Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

1983. december 15., csütörtök IFHiUMTd Diáklapszemle Még mindig vár a vár „Néhány éve beszédtéma, hogy eljöttek a gyulai vár végnapjai”. A Népújság 1982. április 11-i számának a „Kire vár a vár?” cím alatt megjelent írása kezdő­dött ezzel a mondattal. Ér­demes ideidézni a bevezető gondolat egy másik monda­tát is: „Ami csak csellel- árulással sikerült a török­nek, az most könnyen sike­rül az időjárásnak: beven­ni a gyulai várat”. Vajon mi történt e cikk óta? Tervekben és gondola­tokban testet öltött-e már valami biztató? Turistaként, várszínházi nézőként, mú­zeumlátogatóként talán fel sem tűnik a romlás. Kívül a stílusos, hangulatos „gyulai nyár”, belül a kiállított tár­gyak elvonják a figyelmet a pusztulásról. Ám az értőn kutató szem hamar felfedezi a csalhatatlan jeleket. — A látszat mégis csalóka lehet — mondja az Erkel Ferenc Múzeum igazgatója, dr. Bencsik János. — Az idén alig volt csapadék, s így a helyzet jobbnak-tűnhet a valóságnál. Ráadásul bi­zonyos tüneti kezelések itt- ott félrevezetik a felületes szemlélőt. Első számú el­lenségünk, a víz ellen védte­lenek vagyunk. Az igazgató körbekalauzol - a várban, s részletesen el­mondja a bajok előzményeit, következményeit. — 1963-ban fejeződött be a felújítás. Elmaradt viszont — anyagi eszközök híján — egy gótikus cseréptető, . így a vízszintes betonfödém pró­bál ellenállni a csapadék ro­hamainak. Ha ennek a be­tonfödémnek legalább mini­mális esése volna, az feltét­lenül jelentene valamit, ám így eső után áll a víz a fe­jünk felett, s szivárog át a vár belső termeire, a mú­zeumba. Néhány ponton a helyzet kritikus. Különösen ott, ahol hozzáépítettek a várhoz. A tető toldása men­tén a födém mindinkább át­ereszti a vizet. S a következ­mény? Az igazgató végighúzza a kezét a múzeum egyik ter­mének foltosodó falán. Az ujján mint valami piszkos színű hab, vastagon rétegző­dik a salétrom. A fal sza­kállasodig Aztán egy a fa­lon lógó, lemezre feszített fotót mutat. A kép magába szívta a nedvességet, szabá­lyos ívben kunkorodik el a faltól. — Immár egy éve, hogy nem látható az állandó ki­állítás. Leszedtük, és biz­tonságba helyeztük a tárgya­kat, mert ha a föld alatt nem porladtak el, ne tegyük őket a múzeumban tönkre. A termeket nem szellőztet­hetjük, mert ez megmozgat­ná a falban levő nedvessé­get, ami azok állékonyságát végképp kikezdené. Közben körbe haladva a termeken, újra az udvarba érünk. «*■» * V- V- ­— A vízelvezetés az ud­varban is megoldatlan — folytatja dr. Bencsik János. — Alapcsatornázás nélkül ki tudja milyen úton, és hová jut a csapadék. A nézőtér már negyedik éve elbontat- lan, s a víz elpárolgását, a falak aljának szellőzését ez nagyban gátolja. A nézőtér alatt gazdagon tenyészik az árnyékra és a nedvességre hálásan reagáló növényzet, s ez tovább omlasztja a fa­lakat. A várszínház sajnos, úgy is hozzájárul az állagrom­láshoz, hogy a produkció ap­róbb rongálásait nem hozzák rendbe. Pedig a szögek, kampók, a tetőket átlyugga- tó kábelek, megannyi apró és gyógyíthatatlan sebhelyet hagynak az épület testében. Kiérve a várból a derék­falak romlására hívja fel a figyelmet az igazgató. Még veszélyesebb azonban a bás­tyafokok felső rétegének megbomlása. Sürgősen ki kellene javítani, mert ha valakinek a fejére hullik egy tégla, az már nem me­ditál többet a vár felújítá­sán. . Fél óra múlva megismer­hetem a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ál­láspontját. Sejtettem, hogy nagyon is prózai anyagi gát­jai vannak minden jószán­dékú és hozzáértő elgondo­lásnak. Mint megtudom, egy épü­let felújítására értékének bizonyos százaléka fordítha­tó. Ez az érték évenként képződik. A gyulai vár nem szerepel értékkel a nyilván­tartásban. Következésképp nem képződik felújítási há­nyad utána, emiatt folyama­tos .állagőrzés nem folyhat. Azokat az összegeket, ame­lyek az elkerülhetetlen javí­tásokra fordítódnak. más épületek felújítási hányadá­ból szakítják ki, vagy a me­gyei tanács céltámogatásából fedezik. Ezek az előre be nem tervezett összegek meg­lehetősen csekélyek az el­végzendő feladathoz képest. A megye sem anyagilag, sem erkölcsileg nem vállal­hatja egy ilyen nemzeti ér­ték teljes felújítását. Orszá­gos segítséget igénylő mun­ka ez. Előzetes felmérés sze­rint a várnak és környeze­tének felújítása és rendezé­se 70 millió forintot igényel. Ezt a munkát tizenöt év alatt kellene elvégezni. Az első szakaszt a régészeti fel­tárás befejezése jelentené. A Művelődési Minisztéri­um elismerte a munkák szükségességét, de a jelenle­gi gazdasági helyzet nem te­szi lehetővé, hogy közpon­tilag ilyen összeget erre a felújításra fordítsanak. Hogy a vár helyzete ki­mozduljon a holtpontról, a jövő évben a Régészeti Inté­zet kutatói a feltárást foly­tatják. Ehhez a gyulai Vá­rosi Tanács ad támogatást. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya megrendeli — saját pénzeszközei terhére — a felúj tás tervét az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség­nél. A tervek birtokában az OMF — ígérete szerint — anyagilag támogatni fogja a felújítást, ha nem is az ere­deti nagyságrendben. Tudom, hogy a gyulai vár még sokat kibír, összeomla- ni még sokáig nem fog, ha egy fillért nem költünk rá. akkor sem. Legfeljebb hasz­nálhatatlanná lesz mint mú­zeum és mint színház. De ha a címben leírt igazságot még sokáig igazságnak sze­retnénk megőrizni, s úgy, ha e mondatot kimondjuk, ak­kor csak pozitív jelenségre gondoljunk — tehát arra. hogy a turistákra vár a vár —, akkor, sürgősen tennünk kell az épületért. Mert azok a téglák megindultak. Csak az a kérdés, a mi fejünkre hullanak-e, vagy utódainké­ra ... Ungar Tamás Fotó: Veress Erzsi Látó — Szemfüles Két diáklap látott napvi­lágot a közelmúltban; a szeghalmi Péter András Gim­názium és Szakközépiskola KISZ-szervezetének lapja a „Látó”, valamint a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KlSZ-szer- vezetének lapja a „Szemfü­les”. A szeghalmiak a XIV. év­folyam első—második szá­mát adták ki, s mint ilyen, mi más lehetett az induló téma — az „Intézetünk múltja” című visszaemléke­zést és a keresztrejtvényt követően —, mint a nyár, a vakáció? Egeresi Edit egy balatoni hétről írt, ezt kö­vetően olvashatjuk Eke Ka­rolina, Baranyai Adrienne és Palotai Anikó hangulatos írását „Balatonbogláron vol­tunk” címmel. A vakációs megemlékezések közül emlí­tésre érdemes még az „Egy nap Várhfelyen” című írás, még akkor is, ha néhol — bizonyára a nagyobb hatás kedvéért — a kelleténél job­ban elrugaszkodott a való­ságtól az anyag írója. Mél­tatnunk kell végül ex Fülig Jimmyt, aki „Igen tisztelt Kiráj úr!” címmel számolt be nyári élményeiről. Aztán elkezdődött a tan­év. Volt, aki először lépte át az iskola küszöbét, tanárok és diákok között egyaránt. Ők is helyet kaptak a lap hasábjain — írják le első benyomásaikat, élményeiket, s ők éltek a lehetőséggel. A krónikás tisztét is fel kell vállalnia egy ilyen lap­nak, híven tükrözve a tan­év jelentősebb eseményeit, s ennek maradéktalanul eleget tett a „Látó” legutóbbi szá­ma. Egy klubestről, a kollé­gium életéről, a KlSZ-élet- ről s az Édes anyanyelvűnk megyei versenyéről egyaránt beszámolnak a tudósítások. De helyet kapott a humor, no meg a sportélet is. És a gyulaiak? A szemfü­lesek ? ők a fegyverkezés el­len foglalnak állást lapjuk első oldalain. Az akcióprog­ramról szólva olyan lénye­ges feladatokat emeltek ki, mint az aktív politizálást, vagy a hagyományok ápolá­sát ... Ez utóbbi már csak azért is lényeges, mert mint írják: „Iskolánk az idén 80, kollégiumunk 25 éves”. A diákévi meglepetésnap­ról Klapács Gabriella szá­mol be, Marosán Anikó pe­dig „Paprikás vélemények” címmel, az őszi munkáról ír. A humor sem maradhatott el ennyi komoly téma után. Kár, hogy egyik vicc sem iskolai ihletésű, holott diák­lapról lévén szó, az olvasó méltán számít erre. Mindenesetre érdemes mindkét diáklapot fellapoz­ni. Várjuk a soron követke­ző számokat! N. Á. Az utóbbi hetekben többször hallhattunk, olvashattunk ar­ról a magyar régészeti expedícióról, mely Kákosy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora vezetésével folytat ásatást Felső-Egyiptomban. Régészeink a Királyok völgyében a háromezer-kétszáz évvel ezelőtt élt Dzsehudi Messz írnok sírját tárják fel. Már eddig is jelentős eredmé­nyeket értek el, s Kákosy professzor előzetes feltevéseit iga­zolta az is. hogy a sírkamra kitakarítása közben egy titkos kürtőre bukkantak, mely tovább vezet. Ma már nehéz olyan sírra lelni a Királyok völgyében, melyet ne fosztottak volna ki a hosszú évszázadok során, most mégis megvan a remény, hogy a további feltárások során a titkos kürtő egy újabb — még érintetlen — kamrába vezet. Lukácsy Béla rádióriporter nemrég járt a Kairótól 6—700 km-re délre, Luxorral szemben folytatott ásatás helyszínén, s készített érdekes, izgalmas riportot. Mintegy ötpercnyit mu­tatott be több órás anyagából a Szerpentin a régészetről cí­mű vasárnap délelőtti műsorban. Az élő felvétel azokat a pillanatokat örökítette meg, amikor az arab munkások egy múmiát — akkor még egyelőre fej nélkül — találtak a sír­kamra takarítása közben. Hallhattuk a zajokat, az örömkiál­tásokat, s szinte a félhomályban szállongó port is látni vél­tük . . . Kákosy László véleménye szerint a múmia sírkamrá­ban való elhelyezkedéséről arra lehet következtetni — az ed­dig talált sok értékes tárgy ellenére is —, hogy ezt az első kamrát már egyszer kirabolták. ' Ennyi hangzott el a majd később műsorra kerülő hosszabb riportból a Szerpentinben. De vajon mit keresnek régészeink külföldön, hiszen Ma­gyarországon is van éppen elég kutatni, feltárni való terület — kérdezhetjük. A Szerpentin, a rádió ismeretterjesztő szer­kesztőségének műsora erre is választ adott. Az egyórás mű­sorban — mely egyébként az MTA Régészeti Intézetének ne­gyedszázados fennállásának alkalmából készült — az intézet volt és jelenlegi vezetői mutattak rá: mennyire fontos hazai szakembereink számára a külföldön végzett feltáró munka, mely nemcsak tudományos presztízsünket növeli, hanem akár népünk őstörténetére vonatkozóan is szolgálhat újabb ada­tokkal. Példa erre a Szovjetunióban egy Voronyezstől délre fekvő IX. századi kővár és a körülötte létezett város feltá­rása is, melyet szintén hazai szakemberek irányítanak. Itt elsősorban a temetőkben talált leletek adhatnak új támpon­tokat őseink szokásainak, életkörülményeinek jobb megisme­réséhez. Egy-egy külföldön végzett ásatás megszervezése rendkívül nehéz, s pénzigényes is, éppen ezért az intézet arra törekszik, hogy minél több „csereakciót” hozzon létre. E törekvésük eredményeként kutatnak régészeink Voronyezs mellett és Olaszországban, ahol egy római kori villát tárnak fel. Ugyan­akkor hazánkban szovjet és olasz régészek tevékenykednek- tevékenykedtek. Utóbbiak éppen megyénkben, az örménykút melletti avar kori emlékek kutatásában vesznek részt. A Szerpentinben még sok mindenről szó esett. Megismer­kedhettünk a Régészeti Intézet történetével, feladataikkal, terveikkel, s hétköznapi munkájukkal is. A régészet segéd- tudományainak fontosságáról is beszéltek — s feltehetően kevesen gondoltuk eddig: a csillagászat is ezek körébe tar­tozik . .. Az egy óra gyorsan eltelt, dicséret érte a szerkesztő-mű­sorvezetőnek: Erdei Grünwald Mihálynak, munkatársainak — és nem utolsósorban a Régészeti Intézet volt és jelenlegi munkatársainak. Feltehetően nem az Egyiptomban folyó, magyarok vezette ásatásokra gondolt Bajor Nagy Ernő vasárnap déli jegyzeté­ben, melyben egy tömegkommunikációs jelenségről beszélt. Tudniillik arról, hogy hajlamosak vagyunk a sikereinket — lett légyen az gazdasági, kulturális, sport, stb. — túlbeszélni. Általában „vastagon” értesülünk művészeink külföldi sike­reiről, már teret kap a sajtóban, rádióban egy-egy vállalat, ha néhány tíz-, százezer dolláros exportot teljesít, és így to­vább. Arról pedig ritkábban hallunk, olvasunk, hogy egy művészünk, filmünk — uram bocsá’ — itt és itt megbukott, vagy a közönség értetlenül, hűvösen fogadta a produkciót. S a tíz-, és százezer dollárokat hozó gyárak, üzemek munkája sem mindig „fenékig tejföl”. Természetesen örülünk — mert ezek vannak többségben — a jól működő üzemeknek, válla­latoknak. De nem volna szabad úgy járnunk, mint nemrég történt egy nagyobb vállalattal kapcsolatban. Lépten-nyomon kiváló eredményeiről olvashattunk-hallhattunk. S azután jött egy rövid hír: a vállalat vezetőinek nagy részét leváltották, áthelyezték, nyugdíjazták — fejezte be jegyzetét Bajor Nagy Ernő. Pénzes Ferenc KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Zenekari muzsika. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Mondókák, gyermekjáté­kok. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Nótacsokor. 11.24: Takarékosság vagy gaz­dálkodás? (riport) 11.39: Kedves Michele, (regény) XII/11. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Hans Hotter dalfelvételei- böl. 13.30: Fúvószene. 13 53: Katyerina. (elbeszélő köl- . temény) 14.30: Daloló, muzsikáló tájak. 15.05: Tardos Péter müveiből. 15.29: Százszorszép Klub. 16.00: Az MRT gyermekkórusa énekel. 16.35: Népdalok. 16.49: Fenyő István könyvszem­léje. 17.05: Olvastam valahol... Jo­sephus Flaviniusról. 17.25: Liszt: A-dúr zongoraver­seny. 17.48: író kabátban, (hangjáték) 18.15: Mese. 19.15: Rossini: A sevillai bor­bély. (opera) Közben: 20.44: Bányák „röntge- nezése”. 21.04: Az operaközvetítés folyta­tása. 21.49: Filmzene. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Népzene. 22.45: Együtt sírunk, együtt ne­vetünk? 23.00: Barokk zene. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettfelvételekből. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelött. II. 35: Csak fiataloknak! (ism.) 12.35: A Népművészet Mesterei­nek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a győri kör­zeti stúdiót. 13.20: Éneklő ifjúság. 13.35: Téli mese. 14.00: Kabos László-portré. 14.35: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Mai magyar irodalom. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.35: Ajánlóműsor sok muzsiká­val. 19.55: Slágerlista. 20.35: A Magyar Rádió automa­ta közönségszolgálata. 22.30: Könnyűzene. 23.20: Zenés játékokból. III. MŰSOR 9.00: Janis Joplin, Joe Cocker és a Les Humphries együt­tes felvételeiből. 9.40: Operaáriák. 10.20: Zenekari muzsika. 11.05: Kamaramuzsika. 12.20: Lukács Ervin vezényel. 13.07: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 14.07: Zenekari muzsika. 15.20: Zenés játékokból. 16.10: Zenei Lexikon. 16.30: Mesterségünk címere. 17.00: Operarészletek. 17.40: Pophullám. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kilátó. 20.20: Évfordulók nyomában. 20.58: Burleszk. (hangjáték) 21.42: Klasszikus muzsika. 22.27: Szimfonikus zene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Éva Pilarova énekel. 17.15: Karácsonyi kínálat. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: Akik Szolnokról indultak. Agócs Márta gordonkázik. 17.30: Reklamált reklámok. 17.50: Könnyű hangszerszólók. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: l'ánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) Iskolatévé: 8.10: Deltácska. 8.30: Fizika. 8.40: Magyar irodalom. 8.55: Közlekedj okosan! 9.00: Angol nyelv. 9.15: Adni, kapni jó! 9.30: Cián és esőcseppek, (ro­mán film) 11.10: Bohócok glóriában. (hol­land film) 11.50: Repülő madarak, (angol rö­vidfilm, ism.) 12.00: Osztályfőnöki óra. 15.00: Pedagógusok műsora. 16.00: Orosz nyelvgyakorlás. 16.15: Élő múzeum. 16.45: Kisfilm-összeállítás, csak gyerekeknek! 17.40: Kikapcsoló. 17.55: Telesport. 18.25: ..Isten mezeje.” (riport- film)1 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: özvegy és leánya, (tévé­film) IV/2. 20.50: A hét műtárgya. 20.55: Panoráma. 22.00: Népzene zenekarra.. 22.05: Ígéret földje? . . . /doku­mentumfilm) 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.35: A pécsi körzeti stúdió, ma­gazinja. (ism.) 18.55: A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű műsora. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szentgotthárd és környéke. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Kikapcsoló, (ism.) 21.30: Henry helyén (angol film) BUKAREST 15.20: Karino. Folytatásos film. 15.45: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Ritmusok. 20.50: Ideológiai kérdésekről. 21.05: Békében. Játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Sportok a havon. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Használd a fejed. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Panoráma — politikai ma­gazin. 21.00: Reklám. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.1*5: Múzeumok és gyűjtemé­nyek. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Ifjúsági képernyő. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A község gyereke (játék­film) 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Adás a kultúra köréből. SZÍNHÁZ 1983. december 15-én, csütörtö­kön 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Szakmai bemutató 1983. december 16-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Jókai-bérlet MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Do­nald kacsa és a többiek, 8-kor: Az álarcos lovas legendája. Bé­késcsabai Szabadság, de. 10 és du. 4-kor: Majmok bolygója, 6 és 8-kor: Hentessegéd. Békés­csabai Terv, fél 6-kor: Elcserélt szerelem, fél 8-kor: Végállomás. Gyulai Erkel: Az Ezüst-tó kin­cse. Gyulai Petőfi, 3-kor: Több mese egy sorban, 5 és 7-kor: Portrék korhű keretben. Oros­házi Béke: Telitalálat. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Aranytojás, fél 6-kor: Excalibur I—II. Szarvasi Táncsics, 6-kor: Fény­jel a hídnál, 8-kor: Hárman a slamasztikában, 22-kor: Film­klub. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom