Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

1983. december 17-, szombat

o

A Volán 8. sz Vállalat munkavédelemmel és tűzvédelemmel foglalkozó szakemberei kiállítást rendeztek a napokban a vállalat központi telephelyén, Békéscsabán. A két kiállítás bemutatja a két területen a hiányosságokból, figyelmetlenségekből adódott baleseteket, ugyanakkor felhívják a figyelmet azok elkerülésére. A munkavédelmi kiállításon külföldi plakátokat is láthatnak az érdeklődők, melyek a környező országok munkavédelmi tevékenységébe is bepillantást nyújtanak Fotó: Bikíalvi Ferenc

Napirenden a tsz-ek gazdálkodása

A Békés megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége elnöksége mellett működő termelésfeljesztési és közgazdasági bizottság tegnap, pénteken délután együttes ülést tartott Gyulán, a Munkácsy Tsz-ben.

Az első napirendi pont keretében Eke Sándor, a TE- SZÖV titkárhelyettese a közös gazdaságok idei várható pénzügyi gazdálkodását vázolta. Mint mondotta. Békés megye termelőszövetkezetei tavaly csaknem 14,2 milliárd forint értéket állítottak elő. ami az idén várhatóan kevesebb lesz. A gazdaságok nyeresége is csökkent. A köz- gazdasági szabályozók változása a jövőben körültekintőbb gazdálkodásra készteti az üzemeket. Az előterjesztésből kitűnt: a belső,

ma még rejtett tartalékok további feltárásával, az érdekeltségi rendszer javításával, a még tudatosabb takarékossággal az üzemek korábbi nyereségszintje tartható.

Az idei gazdálkodásról szólva az előadó kiemelte: a termelőszövetkezetek jelenlegi gazdasági helyzetét tekintve nagy szóródás tapasztalható. Az eddigi ismeretek szerint várhatóan mintegy 20 Békés megyei közös gazdaság zárja veszteséggel az évet. Nem szenvedett aszálykárt, s már most látszik, hogy jó eredményeket ért el a dombegyházi Petőfi és a nagybánhegyesi Zalka Tsz. Az aszálykár ellenére a kísérleti bérszabályozásban résztvevő újkígyósi Aranykalász Tsz ugyancsak kiemelkedő eredményeket produkált, mely az újszerű belső érdekeltségi rendszer kialakításának döntő eredménye.

Az előterjesztést követően a TESZÖV titkárhelyettese ajánlást tett a tagüzemeknek jövő évi termelési és pénzügyi tervük elkészítéséhez.

A második napirendi pont keretében Laczó Pál, a TESZÖV főmunkatársa a tej új átvételi rendszerére való áttérés üzemi tapasztalatait vázolta. Bevezetőben elmondta: 1975 és 1982 között országosan 65 százalékkal. Békésben 81 százalékkal emelkedett a tejfelvásárlás, az országos átlagnál megyénkben jobban nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. A lakossági tejfogyasztás viszont — mind országosan, mind a megyében — szinten maradt, a tejtermékek iránti kereslet ugyanakkor nagyobb. A tejtermékek körének bővítését, a kereskedelmi hálózatban való eltarthatóságát, vagyis a szavatossági idejének javítását csak jobb minőségű tejből tudja garantálni a tejipar. Ezért ez évtől — kísérletképpen — módosították a termelői tej- átvételi rendszert, aminek eredménye bevált. így januártól csíraszám szerinti átvétel alapján állapítják meg a tej minőségét, s várhatóan 1985-től új fogyasztói szabvány lép életbe. Tehát egy évet kap a tejipar, hogy felkészüljön a jobb minőségű és újabb termékek gyártására. Természetesen az új tejminősítési rendszer a tejtermelő gazdaságoknál az eddigieknél gondosabb munkát igényel.

A termelésfejlesztési és közgazdasági bizottság együttes ülése bejelentésekkel zárult.

Sz. A.

kém is a szomszéd községekkel. Gyulaváriban Lengyel Lajossal, Nagy Károllyal. Aliháskamaráson Strumpfla Reissel, akit sajnos Németországba vittek, nagyon kitűnő, német nyelvű, nagyon derék elvtárs volt. Med- gyesegyházán Katona Vincével, Moidiccsal, Kevermesen is tartottunk kapcsolatot.” (PTI Arch. H—k—272-ből.) „A szeminárium után egy évre május 1-én kerékpárral Budapestre mentünk, a május 1-i ünnepségre . . . Ság- vári elvtárstól nagy dicséretet kaptunk természetesen, mert 200 valamennyi kilométert bicikliztünk azért, hogy a május 1-i ünnepségen lehessünk. Abban az időben már hajszoltak bennünket a csendőrök, és ez nem volt kis dolog. Nekünk az természetes kötelesség volt, és ma is megtennénk, ha a helyzet úgy kívánná ... szétszórtuk a propagandaanyagot Almásra, Kevermes- re, Kunágotára, Medgyes- egyházára, osztottuk boldognak, boldogtalannak.” (PTI Arch. H—k—272, 1. és 3—6.

1.)

Czinege János is a küldöttek közé tartozott. A háborús idők pártélete sajátos körülmények között zajlott. „1941-ben kerültem jel Budapestre Bojtos elvtárssal, és ekkor találkoztam én magam is Ságvári Endrével. Ez a találkozás útmutatás és eligazítás volt. Már előzőleg négy község be volt szervezve. Meg volt szervezve az is, hogy havonta a községek meg fognak jelenni a központnál, ahol az eligazítást, útbaigazítást szóban adják meg, hiszen abban az időben ezeket a dolgokét nehéz volt papíron kiadni. Hogy a községünkben legálisan működik a szociáldemokrata párt, azt a helybeli hatóságok tudták, és azt is, hogy a mi

pártszervezetünk ezen túllépett a kommunista párt felé. Gyulaváriban Medgyesi Sanyin és Katona Vincén, Dombegyházán Túri Józsin, Nagykamaráson pedig Bojtos elvtárson keresztül tartottuk a kápcsolatot. . . Bojtos elvtárs beszélt velük, és elintézte a hivatalos ügyeket. Utána Ságvári Endréhez mentünk, és ott beszéltük meg a feladatokat. Mikor mi bementünk Ságvári elvtárshoz, azonnal jöttek jelenteni, hogy Takácsék, Szederék tárgyalják azt, hogy a nagykamarásiak megint a Ságvári Endrénél vannak. Tehát nem jó szemmel nézte az SZDP központi vezetősége azt, hogy a nagykamarást szociáldemokrata párt Ságvári Endrével tartja a kapcsolatot. Feladatul kaptuk azt, hogy a faluban működő KALOT-ból szervezzük be a fiatalokat mi- közénk ... Községünkben ebben az időben igen erős volt a Nemzeti Egység Pártja és a Függetlenségi Kisgazda Párt. Ezért volt Ságvári Endrének az a javaslata . . . , hogy a parasztság soraiba, a kormánypárti pártokba a mi elvtársaink közül küldjünk embereket, hogy ott a mi hangunk érvényesüljön." (Czinege János visszaemlékezése; PTI Arch. H—c—58-ból 1—2. 1.)

Hogyan érvényesüljön a szocialisták hangja? Vannak-e „tanítható módszerek”? Aligha. De a mondanivaló és a stílus világosságát és egységét, a célratörés és a bizalom összefüggését — ha arra alkalmas képviselőre talál — méltán tekinthető a forradalmi munkásmozgalomban rejlő vonzás és erő jelének. „Ságvári Endréről elmondhatom: egyszerű ember volt, nyugodt. Engem — amikor először meglátott — bizalmatlanul

mért végig, de Bojtos elvtárs megmondta, hogy nyugodtan beszélhet, abban a pillanatban megváltozott, és barátságosan, nyugodtan, de erélyesen megmondta azt, hogy mi a feladatunk nekünk a mai helyzetben.

Deák Lívia aztán Ságvári Endre utasítására jött le, és utasításokat hozott az itteni pártvezetőségnek, amelynek egyik fő része az ifjúsági szervezet megalakítása volt." (PTI Arch. H—c—58-ból 3. lap.)

Az ellenfél nem ismert kíméletet. 1942-ben, a nagyobb arányú szervezkedést követően alig 2 hónap múltán „mintegy 36 elvtársat letartóztattak”. (PTI Arch. H—c —58. 3. 1.)

Az egyenlőtlen küzdelem a magyar nemzeti függetlenségi mozgalom fenntartásáért tovább folyt. Személyes kapcsolat híján a levelezés eszközéhez nyúltak. S több, mint jövendölés az Endréhez írott. utolsó békési levél Orosházáról. Ugyanis a levélpapír jobb felső sarkába Ady szavait nyomtattatta a járási titkárság:

„Üj szelek nyögetik az ős magyar fákat, Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat. Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, Vágy ez a mi hitünk

valóságra válik.” (Szociáldemokrata Párt orosházi titkárságának levele 1942. május hó 14-én.)

A hit gyakorlat. Ságvári Endre életműve — nemzeti önismeretünk szerves része. Alakja a maga egyszerűségével és határozottságával mítosszá emelkedett. De Endre és elvtársainak nyomában eleven mozgalom, új élet sarjadt.

Ságvári Ágnes (Vége)

Bíróság előtt a panel

Az utóbbi esztendőkben megújhodott Békéscsaba belvárosa. Az ódon, a múlt században épült földszintes lakóházak egy része eltűnt, illetve tűnőfélben van a Bartók Béla, Petőfi utca, Tanácsköztársaság útja által határolt területen, itt több száz új otthon épült, költöztek be azokba. E területen kezdte még a tömeges lakásépítés keretében a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a korszerűbbnek, esztétikusabbnak tűnő, pé- - esi típusú panelből a lakásépítést — alapterveit a Pécsi Tervező Vállalat készítette —, ami a poligonüzem korábbi termékeit váltotta fel. A nagy panelokat a BÁÉV gyártotta és gyártja, ugyancsak az állami építőipari vállalat szerelte, illetve szereli készre az épületet. Az építők munkája nyomán négy-, illetve tízemeletes színes lakóházak magasodnak. De hasonló lakásokat építettek a megye- székhely más részein is.

Örültek az aszálynak

A lakások tulajdonosai boldogan költöztek, s amint belakták a több százezer forintos otthonukat, jöttek a ■ gondok. Beáznak a lakások — oldalról (!), vagyis a homlokzati panelek összerepedeztek, a víz áthatol, a lakások nedvesednek, s ez jogvitára adott okot, immáron három éve.

— A kezelésünkben levő lakásokból mintegy négyszázhúsz oldalról' beázik a csapó esőtől — kezdi Szlota József, a Békéscsabai Lakásszövetkezet ügyvezetője.

Hogyan is ázhat át a panel? Leegyszerűsítve: a pécsi típusú lakóházak homlokzati falai vázkerámia- betétes, vasbetonpanelekből készültek, mindkét oldalán két centiméteres betonrétekkel. Átadás után alig két évvel a betonfelületek kezdtek repedezni, majd lehullani, s jó néhány lakás egy-egy kiadós eső alkalmával úszott, úszik. Egyedül az itt élők örültek az aszálynak.

Nem kell külön keresgélni a beázó lakásokat, szinte minden emeleten párosával akad. Leázott, felismerhetet- len mintázatú tapéták, a színes szőnyegpadlókon vízfoltok emlékeztetnek az esőkre, tanúskodnak.

— Uram, ezékből a házakból menekülnek az emberek! Nézze meg az újság apróhirdetéseit, a legtöbb eladó, illetve cserelakás ezekből a típusú lakásokból van — hallom az egyik 7. emeleti lakás előtt.

— Hogy lehet ilyen fele-, lőtlenül dolgozni?! — néz rám aggodalmaskodva a szomszéd lakásban élő, idősödő hölgy. A ház egy másik lakását tulajdonosa már rendbe hozta. Pénzt, energiát nem kímélt, idegei állták a próbát, csupán a fürdőszobánál ázik oldalról.

A lakók az építőket szidják, az építők pedig tovább passzolják, illetve passzolnák az átkokat, . szitkokat, méntik a' mundér becsületét. Részlet a szakvéleményből :

„A repedések hézagrajza és elhelyezkedése nehezen osztályozható, azokban törvényszerűséget nehéz felfedezni. A panelek többsége teljesen szabálytalan repedésrajzolatú, de találtunk a kerámiabetéteket jól kiraj- zolódottakat is. Általánosságban meg lehet állapítani, hogy a nyílásokkal áttört panelok felületén kevésbé jelentkeznek repedések, mint a teli panelokon.”

A beton zsugorodik

Az Építéstudományi Intézet szakértői véleménye részletesen elemzi a gondokat. Ebből kitűnik: a panelok rétegfelépítésének ismeÖsszerepedezett ház nem bizalomgerjesztő látvány (Képünk a felső fotón szereplő lakóház 4—5. emeletének paneljét ábrázolja)

Fotó: Fazekas László

rétében több lakást bejárva egyértelműen megállapítható, hogy a nagyarányú repedések kizárólag a külső, kéregbeton rétegeit érintik. De mitől repedeztek össze a panelok?

— Szerintem tervezői hiba az oka — szögezi le Poljak György, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Az ÉVM rendelte meg a terveket a Pécsi Tervező Vállalattól, azokat mi készen kaptuk, a helyi adaptációt a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette. Mi a paneleket a terv szerint gyártottuk le. Eddig több mint 21 ezer elemet készítettünk, azt nem állítom, hogy valamennyi kifogástalan minőségű, előfordulhatnak benne hibásak. Szabadtéri a gyártóüzemünk, az időjárás, a technológiai fegyelemtől való eltérés közrejátszhat, de nem okozhat ilyen arányú repedéssorozatot. A mi véleményünk az, hogy a külső kéregbeton vasalatlan, nincs, ami felvegye a beton feszültségét.

Becker Gábor, az Építés- tudományi Intézet tudományos munkatársa véleménye:

— A repedéseket két tényező okozza. Az egyik: a

beton zsugorodása, ami három ezrelék hossz-, illetve térfogatcsökkenést • okozhat. A szóban forgó paneloknál alkalmazott viszonylag nagy cement- és víztartalom és az adalék anyag kicsi szemnagysága fokozza a beton zsugorodását. Ez azt jelenti: a 2,7 méter hosszú panel a gyártástól egyéves koráig mintegy 3, négyéves korig 4 milliméternyi hosszváltozást okozó zsugorodáson megy keresztül: Mivel a betonfelület folyamatosan tapad a mögötte levő kerámiaszerkezethez, amelyek ezt a húzó hatást nem tudják követni, a viszonylag vékony beton megrepedezik. Ezt a hatást fokozhatja a technológiai fegyelem be nem tartása, például: a cement, a víz túladagolása, a kerámiaelemek beáztatásának elmaradása, vagy nem kellő mértéke, a hőmérséklet, a beton nedvesen tartásának hiánya.

A repedések megjelenésének másik fő oka a hőmozgás, illetve annak megakadályozása. Mivel a kerámia betételemek lineáris hőtágulási együtthatója mintegy fele a betonénak, a hőmérséklet-változásoknak megfelelő hőmozgás felét a folyamatos tapadás révén, á beton csak repedések létrehozásával tudja levezetni. Vagyis, a repedések halmozódását és ilyen nagyságrendben való kialakulását a betonban keletkező húzófeszültségek elosztására alkalmas vasalással lehetett volna megelőzni. Az is igaz, hogy ebben az esetben meg kellett volna növelni a betonkéreg vastagságát.

Újra kell szigetelni

A szakvélemény megállapítja azt is: a város léptékéhez képest feltétlenül jelentős épületek látványa jelenlegi állapotában elszomorító, sőt ijesztő. A tízemeletes lakóházak homlokzatait átszövő repedések nemcsak csúnyák, hanem bizonytalan- sági érzetet keltenek az emberekben. Az átlagember egy olyan összerepedezett falú házat lát, amelyről bármikor nagyobb betondarab potyoghat le, bizony elkerüli.

A hibáért ki, vagy kik a felelősek? A megyei bíróságot is megjárt több száz oldalas peranyagot a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta. A bírósági szakvélemény rámutat: a keletkező repedések túlnyomó részt tervezési, kisebb részben kivitelezési hibákra vezethetők vissza. Átlagos körülmények között a tervezett paneleken mindenképpen megjelentek volna a repedések, ugyanakkor több helyen találtak arra utaló nyomokat, hogy a technológiai fegyelmet a kivitelező nem tudta megtartani. Hasonló és vasalatlan kérgű ‘ panelokat készítettek, illetve házakat építettek a Pécsi Tervező Vállalat tervei alapján többek között Dunaújvárosban, Veszprémben, Székesfehérvárott és Budapesten. Ezeknél is jelentkeztek repedések, igaz kisebb mértékben.

— Mi lesz a házak sorsa?

Szlota József, a békéscsabai lakásszövetkezet ügyvezetője így fogalmaz:

— Rendbe kell tenni! Egy biztos: a lakók nem szenvedhetnek tovább, ugyanakkor az értéknövelő különbö- zetet állniuk kell. Nem lesz egyszerű munka a több ezer négyzetméteres felület újra szigetelése, a repedések eltüntetése. De hogy erre mikor kerül sor? — tárja szét kezét.

Az iratok szaporodnak - a lakók tovább áznak

Poljak György, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese :

— Mi a terv szerint építettünk mindent, az épületek újraszigetelése, festése négyzetméterenként 6—700 forintba kerülne, ebből az előzetes számítások szerint körülbelül 100 forint az értéknövelő tényező, ez pedig a lakókat terhelné. Az esetleges kivitelezési hibáinkért vállaljuk a felelősséget, de mások mulasztásáért nem vagyunk hajlandók fizetni.

Hogy a lakóépületek kijavítására mikor kerül sor? Ez egyelőre rejtély. A Legfelsőbb Bíróság újabb kiegészítések, bizonyítékok beszerzése után visszautalta az ügyet tárgyalásra a megyei bírósághoz. Három éve az ügy egyre terebélyesedik, az akták száma nő és duzzad. De meddig? S ez kinek jó? Mindenesetre, egyelőre nem a lakók érdekeit szolgálják, s nem éppen idegnyugtató ez a társasjáték. A peranyag irataival, a fellebbezésekkel pedig nem lehet az oldalbeázásokat megszüntetni.

Szekeres András