Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-22 / 301. szám
1983. december 22., csütörtök Országos szinten is elismert a megyei vöröskeresztes mozgalom A Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége dr. Sar- nyai Ferenc elnökletével december 21-én, tegnap ülést tartott Békéscsabán. Ezen Öz Ferenc titkár értékelte az 1983. évi munkát. írásos előterjesztésében részletesen elemezte az egészség-, valamint a családvédelemmel, a szociális tevékenységgel, a véradómozgalommal, az elsősegélynyújtással, a polgári védelemmel, továbbá a szervezéssel és a gazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtását. Mint mondotta, elismerésre méltó az angolai és a mozambiki Vöröskereszt támogatására indított országos ruhagyűjtési akció Békés megyei eredménye. A jó propagandatevékenység következtében a vártnál többen jelentek meg a gyűjtőhelyeken. Ugyanis 7 ezer 500 lakos csaknem 73 ezer gyermek-, női és férfiruhát adott át a Vöröskereszt helyi képviselőinek. Ily módon lehetőség nyílt a szűkösebb anyagi körülmények között élő magyar családok megsegítésére is. A megyei titkár szóbeli kiegészítőjében egyebek között megemlítette, hogy a vöröskeresztes szervezetek nemcsak megerősödtek, hanem számuk is jelentős mértékben növekedett az elmúlt években. A mozgalomnak jelenleg 47 ezer tagja van Békés megyében. Az emberek fokozódó segítő szándéka megnyilvánult abban is, hogy az idén 1300—1400 literrel több vért adtak a tervezett, mennyiségnél. A vezetőségi ülésen részt vett és felszólalt B. Nagy Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa is, aki a Központi Bizottság legutóbbi vizsgálatának tapasztalataira utalva igen eredményesnek ítélte meg vöröskeresztes mozgalmunk résztvevőinek ez évi tevékenységét, majd köszönetét tolmácsolta minden érdekeltnek. A következő napirendi pontban a testület megvitatta az 1984. évi munkatervi feladatokat. Ezt követően a bejelentésekkel ért véget a tegnapi vezetőségi ülés. —y —n II fiatalok egészségvédelme Békésben Békés megye több mint 430 ezer lakója közül 92 ezer 14 éves aluli, 24 ezer 700 a 15—19 évesek száma. A gyermekek és a fiatalok az összlakosság 27,1 százalékát jelentik. A gyermekek fekvőbeteg-ellátását Gyulán 135, Békéscsabán 60, Orosházán 64 kórházi ágy biztosítja. A csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályokon az elmúlt tíz év alatt évente 4500—5000 beteg fordult meg. A szakosított gyermekellátás eredményei közé tartozik, hogy 1970-től Gyulán gyermek szívgondozás, 1974- től koraszülött-utógondozás folyik. Az 1981-es esztendő is jelentős állomás, hiszen Békéscsabán gyermek-endokrinológiai ellátás kezdődött, Gyulán pedig pul- monológiai és neurológiai szakellátás indult. Ebben az időszakban folyik a gyermekek mentálhigénés szakellátásának a szervezése. A gyermekek alapellátását városainkban már gyermekkörzeti orvosok végzik. 1966- ban még csupán két orvosi körzet létesült, ma pedig már 36 gyermekkörzet van, amelyből ötnek nincs orvosa. Egy gyermekkörzeti orvos általában 1300—1500 gyermeket gondoz. A járó- és fekvőbeteg-ellátás során évente majd’ 250 ezer vizsgálatot végeznek. Jelentős az egészségvédelmi megelőző munkájuk. Az újszülötteket 6 napon belül otthonukban meglátogatják, szaktanács- adást nyújtanak, védőoltásokat adnak, iskolaorvosi munkát végeznek, közegészség- ügyi és járványügyi feladatokat is ellátnak. A népesedéspolitikai határozatot követően 1973 óta a táppénzre vettek száma harmincszorosa, a keresőképtelen napok száma tízszeresére emelkedett. Naponta átlagosan 34— 38 beteget vizsgálnak a gyermekgyógyászok. A megye más területein, a községekben a körzeti orvosok feladata a gyermekek gyógyítása is. A mozgó szakorvosi szolgálat havonta meghatározott időközökben azonban eljut a községekbe. Az orvosok mellett jelentős szerepet vállalnak a csecsemő- és gyermekvédelmi munkában a védőnők. Évente mintegy 230 ezer alkalommal látogatják a családokat a védőnők. Az óvodák és az alsófokú oktatási intézmények egészségügyi ellátását a gyermekkörzeti orvosok és a körzeti orvosok végzik. A középfokú oktatási intézményekben tanulókat fő- és részfoglalkozású ifjúsági orvosok gyógyítják. Ilyen azonban nem sok van, Gyulán, Békéscsabán, Szarvason és Orosházán dolgozik ifjúsági orvos. Az oktatási intézmények egészségügyi ellátásában is tevékenykednek védőnők. Főfoglalkozású iskolavédőnő Gyulán, Békésen és Szarvason dolgozik, s remélhetően Békéscsabán és Orosházán is hamarosan lesznek iskolavédőnők. Gyulán az ifjúsági orvos munkáját is főállású védőnő segíti. Nem könnyű a feladatuk az oktatási intézményekben tevékenykedő egészségügyieknek. El kell végezniük a beiskolázás előtti, a pályaalkalmassági vizsgálatokat, az osztályvizsgálatokat, gondoznak, ellátják a betegeket, közegészségügyi, járványügyi és mentálhigénés feladataik is vannak. A jövőben az iskola és az egészségügy szorosabb együttműködése szükséges. Nagyobb gondot kívánnak fordítani a szakmunkástanulók sajátságos problémáira és gondozására is. Az elmúlt esztendőben az egészségi állapotból eredő, vagy a környezeti hatásoktól veszélyeztetett gyermekek száma megyénkben közel 4300 volt. Ezért is rendkívül jelentős a gyermekkörzeti orvosok, az ifjúságvédelmi tanárfelelősök és a gyámügyi tisztségviselők szoros munkakapcsolata. A gyermekkörzeti orvosok, körzeti orvosok és védőnők munkájának fontos része az egészséges életmódra és családi életre nevelés. Évente 2000—2700 előadást tartanak ilyen témakörben a gyermekek és a felnőttek számára. A családi életre nevelés módszertanának kidolgozásában úttörő szerepet vállaltak a gyulai megyei kórház szülészetének orvosai, akikhez később sokan kapcsolódtak a gyermekekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók közül. Főfoglalkozású iskolafogorvosok és ifjúsági fogorvos gondozza a 3—18 éveseket. Mindössze hatan főfoglalkozásúak, s a községekben a felnőtteket ellátó fogorvosok feladata az iskolafogászat is. A bölcsődei hálózat sokat fejlődött az utóbbi években, és tavaly már a megyeszékhely kivételével minden jelentkezőt fel tudtak venni a bölcsődékbe. Jelenleg megyénkben 2 ezer 290 kisgyermeket tudnak a bölcsődékben elhelyezni. A csecsemő- otthonban a 205 helyen 119 állami gondozott gyermeket neveltek. 1979-ben adták át az egsézségügyi gyermekotthont, ahol 237 testi és szellemi fogyatékos gyermeket ápolnak, gondoznak, nevelnek. Két esztendeje rendszeresen tanácsadást nyújtanak a szellemi fogyatékos gyermekek szüleinek is. Az utóbbi években fejlődött a gyermekek és fiatalkorúak egészségügyi ellátása. Megyénk egészségügyi irányítóinak további célja az iskolaorvosi munka és az általános körzeti orvosi munka ifjúsági területeinek szakmai színvonalát fejleszteni. B. Zs. Elkészült a Victory. Pillis József nyugdíjas 3 évi munkával — mintegy 5 ezer óra alatt — elkészítette az eredeti hajónak 100-szorosan kicsinyített modelljét, a munkához eredeti rajzokat is felhasznált (MTl-fotó — Fehér József felvétele — KS) Szépségápoló szerek A tervezettnél több szépítőszert — Helia—D-krémet — küldtek az üzletekbe a karácsonyi ünnepekre a debreceni Biogal Gyógyszergyár kozmetikai részlegéből, s a jövőre ígért termékek közül is néhányat forgalomba hoztak az év végén. Az esztendő közepén a zárókupak hiánya miatt az üzemrészben egy ideig állt a termelés, s amikor ismét hozzákezdtek a munkához, vállalták: az idén 900 ezer tégely Helia—D-krémet hoznak forgalomba; ezt december elejére teljesítették, s már közelednek az egymillióhoz. A Helia—D család újabb tagjait, az arctejet, valamint a test- és kézápolót is útnak indították Debrecenből. II család szerepe ma Az elmúlt évtizedek során a család, mint társadalmi intézmény, viták témája lett. Egyrészt elhangzottak olyan vélemények, hogy a családok ma már nem tudnak eleget tenni- azoknak az igényeknek, amelyeket tagjaik velük szemben támasztanak, működésük nem felel meg azoknak a várakozásoknak, melyek a társadalom egésze részéről megfogalmazódnak. Felmerültek javaslatok a jelenlegi családi formák radikális átalakítására, illetve más együttélési formákkal való helyettesítésére. A másik oldalon viszont a politikai vezetés ismételten leszögezte, hogy társadalmi fejlődésünk céljainak eléréséhez szükség van a család intézményének fennmaradására és közreműködésére, és a tudományos kutatások zöme is arra a következtetésre jutott, hogy mind társadalmunk, mind pedig az egyének funkcionálásához nélkülözhetetlen a család. Meghatározó élmény: a gyermek Így a családokon múlik a népesség utánpótlása, az új generációk megszületése, de az egyes emberek életének is egyik legnagyobb élményét adhatja gyermekük születése, gondozása és nevelése. Már az újszülött iránt különös szeretetet érezhetnek a szülők, és ez csak fokozódik, gazdagodik, ahogy a gyermek nő, és ő is ismételt jeleit adja a szülőkhöz való ragaszkodásnak. A gyermekkor minden egyes szakaszával járnak olyan események, amelyek különös boldogságot okozhatnak: a gyermek első mosolya, hasra fordulása, felállása, szavai, lépései, értelmi és fizikai fejlődésének minden újabb jele, amelyek valójában mindennapos dolgok, de a szülő számára egyenértékűek lehetnek, sőt felülmúlhatják az élet egyéb területén szerzett legnagyobb élményeket is. Minden emberben meglevő alkotási vágy kiélésére nagy lehetőség a gyermek, akinek testi gyarapodása, szellemi készségeinek kibontakozása nagy mértékben függ a szülők gondoskodásától, és ezért fejlődése jogos megelégedettséggel töltheti el a szülőket. A mai magyar kultúra szerves része a saját gyermek utáni vágy, és a gyermek növekedésével járó események értékelése, mégis az elmúlt évtizedeket olyan alacsony szintű gyermekvállalás jellemezte, amelynek társadalmi következménye, hogy az összes születések száma elmaradt a népesség utánpótlásához szükséges számtól. Ennek a helyzetnek elemzései rávilágítottak azokra az objektív nehézségekre, amelyek miatt a vállalt gyermekszám elmaradt a szükségestől, de többnyire a házasságkötéskor tervezettől is. Társadalmi feladat ezeknek a nehézségeknek fokozatos kiküszöbölése, illetve sokoldalú segítségnyújtás a gyermekes családoknak, és a fiatalok gyermek iránti vágyának erősítése. Gazdasági egység is A gyermekvállalás mintegy két évtizedre meghatározza az egyes családok életét. Ez alatt az idő alatt a család egyik legfőbb funkciója, hogy a gyermeket felnevelje, és felkészítse arra, hogy önállóan be tudjon kapcsolódni a társadalom életébe. Valamennyi tagja szempontjából a családnak változatlanul fontos funkciója, hogy a mindennapi szükségletek kielégítésének elsőrendű kerete. Bár elterjedt nézet, hogy a mai család elveszítette gazdasági funkcióját, ez így nem áll. Igaz, hogy a nemzetgazdaságban ma lényegesen kisebb a családi termeléssel létrehozott értékek aránya, mint fél évszázaddal ezelőtt volt, de a családi termelés Magyarországon még mindig a háztartások több mint felében megtalálható, elsősorban a kisegítő gazdaságok formájában. Még fontosabb a családi fogyasztás, és ez is gazdasági funkció. A háztartások a fogyasztási kiadások nagyobb részét közös, családi döntés alapján foganatosítják, és a javak többségét is együtt fogyasztják. Szabad idő — családi keretben A XX. század második felében egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az iránt, hogy az ember,ek mire használják azt az időt, amely a kereső munka elvégzése, az otthoni feladatok ellátása és a nélkülözhetetlen alvás után fennmarad. A fokozott érdeklődés e szabad idő növekedésével és az eltöltési lehetőségek differenciálódásával a különféle kikapcsolódási módok szaporodásával függött össze. A hatvanas és hetvenes években a lakosság életmódjában három olyan változás is történt, amely megnövelte a családi közösségek együttes életének, a családtagok közötti intenzívebb kapcsolatnak, közös szórakozásnak, eszmecserének a lehetőségét. Ez a három a televízió térhódítása az otthonokban, a gépkocsi elterjedése, és a nyaralók, hétvégi házak, telkek számának gyors növekedése. A televíziókészülék a lakásban megkönnyíti, hogy a szülők és gyermekek együtt szórakozzanak, művelődjenek, újabb és újabb témákat ad a családi beszélgetéshez. Az autó a közös kirándulásoknak, az országjárásnak lehet az eszköze, a vidéki ház felépítése, a telek megművelése közös tervezésre, aktivitásra ad alkalmat. Mindez azonban csak lehetőség: sok családban mind a három eszköz igény- bevétele olyan egyhangúsággal történik, hogy a felnövekvő gyermekek minél előbb igyekeznek kiszabadulni az együttes programokból. Az emberek életében az egyik legnagyobb biztonságot nyújtó tényező lehet a családjuk, amelyben megértésre, együttérzésre, segítségre, áldozathozatalra számíthatnak a családtagok egymás részéről. Ugyanakkor az élet legsúlyosabb krízisei is a családhoz tartozással függnek össze, mert semmiféle kapcsolatban nem okoz olyan kínt, bánatot a meg nem értés, a visszautasítás, a kihasználás, mint akkor, ha ezt a családja tagjai részéről tapasztalja valaki. A család intézménye így eltérő kimenetelű emberi kapcsolatoknak lehet a kerete. Az, hogy milyen irányúvá válik a kapcsolat, nagymértékben függ a családon kívüli, társadalmi hatásoktól: a családok felbomlásának magas és emelkedő előfordulása nem érthető meg azoknak a társadalmi változásoknak a figyelembevétele nélkül; melyek a házastársi kapcsolatokat sérülékenyebbé tették. A külső világ, a társadalom egésze azonban nemcsak veszélyeztetheti a család működését, hanem előnyösen is befolyásolhatja azt. intézményeinek tervszerű, átgondolt munkájával, aktív családpolitikai tevékenységgel. Cseh-Szombathy László „Képek a békéről” Gyermekrajz- és festménypályázat a SZÖV0SZ felhívására A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa az Országos Béketanács támogatásával gyermekrajz- és festménypályázatot hirdet. Az említett országos szervek ezen felhívása a Brit Szövetkezeti Szövetség által kezdeményezett és meghirdetett „Képek a békéről” nemzetközi gyermek- és festmény- kiállításhoz kapcsolódik. A pályázat célja, hogy az iskolaszövetkezetek fiataljai, továbbá a szövetkezeti tagok gyermekei saját maguk készítette rajzokon, festményeken mutassák be a világbékéről alkotott elképzeléseiket, békevágyukat, a környezetükben végbemenő békés alkotó munka folyamatát. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa javaslatára a MÉSZÖV általános szövetségi titkársága már eljuttatta megyénk általános iskoláihoz, iskolaszövetkezeteihez, az ÁFÉSZ-ekhez, azok helyi szerveihez, a takarék- szövetkezetekhez és kirendeltségeikhez, valamint a lakásszövetkezetekhez azt a felhívást, mely részletesen ismerteti a pályázatba való bekapcsolódás feltételeit. Többek között, hogy valamennyi olyan általános iskolai tanuló részt vehet a pályázatban, aki betöltötte hatodik, illetve 1984. március 1-ig betölti 15. életévét. A felhívás azt is kimondja, hogy a szövetkezetek 1984. január 15-ig rendezzenek helyi kiállítást a gyerekek által készített rajzokból, festményekből, s a pályamunkákat gondosan értékeljék, és saját belátásuk szerint díjazzák. Majd a helyi kiállításokon bemutatott alkotásokból február 5-ig mindenütt rendezzen megyei kiállítást a MÉSZÖV, és a legjobb rajzokat, festményeket díjazzák. Ezt követően a megyei szövetségek valamennyi kategóriából az általuk I— III. helyezettnek ítélt pályamunkákat juttassák el Budapestre, a SZŐ VOSZ szövetkezetpolitikai főosztályához. Ugyanis a legkiemelkedőbb gyermekrajzok, festmények nemzetközi kiállításon vesznek részt. Az itt is értékesnek ítélt pályamunkákat az 1984. évi „Béke és barátsági hónap” idején ismét bemutatják. Ezen az országos kiállításon adják át a legjobb pályamunkákért járó díjakat. A helyi, megyei és országos értékelés, illetve díjazás a gyerekek életkorát figyelembe véve történik. Az Országos Béketanács mindhárom kategóriában külön díjat adományoz. Továbbá a legfiatalabb iskolaszövetkezeti pályázót ugyancsak külön díjban részesíti. Megyénk általános iskolásai közül már bizonyára sokan megfogalmazták, hogy miként ábrázolják rajzban, festményben a békéről alkotott elképzelésüket. Vagy éppen a közeljövőben érik meg fejükben az emberiség egészét olyannyira közelről érintő békevágy ábrázolásának, tükröztetésének hogyanja, mikéntje. Balkus Imre
