letek. Folyamatosan korsze­rűsödő bűnüldöző munkánk­ban egyformán fontosnak tekintjük a megelőzést, a felderítést, s a nyomozás eredményességének javítá­sát. A bűnüldöző tevékeny­séget azonban nem lehet csak a rendőrség munkájá­ra korlátozni. Ez állami és társadalmi feladat, miként a bűnmegelőzés is. amelyet mi a munkánk alappilléré­nek, egyik legfontosabb ele­mének tekintünk. A legna­gyobb gondot az ismeretlen tettesek által elkövetett bűn- cselekmények szaporodása jelenti. Ez — nyugodtan mondhatom — világjelenség. Megnövékedett tehát az a munkamennyiség, amit a bűnüldöző szervek között az első sorokban álló rend­őri szerveknek kell elvégez­niük, mégpedig azért, mert az ilyen ügyek földerítésé­nek kezdetén csak a bűn- cselekmények ténye ismert. Ezekkel a megnehezedett feladatokkal kell lépést tar­tanunk munkánk során. A nemzetközi összehason­lításban a mi eredményes­ségi mutatóink jók, sőt, lé­nyegesen jobbak, mint sok más országban. Mindemel­lett tisztában vagyunk azzal, hogy mindez nem megnyug­tató, és nem is vigasz azok számára, akik egy még fel­derítetlen bűncselekmény sértettjei, károsultjai. A rendőri munka korszerűsíté­se, fejlesztése társadalmi kö­vetelmény, jóllehet azt is tudjuk, nemcsak a globális újítások vezetnek eredmény­re, hanem nagyon sok helyi intézkedés is. Példa erre — többek között — Veszprém megye, ahol Ajkán és kör­zetében a megelőzés új rend­szerét építették ki, és ennek nyomán csökkent a bűncse­lekmények száma. Visszatartó erő a megyékben — Van-e különbség a fő­város és általában a vidék, vagy bizonyos körzetek kö­zött a bűnözés alakulásában? Ha igen, akkor milyen okai vannak ennek? — Természetesen vannak különbségek. Ezek elsősor­ban objektív (a városok nagysága, a területek jelle­ge, az ipar jelenléte, az ide­genforgalom szerepe, a la­kosság összetétele stb.) okok­0 ra vezethetők vissza. Más­részt pedig el kell ismerni, hogy vidéken, falun, na­gyobb a társadalmi vissza­tartó erő, a közönség kont­rollja. Minél nagyobb egy település, ez annál Kevésbé érvényesül és nagyobb a po­tenciális veszély, hogy a bűnelkövető esetleg ismeret­len maradhat. Miután a fő­város lakóinak száma az or­szág lakóinak egyötödét te­szi ki, és Budapest egyéb­ként is szinte minden szem­pontból kiemelt szerepet ját­szik országunk életében, nem meglepő az sem. hogy a bűn- cselekményeknek több mint a negyede itt fordul elő. Rendőrségünk tehát maxi­mális figyelmet fordít a fő­város közbiztonságának fenn­tartására. Vannak Budapes­ten nyugtalanító tendenciák! Több az erőszakos, garázda jellegű, valamint a vagyon elleni bűncselekmény, és erőfeszítéseink ellenére sem csökkent a kívánt mérték­ben a csavargók, a munka­kerülők, ittas személyék szá­ma. Ami a megyék helyzetét illeti, a számok jóval kiseb­bek. Ez azonban nem jelen­ti azt. hogy ennyivel jobbak a bűnözés mutatói. A leg­több bűncselekményt Pest megyében követik el, ami a főváros közelségével, az üdülőövezet nagyságával is magyarázható. Ez a terület mágnesként vonzza a bűnö­ző szándékú egyéneket. Ki­emelkedően — sajnos nega­tív értelemben — magas a bűncselekmények szánta Bor­sod megyében, ahol az or­szág második legnagyobb vá­rosa és egy sor sok ezer munkást, alkalmazottat fog­lalkoztató üzem találnató. Az itt dolgozó emberek jelentős része az ország különböző helyéről érkezik, esetleg csak nem régen települt Miskolc­ra, alkalmi vagy munkás­szállásokon lakik vagy na­ponta ingázó bejáró, és so­kuk életmódját, életvitelét meghatározzák az új. szo­katlan körülmények. A tíz­ezer lakosra jutó bűncselek­mények száma az idén, 1982. első félévéhez viszonyítva egyedül Győr-Sopron megyé­ben csökkent. Az emelkedés különösen szembeötlő Heves, Baranya. Somogy és Békés megyékben. A bűnüldözés összetétele és jellege termé­szetesen megyénként más és más. de mindenütt a szemé­lyek javai ellen elkövetett és a közlekedési bűncselek­mények növekedtek elsősor­ban. — Milyen a rendőrség és a lakosság kapcsolata, együtt­működése? — Meggyőződésem, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, javaslatai­nak és panaszainak törvé­nyes, szakszerű, gyors inté­zése növeli a lakosság Dizal- mát a belügyi szervek iránt, erősíti a kapcsolatokat. A hasznos bejelentések, javas­latok nagymértékben segítik a bűnüldöző munkát is és hozzájárulnak a közrend és a közbiztonság szilárdításá­hoz. Központi szerveinknél ezt a munkát a minisztéri­um panaszirodája végzi és fogja össze, és egyúttal el­lenőrzi a rendőr-főkapitány­ságok ilyen irányú tevékeny­ségét is. Egyértelműen meg­állapítható és ez öröm szá­munkra, hogy az állampol­gárok bizalommal fordulnak a rendőri szervekhez. A ta­valyihoz képest növekedett a közérdekű bejelentések szá­ma, elsődlegesen a gazdasá­gi és a vagyon elleni bűn- cselekmények esetében. Mindez azt is jelzi, hogy la­kosságunk fokozottabb fele­lősséget érez értékeink, vív­mányaink megőrzéséért. A javaslatpk másik nagy cso­portja a közlekedési témák­kal kapcsolatos: hol legyen a gyalogátkelőhely, a közle­kedési lámpa stb. Ezeket a javaslatokat továbbítjuk az illetékes tanácsi szervekhez, hiszen megvalósításuk a ta­nácsok hatáskörébe tartozik. A fokozottabb rendőri ellen­őrzést kérő észrevételeket, amik ugyancsak gyakoriak, figyelembe vesszük, és' igyek­szünk a kéréseket teljesíte­ni. Örvendetes, hogy tizen­egy százalékkal csökkent a rendőrség munkájával kap­csolatos panaszok száma. Ez ugyan az elmúlt évben sem volt magas, de a csökkenés azt jelenti, hogy munkánk­kal elégedettebbek az embe­rek. Érezzük az állampolgárok bizalmát. Tudatában va­gyunk annak, hogy a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, szervezetek, a terü­leten dolgozó önkéntes segí­tők támogatása, a lakosság együttműködése nélkül nem jutottunk volna idáig. Bizo­nyosak vagyunk abban is, hogy jövőbeni eredményeink egyik záloga együttműködé­sünk továbbfejlesztése, nyu­galmunk, közbiztonságunk szilárdítása érdekében. Gyógynövények, kozmetikumok exportra Sikerrel teljesíti az idei exporttervét a Herbária Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat; a tavalyinál 5 szá­zalékkal nagyobb, összesen mintegy 3,8 millió dollár be­vételre számít. Ennek eléré­se azonban a korábbiaknál nagyobb erőfeszítéssel járt. mivel a gyógynövények vi­lágpiaci ára csökkent, s ezt a kivitt mennyiségek növe­lésével lehetett csak ellen­súlyozni. Gondot okozott az aszály is. A hagyományos export fűszernövények közül majo­ránnából, borsikafűből, édes­köményből a vártnál keve­sebb termett. A kieső tétele­ket új termékekkel igyekez­tek pótolni. Így például a szörp előállításánál a csipke­bogyóból visszamaradt, ko­rábban veszendőbe ment magot összegyűjtötték, s ta­karmány-alapanyagként ér­tékesítették külföldön. Jól hasznosítják a vállalat által szabadalmaztatott naprafor- gó-hántoló berendezést is; a héj nélküli napraforgómag rövid időn belül keresett exportcikké vált. Az aktí­vabb külkereskedelmi mun­ka eredményeként új pia­cokat is szerzett a Herbária A Bánfi-hajszesz már Euró­pán kívül is hódít; az Ame­rikai Egyesült Államokból és Kanadából rendeltek na­gyobb mennyiséget. A gyógynövényeket télen is gyűjtik. Jelenleg a fa­gyöngy szedése ad munkát az ÁFÉSZ-ek szervezésében dolgozó gyűjtőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom