Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

NÉPÚJSÁG 1983. december 14,, szerda Jubileumi vers- és prózamondó verseny A harmadik helyezett Pocsai Andrea szaval Fotó: Fazekas László A mezőgazdaságban dolgo­zó fiataloknak, a tanulóifjú­ságnak és az ágazati szak- szervezethez tartozó vállala­toknak, intézményeknek te­remt bemutatkozási lehető­séget az évenként rendezett MEDOSZ vers- és prózamon­dó verseny, immár tizedik éve. A jubileumi vetélkedőt tegnap, december 13-án Bé­késcsabán az SZMT székhá­zában tartották meg, ahol tíz üzem 18 dolgozója adta elő Babits Mihály, Juhász Gyu­la műveit és a szabadon vá­lasztott verset, illetve pró­zát.-A produktumok bírái sze­rint jobban sikerült ez alka­lommal Babits Mihály és Juhász Gyula verseit tolmá­csolni a nevezőknek, a sza­badon választott prózákat és verseket élvezetesebben ad­ták elő a már több alkalom­mal színpadra lépett ver­senyzők. Ebben az esztendő­ben a Csongrád megyei hód­mezővásárhelyi mezőgazda- sági szakmunkásképző ta­nulója, Ujfalusi Edit nyerte el az első díjat. A kétegyhá- zi mezőgazdasági szakmun­kásképző intézet tanulója, Kovács Attila érte el a má­sodik legmagasabb pontszá­mot és Pocsai Andrea, a me- zőhegyesi szakmunkásképző intézet diákja a harmadik helyezést. A két Csongrád és az egy Bács-Kiskun megyei nevezőn kívül két főiskolai hallgató is nevezett a versenyre. Ma­gas színvonalú teljesítmé­nyükért különdí jat kaptak: Csáti Teodóra és Sallai Sán­dor. sz. j. lói látja el feladatát a Sárréti Tej munkaügyi döntőbizottsága A Békés megyei Munkajo­gi Bizottság december 13-án, tegnap ülést tartott Békés­csabán, a megyei tanács épületében. A megyei bizott­ság Kovács Istvánnénak, a Sárréti Tej Közös Vállalat munkaügyi döntőbizottsága elnökhelyettesének beszá­molóját hallgatta meg az MDB elmúlt kétéves tevé­kenységéről. Kovács István­ná többek között elmondta, hogy a vállalat tejtermék előállításával és értékesítésé­vel foglalkozik. Két üzemük van, a szeghalmi és a békés­csabai. A békéscsabai üzem­ben ez év szeptember 1-től működik önálló döntőbi­zottság. A munkaügyi döntőbizott­ság tagjainak szakmai felké­szültségét a munkaügyi bí­róság által szervezett kép­zésen növelik. A beérkező felülvizsgálati kérelmek le­zárt borítékban, bontatlanul jutnak el az MDB elnökéhez, elnökhelyetteséhez. A kérel­meket érkezési sorrendben, iktatószámmal látják el. A tárgyalásra meghívják a ké­relmezőt, és a vállalat kép­viselőjét. A felülvizsgálati kérelmeknél igyekeznek minden esetben a lehető leg­rövidebb időn belül eljárni. Az eljáró bizottságban a körülményeket legjobban is­merő tagok vesznek részt. A tárgyalásról a jogszabályok által meghatározott módon jegyzőkönyv készül. Az ügyeket elemezve ki­emelte, hogy az elmúlt két évben a felülvizsgálati ké­relmek száma megemelke­dett, ami azzal magyarázha­tó, hogy a békéscsabai üzem­ben 1982. január 1-én kez­dődött a termelés. A beüze­melés komoly gondot oko­zott. örvendetes viszont, hogy 1983-ra az üzemelési gondok megszűntek, és ezzel párhuzamosán csökkent a fellebbezések száma is. A megyei bizottság nevé­ben Bagyinka Mihály ele­mezte a vállalatnál működő MDB tevékenységét. El­mondta, hogy a Sárréti Tej Közös Vállalatnál folyó munkaügyi viták rendezé­sét a kifogástalan tartalmi és alaki igényesség jellemzi. L. S. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. DECEMBER 13-AN Trabant Byc. Lim. (Bp.) 1 251 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 104 Trabant Lim. (Bp.) 19 084 Trabant Lim. (Debrecen) 13 621 Trabant Lim. (Győr) 18 421 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 458 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 9 975 Wartburg Lim. (Győr) 6 299 Wartburg de Luxe (Bp.) 14 959 Wartburg de Luxe (Győr) 8 263 Wartburg de L. tolőt. (Bp.) 3 085 Wartburg Tourist (Bp.) 6 133 Wartburg Tourist (Győr) 2 318 Skoda 105 (Bp.) 7 816 Skoda 105 (Debrecen) 5 584 Skoda 105 (Győr) 6 061 Skoda 120 (Bp.) 15 143 Skoda 120 (Debrecen) 9 254 Skoda 120 (Győr) 10 633 Skoda 120 GLS (Bp.) 535 Lada 1200 (Bp.) 27 106 Lada 1200 (Debrecen) 16 028 Lada 1200 (Győr) 8 477 Lada 1300 (Bp.) 10 529 Lada 1300 (Debrecen) 7 019 Lada 1300 (Győr) 2 740 Lada 1500 (Bp.) 9 651 Lada 1500 (Debrecen) 6 376 Lada 1500 (Győr) 2 826 Lada Combi (Bp.) 4 942 Lada Combi (Debrecen) 2 735 Moszkvics (Bp.) 13 247 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 842 Polski Fiat 126 (Győr) 5 462 Polski Fiat 1500 (Bp.) 4 246 Dácia (Bp.) 17 152 Dácia (Debrecen) 8 408 Zastava 1100 GTL (Bp.) 3 152 Megalakult a MTESZ Gyula városi intézőbizottsága Tegnap délelőtt a gyulai pártszékház nagytermében tartotta alakuló ülését a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségé­nek gyulai városi intéző bi­zottsága. Először dr. Körös- falvi Pál, az MTESZ megyei elnöke köszöntötte a megje­lenteket, majd dr. Soós Gá­bor, az MTESZ társelnöke beszélt a műszaki értelmiség társadalmunkban betöltött helyéről, szerepéről. Az ország szellemi foglal­kozású dolgozói közül 329 ezer tartozik a műszaki ér­telmiség körébe. Munkájuk jelentősen járul hozzá gaz­dasági életünk fejlődéséhez. A műszaki értelmiség szere­pe nemcsak a gazdasági, ha­nem a társadalmi életünk­ben is egyre nő. E fontos szerepüket is elismerve emel­ték társadalmi szervezeti rangra az elmúlt héten elnö­ki tanácsi határozat alapján az MTESZ-t, amely a mű­szaki, természettudományi pályán dolgozó értelmiségiek több mint felét tömöríti. Dr. Soós Gábor kiemelte előadá­sában azt is, hogy a szerve­zet tagjaitól fokozottabb mér­tékben várható el az inno­vatív munka, a tudományos eredmények gyors felhaszná­lása, beépítése a termelő munka folyamatába. . Gál István, az MTESZ me­gyei titkára az előkészítő bizottság munkájáról szá­molt be, majd megválasztot­ták az MTESZ gyulai városi bizottságának vezetőségét. A tizenegy tagú testület alel- nöke Szögi Antal, titkára Szlávik Lafos lett. Végezetül az intéző bizott­ság 1984. évi munkatervét és költségvetését vitatták meg. P. F. Bemutatkozás Tótkomlóson Váci György aranydíjas könyvkötőmester régebben már járt Békés megyében, ahol nagy érdeklődéssel fo­gadták az ősi szakmáját be­mutató ipar- és kultúrtörté­neti kiállítását. A Duna-kanyar városában — Vácott — élő és munkál­kodó mester neve azóta túl­jutott az ország határán is. Kassán a helyi szakszerve­zetek székháza adott helyet az érdekes gyűjteménynek, a krakkói megnyitón lengyel nyelvű képes füzetet oszto­gattak a tárlatról és létre­hozójáról. A 25. kiállítás otthona Vác volt, a hatvanadikat Szeged híres könyvtárában mutatták be, a szabadtéri játékok idején. A századik kiállításra szülővárosában. Kiskunhalason került sor. December elején megláto­gatta őt Vácott a Géza ki­rály téri műhelyében Farkas Bertalan magyar űrhajós. Az iskolatévé egyik forgató- csoportja Pásztory János rendező vezetésével félórás filmet forgatott az Érdekes szakmák című, 1984-ben be­mutatásra kerülő sorozat számára. Tótkomlóson, a művelődési házban mutatják be decem­ber 12-től január 1-ig Váci György kiállítását az érdek­lődőknek. Ez az idei utolsó — sorrendben százhatodik — kiállítása. Kép, szöveg: Papp Rezső üranybazár Az ötlet nem új keletű. Az ókori görögök vásárterei a maguk korában is nevezetesek voltak és máig emlékeze­tesek maradtak. Hazánkban négy-öt éve jöttek rá, hogy akár az utcára is ki lehet vonulni az áruval és a kihasz­nálatlan raktárak, kiállítótermek jól hasznosíthatók al­kalomadtán. Az áruházak, üzletek falainak tágítása Bu­dapesten kezdődött a Technika Házában, majd jött a Skála-Expó. Az idén már országszerte bizonyítja a ke­reskedelem: a nyomasztó karácsony előtti zsúfoltságot enyhíti az utcai árusítás. A fővárosban és vidéken egy­más után nyílnak meg az Aranykapu, az Aranyeső, az Ezüstfenyő nevet viselő vásárok. Most Békéscsaba hagyományos bevásárlónegyedének központjában, a Tanácsköztársaság útján, az Univerzál Áruház előtti autóparkolóban lesznek ideiglenes üzletek: sátrak, pavilonok. Ezen a területen nyílik meg december 17-én, szombaton 10 órakor az Aranybazár és fogadja harsány zenével, fényözönnel, reklámmal, remélhetőleg gazdag választékkal a vásárlókat. Három vállalat és egy szövetkezet, valamint a magánkereskedők fogtak össze a megyei tanács kereskedelmi osztályával és a Magyar Hirdetővel karöltve, hogy dacolva a téli hideggel, hóval december 23-án este hat óráig kínálják portékájukat. De mit lehet itt kapni? Az Univerzál játékot, kozme­tikumokat, ajándék- és divatárukat, ruhaneműt árusit. A békéscsabai ÁFÉSZ a Skála-Cooppal közösen külön­böző iparcikkeket kínál. Az ElCSKER alma- és bor-, il­letve fenyőfavásárt rendez, ugyanakkor december 18-án, aranyvasárnapon a 100-as ABC-áruház is nyitva tart: 9-től 14 óráig. A kiskereskedők cukorkával, mézeskalács­csal, bazáráruval kedveskednek a látogatóknak. Lesz itt büfé, sült kolbásszal, forralt borral. A mindenki kará­csonyfája előtt felállított színpadon az ifjúsági ház és a Megyei Művelődési Központ szervezésében gyermekmű­sorra, egyszerű anyagokból készült játékok árusítására kerül sor. A hét napig tartó vásár idején a Tanácsköz­társaság útjának ezen a szakaszán a járművek csökken­tett sebességgel közlekednek, hogy a gyalogosok az úttest bármelyik pontján biztonságosan átmehessenek. Meglátjuk: érdemes lesz-e átsétálni? — seres — Év végi számvetés M ég néhány hét és el­köszön tőlünk az 1983- as esztendő. Ahogy ilyenkor szokás, minden vál­lalat és szövetkezet szeretné a lehető legjobban zárni az idei gazdasági évet, hogy nyugodtabban nézhessenek a következő esztendő elé. Eb­ben az időszakban már a vállalati vezetők fiókjában lapul a következő időszak rö­vid távú programja, az éves terv. Ám a néhány hete nap­világot látott központi intéz­kedések, amelyek számos te­rületen megváltoztatták a gazdasági környezetet, újabb számvetésre késztetik a terve­zőket, s az élet ismét felteszi a kérdést: hogyan tovább? Nyilvánvaló és egyértelmű, hogy 1984-ben minden pia­con eladható, jó minőségű termékek előállítására lesz szükség, ez a követelmény sohasem veszti el az érvé­nyét. Mint ahogy az sem, hogy a nemzetközi színvonal elérése, vagy éppen a ver­senytársakkal való lépéstar­tás megújuló, nehéz feladatot ró a honi cégekre. A következő évtől azonban a hazai piac ellátására is job­ban kell ügyelniük a válla­latoknak. A szűkülő import­lehetőségek, s a mind szigo­rúbb külső és belső kényszer szülte takarékosság óhatat­lanul a hiánycikklista bővü­léséhez vezetett. De sokszor az igények helytelen felmé­rése, vagy a rossz szervezés miatt hiányoztak a termékek az üzletekből. Ezen a terüle­ten bizony sok cégnek akad még teendője. A kormány­zat mindent megtesz azért, hogy a szorult helyzet elle­nére is megérkezzenek az alapvető fontosságú anyagok, alkatrészek a gyárakba és az üzemekbe, de számos, ko­rábban importált terméket ezentúl a honi termelőknek kell előállítaniuk. Igen ám — mondhatnák erre a vállalatok —, könnyű a termelésben kijelölni a cé­lokat, de számukra a miből is fontos kérdés maradt. S nemcsak a hiányzó gépekről, alkatrészekről beszélnek ilyenkor a vállalati vezetők, hanem a pénzszűkét is em­legetik. Hozzáteszik, hogy a nemrég bejelentett szabályo­zómódosítások, a fejlesztési alap elvonása tovább nehezí­tette a gazdálkodás minden­napjait. Való igaz, jó néhány vál­lalatnál üresen marad majd az év végi mérlegben a nye­reség rovat, lesz, ahol alap­hiánnyal zárul az 1983-as esztendő, s számos cég már most központi segítségért fo­lyamodott. Jövőre még töb­ben kerülnek majd ebbe a kategóriába? Amennyiben a jelenlegi helyzet szerint kal­kulálunk, valószínűleg igen­nel felelhetnénk a kérdésre. Ám minden helyzetből akad kivezető út, amelyet saját jól felfogott érdekükből próbál­nak föllelni a vállalatok. Nemcsak a külföldi, ha­nem a honi példák sora is bizonyítja, hogy akár több tízmillió forintos veszteséget is el lehet tüntetni meglepő­en rövid idő alatt, ha kor­szerűen és fegyelmezetten gazdálkodnak. Hiszen még mindig sok tartalékot rejt magában a honi gazdálko­dás. Nagyon kevés cég mond­hatja el magáról például, hogy eleget tett a hatékony termelés komplex követel­ményeinek. A munkaerő-gaz­dálkodás, s elsősorban a fö­lösleges dolgozók leépítése — hogy az 1984-es év egyik fon­tos célkitűzését említsük — még sok vállalatnál várat magára. A foglalkoztatás költségei még nem a valós súlyuk szerint kapnak helyet a vállalati döntésekben: a munkaerő még mindig a leg­olcsóbb termelési tényező. Pedig az egyik helyen a ka­pun belüli túlfoglalkoztatott­ság rontja az egész vállalat hatékonyságát, míg másutt éppen az értő munkáskezek híján állnak a gépek hónap­szám. Vagyis a látszat elle­nére mindenki ráfizet a rossz munkaerő-gazdálkodásra. Az új esztendő nehezebb helyzetet teremt a technoló­giai igényekhez mérten sok embert foglalkoztató cégek számára, ám segít a népgaz­dasági gondokon: a bérkölt­ségek növekedésével egyre több helyen vizsgálják fölül, hol mennyi ember dolgozik, s talán felgyorsul a munka­erő áramlása. A hónapokkal korábban meghirdetett át­képzési segély pedig meg­könnyíti az új szakmák elsa­játítását. Most már a válla­lati vezetőkön múlik, hogy a pénzügyi gondok szorításá­ban élnek-e a takarékosság eme eszközével. Igaz, lehető­séget kaptak a végzett mun­ka szerinti nagyobb diffe­renciálásra, s ez nagyban hozzájárulhat a munkaerő­gazdálkodás fejlődéséhez. a vállalati gazdálkodás másik fontos terüle­tén, a beruházások piacán sem várja könnyebb helyzet a termelőket. A többség számára hosszú idő­re megfizethetetlenné vált a korábbi léptékkel mérve kö­zepes fejlesztés is. De — mondják ismét a szakértők — akad elég modern gépsor az országban, csak meg kell tanulnunk élni az új techni­ka adta lehetőségekkel. Jobb munkaszervezéssel, több mű­szak indításával akár fölös­legessé is válhatnak a ko­rábbi fejlesztési elképzelé­sek. S ez ismét a gyárkapu­kon belül dől el. Hogyan ta­lálják meg a külső és a bel­ső gazdasági környezet szorí­tásában a gépekben és az emberekben rejlő lehetősé­géket? Amennyiben felszín­re tudják hozni mindazt a tudást, amely évek során a kezekben és a fejekben föl­halmozódott, még a mostani szabályozómódosítás után előállott nehéz helyzeten is úrrá lehetnek. Persze nem­csak több munkát, hanem újszerű gondolkodást és gaz­dálkodást kíván az új esz­tendő. S talán mindez majd tükröződik az átdolgozott vállalati tervekben, mire az új év beköszönt. Lakatos Mária Felvételi előkészítő tanlolyamok Felvételi vizsgára nem könnyű egyedül felkészülni. A szüksé­ges szakmai, módszertani útmu­tatást, a megszerzett tudás el­lenőrzésének, önkontrolljának módját, a konzultációkat a TIT szakmai, egyetemi előkészítő tanfolyamai nyújtják. Ilyen tan­folyamot indít a TIT gyulai já­rási-városi szervezete. A képzés során azoknak sze­retnének segítséget nyújtani, akik valamely felsőoktatási in­tézménybe, főiskolára vagy egyetemre nyújtják be jelent­kezési lapjukat a következő tanévre. A tanfolyam három részből áll. Az első tanácsadás decemberben lesz, ezt követi az ajánlott tankönyvek „klasszikus módszerekkel" történő megta­nulása, majd januártól áprilisig hetenként egy-egy alkalommal konzultációt tartanak. Az elő­készítőre jelentkezhetnek mind­azok. akik 1984-ben érettségiz­nek, illetve már rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, s nap­pali vagy levelező tagozatra ké­szülnek.' A következő szaktár­gyakból indítanak tanfolyamo­kat: biológia, matematika, fizi­ka, földrajz, kémia, történe­lem, magyar és idegen nyelv (orosz, angol, német). Az egye­temi előkészítők szaktantárgyan­ként 52 órából állnak. A felvé­telizni kívánók a TIT gyulai já­rási-városi szervezeténél jelent­kezhetnek december 19-ig. Bé­késcsabán is szervezett a TIT egyetemi-főiskolai felvételi elő­készítőt, amelyre még várják az érdeklődőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom