Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

1983. december 14., szerda Szomszédolás mxBttuí mmoujm. gf M*yr>i U«Mi csohgrád |f V n V A » HíGrn HliCLAIr A SZEGVÁRI VASDIPLO- MÁSOK. Takács László és felesége, Takács Lászlóné az arany- és gyémántdiplomá­juk mellé a közelmúltban a vasdiplomát is megkapták. A nyugdíjas szegvári peda­gógusok népszerűségével csak szerénységük vetekszik. A több ezer gyerek közül, akiket hajdanán tanítottak, jó néhány országszerte is­mert név is található. De az újságíró kérdésére mégis a következőket mondják: „Név szerint nem kívánunk megemlíteni senkit sem, nem mintha szégyellnénk, csak véletlenül kimaradna valaki. Tanítványaink kö­zött azonban van akadémi­kus, párt- és közéleti veze­tő éppúgy, mint miniszter." LEFARAGOTT LÉTSZÁ­MOK. A MÁV Szegedi Igaz­gatóságának központjában öt évvel ezelőtt még 352-en dolgoztak. Napjainkban mindössze 257-en. Hogyan lehet „megszabadulni” 95 embertől? Erre keresi a vá­laszt Fekete Klára újságíró. Nos, az történt, hogy 35—40 alkalmazottnak fölajánlottak bizonyos munkaköröket, amelyek testreszabottak vol­tak. Annak például, aki be­járó volt, egyáltalán nem esett rosszul, hogy végre la­kóhelyén, vagy ahhoz közel kapott munkát. Ezenkívül átszervezéseket és összevo­násokat hajtottak végre. Igyekeztek úgy megoldani a kérdést, hogy ne gyarapítsák a sértődött emberek számát. CSONGRÁDI SZOLGÁL­TATÁS: házhoz ment a Tél­apó. Az idén a csongrádi if­júsági ház nagy sikerű szol­gáltatást nyújtott a csalá­doknak: házhoz ment a Tél­apó. A mintegy 150 címre 9 Télapó vitte el a szülők ál­tal vásárolt ajándékokat. A konflison és autón utazó Télapók társaságában zené­szek is voltak, akik a gye­rekek énekszámait kísérték hangszeresen. «..»«SZOLNOK MEGYEI viiAű mouttAiAiarrtsouETBo AMKSYB PAWTBOOTTSAO ÉS A MfOVB WIICS LAPJA A HULLADÉKOK HASZ­NOSÍTÁSA. Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ színháztermé­ben a közelmúltban energe­tikai ankétot szerveztek. Az ankéton neves szakemberek szólaltak fel, és megvitatták azokat a kérdéseket, ame­lyek az energiával való ész­szerűbb gazdálkodást teszik lehetővé. Többek között szó volt a hő- és villamosenér- gia-veszteségekről, a hul­ladékok, mező- és erdőgaz­dasági melléktermékek hasz­nosításáról. Az ankéton részt vevőknek lehetősége nyílt arra is, hogy az el­hangzottak alapján hasznos ismeretek birtokában vá­lasszák ki a számukra meg­felelő berendezéseket, a me­gyei vállalatok termékei közül. NEM HAGYTÁK CSER­BEN A CSALÁDOT. Az abádszalóki Sipos Jánosnak szívszorítóan kevés időt ado­mányozott a sors. Harminc esztendő, mindössze ennyi évet véstek fel a helyi te­metőben a síremlékére. Het­venöt karácsonyán, mint ha­tárőr szolgálatot teljesített, amikor egy határsértő pisz­tollyal többször rálott. Né­hány év múlva már-már úgy tűnt, hogy teljesen ki­heveri a sérülését, de hely­zete rosszabbra fordult, és belehalt sérüléseibe. Felesé­gét és két pici gyermekét a környezete nem hagyta cser­ben. Anyagilag is támogatják mindazok, akik ismerték a fiatalembert. Így például a Lenin Termelőszövetkezet és az orosházi határőrkerület katonái is. Az MHSZ köz­ségi klubja pedig védnöksé­get vállalt azért, hogy a sírt rendben tartja. DÉLUABYARORSZÁB AZ ÉLET MÉLYPONT­JÁN. Kalocsai Katalin dr. Szilárd János egyetemi ta­nárral, a SZOTE Ideg-, El­megyógyászati Klinika igaz­gatójával beszélget a pszi­chiátria nyelvén krízishely­zetnek nevezett mélypontok­ról, a kilátástalannak ítélt életszituációkról. Idézet az interjúból: .,— Az életben többször is mindannyian kerülünk krí­zishelyzetbe. Mégsem biztos, hogy belerokkanunk, kibo­rulunk ezek miatt mindany- nyian. Azaz, különbözőkép­pen reagálunk, az élet ki- sebb-nagyobb csapásaira. — Ez a különbség a kül­ső és belső okokkal magya­rázható. Hiszen nyilvánvaló, hogy függ a konfliktus nagy­ságától a kiborulás mértéke. Nagy a valószínűsége annak, hogy ugyanaz az ember, aki egy munkahelyi kudar­cot sikeresen túlél, összerop­pan egy közeli hozzátartozó­ja halálhírére. De függ — méghozzá döntő mértékben — a krízis mélysége a sze­mélyiségtől. Az tud jobban védekezni az élet nehézsé­geivel szemben, és az képes összeroppanás nélkül meg­oldani a krízishelyzeteket, aki kiforrott, érett, higgadt, reális önértékelésű szemé­lyiség. Aki számára termé­szetes, hogy az életben van­nak nehéz helyzetek, és aki­ben élete során kialakultak olyan mechanizmusok, ame­lyek a megterhelések és ku­darcok esetén alapos „segít­séget adnak a megoldáshoz.” BABONA. Hogy is áll a dolog a babonával? Még so­ha nem láttam olyan em­bert. aki visszaadta volna a 13. havi fizetését. viUc nourUyu tensOijiTtKi HAJDÚ­BIHARI HICTIKI ^ NAPLÓ nHBBBiBfflinBBnBSffiEsiiBnni Ünnep előtti bevá­sárlásokon: óvakodjunk a „zsebesektől”. Ilyenkor, az ünnep előtti bevásárlások nyüzsgésében megélénkülnek a zsebtolvajok is. Megjelen­nek az áruházakban, bol­tokban, s könnyű zsákmányt szereznek a gondatlan em­berek pénztárcáiból. Debre­cenben már eddig is több kárvallott bejelentése érke- ■ zett a rendőri szervekhez. Az esetek kivizsgálásakor csaknem mindegyiknél ki­derült, hogy a meglopott emberek jócskán hozzájárul­tak saját károsodásukhoz. A Centrum Áruházban egy tolvaj elvágta az egyik vá­sárló válltáskájának a fülét, s a táskát 1400 forinttal el­vitte. Mástól a „KGST-pia- con” 3000 forintot loptak el, egy harmadik embertől pe­dig 1200 forintot és 5 ezer forintos nyakláncot. Mind­ezekből az a tanulság, hogy aki éber, gondosan ügyel ér­téktárgyaira, aligha lesz könnyű zsákmánya a zsebe- seknek. ÉLÉNKÜL A BÁRÁNYPI­AC. A Hortobágyi Állami Gazdaságnak a TERIMPEX- szel és &' Gyápjúforgalmi Vállalattal kötött vállalko­zásban működő exportjuh- vágóhídján évente mintegy 200 ezer állatot dolgoznak fel. Az országban ez az egyetlen olyan juhvágóhíd, amelyről a közös piaci or­szágok is elfogadnak vágott bárányhúst. Főként Olaszor­szágba, Svájcba és az arab országokba szállítanak húst a Hortobágyról. A karácsony előtti időszakban megnőtt a tőkés országok bárányhús iránti kereslete, és ezért év végéig mintegy 170 ezer bá­rányt fognak idén exportra előkészíteni.. összeállította: L. S. Tervpályázat biogáz-hasznosításra Vevők és eladók FArum Orosházán Kiosztották a díjakat Az ÉVM, az OVH, a Bé­kés megyei Tanács, az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal, az MTESZ Békés megyei elnök­sége, az újkígyósi Aranyka­lász Tsz és az újkígyósi Köz­ségi Tanács országos tervpá­lyázatot írt ki biogáz fel- használására falusi környe­zetben, ahol szerves hulladé­kok nagyobb mennyiségben halmozódnak fel. A kiírás Újkígyós községet jelölte meg mintaterületnek. Több más országban már nagy múltja van a biogáz hasznosításának, nálunk azonban még csak néhány éve foglalkoznak azzal, hogy mezőgazdasági településeket — lakóházakat, intézménye­ket, termelő üzemeket — lás­sanak el vele ott, ahol egy­előre nincs földgáz. Előnyös környezetvédelmi szempont­ból és azért is, mert a bio­gáz tüzelőanyagként való felhasználása kedvezőbb élet- és munkakörülménye­ket teremt az emberek szá­mára. A kiírásra 19 pályamű ér­kezett be. A zsűri első díjat nem adott ki, második díjat két, harmadik díjat ugyan­csak két munkacsoport ka­pott. Két pályamű kiemelt megvételre, három pedig megvételre került. Második díjat, 120—120 ezer forintot két budapesti munkacsoport­nak ítélt oda a zsűri. Har­madik díjat, 80—80 ezer forintot érdemelt ki egy két­fős budapesti és egy, a Bé­kés megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál szerveződött öt­fős munkacsoport. Ez utób­bihoz tartoznak: Bálint La­jos, Botyánszki György, Sza­bó András, Hajdú Géza és Klenk Gyula, ök első ízben vettek részt ilyen jellegű fel­adat kidolgozásában. Dr. Körösfalvi Pálnak, a tervezővállalat igazgatójának tájékoztatása szerint az MTESZ Békés megyei el­nöksége vállalta, hogy a pá­lyaműveket Békéscsabán ki­állítja és a zsűri tagjai a me­gyében élő szakemberekkel együtt szakmai megbeszélést tartanak majd. A kiíró szer­vek a későbbiekben felkér­nek egy tervezővállalatot, hogy — kiválasztva a terv- pályázati anyagokból a leg­jobb műszaki megoldásokat — készítse el a mintaterület biogázzal való ellátásának a tervét. Célszerű lenne, ha minél előbb sor kerülne a megva­lósításra, mert ilyen vonat­kozásban nálunk több ország­hoz képest lemaradás van. Az újkígyósi más kisebb te­lepüléseknek is mintául szol­gálna. P. B. (Petőfi Művelődési Köz­pont Belinszkij terme, dél­után 3 óra. Dr. Trenyik Pál, a fogyasztók városi tanácsá­nak elnöke feláll:) — Szeretettel köszöntőm a fórum résztvevőit, az ipari, a kereskedelmi vállalatok képviselőit. A vitaanyagot mindenki megkapta, amely­nek azt a címet adtuk: A fogyasztók érdekében, a ke­reskedelemért! Mielőtt el­mondanák véleményüket, ja­vaslataikat, felkérem Tóth Jánost, a városi tanács osz­tályvezetőjét, hogy tartsa meg bevezető előadását. — Nem akarom húzni az időt, csupán néhány jellem­ző adatot ismertetek Oroshá­za kereskedelméről, amely már a felszabadulás előtt is jelentős volt. Jelenleg a vá­ros és környékének mintegy 80 ezer lakóját kell ellátni áruval. Az utóbbi években nőtt az üzlethálózat. Felépült a szálloda, a vendéglátóipa­ri kombinát. ABC-kisáruhá- zakat, presszókat adtunk át, az új lakótelepeken és má­sutt gyógynövényszaküzlet könyv- és hanglemez-, vető­mag-, valamint édességbolt nyílt meg. Ma már a megye kiskereskedelmi forgalmá­ból Orosháza 10 százalékkal részesedik. (Közbeszólnak:) — Ha már fórumon va­gyunk, megkérdezem: gon­dok nincsenek? — Sajnos, vannak! Néz­zék, a kereskedelem 200 ezer cikket kínál. Közülük néhány százat, ezret nem mindig lehet kapni. Nálunk például baj van az édessé­gek, a sör, a diabetikus élel­miszerek folyamatos ellátá­sával, nehézkes az építő­anyagok, a tüzelőolaj be­szerzése. A vállalatok általá­ban elzárkóznak a beruhá­zástól, a magánkereskedők viszont az utóbbi időben 23 új üzlettel gazdagították a y árost. (A hátsó sorokban egy férfi jelentkezik:) — Kérem szépen, én a FÜSZÉRT helyi fiókjánál dolgozom. Bosszantó, hogy egyes áruk gyorsan eltűnnek a piacról. Az okok összetet­tek. Mondok egy .példát. A Compack és a Centrum áru­házak közös raktáráruházát hoztak létre Budapesten C-f-C néven. Ez jó dolog, de az állami vagy a szövetke­zeti üzletvezető hiába talpal, mondjuk Otthon kávé után, nem kap. A szerződésesek viszont készpénzért annyit elhoznak, amennyit nem röstellnek. Ez igazságtalan elosztás! — Szeretném, ha a mun­kásasszonyokat is meghall­gatnák egyszer. A varró- és vasalógép mellett nincs könnyű dolguk. Csak műszá­las fehérneműt lehet vásá­rolni. Ugyanakkor nincs megfelelő gyerekcipő és -csizma, a tornacipők minő­sége csapnivaló. Hová tűnt az olcsó kakaó, a száraz­áru? A kenyér másnap már nem ehető, az üvegvissza­váltás tortúrát jelent a ve­vőnek. (A NEB képviselője az elnökségből:) — A városi Népi Ellenőr­zési Bizottság is megvizsgál­ta a fogyasztói érdekvédel­met. Megállapítottak: a vá­sárlókat érzékenyen érinti az eladók viselkedése, ma­gatartása. Gyakori a pontat­lan mérés, a hibás számolás. A zacskós tejből olykor egy- három deci is hiányzik, az előrecsomagolt egykilós kris­tálycukor 2—10 dekával is kevesebb. A magánkereske­dők némelyike a kiskeres­kedelemben beszerzett kur­rens árukat 50—200 száza­lékos felárral adja tovább. — Cs. Szabó Imre va­gyok, az Univerzál Keres­kedelmi Vállalat igazgatója. A hiánycikkekkel kezdem. A megyében csaknem 100 üzle­tünk van, amelyeket rende­sen el kellene látni áruval. Kitesszük a lelkünket, de nem sikerül. Higgyék el, na­ponta 30—40 szakemberünk is utazik, megy a portéka után. Említették a műszálas fehérneműt. A pamutalap­anyagot dollárért importál­juk, nincs elegendő ilyen készáru. Igazuk van, a gye­rekcipő-választék, sajnos, évek óta megoldatlan, az ipar egy helyben topog. Évente 700 ezer pár cipőt ér­tékesítünk. Ennek 2,2 száza­léka jogos minőségi rekla­máció. Az ipar és a keres­kedelem megállapodása sze­rint, ha ez a szám 3 száza­lék alatt van, még elfogad­ható. A szemünkre vetik, hogy elzárkózunk az üzlet- hálózat bővítésétől. Erről szó sincs, viszont a fejlesztési lehetőségeink szűkösek. Ol­vastam az anyagban: a ke­reskedelmi tanulóképzés re­formra szorul. Valóban. Vé­leményem szerint a mai gya­korlat tarthatatlan, hiszen tanulóink hetente csupán egy napot dolgoznak a bolt­ban, a többi időt az elméleti oktatás tölti ki. Hogyan le­het így megtanulni a szak­mát? (Valaki megkérdezi:) — Miért nem keresik a megoldást? — Keresik. Szó van arról, hogy megkezdődik a szak­középiskolai oktatás. A ta­nulók szakmunkás- és érett­ségi bizonyítványt kapnak, és lesz pénztárosképzés is. (Az elnök az óráját nézi, 6 óra is elmúlt:) — A város egyik ABC- áruházának a vezetését bíz­ták rám. Nem könnyű a ve­vők rohamát naponta állni. Beszéltek már róla, de nem lehet elégszer hangsúlyozni: rengeteg a szakadt tejes­zacskó, állandóan beszakad a tejfölös és a tejszínes po­hár alufóliája. A péksüte­mény kormos, nyomott. A FÜSZÉRT azt mondja, hogy ad Otthon kávékeveréket, ha veszek a Jáwából is. — A sütőiparnak is meg­vannak a sajátos gondjai. Kevés a munkás. A kifli­gyártás technológiája egyéb­ként sincs megoldva az egész iparágban. Ami a szál­lítást illeti: nincs elegendő göngyölegünk, így a kelleté­nél sokkal több árut va­gyunk kénytelenek egy-egy rekeszbe belezsúfolni, amely nem tesz jót a kenyérnek, a péksüteménynek. — A tejipar sem tud mást mondani: kevesebb a sza­kadt tejestasak, mint évek­kel ezelőtt. Most körülbelül 2 százalék körül van. Ezt egyelőre képtelenek vagyunk csökkenteni. A nagybánhe- gyesi Zalka Tsz gépsora nem képes elvágni a tejfölös doboz fóliáját, ezért gyako­ribb a sérülés. Reklamá­lunk, de hiába. — Az idő gyorsan telik, így csak egy dologra vála­szolok. Hogy a FÜSZÉRT miért köti az egyik árut a másikhoz? Konkrétan: az Otthonhoz a Jáwa kávét. Egyszerűen azért, mert a Compack is ezt teszi velünk. Lehetetlen kikerülni a bűvös körből. (Ábrahám György, a Bé­kés megyei Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat igaz­gatója kér szót:) — Elnézést kérek, ha egy kicsit szenvedélyesebben vé­dem a kereskedőket. Annak mindenesetre örülök, hogy ezt a fórumot a fogyasztók érdekében, a kereskedele­mért hívták össze, ugyanis együtt sokkal többet tehe­tünk a bajok orvoslására. Sok a visszaélés — mondják. Tavaly és az idén rekordot állítottunk fel fegyelmikből. Nincs elég szakképzett ke­reskedőnk. A szakma presz­tízse egyre romlik. Mind­ehhez hozzájárul a kevés fi­zetés, a kedvezőtlen mun­kaidő-beosztás. Kifogásol­ják, hogy nem megoldott a 302-es üzletünkben a leve­gőcsere. Egyetlen cég sincs ma Magyarországon, amely klímaberendezést gyártana. Mogorvák, mosolytalanok az eladók? A bolti dolgozók munkaidejük jelentős részét árazással töltik, ezért háttér­be szorul a vevőkkel való foglalkozás. Az előrecsoma- golás szintén sok időbe ke­rül, amely egyébként az ipar vagy a nagykereskede­lem feladata lenne. Az üveg­visszaváltás már a krimihez hasonlít. A szállítók egysze­rűen nem viszik el időben a rengeteg göngyöleget. Tele van a bolt, a raktár, az ud­var rekeszekkel. .. Persze, még sok minden­ről esett -szó ezen a fóru­mon. A bolti lopásokról, a társadalmi tulajdon védelmé­ről, az áru útjának a lerövi­dítéséről, a tisztaságról, a peremkerületi üzletek ellá­tásáról. A kérdésekre adott válasz nem lehetett téljes, hiszen a gondok egy része aligha helyi jellegű. A jelen­levő vezetők igyekeztek őszintén feltárni az objek­tív és szubjektív okokat, egy-két esettől eltekintve több nézőpontból. Ez is bi­zonyítja, hogy a Hazafias Népfront bábáskodása mel­lett működő fogyasztók ta­nácsának létrehozása jó kezdeményezésnek bizonyult. Seres Sándor Az elmúlt vasárnap klubfoglalkozáson vettek részt Gyulán, a kertészeti vállalat kultúrtermében a gyulai mozgáskorláto­zottak. A jól sikerült foglalkozáson először tesztlapot töltöt­tek ki a résztvevők, amelyen értékes jutalmakat lehetett nyerni, majd megnézték azt a filmet, amelyet az egyesület filmesei készítettek a tavasszal Szombathelyen megrendezett Savaria Kupa nemzetközi mozgáskorlátozottak versenyéről Fotó: Bél« Ottó Almasurftmény és puding exportja Tizenötezer tonna más célra nem alkalmas almából készítenek az idén sűrít­ményt a Nagyatádi Konzerv­gyárban. Még Szabolcs-Szat- már megyéből is érkeznek szállítmányok a. dunántúli üzembe, ahol jelentős beru­házással megteremtették a feltételeit annak, hogy azo­nos mennyiségű almából a korábbinál tíz-tizenöt száza­lékkal több sűrítményt ké­szíthessenek. A gyárban így az idén a tavalyinak több mint másfélszeresét: ezeröt­száz tonna almasűrítményt állítanak elő. Az üdítő italok és egyéb késztermékek alap­anyagaként használt sűrít­ményből ezerháromszázhat­van tonnának külföldön, a többségére Ausztriában és az NSZK-ban akadt vevő. Egy másik terméknek — az almapudingnak — főleg az angol piacon van vevője. Legnagyobb megrendelője hatszázhúsz tonnát kért be­lőle. Ezt a cukor nélküli ké­szítményt sütemények alap­anyagaként használják. Ugyancsak angol megrende­lésre szilvából is készítetlek pudingot Nagyatádon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom