Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
1983. december 23-, péntek Mit kell tudni az új útlevélrendeletről? Kérdéseinkre Pacsika György rendőr-alezredes, a megyei RFK igazgatásrendészeti osztály vezetője válaszol Fiatalság, feladat, felelősség — Nemrég jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, mely módosította az útlevelek kiadását, kezelését, ügyintézését, a gyakorlatban lényegesen egyszerűbbé téve az ezzel kapcsolatos munkát. A sajtóban megjelent tájékoztató nyomán számos kérdés érkezett lapunkhoz az új rendelettel kapcsolatban, ezért megkértük Pacsika György rendőr alezredest, a megyei rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetőjét: adjon választ a leglényegesebb kérdésekre. — Kezdjük az alapoknál: kik és milyen útlevéllel utazhatnak külföldre? — A rendelet egyértelműen kimondja, hogy minden magyar állampolgár utazhat — a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén — külföldre. Alapvetően azoknak nem adható útlevél, akiknek kiutazása az ország belső vagy külső biztonságát, a közrendet, jelentős közérdeket, illetve mások jogos , érdekét sérti, vagy veszélyezteti. Megtagadható a külföldre utazás többek között attól, aki ellen büntetőeljárás folyik, és attóris, aki űtlevélkérelmében valótlan adatot közöl, vagy útlevelével visszaél. Ami a kérdés második felét illeti, Magyarországon a jövőben négyféle útlevelet ad ki a hatóság: diplomata útlevelet, szolgálati útlevelet, magánútlevelet és a külföldön élő magyar állampolgárok útlevelét. A közvélemény szempontjából a leg- fényegesebb a magánútlevél, ezt továbbra is az kaphat, aki magáncélból meghatározott időre utazik külföldre, vagy hivatalosan utazik, de szolgálati útlevélre nem jogosult. — Elterjedt az a híresztelés, hogy az új útlevéllel egy éven belül többször is lehet nem szocialista országokba utazni. ’ — Ez nem felel meg a valóságnak. Az utazási feltételek gyakorlatilag változatlanok maradtak. A szocialista országokba évente többször is utazhatnak az állampolgárok. Olyan országokba, ahol a költségek fedezésére konvertibilis valuta szükséges, a Magyar Nemzeti Bank háromévenként biztosít valutát, ennyi időnként lehet tehát a nem szocialista országokba és Jugoszláviába egyéni turistaútra utazni. E valutaellátás igény- bevételét nem korlátozza a más módon — utazási irodák szervezésében vagy látogatási céllal tett — magánutazás. Lényeges, hogy a nem szocialista országokba magáncélból évente csak egy alkalommal engedélyezhető kiutazás. Ez azt jelenti, hogy míg turistautakra háromévenként lehet menni, a közbenső években társas turista- vagy látogató utazást tehetnek az állampolgárok. Jugoszláviába is évente egy alkalommal lehet látogató utat tenni, csak azok utazhatnak többször, akiknek közvetlen hozzátartozója él Jugoszláviában. A Veszprémi Szénbányák Vállalat együttműködve a központi bányászati fejlesztő intézettel, megkezdte a szikramentes automatikák kifejlesztését és a gyártás előkészítését. Az e termékek — Sokakat érintő kérdés az is; változott-e az útlevélkérelmek intézési módja?-— Alapvetően nem, a gya- korlatban úgy kell intézni az ügyeket, mint eddig. Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, NDK-ba, Romániába, Szovjetunióba és Jugoszláviába a postahivatalokban és az utazási irodákban megvásárolható új formájú útlevélkérő lapot kell kitölteni, és ezt az állandó lakóhely szerinti illetékes rendőrkapitánysághoz benyújtani. Minden egyéb országba szóló útlevélkérelem esetén a megyében működő utazási irodák valamelyikét kell felkeresni, ezekben megvásárolható és ugyanoda benyújtható az útlevélkérő lap. Fontos tudnivaló, hogy az utazási irodáknál a nem szocialista országokba szóló útlevélkérelem benyújtásával egyidejűleg, az öt szocialista országba szóló többszöri kiutazási engedély is kérelmezhető egy eljárásban. Ebben az esetben a kérelmezőnek két útlevélkérő lapot kell benyújtani az utazási irodába. Természetesen ilyenkor mindkét kérelerri- hez le kell róni az illetéket. Az ügyintézés viszont egyszerre történik, és az állampolgár mindkét engedélyt egyidejűleg megkapja. A magánútlevél iránti kérelmet személyesen kell benyújtani, a kiskorú gyermekek kérelmét a szülő írja alá és nyújtja be. — Meddig érvényes az új útlevél, és hova lehet utazni vele? — Az új magánútlevél egyformán érvényes a szocialista és a nem szocialista országokba. Érvényességi ideje öt év, ezen időszakon belül Bulgáriába, Csehszlovákiába, NDK-ba, Romániába és Lengyelországba korlátlan számú utazás tehető, egy éven belül akár többször is. Egyszeri kiutazási engedélyt kell kérnie annak, aki a Szovjetunióba vagy Jugoszláviába utazik, kiutazási engedély szükséges a jugoszláv tran- zitúthoz is. Egyszeri kiutazási engedély szükséges az európai nem szocialista országokba és az Európán kívüli szocialista és nem szocialista országokba. Ezen országokba az engedélyt külön lapon adja ki a hatóság. — Az új útlevéllel kapcsolatos rendelkezés intézkedik az útlevelek cseréjéről is. Elterjedtek olyan hírek, hogy a régi útlevelek január elsejével érvényüket vesztik, és valamennyit ki kell cserélni. Mi ezzel kapcsolatban a teendő? — Szögezzük le mindjárt az elején a leglényegesebbet: a piros és a kék útlevelek felhasználhatók mindaddig, amíg időbeni érvényességi idejük le nem jár, vagy a bennük levő kiutazási engedélyt fel nem használták az állampolgárok. Üj kiutazási engedélyt azonban a régi útlevélbe akkor sem üt be az útlevélhatóság, ha az útlevél egyébként még érvényes lenne. Ilyenkor tehát új útlevelet kell kérni, és a kérelemhez csatolni kell valamennyi eddig kiadott útlevelet — tehát a régi kéket és a pirosat is —, amelyeket bevonnak. Amennyiben a bevont útlevélben még érvényes és körébe tartozó hangostelefonok, automatikus vezérlő- rendszerek, diszpécserközpontok gyártásának már évtizedes múltja van várpalotai üzemükben, ahol évente mintegy harmincmillió fofel nem használt kiutazási engedély van, azt az új útlevélbe illetékmentesen átvezetik. — Milyen okmányokat kell benyújtani az útlevclkérelemhez? — A szocialista országokba szóló útlevél esetén egy darab 4x4 centiméteres, egy évnél nem régebbi feketefehér fénykép szükséges és természetesen a szabályosan kitöltött útlevélkérő lap. A többi országba két fénykép kell. A nem szocialista országokba és Jugoszláviába való egyéni turistautazáshoz csatolni kell a Magyar Nemzeti Bank valutakiutalási engedélyét (ezt a megyei IBUSZ iroda igazolja). A látogatás céljából történő utazás esetén a külföldi hatóság által hitelésített megbízólevelet kell mellékelni. Lényeges változás, hogy a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített, sorköteles korú fiatalok esetében csak a 30 napot meghaladó külföldi tartózkodás esetén kell kérni az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság engedélyét. Hadd hívjam fel a külföldre utazók figyelmét arra, hogy külföldre az útlevélen és az utazással összefüggő iratokon — például jogosítvány, forgalmi engedély — kívül más okiratot nem lehet kivinni. így például tilos anyakönyvi kivonatot, iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványt, személyi igazolványt kivinni az országból. Erre nincs is szükség, mert az útlevél alkalmas arra, hogy külföldön és az utazás során belföldön a személyazonosságot és a magyar állampolgárságot igazolja. — Mennyi idő alatt szerezhető be az útlevél? —■ A rendelkezés értelmében a nem szocialista és az Európán kívüli szocialista országokba történő magáncélú utazásokhoz harminc napon, az európai szocialista országokba 14 napon belül történik az ügyintézés. Ha az öt szocialista országba szóló útlevél iránti kérelmet a nem szocialista országokba irányuló kérelemmel együtt nyújtják be, az elbírálási határidő együttesen 30 nap. Az utazni szándékozóknak ezek figyelembevételével kell benyújtani a kérelmet, és ajánlatos arra is számítani, hogy a fogadó országok vízumainak beszerzése is időt vesz igénybe. — Végül az utolsó — zsebbe vágó — kérdés: mibe kerül jövő évtől az útlevél? — Az eddigi nagyon sokféle illeték helyett a jövőben csak néhányat alkalmazunk. A szocialista országokba irányuló többszöri kiutazási engedély 350 forint illetékbe kerül, ugyanannyit kell fizetni a Jugoszláviába és a nem szocialista országokba szóló egyszeri kiutazási engedélyért. A Jugoszlávián keresztüli tranzitút illetéke 50 forint. A Szovjetunióba szóló egyszeri kiutazási engedély illetékmentes. A soron kívüli ügyintézésért 100 forint illetéket kell fizetni. rint értékben gyártanak ilyen készülékeket; a berendezéseket eddig negyvennégy üzemben szerelték fel. Felhasználási körük bővítését szolgálja a szikramentes — robbanásveszélyes helyeken is felszerelhető — típusok gyártása. — Ilyennek képzelte a pályakezdést? — Az az igazság, hogy korábban nem sok elképzelésem volt egy tsz-ről. Aztán egy barátom keltette fel az érdeklődésemet, aki a Petőfi Tsz-ben dolgozik, ugyan most katona. Mesélte: milyen jó tsz, meg hogy az elnök szereti a fiatalokat, örül az új dolgoknak, s hogy nagy jövője van a mezőgazdaságban a technikának, hát így kerültem én a csárdaszállási Petőfi Tsz-be. S aki mindezt meséli, vékony arcú, szakállas, szőke fiatalember, Molnár Jenő villamos üzemmérnök, s egyike a több tucat fiatalnak, aki a diploma megszerzése után az idén kezdett el dolgozni valamelyik mező- gazdasági nagyüzemben. Molnár Jenő egyébként me- zőberényi, élete első munkahelye tehát nem esik messze a lakóhelyétől. A fiatalember egyéves gyakornoki idejét tölti most a tsz-ben, s ezzel bizony velejár, hogy egyelőre nincs meghatározott Molnár Jenő munkaköre, beosztása, lényegében ismerkedik a gazdasággal, az emberekkel, a körülményekkel. De hát egyáltalán milyen feladata lehet a mezőgazdaságban egy villamos üzemmérnöknek? — Ez az, ami a gyakornoki év alatt kiderül majd számomra, meg a tsz számára is. Ügy tervezik, hogy körülbelül másfél éven belül bevezetik a számítógépes adatfeldolgozást nálunk — újságolja Molnár Jenő, s ahogyan beszélni kezd a témáról, látszik, nagyon kedvére való lenne ez a munka, s nagyon reménykedik, hogy az övé lehet ez a feladat. ’85-ös divattervek, hímzésminták lyukszalagon Amerikai, francia, közel- keleti és újabb NSZK-beli piacokkal bővítette az idén értékesítési körét a debreceni Minőség Szabóipari Szövetkezet, termékei már tíz országba jutnak el. A kiváló minőségű, kis szériában készülő női és szabadidő-ruhákból egymillió darabot küldtek az idén megrendelőiknek. A szövetkezet folyamatosan korszerűsíti gépparkját, az idén hárommillió forintért vásároltak nagy teljesítményű varró- és vasalógépeket, tavaly pedig lyukszalagvezérlésű hímzőgépet helyeztek üzembe; ez utóbbi révén akár ruhánként változtathatják a hímzésmintákat. A debreceni szövetkezetben már az 1985-ös mintakollekciót állítják össze. — Egyelőre különböző kisebb munkákat kapok — tér vissza a jelenre. — Ilyen például a Bábolna típusú szárító, amivel először „papíron” ismerkedtem meg, aztán a helyszínen is. Kiderült, hogy nincs szintvezérlő berendezése, így hát nekivágtam, és megterveztem, a jövő héten próbáljuk ki. — Hogyan fogadták ezt a vállalkozását? — Jól. Csak hát, a tsz-ben nincsenek olyan műszerek, egyebek, amikre szükségem volt az automatika megépítéséhez, de ez se gond, bevásroltam Csabán, Pesten, vettem, ami kellett. — Most, mint pár hónapos pályakezdő, érez-e csalódást? — Egy kicsivel jobb a helyzet, mint amire számítottam. Azt ugyanis előre lehetett tudni, hogy a magamfajta szakembernek még nincs olyan kialakult feladatköre, helye a mezőgazdaságban, mint például egy ipari nagyüzemben. De talán ezért is érdekesebb itt. Néha persze kényelmetlenül éreztem magam. Mikor például egy hónapig, az auto- matikát tervezve a papírmunkát végeztem, az volt az érzésem, fölösleges szöszmö- tölésnek gondolhatják az emberek. — Véglegesnek tekinti a jelenlegi munkahelyét? — Ha a szakmámat nem kell „elárulni”, ha szükség van rám a szakmámban, akkor igen. Pályakezdő szakember Csomós István, okleveles ag- rárménök is, aki néhány hónapja az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben keresi a kenyerét. Szó ami szó, a há- romezerhatszáz forintos alapfizetésből nem túl nagy karéj kenyérre futja, de hát megkapta — merthogy „olyan rendes volt a tsz” — a háztájit is, kapott továbbá a falu központjában szolgálati lakást, s független fiatalember lévén, no, meg közel a gyulai szülői ház is. nincs különösebb gondja. — Az egész dolgot sokkal rosszabbnak képzeltem — kezdi a sportos testalkatú, nyílt tekintetű fiatalember. — De szerencse, hogy jó tsz-szel kötöttem egyéves szerződést. A célom is az volt, hogy egyetem után az elmélethez a gyakorlatot is hozzátanuljam. Kell ez az egy év gyakornokság, mielőtt a mélyvízbe kerül az ember, érdemes tapasztalatokat gyűjteni. — Az előbb azt mondta, hogy rosszabbnak képzelte az egészet. Hogy érti ezt? — Az a helyzet — neveti el magát —, hogy eléggé lusta természetű vagyok, s attól tartottam, nem fog menni a koránkelés, a sokféle kötöttség, a szombat-vasárnapi munka. Aztán meglepően jól beleszoktam, sőt! Csomós István — Kik segítik, és mit dolgozott eddig? — Az első időkben az elnök, a helyettese, a főága- zatvezető sokszor magával vitt, lényegében így ismertem meg a tsz-t. Ütána kerültem a növénytermesztési főágazathoz, ahol szerencsére fiatal a gárda, tízen vagyunk, és mindenki 25—30 év közötti. A beilleszkedéskor biztosan az is számít, hogy általában nem idegenkedem az új közösségektől, könnyen barátkozom. Ami a munkát illeti, komolyabb feladatot még nem kaptam, gondolom majd a gyakornoki év leteltével. Az őszszel, amikor volt a cukorrépakampány. azért bízott rám felelősséggel járó munkákat az ágazatvezető. Gyorsan el is telt az az időszak, merthogy volt az embernek dolga. Az a legjobb, ha van önálló munka, és persze vele felelősség. De hát majd csak eltelik az az egy év, csak most, a téli hónapokban lassabban múlik az idő. Csomós István egyébként édesapja szakmáját választotta. S bár a diplomáján nemrég száradt meg a tinta, már ismét tanulásra gondol: szeretne szakmérnöki képesítést szerezni Gödöllőn, s terve, úgy tűnik, egybeesik a tsz érdekeivel is. T. I. Fotó: Veress Erzsi Itt a százasa! A panaszos a történetet így mondja el: „Megrakom a kosarat, aztán fizetni megyek. A pénztáros beüti a gépbe az egyes tételeket: 16, 28, 37, 142, 8. A végösszeg 231 forint. Sokallom. Számolok, összeadom a tételeket, egyezik a végösszeg. Ideges leszek, újraszámolok, de már hangosan. Közben rápillantok a 142-re. — Mi ez? — fordulok a pénztároshoz, mert ilyen drága dolgot biztosan nem raktam a kosaramba. S hirtelen rájövök, hogy éppen 100 forinttal többet számolt. Tévedésből, vagy szándékosan, nem tudom. Kissé indulatosan mutatok a számlának erre a tételére: — Hiszen ez csak 42 forint! — kiáltok fel. Erre — mintha sértve érezné magát — visszalöki a pénzt, és csak ennyit mond: — Akkor itt a százasa! Elteszem a pénztárcámba a százast, s ő megvető pillantással mér végig. Szédelegve indulok az ajtó felé, s amikor kilépek az utcára, nagyot szippantok a friss levegőből.’’ Lejegyezte: —or (Akivel ez megesett, tanúkat nem tud felsorakoztatni. Ha tehát a boltot meg is nevezné, képtelen lenne bizonyítani a dolgot, s egy esetleges perben még ő húzná a rövidebbet. Egyébként történt ilyen már máshol is.) Lónyai László R bányászok biztonságáért
