Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

Tanácsülésekről jelentjük * ISUiUMM---------------------­Na pirenden a munkahelyi demokrácia 1983. december 22., csütörtök Népesség és fejlődés Békéscsaba A városi tanács december 21-i ülésén több fontos té­ma szerepelt napirenden. A testület először a tanácsi határozattal elfogadott kö­zéptávú ciklusprogram vég­rehajtásának helyzetéről szóló jelentést vitatta meg, amelynek előadója Sasaid János tanácselnök volt. Az állami élet és a szocialista demokrácia fejlődésével, to­vábbá a káder- és személy­zeti munkával, valamint a tanácsi apparátus tevékeny­ségével összefüggésben szá­mos lényeges megállapítást tartalmazott az írásos előter­jesztés. Például a közoktatás tárgyi feltételeinek javításá­ban mutatkozott a legna­gyobb eredmény. A megye- székhely iskolái összesen 36 tanteremmel bővültek, s megépült 3 tornaterem is. Ugyanakkor befejeződött a 200 személyes belvárosi óvo­da épületének beruházása. Részletes rendezési terv alapján folytatódik a város- központ átépítése. Figyelem­reméltó az is, hogy a tanács műszaki osztálya ez év jú­liusától nagyobb hatáskört kapott a városi forgalom­szervezés területén. A következő napirend — Dénes Lajos és KoVtár Lászlóné osztályvezetők elő­terjesztésében — a jövő évi költségvetési, valamint fej­lesztési tervek meghatáro­zásával foglalkozott. Az utóbbival kapcsolatos, hogy a mezőgazdasági szakbolt, az autóbusz-pályaudvar, a gyermekintézmények, és egy szakközépiskolai tanműhely beruházására szánt összeg meghaladja a 27 millió fo­rintot. Egyébként a fejlesz­tésekre várhatóan több mint 135 millió forintot, a társa­dalmi munkákra pedig 55 milliót irányoztak elő 1984- re. Az előterjesztéseket a ha­tározati javaslatokkal együtt a testület megvitatta és el­fogadta. Ezután dr. Gally Mihály vb-titkár a városi ta­nács rendeletéinek érvé­nyesülésére vonatkozó ta­pasztalatokat ismertette, majd megyei tanácstagi be­számoló és bejelentések kö­vetkeztek. Több éve már, hogy la­punk kulturális mellékleté­ben, a Köröstájban bemu­tattuk Szénási Mihályt, aki a nagyszénási tanyavilágban él és fest. Mindig is pusztai gyerek volt, vallotta önma­gáról, és ha ezt nem is mondja, akkor is világos: a tanyák, a tág horizontú szemhatár festője, aki ko­rántsem nosztalgiákat keres a mai pusztán, a mai határ­ban, hanem a múlt emlékeit, és a most élő emberek éle­tét. Szereti a tárgyakat, sze­reti a házakat, a tanyavilág állatait, szereti a természet százarcúságát: és akinek ennyiféle öröme van a kö­rülötte élő-mozgó világban, annak van mit megfestenie. Szénási Mihály orosházi tárlata a ‘Petőfi Művelődési Központ előcsarnokában er­ről beszél. Festőnk nem ke­resi a témákat, festőnknek kevés a napvilág, hogy mind megfesse azokat, amiket meg akar festeni. Már abban a bizonyos köröstájbeli bemu­tatásban meg kellett írnunk róla, hogy az élet sokféle út­jait bejárta, amíg eljutott — most már úgy látszik vég­érvényesen — a festészethez. Járt a Képzőművészeti Fő­iskola esti tanfolyamára, Do- manovszky Endre keze alá, majd elvégezte Gödöllőn a mezőgazdasági akadémiát. Onnan megint a Képzőmű­vészeti Főiskolára került, két évig tanulta újra a festő­mesterséget, de — újabb vá­gyai szárnyán — Baranyába utazott, hogy állattenyésztő agronómus legyen. Később Békés A város jövő évi költség- vetési és fejlesztési tervének megvitatása, elfogadása állt a tegnap délutáni tanácsülés középpontjában Békésen. A tanácsülés elé terjesztett terv alapján Békés városában 1984-ben a Körös-lakótelep területelőkészítő munkálatai­nak folytatására, az új ne­velési központ építésének el­ső ütemére, óvodabővítésre, gázvezeték-építésre, Volán- telephelybővítésre, gyógy­szertár és üzlethelyiség ki­alakítására, szolgáltatóház­építésre, a közvilágítás kor­szerűsítésére, útépítésre cél- csoportos, illetve egyéb álla­mi beruházásként összesen 56 millió forintot fordítaná­nak. Az előbbiek mellett a te­lepülésfejlesztésben továbbra is jelentős szerepet szán a tanács a békésiek cselekvő lokálpatriotizmusának, hi­szen a járda- és útépítések, a lakóterületi belvízvédeke­zés, parkosítás, a különböző tereprendezések, felújítások csak akkor teljesülhetnek a tervekbe foglaltak szerint, ha a városban élők és dolgozók legalább 6 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vál­lalnak. Régi gondja Békésnek, hogy a szomszédos Békés­csabáról érkező, s csak rész­ben tisztított szennyvizek nemegyszer tarthatatlan ál­lapotokat idéznek elő a vá­roson keresztülfolyó Élővíz­csatornában. Ebben kedvező változás a megyeszékhely szennyvíztisztító-telepének befejeztével várható, 1986— 87-re. Addig is adódnak azonban vízminőséget javító beavatkozások, illetve az Élővíz-csatorna friss vízellá­tására egyéb műszaki meg­oldások. Többek közöt ezek­ről a kérdésekről folyt a vi­ta az előbbit követő napi­rendi pontban, amikor is a KÖVIZIG igazgatója adott tájékoztatást a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak a vá­rost érintő ár- és belvízvé­dekezési munkálatairól, az Élővíz-csatorna mederrende­zéséről. Végül a tanácsülés a bejelentéseket megelőzően a városi NEB idei munká­járól és 1984-es munkatervé­ről hallgatott meg beszámo­lót. hat évig élt Kanadában (ott is festett közben), aztán ha­zajött, és kikötött a nagy­szénási pusztán, a tanyában, ahol édesanyja élt. Életútnak is szinte követ­hetetlen, fordulói szinte kö­vetkezetlenek, a kiállítás azonban, mely most Oroshá­zán hoz hírt Szénási Mi- hályról, félreérthetetlen nyu­galmat áraszt. Annak az embernek a nyugalmát, aki megtalálta a környezetet, ami számára tartalmas és jó, aki ismeri, tudja, érti, mi­lyen titkokat-meséket őriz­nek a régi házak, miről sus- torognak a fasorok és mire gondol a tanyai ember, ami­kor lemegy a nap, és bíbor­ra festi a felhők alját, a há­zak tetejét, a fák csúcsait és az egész, pihenni induló tért. Szénási Mihály képei előtt úgy érzi a szemlélődő, hogy nem szabad sietnie, hogy időt kell töltenie azok előtt, mert üzeneteiket csak csen­Tegnap délután az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Békés megyei bi­zottsága kibővített megyei bizottsági ülést tartott Bé­késcsabán, az SZMT-szék- házban. Először Csamangó Vilmos megyei bizottsági titkár be­szélt arról, hogy miképp ér­vényesül a munkahelyi de­mokrácia Békés megyében. Elmondta, hogy a munka­helyi demokrácia érvényesí­tése csak a fegyelem javu­lásával párosulva lehet ha­tékony. Közüggyé kell ten­ni minden ügyet. Senkinek nincs joga gátolni a dolgo­zóknak azt a törekvését, hogy a demokrácia keretei között beleszóljanak mun­kahelyük életébe. Az üzemi demokrácia egyik alapkérdé­se: a dolgozók és vezetők kapcsolata. A vezetők szá­mára a munkahelyi demok­rácia nem egyszerűen mun­kastílus, nemcsak magatar­tásbeli vonás, nem is udva­riasság, hanem a szocialista vezető irányítókészségének elengedhetetlen része. Ezután a munkahelyi de­mokrácia fórumainak mun­káját értékelte. Tanuljuk a demokráciát az élet minden területén, így a munkahe­lyeken is — mondta Csa­Térkép a horgászvizekről A Magyar Országos Horgász Szövetség Békés megyei intéző bizottsága a Körös-vidékről és a megye egyéb vizeiről horgász- térképet jelentetett meg. Ezen valamennyi IB-gondozású, a gyomai Viharsarok Htsz keze­lésében levő, valamint egyesü­leti vizterület fel van tüntetve. A színes térkép hátoldalán az IB intenzíven kezelt vizeire vo­natkozó — az országos horgász­rendtől eltérő — előírások, az IB kezelésében levő egyéb vi­zek megnevezése, területnagysá­ga hektárban kifejezve, a htsz horgászható élővizei, csatornái, holtágai és bányagödrei, vala­mint nem horgászható intenzív vizei nevükkel és területnagysá­gukkal megtalálhatók. Ugyan­csak fel vannak tüntetve a hor­gászegyesületek kezelésében le­vő saját vízterületek is. A térképet a békéscsabai Kner Nyomdában állították elő, egye­lőre 1200 példányban. Az egye­sületek az IB-nél rendelhetik meg, de egyénileg is megvásá­rolható ugyanott. des, szemlélődő nyugalom közepette tudják elmondani. A Múltunk mélyzöld szí­nei, árva tanyája mellett milyen derűs, mi több vi­dám az Este egy kis tanyán című képe, valósággal tob­zódó színekkel, olyan, mint egy szép esti dal. Valamifé­le rendszerető világba vezet néhány másik, melyen a bu­daörsi utcákat festi meg, hogy egy-egy megint másfé­le képpel amazok hangulatát tovább erősítse. így kap fi­gyelmet az ősz, a Csorvási tanya, a Fehérvégű tanya, a Kis ház, a Felhős táj; és így kapnak jelentős figyel­met a portrék is, közöttük talán a legsikerültebbek a Lókupec és a Marika. Figyelmet érdemlő tárla­tot vállalt az orosházi mű­velődési központ, december 26-ig még igencsak sokan láthatják. Sass Ervin mangó Vilmos. A vezetők szemlélete fejlődött, mind­inkább felismerik, hogy a dolgozók javaslatainak, ész­revételeinek hasznosítása erősíti a szakmai munkát, javítja a gyógyító munka hatékonyságát. A dolgozók szemléletében, hozzáértésé­ben is kedvező irányú vál­tozás tapasztalható. A második előadó dr. Ávár Zoltán, az egészségpo­litikai bizottság vezetője etikai kérdésekről, majd Csáki Katalin szb-titkár a városi tanács vb egyesített egészségügyi intézményének munkavédelmi helyzetéről beszélt. Az előadó kiemelte azt a fokozott elővigyázatos­ságot, amit az új berendezé­sek beüzemelése igényel. A társadalmi munkavédelmi felügyelő részt vett az új gé­pek, berendezések üzembe helyezési eljárásaiban, és figyelemmel kíséri, hogy megvannak-e az üzemeltetés biztonságtechnikai feltételei. Mint elmondta, az 1983. évi munkavédelmi tevékenység­ről megállapítható, hogy a jelentős előrelépés mellett vannak még olyan feladatok, amelyek megoldása az in­tézmény költségvetéséből csak hosszabb távon reali­zálható. u. x. Gyermekprogramok a téli szünidőben A Békés megyei Művelő­dési Központ és a békéscsa­bai Kulich Gyula Ifjúsági Ház nem egy programot kí­nál a megyeszékhely gyere­keinek a téli szünet idejére. Ma, december 22-én játszó­házba várják őket a 10-es számú általános iskolába. A résztvevőket beavatják a fe­nyőfa- és asztalidísz-készí- tés, valamint a gyertyaöntés titkaiba. Elsajátíthatják a szilveszteri papírbolondságok készítésének tudományát. És akinek ez sem elég, megnéz­heti azt a bohócműsort, me­lyen bizonyára jókat kacag­hatnak majd a gyerekes. Izgalmas események szín­helye lesz az ifjúsági ház december 27-én és 28-án. Mindkét nap délelőtt 9 óra­kor kezdődik a városi gomb- focibajnokság, melyre máris sok gyerek nevezett be. December 29-én 10 órától „Leg — leg — leg”-vetélke- dőre invitálják a bátor vál­lalkozókat, a Békés megyei Művelődési Központba. A jelentkezők kártyavárépítés­ből, marokkószedésből, do- minósordöntésből, egyensú­lyozásból mérhetik össze tu­dásukat. Akinek távirányítá­sú autója van, annak is ér­demes felkerekedni ezen a napon, hogy bemutassa ügyességét. Az év végén, 30-án, ha az idő is kegyes lesz a rende­zőkhöz, a kisligetbe várják a gyerekeket. Ezúttal hópa­lota- és hóemberépítés lesz a program. A szarvasi Krecsmarik Endre úttörőház program- ajánlata is gazdag, Ma, va­lamint 27-én, 28-án, 29-én, 30-án és január 2-án 8 órá­tól délután 5 óráig többféle „sportág” — asztalitenisz, asztalifoci, valamint tv-foci és biliárd — közül válogat­hatnak a gyerekek. December 28-án „Locsi- pocsi” lesz. A fürdőzni vá­gyók délelőtt fél 9-kor gyü­lekeznek majd a városi für­dő előtt. Érdekesnek ígérke­zik másnap, 29-én az a vi­dám szilveszteri kavalkád, melyre kisdobosokat és út­törőket hívnak meg. A szünet utolsó programja január 2-án lesz. Délelőtt 9 órai kezdettel tartja évi el­ső ülését az úttörőház úttö­rőtanácsa. Mindezek mellett az intézmény a színes tévét is a gyerekek rendelkezésé­re bocsátja, hátha mindezek mellett lesz, aki tévézéshez érez kedvet. IBazánk népesedési hely­it zete az 1970-es évek IB közepétől fokozato­san romlott, s az 1970-es évek végétől, az 1980-as évek elejétől új népesedési helyzet alakult ki. Az élve születések száma már hosszabb ideje az egyszerű szaporodást (a né­pesség hosszú távon leg­alább változatlan szintjét) biztosító mérték alatt van. Az 1960-as évek végétől a halandóság — az előző évti­zedek folyamatos csökkenése után — emelkedni kezdett. Az élve születések alacsony, és a halálozások magas szá­ma oda vezetett, hpgy 1981- től az ország népessége csök­ken: 1981-ben kétezerrel, 1982-ben tizenegyezerre] let­tünk, és 1983-ban. előrelátha­tóan tizenöt-tizennyolcezer- rel leszük kevesebben. Hazánkban az utóbbi években évenként 140—150 ezren távoznak az élők sorá­ból. Sajnos, számuk a ko­rábbi évtizedekhez viszo­nyítva emelkedik. Ennek oka a népesség — 1960— 1980 között végbement — viszonylag jelentős elörege­dése. Emellett megváltoztak a különböző korcsoportok életkilátásai is. Kedvező vál­tozások következtek be a 14 éven aluliak halandóságá­ban; a csecsemőhalandóság (0—1 évesek) az 1980-as évek elejére két évtized alatt a felére csökkent, az 1—6 éves gyermekek közül ennél is többen maradnak életben. Az elmúlt 20 évben a népesség 75 éven felüli korcsoportjá­ban is csaknem 10 százalék­kal csökkent a halandóság. A fiatal és középkorú fel­nőtteknek viszont az utóbbi 20 év alatt 20—50 százalék­kal növekedett halandósági arányuk, s ez a szomorú tény a népesség egészére kihat. Nemzetközi összevetésben a halandóság területén hazánk helyzete kedvezőtlenebb ké­pet mutat, mint a termé­kenység területén. Á népesség szaporodása a fenti folyamatok hatására már a hetvenes évtizedben lelassult, és — amint erre már utaltam — 1981-től megkezdődött a népesség csökkenése. Miután a népes­ség termékenységét és halan­dóságát jellemző tényezők több évtizede érvényesülnek, arra számíthatunk, hogy ez a folyamat tartós lesz. Az 1970-es évek végén készült népesség-előreszámítások, és az azóta végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy miköz­ben a prognózisok a népese­dés alakulását általában és fő irányukat tekintve helye­sen mérték fel, a tényleges népesedési folyamatok az utóbbi években az előrejel­zéseknél kissé kedvezőbben alakulnak: a halandóság kis­sé alacsonyabb, a termé­kenység kissé magasabb lett. Hazánkban a közvéle­mény ugyan élénk érdeklő­déssel figyeli a népesség szá­mának alakulását, azonban a népesség struktúrájára, és az ebből adódó hatásokra — noha ezek legalább olyan fontosak — már kevésbé fi­gyel. Az öregek — fiatalok, az eltartásra szorulók ará­nya, a demográfiai hullámok, az egyedülállók magas száma a társadalmat, az egyes csa­ládokat, a gazdasági fejlesz­tést és fejlődést közvetle­nebbül és érzékelhetőbben érintik, mint a népesség­szám. Ezért is mondhatjuk azt, hogy jövőbeni népese­déspolitikánk fő célja a né­pességcsökkenés fokozatos mérséklése, majd megállítá­sa, és hosszabb távon a né­pességszaporodás elérése úgy, hogy közben a népesség életkori struktúrája is ked­vezőbbé váljon. A népesedés társadalmi­gazdasági hatásainak felmé­résekor abból kell kiindul­nunk, hogy a következő év­tizedekben a népesedési adottságok az előző évtize­deknél jobban meghatároz­zák majd a társadalmi-gaz­dasági fejlődést és fejlesztés- politikát. Ez csak részben adódik abból, hogy a koráb­bi évtizedek gyors gazdasági növekedése lelassult. Na­gyobbrészt arra vezethető vissza, hogy népesedésünket jellemző tendenciák tartó­sak, reálisan és érdemben csak hosszabb időszak alatt változtathatók. A népesedési adottságok minél pontosabb felmérése így alapfeltétele annak, hogy tudományosan megala­pozott célokat tűzhessünk ki az infrastruktúra fejlesztésé­ben, a szociálpolitika súly­pontjainak meghatározásá­ban, a foglalkoztatáspolitika kialakításában. Népesedési helyzetünk a társadalompolitikával szer­vesen összehangolt távlati, a népesedés minden elemére kiterjedő népesedéspolitikát követel meg. Ennek tudo­mányos kidolgozása az 1980- as évek elején megtörtént és a kialakult népesedési hely­zetnek megfelelő politikai cselekvőkészség ugyancsak létrejött. A társadalom az elmúlt évben a jelenlegi gazdasági helyzetben is ta­lált és minden bizonnyal ta­lál a jövőben is olyan lehe­tőségeket és megoldásokat, amelyek könnyíthetik a gyermekes családok helyze­tét, segíthetik a családok egyes nemzedékeinek foko­zottabb egymásra támaszko­dását, hozzájárulhatnak a család növekvő fontosságú intézményének stabilizálásá­hoz. A népesedés társadalmi - gazdasági hatásainak befo­lyásolásában az alábbiakat kell figyelembe vennünk: a népesedési adottságok feltá­rását és ezek alapján reális cselekvés meghatározását; átfogó, folyamatos népese­déspolitika folytatását; az egyenlőtlen létszámú kor­osztályokból, a demográfiai hullámokból származó ked­vezőtlen hatások csökkenté­sét; az idős korú népesség családi -társadalmi -közéleti helyzetének javítását; a kedvezőtlen következmé­nyekkel járó területi, tele­pülési változások mérséklé­sét, a községek népesség- megtartó szerepének fokozá­sát; a termékenység színvo­nalának emelését, és ezzel összhangban a fiatal pálya­kezdő korosztályok támoga­tását, a lakosság egészségi állapotának javítását, a ha­landóság csökkentését. A fentiek megvalósításá­ban központi szerepet ját­szik a jövőben a családok helyzetének, életének javítá­sa. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az anyagi felté­telek javításának változat­lan fontossága mellett nö­vekszik a kulturális-1 udati tényezők, a hagyományok, a normák szerepe. N épesedési helyzetünk csak hosszabb távú, kiegyensúlyozott és folyamatos népesedéspolitika eredményeként javulhat. A tudományos felismerésen és a politikai akaraton alapuló népesedési célok megvalósí­tásához a cselekvési progra­mok kidolgozása folyamat­ban van. A következő évek­ben és évtizedekben a népe­sedés hazánkban még na­gyobb fontosságú társadal­mi-társadalompolitikai kér­déssé válik. Monigl István, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója Szénási Mihály kiállítása Orosházán Kis ház — Szénási Mihály festménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom