Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-15 / 295. szám
1983. december 15., csütörtök o Javuló minőség mellett Dz ember védelmében Biztos piac 1990-ig Több mint húsz esztendeje készülnek hajtóművek Békéscsabán, a Hajtóművek és Festőberendezések 3. számú gyárában^ Ezen termékek többségét belföldön használják fel. de közvetett módon, egyéb berendezésekbe beépítve eljutnak a tőkés és a szocialista országokba is. Az idén érték el, hogy közvetlenül adhatnak el alkatrészeket dollárért, és tárgyalások folynak komplett berendezések exportjára. A Csabán készülő hajtóművek minősége közelíti a tőkés színvonalat. De csak közelíti, főként — ahogy Cserei László szállításvezető mondja — a kevésbé korszerű háttéripar miatt. Azonban ezzel együtt is jónak ítélhető a minőség, tekintve, hogy vevőiktől régóta nem kapnak semmiféle reklamációt. A hajtóműgyártás fejlődése folyamatos: korszerű, numerikus vezérlésű, forgácsológépek segítik a munkát és a már meglevő gépek mellé jövőre újabbakat vásárolnak. Olyat is tudnak, ami belföldön egyelőre ritkaság- számba megy. pontosan, folyamatosan. terv szerint szállítani a hazai piacra. Ez azon túl. hogy bizalmat kell a vállalat iránt, foglalkoztatási és pénzügyi szempontból lényeges. ' A hajtómű a régebbi profil. a festőberendezések készítése újabb keletű, mégis ez a nagyobb arányú a termelésükben. E termékekből a legtöbb — 228 millió forint értékű — a szocialista országokba. a Szovjetunióba. Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba kerül. 40 milliónyi jut a hazai piacra és valamivel több mint hatmillió forint értékű berendezés a tőkés piacokon talál gazdára. Mind a szocialista, mind a tőkés export mértéke meghaladja a tervezettet. A festőberendezések műszerezését. elektronikai vezérlését csinálják ebben a gyárban, a vasszerkezetet a nyíregyházi gyár -készíti. A kettő az összeszerelés helyén, most például a Szovjetunióban. a hersoni kombájngyór- ban találkozik. Egy-egy ilyen berendezés szerelése, üzembe helyezése — nagy és bonyolult lévén — három-négy esztendeig is eltart. Az alkatrészek folyamatos, pontos beérkezése tehát rendkívül fontos, egyébként leáll a munka. Az összeszerelést szintén a HAFE szakemberei csinálják, hogy egyre többévi szerezzenek tapasztalatokat, közvetlenül érzékeljék, ismerjék meg a szovjet igényeket, rendszeresen cserélik a szerelőket. Aki -már dolgozott kint. jobban át tudja élni. mit jelent a határidő. És ezzel a gyárban nincs is probléma. Csak az a bosz- szantó, amikor itt a munkások túlóráznak a határidőért, a szovjet műszaki átvevők el is fogadják az árut. s az — szállítási gondok miatt — ezek után a gyár udvarán ázik. Pedig a MÁV és a Volán minden segítséget megad, nem rajtuk,múlik .. . A HAFE azon kevés üzemek közé tartozik, melynek biztos piaca van erre az évtizedre. Ha továbbra is pontosan és egyre magasabb minőségi paraméterekkel szállítanak, az eddigiekhez hasonlóan fejlesztik, korszerűsítik a gépparkjukat, 1990-ig nem lesznek értékesítési gondjaik. Szatmári Ilona December közepére teljesíti az üzem éves tervet A határidőket nem csak az export, hanem a belföldi szállításoknál is pontosan megtartják Fotó: Fazekas László Befejeződött az újborok első fejtése Tokaj-Hegyalján Befejeződött Tokaj-Hegyalján az újborok első fejtése. A To- kaj-Hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát nagy pincészeteiben, a vidék nagy számú háztáji és kisegítő gazdaságának kis pincéjében együttesen mintegy 400 000 hektoliter must forrt ki. A borok tisztulása, érése a magas cukortartalom miatt a szokásosnál tovább tartott. Az első fejtések alapján a borászok úgy ítélik, hogy az idei termés többségéből száraz és édes szamorodni jellegű borok lesznek. A hosszan tartó szárazság ellenére a hegyaljai borok jellegének megfelelő a savtartalom is. Az átlagosnál lényegesen nagyobb arányú aszúsodás miatt Tolcsván, Mádon és Tarcalon még mindig nem fejeződött be az aszúszemek feldolgozása. A megdarált szemekből készített aszútésztát ugyanis a felöntött borral hosszabb ideig kell áztatni, hogy az íz-, illat- és zamatanyagok teljes egészében érvényesüljenek a kipréselt aszúmustban. A hagyományos 3, 4. 5 puttonyos aszú mellett az idén Erdőbényén sárgamuskotályból különleges, úgynevezett musko- tályos aszút is készítenek. Egészségvédelem a mezőgazdaságban Munkaegészségügy: .. feladata a foglalkozási . ártalmak tanulmányozása és megelőzése. Foglalkozási ártalom mindaz, ami a munkafolyamatok, a munkakörülmények során, azok következtében kóros hatással lehet a dolgozók egészségi állapotára és munkateljesítményére. A foglalkozási ártalom nem szükségszerű velejárója a munkának, megfelelő orvosi, műszaki, technológiai intézkedésekkel, munkaszervezési és munka- védelmi módszerekkel ma már kiküszöbölhető vagy erősen csökkenthető”. (Egészségügyi ABC.) Újabb ártalmak A munkaegészségügy fogalma egészen újkeletű a mezőgazdaságban. Nagyapáink még hajnaltól napestig izzadtak a földeken, esetenként erejükön felüli fizikai munkára kényszerültek. Egészségükkel senki nem törődött, néha még saját maguk sem. A család megélhetéséhez szükséges kenyeret mindenáron elő kellett teremteniük, s hogy ezt elérjék, nem kímélhették magukat. Alig negyedszázada csak, hogy az izzadságszagot felváltotta az overál olajszaga, s ezzel együtt köny- nyebb lett a mezőgazdasági munka is. Űj gépek, korszerű berendezések kerültek a nagyüzemekbe, ezek működtetéséhez, kiszolgálásához kevésbé kell megfeszíteni az izmokat, sokkal inkább az agy dolgozik. A mezőgazdasági termelés fejlődésével javultak a dolgozók munkakörülményei. Ebből következne. hogy kisebb ártalomnak vannak kitévé a nagyüzemi dolgozók. Sajnos, nem így van. A technikai, technológiai vívmányokkal együtt újabb baleseti források— egészségre ártalmas körülmények alakultak ki a mezőgazdaságban is. Elegendő, ha csak a forgó gépalkatrészek veszélyeire, a növényvédő szerek okozta mérgezésekre gondolunk. A munkaegészségügyi vizsgálatok jelentősége tehát jottányit sem csökken a következő évtizedekben sem. Sőt, éppen e módszerek ki- terjesztésén fáradoznak a gazdaságok. Orvosi rendelőket építenek, főállású üzemKell a tej! Eredményes évet zárhat a tejipar — erről, és a jövő esztendei tervekről tartott sajtótájékoztatót szerdán a Tejipari Vállalatok Trösztje. A tröszt vezetői elmondták: a mezőgazdasági üzemekkel és a kereskedelemmel kialakított jó együttműködés eredményeként az idén biztosították a lakosság színvonalas ellátását terméorvosokat, ápolónőket alkalmaznak, hogy védjék a szövetkezeti tagság és az állami gazdasági dolgozók egészségét. Lassan változó szokások Az elmúlt két évtizedben soha nem látott mértékben fejlődött a mezőgazdaság, ezzel együtt kedvezően változtak a munkakörülmények. Ahogy erősödtek a gazdaságok, úgy lett egyre több pénzük arra, hogy ne csak a termelés fejlesztésével törődjenek. Kezdetben — a szövetkezeti mozgalom szervezésekor — csak az volt a fontos, hogy hány jászolkarika helyezhető el az istállókban. Az emberekkel kevésbé törődtek. Elmaradott volt a technológia, az állat- gondozók hasukhoz feszített kosárban hordták a takarmányt, nem épültek szociális helyiségek. Napjainkban a fejlettebb technológiák része a szociális ellátás, öltözők, fürdők nélkül elképzelhetetlen egy- egy új épület átadása. Gazdasági vezetők éppen arra panaszkodnak, hogy túlságosan szigorúak a KÖJÁL előírásai. A kelleténél nagyobb szociális épületeket kell emelniük, s ezek az esztendő nagy részében kihasználatlanul állnak. Dolguk végeztével igyekszenek haza az emberek, s a fürdőkön megállás nélkül átsétálnak. Otthon várja őket a háztáji gazdaság, újra csak az állatok körül foglalatoskodnak, szükségtelennek tartják a tisztálkodást a telepeken. Meg aztán az évszázados szokásokon sem lehet máról holnapra változtatni. Egy élelmiszerfeldolgozó üzemben a munkának nélkülözhetetlen velejárója a tisztaság, s a környezet már eleve újfajta rendet, szemléletet teremt. Javítja az öltözők, fürdők kihasználását az ipari melléküzemekben az is. hogy többségükben fiatalok, szakmunkások dolgoznak, akik már másfajta életmódhoz szoktak, mint elődeik. A kedvező szociális és munkaegészségügyi változások gyors kibontakozását azonban ezekben az üzemekben is fékezik a mezőgazdakeikből. A tervezettnél mintegy negyvenmillió literrel több tejet vettek át és dolgoztak fel. Az üzemek száma is nőtt, az év során kezdte meg a termelést a szekszárdi sajtüzem, a pásztói tejüzem és a makói krémfehérsajt-üzem, amely elsősorban exportra termel, emellett befejeződött a zalaegerszegi sajt- és a bács- * bokodi túróüzem rekonstrukciója, mindez szintén hozzájárult a választék bőságra jellemző sajátosságok. A melléküzemekben kevésbé korszerű eszközökkel termelnek, mint az iparban. S ez rövid idő alatt nem is változik meg, hiszen a kiegészítő tevékenységnek éppen az az egyik előnye, hogy a másutt már nem használható eszközökkel termelnek új értéket. Kevesebb tragédia Jó néhány ellentmondás tehát ma is kíséri a mezőgazdaságban a munkaegészségügyi, munkavédelmi ellátást. Mindemellett elvitathatatlan eredménye a szocialista mezőgazdaságnak, hogy a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban kialakult a munkavédelmi szervezet, intézményesen vigyáznak a dolgozók egészségére. Nem sajnálják a pénzt a gépek, berendezések biztonságának javítására, a balesetveszélyes munkakörök gépesítésére, az anyagmozgatás korszerűsítésére. A legutóbbi tizenhárom esztendőben több mint 33 milliárd forintot fordítottak a gazdaságok munkavédelmi célokra. A fokozottabb törődés, a nagyobb anyagi juttatás hatására kevesebb családban okoz bánatot az üzemi baleset. Az állami gazdaságok-, ban 44 százalékkal, a termelőszövetkezetekben 40, az erdőgazdaságokban 3(1 százalékkal kevesebb baleset történik napjainkban, mint 1970-ben volt. • A tragikus szerencsétlenségek száma is csaknem felére csökkent egy évtized alatt. 1970-ben még 228 emberéletet követeltek a mezőgazdasági üzemi balesetek, 1980-ban százhúszat. Balesetből, kiváltképpen a megváltoztathatatlan tragédiából az egy is sok. Éppen ezért — amint azt az országgyűlés szociális, egészségügyi és mezőgazdasági bizottsága együttes ülésén is megállapították — a nehezebb gazdasági körülmények között is szükség van á munkakörülmények javítására, a munka biztonságát szolgáló intézkedésekre, beruházásokra, a munkahelyi fegyelem szilárdítására, az egészség- ügyi ellátás fejlesztésére, a munkakultúra formálására. Farkas József vítéséhez, a megfelelő kínálathoz. A jövő évi feladatok közül különösen fontos, hogy a tejtermelés színvonala ne csökkenjen. Ennek érdekében január 1-től a tröszt emeli a tej termelői árát, ily módon kifizetődőbbé válhat a tehenészetek tevékenysége. Fokozott gondot fordítanak a minőség javítására is. Jövőre egész sor újdonsággal bővíti az ipar a tejtermékek választékát. Előretörnek a magyar növényfajták Az elmúlt években a magyar növénynemesítők egész sor új fajtát, hibridet állítottak elő, ezek jó része már a köztermesztésben van. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat összesítése szerint újabban mindenekelőtt a kalászos gabonáknál figyelhető meg a magyar fajták előretörése, amely a korábbi években a kukorica „fajtaváltásnál” bekövetkezett folyamatot követte. Búzából az ősszel negyven fajta állt a termelők rendelkezésére. Közöttük ott voltak a legújabb, egyelőre még kísérleti célokat szolgáló fajtajelöltek, amelyeket ezúttal nagy, összefüggő részeken vizsgáztatnak. A termelőknek kevesebb vetőmagra volt szükségük, mint egy évvel korábban; az aszály ugyan csökkentette a vetőmagmennyiséget, ám kitűnő minőségű szaporítóanyagot sikerült fogni, és így kevesebbel is beérhették, nem volt szükség „rátartásra”. Rozsból öt fajta volt készletben, az eladott mennyiség nagyjából az elmúlt évihez hasonló. Őszi árpából a tavalyinál többet értékesítettek. Ezúttal már 14 fajta vetőmagját forgalmazták. Az érdeklődés azért nőtt meg, mert az újabb nemesítésű növények meghatározott talajokon többet teremnek a búzánál, és ezzel megszűnt az üzemek korábbi tartózkodása: szívesen használják az őszi árpát, amelynek a termőterülete évről évre növekszik. A vállalat az 1984. évi tavaszi vetésekhez megfelelő készlettel rendelkezik. Kilenc tavaszi' árpa és négy zab vetőmagját kínálják, ezek többsége még külföldi — csehszlovák, NDK-beli és holland — ám kipróbálás alatt vannak a magyar fajták is. Kukoricából több mint 40 hibrid áll majd rendelkezésre. Ennél a növénynél az aszály - befolyásolja a vetőmagkínálatot, ezért részben a tartalék készleteket is felhasználják, és várhatóan szükség lesz egyes hibridek helyettesítésére is. Megkezdték a kistermelők tavaszi vetőmagkészletének csomagolását. Az idén 46 millió, tasakkal adtak el a vetőmagszakboltokban és a kijelölt üzletekben. Jövőre várhatóan 50 millióra lesz szükség. Még ebben a hónapban a tavaszi készlet 90 százalékát kiszállítják a boltokba, illetve az elosztó raktárakba, és onnan folyamatosan töltik fel az üzleteket. A vállalat valamennyi kerti növény szaporítóanyagát értékesíti. és a kereskedelmen múlik, milyen ütemben rendelik meg a vetőmagvakat.
