Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

198.'í. december 15., csütörtök Gádoros Erőteljesen haladnak a fejlesztések Elismerésre méltó teljesítményt értek cl Gádoroson a mezőgazdaság és a településfejlesztés vonatkozásában — mondotta Szabó Sándor községi párttitkár, amikor leg­utóbbi találkozásunk alkalmával az elmúlt másfél évti­zed eredményeit vettük szemügyre. Sok más vezetővel együtt neki is jócskán kijutott a gondokból, amelyeket a szövetkezet akkori fizetésképtelensége okozott. A helyi gazdasági élet azonban 1968-tól már felfelé ívelt, ami a tervszerű, tudatos munkának, a szorgalomnak és nem utolsósorban a bátor kockázat%'állalásnak volt köszön­hető. Nem csekély változást ho­zott a Dózsa és a Petőfi Ter­melőszövetkezet egyesülése 1974 novemberében. Ezzel egy időben tértek át az újonnan megalakult Novem­ber 7. Tsz-ben az iparszerű termelésre. Az 1971. évi KB- határozat szellemében igye­keztek a szakemberek fel­tárni a tartalékokat, illetve olyan ágazatokat fejleszteni, amelyek jól jövedelmeztek a szövetkezetnek. Például hús- és pecsenyeliba-, valamint csirkenevelésre tették alkal­massá az üresen álló épüle­teket. A gépesítés eredményekép­pen 1975 januárjában a tag­ság létszáma a felére csök­kent, s a termelés pedig a duplájára emelkedett. tgyái- került elérni, hogy az egy dolgozóra eső termelési ér­ték később már elérte a 450 —500 ezer forintot is éven­te. A téesz eddig már há­romszor kapta meg a Kiváló címet. e A leírtakból természete­sen hiba lenne a téesz ese­tében kizáróan a termelést, s a koncentrált tevékenysé­get túlhangsúlyozni. Ugyan­is a vezetés igen körültekin­tően kezeli a szociális hely­zet javításának, a település fejlesztésének ügyét is. Nem­rég például hírt adtunk ar­ról, hogy *6-8 millió forint költséggel korszerű. 350—400 adagos konyhát alakítottak ki az 1. sz. üzemegységben. Az egykori Közlekedési és Postaügyi Minisztérium át­szervezésének indítékai is­mertek a közvélemény előtt. Nem volt tartható, hogy a minisztériumban gyakran vállalati jellegű kérdésekkel foglalkozzanak, és olyan ha­tósági kérdésekben hozzanak döntést, amelyek elsősorban a területileg illetékes szer­vekre, vagyis a tanácsokra tartoznak. Ha behatóbban kívánjuk elemezni a közlekedésnek ennek az egész népgazdaság szempontjából oly fontos tár­cának — a helyzetét, emlé­keznünk kell arra. hogy ez az ágazat mindeddig két kon­cepció szerint fejlődött. Az 1968-as elképzelések a haté­kony közúti közlekedés inf­rastruktúrájának kiépítését és a vasút fejlesztését, míg az 1978. évi célkitűzések az áruszállítás gazdaságossági szempontjainak érvényesíté­sét tűzték ki célul.. Nos, el­mondható, hogy ezek az el­képzelések csaknem teljes egészükben megvalósultak, ám a további fejlődés ne­hézségekbe ütközik. Ennek egyik oka az, hogy a korábbi hosszú távú ter­vek nem számoltak azzal, hogy ilyen gyors ütemben változnak a közlekedés áru- és személyszállítási félada­Vagy: a jövő év közepén a téesz építőbrigádja megkez­di a régi iskola felújítását, ezzel is lehetőséget teremtve a bedolgozásra. Egyes válla­latok részéről fokozott ér­deklődés tapasztalható. Az épületben kap majd helyet az öregek napközi otthona. Az 1,2 millió forint értékű munkához a község más gaz­dasági egységei is jelentős" segítséget nyújtanak. e Egyébként a három ipari szövetkezeti részleg manap­ság mintegy 150 dolgozót foglalkoztat, akiknek több­sége a családi körülmények miatt nem tudná vállalni az ingázást. A Békéscsabai Épí­tőipari Szövetkezet gádorosi asztalosrészlege azt tervezi: amennyiben eredményesen zárulnak a tárgyalások a nyugati cégekkel, megkezdi a fapapucsok gyártását az üzemben, amihez egyúttal folyamatos fejlesztés is szük­séges. O A Komarov-lakótelepen' befejezés előtt áll annak a 6 OTP-lakásnak az építése, amelynek a helyi költségve­tési üzem vállalta a kivitele­zését. Jelenleg a belső mun­kákon dolgoznak és a tervek szerint 1984 végére költöz­hetnek *be a tulajdonosok. Ezenkívül — a terület beépí­tésének meggyorsítása vé­gett — további 13 telek ki­alakítására is sor került, s ezeket zömmel a községben tai. mint ahogyan az az el­múlt években tapasztalható volt. A másik ok — és az méginkább fékező erő —, hogy szűkültek a beruházás­ra fordítható pénzeszközök is. Ebben a helyzetben nem maradt más alternatíva a közlekedést irányító szakem­berek előtt, mint hogy el­sőbbséget biztosítsanak a meglevő hálózatok fenntar­tására, üzembiztonságának megóvására. Emellett termé­szetesen lehetőség nyílik — még ha a korábbiaknál sze­rényebb mértékben is — a közlekedés valamennyi terü­letén új beruházásokra, il­letve korszerűsítésekre, ám az eddigieknél jobban figye­lembe kell venni a fontos­sági sorrendet. Arra kell te­hát törekedni, hogy a meg­kezdett korszerűsítéseket a korábbinál rövidebb idő alatt fejezzék be, még olyan áron is, hogy a jövőben vár- hatóan_ mérséklődik majd a városok átkelési és elkerü- lési szakaszainak építési üte­me. Ami az autópályákat ille­ti. , nyilvánvaló, hogy ezek­nek az igen korszerű utak- nak_az építéseit korlátozzák szűkös lehetőségeink. Így nem is lehet vitás: a koráb­bi ritmust már nem lehet tartani. Az M3-as budapesti bevezető Szakaszának átadá­dolgozó fiatalok vásárolták meg. Az elképzelés szerint „kalákában” tömörülve te­remtik meg majd otthonu­kat. A tanács 3 közművesí­tett telek kiosztását is ter­vezi a jövőben. Mindent egy­bevetve: összesen 86 OTP-s és magánerővel létesítendő lakást irányoztak elő az el­következendő időre. Az egészségügyi hálózat fejlesztését szolgálta a kö­zelmúltban az 1. sz. orvosi rendelő és lakás teljes fel­újítása. A költségek elérték a másfél millió forintot. Eb­ben az évben pedig a 2. sz. orvosi várót és lakást adták át rendeltetésének. Q Visszatérve a költségveté­si üzem vállalásaira, érde­mes még megemlíteni, hogy az ott dolgozók 10—11 millió forint értékű tervet valósí­tanak meg évente. Nagyszé­náson az üzem például OTP- székházat épít 900 ezer fo­rintért. Gádoroson pedig a takarékszövetkezet bővítése van napirenden. Az utóbbi gazdálkodására jellemző, hogy ez év szeptemberére már több mint 270 taggal nőtt a létszám, s az össz- betétállomány értéke megha­ladta a 63 millió forintot, ami 100 százalékos tervtelje- sítésnek felel meg. Folyamat­ban van különben a gádo­rosi takarékszövetkezet ge- rendási kirendeltségének épí­tése is. © A társadalmi munka érté­ke 4-5 millió forint körül mozog évente. Ennek szer­vezésében a helyi népfront­bizottság igen aktívan- vesz részt. Közös összefogással ké­szültek el a bitumenes és betonozott sportpályák. A lakosság hatékonyan közre­működik a járdák felújítá­sában is. A tanácsi hozzájá­rulással folyó munkálatok­ban most a Dobó. a Ságvári utca, valamint az északi te­rület lakói érdekeltek. Bukovinzsky István sa után most rríár két pá­lyára összpontosul a Közle­kedési Minisztérium szak­embereinek figyelme: az Ml-esre és az M5-ösre. Az előbbinél az a célkitűzés, hogy a Bicske és Biatorbágy közötti legnagyobb forgalmú szakasz megépítésével végre teljes egészében kialakuljon egy korszerű, s igen nagy nemzetközi forgalmat hordo­zó autópálya. Az M5-ös fél­autópálya első szakaszát a közeli években kívánják át­adni. Mégpedig úgy, hogy ez­zel egy időben kiépüljön a városi bevezető szakasz, és így elkerülhető lesz az a hi­ba. amely a korábbi autó­pálya építéseknél oly gyak­ran előfordult, nevezetesen, hogy a városokba ki-, illet­ve bevezető szakaszok szűk áteresztő képessége alaposan visszafogta a forgalmat. Saj­nos változatlanul késik az Mü-ás, Budapestet elkerülő gyűrűnek a kiépítése, már­pedig erre igen nagy szük­ség lenne. A vasút gondokkal küsz­ködik. Az ismert tarifa-ár­emelések miatt jelentősen csökkent mind a személy-, mind áruszállítási teljesít­ménye, márpedig még ilyen kapacitáskihasználtság mel­lett is folytatni kell a kor­szerűsítését, amely évente több milliárd forintot igé­nyel. A szűkebb anyagi lehető­ségek a közlekedést irányító szakemberektől átgondolt fejlesztési sorrend kialakítá­sát igénylik. Forró Péter Fontossági sorrend a közlekedésfejlesztésben Készülnek a statisztikák Vfzbáziskutatás megyénkben Befejeződött az 1977 óta tartó Maros-hordalékkúp ku­tatás. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hid­rológiai Társaság Békés me­gyei területi szervezetének közös szervezésében a kö­zelmúltban Gyulán, a víz­kutatásban részt vevő intéz­mények képviselői előadó ülésen ismertették a kutatás eredményeit. A régi Maros által lera­kott hordalékkúp magyaror­szági része Békés megye dé­li felén Gyula, Csorvás. Orosháza, Mezőhegyes vona­la és az országhatár által határolt területen található. A vízkutatás feladata volt. hogy a hordalékkúp korábbi ismeretek szerinti jelentős felszín alatti vízkészletének nagyságát, vízföldtani jel­lemzőit megadja a felderítő fázisú kutatás szintjén. A Maros-hordalékkúp vizs­gálata országosan az első ilyen méretű kutatás, amely a Központi Földtani Hiva­tal és az Országos Vízügyi Hivatal által biztosított pénzügyi erőforrásból tudo­mányos és gyakorlati igénye­ink összehangolásával tör­tént. A komplex kutatásban a társtudományok együtt­működésére is szükség volt. A mintegy hetvenmillió forintos költséggel megvaló­sított vízkutatás során 40 feltároló létesítmény készült, ami 10 675 folyóméter fúrás felkészítését jelenti. A fel- "tárt vízkészlet a legóvato­sabb előrejelzés szerint is 85 ezer köbméter nap víz- mennyiség kitermelését te­szi lehetővé. A javasolt vízbázisok a következők: Újkígyós, Med- gyesbodzás. Mezőkovácsháza, Magyardombegyház, Kever- mes, Elek. Kaszaper. Tót­komlós. A vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmének mi­előbbi biztosítása igen fontos feladat. A Maros-hordalék­kúp vízkutatása során nyert gyakorlati tapasztalatok és az itt először kipróbált geo­fizikai módszerek alkalma­zása az ország más területe­in azóta megindult vízkuta­tások eredményességét is elő­segíti. Pálinkás Lajos A közeledő év "vége nem­csak az új esztendőre való tervezgetések. hanem az óév eseményei számvetésének idejét is jelenti. Nemcsak a vállalatok, intézmények, az egyes családok is kíváncsi­ak arra, hogy milyen is volt az év, mit sikerült elérni, mennyit tudtak megvalósíta­ni céljaikból. Nem megle­pő, hogy az események számszerűsítésével foglalko­zó statisztikusok napjaink­ban igen elfoglaltak. — Melyek azok a terüle­tek, amelyek feldolgozását ez idő tájt végzik, illetve ké­szítik elő? — kérdeztük Do­mokos Jánost, a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának igazgatóját. — Az év vége közeledté­vel előtérbe kerül a megye gazdasági teljesítményeinek mérése — válaszolja, majd így folytatja. — Számba vesszük az anyagi termelés különböző ágait, a kiskeres­kedelmi forgalmat, a lakos­ság áruellátásnak tapasztala­tait. A vállalatok és szö­vetkezetek adatszolgáltatá­sai alapján megállapítjuk például, hogy mennyi volt a beruházás, milyen volt an­nak anyagi-műszaki összeté­tele. De olyan fontos, a la­kosságot fokozottan érintő kérdésekkel is foglalkozunk, mint az átlagbérek és átlag- keresetek alakulása, a víz­vezeték, gázhálózat, szenny­vízhálózat bővülése. Az egyes statisztikák el­készítésekor jó néhány eset­ben a megyei igazgatóság saját maga folytatja az adat­gyűjtést. Úgynevezett repre­zentatív adatgyűjtéssel vizs­gálták az egyes háztartások bevételeinek és kiadásának alakulását. A közelmúltban fejezték be A társadalmi mobilitás és presztízsvizs­gálat című adatfelvételüket, valamint a Fiatalok életkö­rülményei című, 1984-re ter­vezett adatgyűjtés próba- felvételét. összeíróik jelen­leg a Vélemények* az élet- színvonalról című adatfelvé­telt, és a háztartás-statiszti­kai adatgyűjtést folytatnak. Az elkészült statisztikák természetesen nem önma­guknak való munkák. A fel- használás vagy országos szervek, vagy a megyei irá­nyító testületek dolga. Né­hány napja készült el két elemző tanulmány, amelyet megyénk irányítószervei, testületéi használnak majd fel. Megvizsgálták a lakás­építések költségeinek alaku­lását a kivitelező építőipar­ban. valamint a vágotttba- romfi-termelés, és az ipari feldolgozás kapcsolatát. Ha­marosan lekészül Az ipar fejlődése Békés megyében című kiadvány is. De már dolgoznak Szeghalom város­sá nyilvánításához kapcso­lódón a település történeté­nek áttekintésén, társadalmi, gazdasági és kulturális fej­lődésének elemzésén. Az igazgatóság januártól jó néhány olyan statisztikát is készít, amelyek a szoká­sosnál is nagyobb munkát igényelnek. Az igazgató er­ről így beszél: — Teljes kö­rű állatszámlálást tartunk január első napjaiban. A munka nagyságát jellemzi, hogy mintegy 100 ezer ház­táji és kisegítő gazdaságot kell felkeresni a megyében. Az összeírásban 700 alkal­milag foglalkoztatott sze­mély vesz részt. Addig az előkészítésre kell odafigyel­ni. Kialakítani a számláló­körzeteket, teljesíteni az ösz- szeírók felkészítését, és az egyéb szervezési feladatokat. Az előkészítésben és az ösz- szeírásban a megyei és a he­lyi tanácsokkal együttmű­ködve dolgozunk. Tekintettel az állatszámlálás népgazda­sági fontosságára, ezúton is kérjük a lakosságot, hogy a KSH megbízásából és kép­viseletében január első nap­jaiban megjelenő összeíró- kat munkájukban támogas­sák. A fenti feladatok termé­szetesen csak töredékét ké­pezik annak, amit a megyei igazgatóságnak el kell lát­nia. A békéscsabai központ­ban 60-an dolgoznak, há­romnegyed részük nő. Nap­jainkban nem rendelkeznek számítógéppel, de az adatok egy részét már úgy dolgoz­zák fel. hogy az megfelel­jen a számítógépes adatfel­dolgozás követelményeinek. 1984. I. felében az igazgató­ság egy számítógépet kap. ami jelentősen megkönnyíti munkájukat, javítja annak hatékonyságát, minőségét. Lovász Sándor mám Szarvason, a Vadászkürt kisvendéglő bejáratá­ul i 7 n^ kiakasztott táblán olvasható: ..Nyitva. W I fc csak étkezés céljából." Gondolkozom: vajon milyen célja lehet még egy kisvendéglőnek? Megkérdezem a pincértől, aki éppen jön és az asztalokra tesz egy-egy kancsó vizet, ö így válaszol: — Lehet inni is. — Ügy gondolja, hogy vizet? — mutatok a kancsora. — Abból bármennyit. Aki naponta itt étkezik, az rend­szerint nem iszik mást. Azért teszünk vizet minden asz­talra. De aki bort, sört, vagy pálinkát kér, hozunk azt is. A pincér pacalpörköltet, birkapörköltet, menüben pedig húslevest és krumplival sült marhaszeletet kínál. A szomszéd asztaloknál jóízűen falatozzák a kétféle pör­költet. Én a menüt választom. Ebéd után vizet iszom. Kérni sem kell szégyenkezve (ugyanis azon egy peták haszna sincs a vendéglőnek), mert ott van a kancsóban az asztalon. \ ■ Haszon mégis van, mert szívesebben mennek az embe­rek olyan helyre, ahol jó az étkezés és nem ..nézik ki" a vizet a szájukból. Három Pápa környéki község felső tagozatos diákjai decem­ber eleje óta a kastélyiskolában tanulhatnak. A magyargen- esi teljesen leromlott, romos kastélyt hét és fél millió fo­rintért hozták helyre, ahol négy tantermet, úttörőszobát, ta­nárit és kondicionálótermet alakítottak ki, hogy biztosíthas­sák a megfelelő körülményeket a korszerű oktatáshoz (MTI-fotö — Arany Gábor felvétele — KS) Ezertechnik Kereskedelmi Gazdasági Társaság Az Ezermester Vállalat és á Skála-Coop Ezertechnik néven Kereskedelmi Gazda­sági Társaságot hozott létre. Céljairól, terveiről tartott sajtótájékoztatót tegnap Kö- nye Jenő, az Ezermester igazgatója. Elmondta: janu­ár 1-től a két alapító válla­lattól a társaság veszi át a nagykereskedelmi tevékeny­séget. Ezzel kívánják jobban ellátni a kiskereskedelmi hálózatot olyan cikkekkel, elektromos barkácsgépekkel, kéziszerszámokkal, anyagok­kal, kisebb betonkeverőkkel, amelyek iránt — a lakásépí­tésekkel és korszerűsítések­kel egyidejűleg — növeke­dett a lakosság igénye, és amelyeket eddig a két vál­lalat külön-külön forgalma­zott, A gépeket. szerszámokat 10—15 belföldi vállalattól szerzik be, de számos cikk­re tesznek szert árucseréből, áruházi és határmenti cse­réből. Ugyancsak termékek­kel fizetnek azokért a cik­kekért, amelyek a fejlődő, illetve tőkés országokból ér­keznek. Ellentételként főként kéziszerszámokat. hegesztő trafókat, a mechanikai mű­vek, a kéziszerszám gyár és a Trakisz Szövetkezet ter­mékeit szállítják partnere­iknek. A hazai felvevő piac: va­lamennyi Skála Áruház, Prizma Áruház és Ezermes­ter bolthálózat. Jövő évre a társaság 500 millió forint ér­tékű belföldi forgalmat ter­vez, ez mintegy 20 százalék­kal több mint idén a két vállalat együttes nagykeres­kedelmi értékesítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom